Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

1985. JŰNIUS 29., SZOMBAT (Folytatás az 1. oldalról.) Egyetlen mondatba sűrítette a megyei párt-végrehajtóbi-' zottság beszámolójában dr. Arató András a pártbizottsági ülés fontos mondandóját: Pest megye fiataljaira lehet számí­tani! Az ifjúság nemcsak a jö­vő, hanem a jelenünk is és többre képes, mint amit eddig nyújtott. Bizalommal, megér­téssel és türelemmel tekintünk az ifjúságra, ezért növekvő kö­vetelményeket támasztunk ve­lük szemben. A fiatalok megítélésének csak ez lehet az alapja — és ezt szinte valamennyi felszó­laló is megerősítette —, ho­gyan teljesítik kötelességeiket, miként élnek és gondolkod­nak, mit tesznek szőkébb és tágabb környezetükért, a tár­sadalomért. Az előterjesztett, majd a ha­tározattá emelt intézkedési tervben kirajzolódik, miként bővülhet a fiatalok cselekvési köre, annak lehetősége, hogy kibontakoztathassa képessé­gét. A megyei pártértekezlet összefoglalójában így fogal­maztuk meg: az ifjúság nem átvenni akarja a stafétabotot, azt nem átadni kell — hanem együtt kell vinni velük. A megyei pártbizotság 1982. szeptember 9-i és a megyei párt-végrehajtóbizottság 1934. A megyei pártbizottság ülése NEMCSAK A JÖVŐ: A JELEN IS! június 19-1 ülésén részletesen elemezte a megye ifjúságának helyzetét. Ez a helyzetelemzés ma is megállja a helyét, ezért érthető, hogy a pártbizottság nem bocsátkozott tegnap is­métlésekbe, inkább a tenniva­lókról tárgyalt, kimondva: össztársadalomra, valameny- nyi párt- és társadalmi szer­vezetre, intézményre vár a feladatok megoldása. A vég­rehajtásra szükséges az erőt koncentrálni. Pest megye sajátos földraj­zi helyzetéből, települési és gazdasági szerkezetéből, a né­pességmozgalom — ezen belül különösen a foglalkoztatás, munkavállalás alakulásának — tendenciáiból viszonylag pontosan felvázolhatok azok az okok, amelyek az ismert feszültségeket az országos át­lagnál jobban kiélezik. A nagymértékű belső differen­ciáltság, az aktív keresőné­pesség — benne a fiatalok, sőt, a tanulóifjúság — jelentős számú ingázása nehezíti a fe­szültebb helyzetekben elenged­hetetlen összefogás erősödését. idén Sződligeten családpeda­gógiai tábort nyitnak — vala­mennyi társadalmi szervezet részes benne —, védőnők, pe­dagógusok, orvosok, s mások cserélnek eszmét, mit tudnak tenni, segíteni a család nevelé­sében. Szandtner Iván, aki tavaly októberben részt vett a KISZ- aktivisták tanácskozásán —, s azóta is figyelemmel kísérte a munkát, felszólalásában ki­emelte. milyen nagy jelentősé­gű a téma, amelyet a pártbi­zottság tárgyal és a módszer is követendő. Mert ily mód on mozgósítani tudja a helyi szer­veket is a felelős cselekvésre. Néhány olyan fontos elvi kér­dést is érintett: ki tekinthető igazán fiatalnak, kik azok, akikkel elsősorban kell a KISZ-nek foglalkoznia, ho­gyan lehetne pezsgőbb életet teremteni az ifjúság körében, kivált a középiskolákban és az egyetemeken. Az ipari, a mezőgazdasági üzemekben dolgozó ifjúság szá_ mottevő társadalmi erőt kép­visel, cselekvő részese Pest megye gazdasági, politikai éle. tének — hangsúlyozták. A megye gazdaságának di­namikus fejlődése az utóbbi évek megtorpanása ellenére alapvetően kedvező feltételeket teremtett a munkásifjúság kö­rében végzendő politikai mun. kához. Nőtt a fiatalok, szakmai, politikai1 felkészültsége. A gazdasági egységek fejlődésé­vel együtt javultak a munka- körülmények, bár a munka­NEM PRÉDIKÁCIÓKKAL Pest megye az ország legna­gyobb népességű megyéje, 1984-ben itt élt összlakosságá­nak és ezen belül a 0—29 éve­seknek is a 9 százaléka. A me­gye lakónépességén belül a 30 éven aluliak aránya 43 szá­zalék, valamivel magasabb az országosnál. A 30 éven aluli korosztályon belül a gyermekkorúak, vala­mint a 15—29 éves ifjúság száma 53, illetve 47 százalékos arányban oszlik meg. A me­gyében 203 ezer munkaválla­lási korú fiatal él. Számuk 1970 óta a gyermekkorúnkéval ellentétben 18 000-rel, mintegy 8,2 százalékkal csökkent. A 15—29 éves népesség közel egynegyede a városokban la­kik, háromnegyed részük ak­tív kereső. Az ifjúság legna­gyobb területi koncentrációja a budapesti agglomerációban alakult ki. Itt él a fiatalok 43 százaléka, csaknem 100 ezer fő. Dr. Arató András utalt Né­meth Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság főtitkár- helyettesének beszédére, amelyben kimondotta: nem prédikációkkal, hanem munka közben kell az ifjúságot ta­nítani és fegyelmezni. A me­gyei pártbizottság is azt a célt tűzte maga elé, hogy a fiatalok számára valóságos terepet biz­tosít, hogy vegyen részt saját sorsának felelős alakításában. Ezt sürgeti nehéz helyzetünk is, amikor szorosabbra kell zárnunk sorainkat, minden kö­zösséget összefogásra kell sar­KÉSZÜLVE AZ ÚJ ÖTÉVES TERVRE kallni. Senkinek — mondották —, egyetlen intézménynek, gazdálkodó szervnek, lakóte­rületi közösségnek sincs elfo­gadható oka a várakozásra. Felhívták arra is a figyel­met: nem elég csak megfogal­mazni a tennivalókat, értel­mezni az abban foglaltakat, ne csak ismételjék különböző fó­rumokon azokat, hanem kezde- ményezően, következetesen meg is kel valósítani az elha­tározott feladatokat. Időről- időre ellenőrzik majd a vég­rehajtást, amelyet segít az a puszta tény, hogy mindenki számára világosan mutassa meg a terv a konkrét felada­tokat, amelyek megfogalmazá­sát sokezer aktivista vitája előzte meg. * A fiatalokról szólva megál­lapította a pártbizottság, hogy képzettebbek, műveltebbek, mint a korábbi generációk. Ér­zékenyebben reagálnak a kör­nyezetükben lejátszódó esemé­nyekre, ugyanakkor nehezeb­ben igazodnak el a bonyolul­tabb társadalmi jelenségekben. Sokszor ellentmondásokat ta­pasztalnak az oktatott tan­anyag és a mindennapi gya­korlat között. E feszültség oldásában a kívánatosnál ke­vesebbet segít a pártpropa­ganda, az oktatás. A családok, az oktatási intézmények, a munkahelyek egy része sem te­szi meg mindazt, ami felelős­sége alapján elvárható len­ne. A szükségesnél kevesebb idő jut a nevelésre, a szemé­lyiség formálására, a képessé­gek differenciált kibontakoz­tatására. HA OTTHON SZIDJA... Jámbor Miklós felszólalása ezért váltott ki nagy visszhan­got. Sokak gondolatát fogal­mazta meg: az ifjúság nem emelhető ki a társadalom egé­széből — mondotta. — Gond­jaik csak az egész társada­lom gondjainak megoldásával érnek véget, legyen az lakás- probléma, műszaki fejlesz­tés, ár és bérkérdés. Szólt a felnőttek személyes példamu­tatásáról. Sokszor éppen azok bírálják a fiatalok munká­hoz való viszonyát, akik oda­haza szidják a munkahelyet, a főnököt. — tiltakoznak, hogy gyermekük az ő szakmájukat válassza élethivatásnakA szülő hatása alól nem vonha­tó ki a gyermek, amikor pá­lyát választ. Egyszer-másszori üzemlátogatás nem befolyá­solhatja annyira a gondolko­dást, mint a naponta ért ha­tás, Helyre kell állítani a csa­lád felelősségét'—, hangzott el a pártbizottsági ülésen. Csak a családdal együtt várható ered­mény: a társadalom nem vál­lalhat át mindent a család­tól. Ezt erősítette Karácsony Mária, amikor a kommunisták példamutatásáról szólt, Jónás Zoltán is, aki egy hasznos kez­deményezésről számolt be: Hangsúlyozta a tanácskozó testület, hogy a Központi Bi­zottság 1970-es ifjúságpolitikai határozatának megvalósítá­sáért sokat tettek Pest megyé­ben, noha volt idő, amikor bi­zonyos megtorpanás követke­zett be. Az í^tóbbi években a munka hangsúlya a gazdaság- politikai kérdésekre helyező­dött. A VII. ötéves tervre való készülésről többen szólal­tak fel, így Halasi Márton is kifejezte, ők is részt vesznek a feladatok alakításában, ki­vált a fiatalokat érintő kérdé­sekben. Hangsúlyozta azt a megszívlelendő tényt: össz­társadalmi feladat az ifjúság­gal való törődés, nem szűkít­hető a párt- és tömegszerveze­tekre, intézményekre, de nagy baj lenne ha a KISZ ebben a feladattervben és megvalósítá­sában nem súlyának megfele­lően venné ki részét. Érdekes volt Czerván Már­ton beszámolója, a Rákosvöl­gye Termelőszövetkezetben dolgozó négyszáz fiatal hely­zetéről. Mint mondta, a száz munkahelyen dolgozókat nehéz összefogni, érdeklődésük, hely­zetük is különböző. Nem ke­vés azoknak a fiataloknak a száma, akiknek az a gondjuk: sztereokészüléküket milyennel cseréljék fel, s meglevő autó­juk helyett milyen márkát vá­lasszanak legközelebb. A számítógép sem ritka holló már. S figyelemre méltó volt az a gondolata is: egy gazdaság­ban az össztag&ággal is törőd­ni kell. Mert nem is mindig csak a fiataloknak van lakás­gondjuk, van a középkorúak- nak is, s a 30 éven felülieknek szetesen nehezebb, mint a ko­rábbi években. A VII. ötéves terv koncepciója már fogal­mazódik, s tudjuk, mily kevés mozgásteret biztosít a köz­ponti alap: a társadalmi ösz- szefogás, a helyi anyagi for­rások racionális felhasználása engedi csak meg a művelő­dési, a sportlehetőségek bőví­tését. A munka koordinálásá­ról éppen ezért többen szól­tak, hiszen a tanácsok, a tár­sadalmi szervezetek együttes munkájában nagy a lehetőség. Tartalmi változást jelent majd, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett a közeljövőben megalakítják az ifjúságpolitikai koordiná­ciós bizottságot. Ez nem men­tesíti a szakigazgatási szer­veket, a testületeket sem — de a koordinálás által előbb­re juthatunk. _____ Weisz György mindezt ér­dekes váci példákkal egészí­tette ki, hiszen ők már ku­tatták a koordinális lehetősé­geket, s ez megnövelheti ere­jüket. Vácott mély gyökerei vannak a társadalmi összefo­gásnak, de még mindig felfe­deznek új tartalékokat, akár a táboroztatásban vagy a bir­tokba vehető telkek átadásá­val, kihasználatlan helyiségek ifjúsági célokra fordításá­val. .. Együtt kell lennie a tudati, az érzelmi hatásnak, amely párosul sokfajta erköl­csi, anyagi támogatással, A pártbizottsági ülés részt­vevői, valamint az írásbeli és szóbeli előterjesztés részlete­sen, felelősen, a gondokat őszintén feltárva tárgyalta a teendőket. Mérlegelte a leg­fontosabb feladatokat, s ele­mezte egy-egy jelenség okát is, mert csak ezáltal fogal­mazható meg a cselekvés pon­tos iránya. A tanácskozáson felszólalt dr. Lakos Sándor is. Felszólalását alább Ismertet­jük. ...............íJu„. he lyek lehetőségeitől függően jelentősek a különbségek. Gazdasági helyzetünk, a je­lenlegi bérezési rendszer arra kényszeríti a munkásfiatalokat is. hogy jövedelmüket kiegé­szítsék. Sokszor erejükön felül vállalnak túlmunkát ami el­vonja őket a tanulástól, a művelődéstől, a sporttól, - az igényes szórakozástól. Tennünk kell tehát valamit — fogal­mazták meg —, azért, hogy az alapvető szükségleteket a fő­munkaidőiben végzett munka alapján szerzett jövedelemből elégíthessék ki. A pártbizottság részletesen foglalkozott az értelmiségi fia­talok problémájával, csakúgy, mint más társadalmi rétegek­kel. Megállapította, hogy az ér­telmiség helyzeténél fogva és képzettsége miatt, érzékenyeb­ben reagál a társadalmi moz­gásokra a fejlődés során ke­letkező ellentmondásokra. Az önálló egzisztenciateremtés ne­hézségei még fokozottabban jelentkeznek, különösen á pe­dagógusok és a népművelők kö­rében. Külön említették a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem hallgatóit, akik összetéte­lükből, családi hátterükből, s az oktatás tartalmából adó­dóan nyitottak a társadalmi kérdések iránt, közéleti tevé­kenységük dicséretre méltó. Hasonlóan szóltak a Zsámbéki Tanítóképző Főiskoláról is. A végzős hallgatók zöme a me­gye oktatási intézményeiben helyezkedik el. Felkészültsé­gük, tantestületi kollektívákba beilleszkedésük reményteljes. Dr. Lakos Sándor: AZ ÉLET NEM ENGEDI BESZŰKÍTENI MAGÁT is. S a munkabérekben az egyenlösdi megszüntetése sem csak az ifjúságot kell hogy érintse. Az viszont igaz. hogy a fia­talokkal külön is törődnek: az újak mellé patronálót állíta­nak, az ifjúsági parlamente­ken az őket érdeklő dolgokat tárgyalják, hitellel segítik bol­dogulásukat, s ha egybeesik a tanulni vágyás a tsz érdeké­vel —, támogatják a tanulást is. A túlzott, a szerénytelen követeléseknek pedig ellenáll, nak. Lontalné Németh Erzsébet és mások is több javaslattal gazdagították a tárgyalást, így a többi között Lontainé kérte: kapjon a nemzetiségi fiatalsággal való foglalkozás nagyobb hangsúlyt, csakúgy, mint a bejáró ifjúság. Többet kellene törődni a gyenge fel­készültségű fiatalokkal is. A KISZ-nek vizsgálnia kel­lene a szervezeten kívüli if­júság helyzetét is, s növel­hetné tagjai számát a mun­kások és értelmiségi fiatalok köréből. ö, de csaknem valamennyi felszólaló óvott attól a torzu­lástól: ne csak az ifjúság jo­gairól beszéljünk, arról, mi­ként segítjük élete alakulá­sát, a kettő: a jog és a kö­telesség összetartozó fogalom. Mint ahogy Maczkó József is fogalmazta — munkával ne­veljük az ifjúságot és vele együtt dolgozunk helyzete ja­vításáért. Ugyanakkor kihang­súlyozta, hogy a pártszerve­zetek felelőssége az Intézke­dési terv végrehajtásának szigorú ellenőrzése, össztársa­dalmi érdek. de a jelenlegi helyzet éppen ennek mond ellent. A vitában is elhangzott; sok fiatal kény* szerül a fő munkaidőn túl munkát vállalni, ahelyett, hogy tovább képezné magát, arra készülhetne, hogy képes legyen megvalósítani a műsza­ki fejlesztést. Ml lehetne lel­kesítőbe a fiatalok számára, ha nem a korszerűbb gazdál­kodás megteremtése TI Nagy feladat, nagy felelősség meg­találni az útját: hogyan tehet­jük értelmesebbé a fiatalok életét . ... Utalt arra (s dr. Lakos Sán­dor; nagyszerű, hogy vala­mennyi szervezet számára megjelölt a pártbizottság a tennivalót, éreztetve; nincs olyan testület, intézmény, em­ber, távol tarthatná ma­gát e fontot kérdéstől —, a részletezésen túl azonban azt la szükséges éreztetni, hogy vannak interdiszciplináris fel­adatok. így például az életmód kérdése, a követendő modellek kialakítása nem korlátozód­hat egy vagy két szerv mun­kájára. Pest megye sajátos te­lepülés — számos alkalommal, számos ténnyel igazolódott ez —, e tekintetben is érvényes. A bejáró fiatalok, ft főváros közelsége, a zsúfolt agglome­ráció, a foglalkoztatottság sok­félesége megkülönbözteti az if­júsággal való foglalkozást más településektől. A mindenna­pok munkájában is a terv sú­lyának megfelelő rangot kell kapnia a fiatalokkal való tö­rődésnek, mert az élet nem engedi beszűkíteni magát. A Pártélet felelős szerkesz­tője felhívta arra is a figyel­met, hogy a központi pártha­tározatokat a helyi sajátossá­goknak megfelelően vigyék le a pártszervezetekhez, hiszen akkor mozgósító a határozat, ha képesek helyileg alkalmaz­ni, átültetni a saját viszo­nyaikra. Megfontolásra érdemes az a gondolat: ha a fiatalok nem elég nagy számban jönnek a KISZ-be, a pártba, akkor nem az ifjúságban, hanem a mi munkánkban keresendő a hiba. Érdemes volt felfigyelni a pártkongresszuson felszólaló fiatalokra, milyen felkészül­tek, őszinték, okosak voltak. Észre keil venni őket, támo­gatni, s változtatni s szemlé­leten, helyet kell adni az egészséges szellemű, törekvé. sű ifjúságnak. Együtt —, csakis együtt dolgozva lehe­tünk képesek nagy dolgok véghezvitelére. Sági Ágnes PARTNERI VISZONYT Igaza volt Balázs Gézánó- nak, amikor o felnőtt nemze­dék szemléletváltozását sür­gette, mondván, nem elég csupán nevelni a fiatalokat, partneri viszonyt szükséges kialakítani velük. Az ifjúság több terhet is elbír, szívesen vállal nehéz feladatot — bíz­zunk rájuk többet és teremt­sük meg számukra a végre­hajtás feltételeit. Ez termé­\ Bevezetőben részletesen ér­tékelte mind az írásbeli, mind a szóbeli előterjesztést, mond­ván, hogy szándékában, mód­szerében, valamint tartalmá­ban értékes anyag, amelynek színvonalát a vita tovább emelte. Érződik, milyen gon­dos felkészülés előzte meg, amíg tegnap végül is tárgya­lásra és elfogadásra került önmaga is azonosulni tud a tervben megfogalmazottak­kal, csupán azt ajánlotta a testület figyelmébe, hogy a hosszú távra szóló teendők határidejét rugalmasan kezel­je. Elképzelhető — hiszen lük­tető életünk gyakran kénysze­rít bennünket változtatásra —, hogy későbbre tervezett feladatot talán előbb —, má­sokat később kell végrehajta­nunk. öt esztendőre mindent nem lehet határidősen ponto­san látni. Példaként említette, hogy a politikai követelmény miatt minden bizonnyal korábban ellenőrzik majd a testületek a párttagfelvételi munkát, mint amint azt az írásos elő­terjesztés javasolja. Az idő és a politika alakulása segít majd a későbbiekben eldönteni, hogy mely kérdések válnak hangsúlyosabbakká, s előfor­dulhat, hogy eltolódások lesz­nek a lényeges és a lényegte­lenebb témák között. Mint ahogy természetes; a megol­dandó tennivalók között is rangsorolni kell, és abban is, mivel, melyik fórumon fog­lalkozzanak. Általános tetszés közepette idézte Sík Endrének, a vala­hai külügyminiszternek mon­dását: Azt tudjuk, hogy mi lesz, de hogy addig mi lesz?!... Tudjuk, hogy elérjük a fejlett szocializmust, kommunizmust, de addig, amíg elérjük ... ? Mi is tudjuk, hogy egyszer kilá­balunk nehéz gazdasági hely­zetünkből és azt is tudjuk, fiataljaink őszinte hittel kö­vetnek majd bennünket és érnek felnőttekké, de addig ... Addig kell számos — ma­gunk meghatározta — nehéz feladatunkat megvalósítanunk. A Központi Bizottság tagja javasolta a testületnek — bár erről az előterjesztés is bőven szólott —, hogy szenteljen na­gyobb helyet a gazdasággal kapcsolatos teendőknek, hi­szen nehéz elképzelni bármi­nemű változást, ha a gazdasá­gi hatékonyságban nem érünk el fordulatot. A párt XIII. kongresszusa is megfogalmaz­ta, hogy a műszaki fejlesztés nélkül nem jutunk előbbre —,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom