Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

1985. JÜNITJS 29., SZOMBAT öszálygyárbao A Mahart dunaharasztl hajó­javító üzemében az Idén négy!; 1080 tonnás kavicsszál­lító í uszályt készítenek cseh­szlovák megrendelésre. Ez a munka a kapacitásuk mint­egy kilencvenöt százalékát köti le. ''a. Barcza Zsolt felvétele Parcelláz a ráckevei Aranykalász Otthonteremtés pályázatra A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet azok közé a gazdál­kodó szervezetek közé tartozik, amelyek a termelés korszerűsítésén, a nyereségérdekeltség előtérbe helyezésén túl is keresik a megoldást egy-egy ágazat gondjaira. A nemrég épült ráckevei hűtőház például hasznos beruházásnak bizonyult, ám nem túlságosan megnyugtató az üzem munkaerőhely­zete. Különösen a nyári időszakban, amikor idénymunkásokkal kény­telenek kiegészíteni a törzsgárdát. Nagy a fluktuáció, s számolni kell az alkalmi dolgozók gyakorlatlanságából fakadó problémákkal is. A szövetkezet, szerencsés adottságainak köszönhetően olyan megoldást talált a hűtőház állandó munkaerővel való ellátására, amely felte­hetően követőkre talál majd más területeken is. Csehi Imre, beru­házási osztályvezető elmondta, milyen okok játszottak szerepet a lakótelep-építés elhatározásában. Mindkét fái nyer — Elsődleges célunk, hogy segítsük a letelepedést. Ed­dig, a nálunk elhelyezkedő szakemberek számára szolgá­lati lakásokat vásároltunk. Ez a megoldás azonban egyik fél számára sem volt kielégítő. A szövetkezet anyagi lehetőségei csak szerény otthonok bizto­sítását tették lehetővé, ame­lyek nem minden esetben fe­lelteik meg a letelepülni kívá­nók igényeinek. — Távlati céljaink közé tar­tozott teljes földterületünk leg­célszerűbb, leggazdaságosabb hasznosítása is. A nagyközség délnyugati szélén elterülő, mű­velésre jóformán alkalmatlan földjeink a melioráció során már olyan állapotba kerültek, hogy gazdálkodhatnánk azo­kon. A terület adottságai azonban lényegesen jobbak annál, semhogy szántóként hasznosítsuk azt. A közeli hű­tőházhoz vezető elektromos és gázvezetékek, a szomszédos táblán felszerelt, ipari öntöző­Nem hinné az ember, meny­nyire ki-hat egy település éle­tére — ha nincs műemléke. Pedig így van ez Szigetszent- miklóson: még műemlék jel­legű épület sem található. — Mennyiben nehezíti ez a tanács munkáját? — kérdeztük Pongrácz Gá­bort, a városi jogú nagyközségi tanács elnökét. — Nincsenek műemlékeink, melyek vonzalmat ébreszte­nének az emberekben — fo­galmazza meg tömören. — Ehhez még hozzájárul az is, hogy sok a betelepülő. A kör­nyező gazdálkodó egységek dolgozóinak nagy része Sziget- szentaiiklóson jut lakáshoz. Ezeknek az embereknek szin­tén nincs kötődésük a telepü­léshez. Nincs olyan objektum, ami hagyományt idézne. — Milyen gyorsan szaporo­dik a lakóit száma a nagy­községben? — A lélefcszám megközelíti a huszomliáromezret, éves nö­vekedési üteme három-négy százalék. Emiatt is tapasztal­ható az itt élekben olykor érdektelenEég. — Miben látja a megoldást? — Elsősorban a szűkös mű­velődési lehetőségeken kellene változtatni — szögezi le a tanácselnök. — Addig azon­ban, amíg a gyermekek iskola­padba ültetése is gond, addig ez az ügyünk nehezen halad. — Igyekszünk elősegíteni természetesen, hogy az itte­niek a szabadidőt hasznosan tudják eltöiteni. Megpróbá­lunk kialakítani egy műve­lődési körzetet. A múzeumot, amely a település forgalmából kiesik, átköltöztetjük az Ár­pád útra, egy régi tornácos paraszfcházba. Ettől nem mesz- sze áll az Ádám Jenő emlék­ház. A hetedik ötéves tervben a múzeumot bővíteni szeret­nénk a művelődési osztály megüresedő helyén. Az ud­varban épülne meg az Ádám Jenő zeneiskola. így ebben a művelődési centrumban már. négy objektummal is rendel­keznénk. Hirtelen talán ellentmon­dásnak tűnik, de huszonnégy éve működik a népfront kere­tében honismereti kör. Veze­tője: Vöő Imre, aki három — még kiadatlan — kötetben dolgozta fel Szigetszentmiklós történetét. Egyébként techno­lógus a Csepel Autógyárban huszonhét éve. Öt is meg­kerestük. — Miért vállalta a honisme­reti kör vezetését? — Engem már minden ide­köt, bár csali 27 éve élek a községben. Szerettem volna hozzájárulni az egészséges lokálpatrióta szellem és a hagyományok kialakításához. Nagy dolog a múzeum új ott­hona — a százéves parasztház megnyitása az Árpád út 34- ben, az Öfaluban. Végre mu­tatni tudunk múltunkból egy épületet, amely, reméljük ha­gyományteremtő lesz. Vennes Aranka víz-hálózat adta az ötletet egy. lakótelep építéséhez, amely nemcsak a munkaerőgondjain­kat oldaná meg, hanem lehe­tővé tenné a föld intenzív me­zőgazdasági művelését is. — Milyen feltételek mellett telepedhetnek itt le az embe­rek? — Nem hiszem, hogy túlsá­gosan szigorúak lennének a feltételeink. A telkeket ked­vezményes áron, a közműhá­lózat kiépítésépek értélién jut­tatnánk a pályázóknak. Az építkezéshez OTP- és munka­helyi kölcsön is rendelkezé­sükre áll majd, az ügyintézést a munkáltató, tehát a termelő- szövetkezet vállalja. Alapfelté­tel természetesen, hogy a le­települő családoknak legalább egyik tagja a termelőszövetke­zetnél helyezkedjen el. A szö­vetkezet, s feltehetően a je­lentkezők elképzeléseibe is egyaránt beleillik, hogy a köz­művekkel, öntözővízzel ellá­tott telkeken mielőbb gazdál­kodni kezdjenek. A tsz-szel kötött szerződések alapján akár állattartásra, akár fólia­sátras növénytermesztésre, akár málnatelepítésre beren­dezkedhetnek, s így az első esztendők jövedelmét is fel­használhatják az építkezés­hez. A lakásépítéshez segítsé­get nyújtanak építőipari rész­legeink, az anyagbeszerzés sem okoz majd olyan problémát, mint egyébként; a magánépít- kezőknek. Belep a napenergia — Milyen elképzeléseik van­nak a lakótelep jellegét, for­máját illetően? — Az ÉVM magánlakásépí­tési célprogram bizottsága a Budapesti Műszaki Egyetem városépítési tanszékét bízta meg a tervek elkészítésével. Szempont a környezetbe il­leszkedés, annak minél kisebb szennyezése, s az energiataka­rékosság. Az épületek külse­jére a mai kor igényeinek megfelelő, esztétikus tervja­vaslatok készültek. A br-jsö te­ret, s bizonyos határokon be­lül a külső formát is a csalá­dok elképzeléseinek megfele­lően változtathatják a pályá­zók. A mi beleegyezésünk azonban szükséges, mert min­denképpen biztosítani akarjuk az egységes képet, az esztéti­kus és célszerű településszer­kezetet. A tervjavaslatokban biogáztelepek létrehozása, és a napenergia hasznosítá­sa is szerepel. Ezeket jól Moziegyelő ágyneműnek alkalmazhatnánk a mellék- épületek, istállók, fóliasátrak fűtésénél, a melegvíz Előállítá­sánál, a világításnál. Mint már említettem, , természetesen mindenkinek rendelkezésére áll az elektromos áram és a gáz is, de ezek használata lé­nyegesen költségesebb. A bio­gáz- és napenergia-hasznosí­tás ugyan nagyobb beruházást igényel, de már csak kísérleti jelleggel is szeretnénk alkal­mazni ezeket, hogy tapasztala­tokat szerezhessünk gazdasá­gosságuk mértékéről. Jövőre lehet pályázni — A lakótelepen tehát egy­séget alkotna az intenzív ház­táji gazdálkodás és a kultu­rált, korszerű lakáskultúra. Ez a lehetőség bizonyára sok fia­talt vonz majd. Mikor kezdik meg az építkezést? — A tavaly elkészült tele­pülésrendezési tervben már szerepel ennek a mezőgazda- sági területnek a belterületbe való bevonása. Idén, feltehe­tően sikerül a művelés alól ki vonni, a belterülethez csatolni a telkeket, s megkezdhetjük a közműhálózat és az út építé­sét. Még ebben az évben ren delkezéaünkre áll majd a tel­jes tervdokumentáció és a program is, amelynek alapján építési engedélyhez jutunk. Előre láthatóan jövő év elején meghirdetjük az első telkeket, a már említett feltételekkel. Természetesen a lakótelep fel­építése egy hosszabb program, nem számítunk arra, hogy egy­két éven belül utcasorok ké­szülnek el. Hosszú távon azon­ban 150-200 család kaphat itt építési telket,, állandó foglal­koztatást, a szövetkezetnél, olyan lehetőséget a háztáji gazdálkodásra, amely nem kis jövedelmei hoz. Márványt Ágnes Kerékpártirténeíem A gyalogsebes fníégápely Ezen a néven mutatta be }835-ben a Honművész cimű lap a kerékpárt, a napjainkban újra egyre inkább kedvelt közlekedési és sporteszközt. A százötven éve bemutatott szer­kezet neve nem csupán fura nyelvújítási szóíacsarmány, hanem a valóságra utaló, igen képszerű elnevezés: a legelső, mai biciklinkhez hasonló szer­kezet két kereket egy deszká­val kapcsolt össze, s a földön taposva lehetett hajtani. A roller őse Hasonló szerkezetek már ko­rábban is ismertek voltak. A legkorábbi egy, az időszámítás előtti II. századból származó, római domborművön látható, igaz, ez a gyerekjáték inkább a mai roller őse, a két kis ke­reke közötti falapra lehetett ráállni, s lábbal taszítani. A kerékpár ősének azt a kerekes falovacskát tarthatjuk, melyet 1791-ben a párizsi Palais Ro­yal kertjében hozott divatba egy fiatalember. A kétkerekű lovacska nyergébe pattanva hol egyik, hol másik lábával lökött magán egyet, s ha jól si­került, pár métert egyensú­lyozva szabadon gurulhatott. Az ilyen szerkezetek legna­gyobb hátránya az volt, hogy kormányozni nem lehetett. Óriási lépés a kerékpár fejlő­déstörténetében Drais erdő­mérnök 1317-es szabadalma, mely ezt a problémát megol­dotta. Még mindig fából ké­szült a szerkezet, nem volt ru­gózása és a földre érő két láb­bal kellett lökdösni. Angliában annyit változtattak, hogy t>bs- vázzal készítették el. A sport- kedvelő angolok hobbyhorse- r.ak nevezték. Valami ehhez hasonló volt a címben is emlí­tett gyalogsebes futógépély. Vagy ötven újabb esztendő kellett a talán legforradalmibb újításig: 1883 körül Micheáux pedált szerelt az első kerékre. Növelt kerekek Így már igazi sporteszköz jjStt létre, alkalmas a hosszú ideig tartó egyensúlyozásra is És igazi sportembernek kellett lennie annak, aki e keményen rázó szerkezeten (ne feledjük, az utak még nem aszfaltozot- tak!) hódolt a mozgás örömé­nek. Aki tud kerékpározni, az tudja, hogy a nagyobb sebes­séggel haladó gép nyergébe könnyebben, biztonságosabban lehet megülni, mint a lassúbb járásúban. Ez is, meg a se­besség növelésének vágya is indokolta, hogy először kicsit, maid mind jobban növeljék a pedállal hajtott első kerék mé­retét. Érthető: a nagyobb ke­rék hosszabb utat tesz meg egy-egy fordulat alatt, mint egy kisebb. Jött a következő ötlet: hát­rább helyezték a nyerget, s az első kerékvilla láncos-fogaske­réken áttétel segítségével vit­ték a pedálról a hajtóerőt. Ez volt az úgynevezett kenguru. A meghajtó pedálokat 1879- ben Lavason a két kerék közé helyezi. S az egyforma nagyságú kerekek közül a hátsót hajtja meg. Lényegé­ben kész a mai kerékpár. Még egy forradalmi újítás: Dunlop levegővel felfújt gumitömlőt tesz az abroncsokra. A kerék­pár már rugalmas, gyorsabb és készen áll arra, hogy a töme­ges játék legyen. Hazai karrier Magyarországon már 1869- ben árusítottak Angliából be­szerzett kerékpárokat. Nem sokkal később megkezdődött a gyártás is: először a józsef­városi Simon utcában, később Csepelen. A századforduló előtt már megalakult a kerékpár kereskedők és iparosok egyer sülése. Ugyanebben az évben, 1894. május 3-án, a városlige­ti Weingruber vendéglőben a Magyar Kerékpáros Szövetsé­get is létrehozták. Mi is lehe­tett volna jobb reklám, mint a sport? Két évvel később a kontinens akkor 'talán * legmo­dernebb versenypályája, a Millenniris is felépült. Az 1898-os első újkori olimpia egyik versenyága volt a kerék­pározás. Dobozba kerülnek a Minőségi Ruházati Ktsz-ben készült ágy­neműk. Évente 300 ezer darabot csomagolnak be a fürge ke­zek N agyhátán Veress Jenő felvétele Az utóbbi esztendőkben a fejlesztésig beruházási le­hetőségek minden településen szűkösebbek lettek. Eltérő tapasztalatokat szerezhetünk azonban arról, hogyan gaz­dálkodnak a falvak, városok, a rendelkezésükre álló pénzzel, Néhol visszaesés, vagy egy helyben topogás ta­pasztalható, s a fejlesztés, továbblépés útját kizárólag a központi támogatástól várják. Másutt azonban meg­találják azokat a lehetőségeket, amelyek a korlátozott anyagi háttér melleit is az infrastruktúra fejlődéséhez vezetnek. A szórakozási tehetőség A ráckevei városi jogú nagyközségi pártbizottságon ez utóbbi irányzat talált támo­gatókra. Sikerült Ráckeve la­kói, a körzetben élők s az üdülőterületek látogatói szá­mára olyan szórakozási, kul­turálódási lehetőséget találni, amelynek megvalósításához elegendő anyagi fedezet áll rendelkezésre, s mely a távlati célokhoz kapcsolva továbbfej­leszthető. A körzet intézmé­nyeinek, gazdasági egységei­nek összefogásával, a Pest me­gyei Moziüzemi Vállalat támo­gatásával autós kertmozit épí­tenek. A kivitelezés mikéntjé­ről, a szervezési kérdésekről az ötlet gazdáját, Klamó Józsefet, a pártbizottság titkárát kér­deztük. — Valóban arról van szó, hogy mostanában kevés pénz jut a művelődési intézményhá­lózat fejlesztésére. Márpedig Ráckevén nemcsak a körzet­ben élők, hanem az üdülősze­zon idejére érkezők szabadide­jének hasznos eltöltéséről, szó­rakozásáról is gondoskodni kell. A szentendrei és dabasi példa, valamint a kedvező he­lyi adottságok adták az ötletet, hogy autós kertmozit nyissunk. A Pest megyei Moziüzemi Vál­lalattal fennálló jó kapcsola­tunk, s a helyi üzemek, intéz­mények vállalkozó szelleme, támogatása biztosítja az anya­gi hátteret. Kezes kivitelezésben Az ötlet megszületése után hogyan fogtak hozzá a megva­lósításhoz? — Elsőként erre a célra al­kalmas térületet kerestünk. Sok javaslat felmerült, hiszen természeti adottságaink, a Tó­kertben kialakított szabadidő­park például bőven kínálja a kihasználható és tovább fej­leszthető kerületeket. Végül a meleg vizű strandfürdő jelen­legi autós parkolójánál ál­lapodtunk meg. Itt ugyanis már részben adottak a felté­telek. Ezt követően megkeres­tük a kivitelezésbe bevonható üzemeket, elsőként a Pest me­gyei Moziüzemi Vállalatot. — Hogyan fogadták a javas­latot azok, akiknek a pénz­tárcájukat is ki kell nyitni a megvalótísához? — A Moziüzemi Vállalat azonnal hajlandó volt az együttműködésre, hiszen ön­álló fejlesztésekre nekik sincs fedezetük. Vállalták a szüksé­ges gépészeti berendezések, a hangosítás biztosítását, mint­egy 1,7 millió forint értékben. Ezt követően összehívtuk a körzet üzemeinek, termelő- szövetkezeteinek illetékeseit. Valamennyien egyetértettek;az autós mozi létrehozásával, ; és rövid idő alatt elosztottuk a feladatokat. A termelőszövet­kezetek vállalták a betonozás­hoz szükséges sóder szállítá­sát. az erőgépeli biztosítását a tereprendezéshez. A BUVÍZIG a gépház alapozását, az ÉK- SZÖV a felépítését vállalta magára. A tervdokumentációt az Aranykalász Tsz készíti el, s társadalmi munkában köz­reműködnek a kivitelezésben a KIOSZ, a kiskunlacházi Szak­munkásképző Intézet, s a ter­melőszövetkezetek is. A nagy­községi tanács az államigaz­gatási eljárással kapcsolatos feladatokat, valamint az Elektromos Művekkel történő egyeztetést vállalta magára. A következő szezonra — Ennyi résztvevő összefo­gásához erős szakmai irányí­tás kell, meg akkor is, ha mindenki igyekszik betartani a megbeszélt határidőt, teljesí­teni a vállalt kötelezettségeket. — Javasoltuk a politikai ve­zetés nevében, hogy a munkák összefogására külön bizottsá­got hozzunk létre. Ennek el­nöke Czerny Károly lett, az Architektúra Vállalat elnöke, aki rendelkezik megfelelő szakmai felkészültséggel is. — Ma még a kijelölt terü­leten buján nő a nád. hajt a fűzfavessző. Mikor veheti bir­tokba a) közönség a még csak tervekben létező mozit? — A kiviteli terve1: egy hó­nap alatt elkészülnek. Nyár végén szeretnénk munkához látni, s a következő üdülősze­zon idejére már Ráckevén is szabadtéri vetítéseken lát­hatja a közönség bemutató előtt a sikerfilmeket. Jövő nyárra tehát a kedvelt és látogatott üdülőterület 200 gépkocsit, s ennél több gyalo­gos nézőt befogadó új léte­sítménye várja a vendégeket. M. Á. Sütés kertmozi a parkolóban Gazdái lettek a jé ötletnek Hagycmányteremíés Szigetszenteiklóson Évszázados imkenmSiáz Hasznosan ettőlleni a szabadidőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom