Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

I

1935. JUNTOS 29.. SZOMBAT

3

Megtartotta alakuló ülését az új országgyűlés

Esküt tesznek a

Az Alkotmányjogi Tanács

Az országgyűlés ezután — « ta alapján — megválasztotta Hazafias Népfront Országos az Alkotmányjogi Tanács elnö- Tanácsa elnökségének jawasla- két, titkárát és tagjait.

Az Alkotmányjogi Tanács elnöke dr. Korom Mihály;

Titkára dr. Kereszti Csaba;

Tagjai az országgyűlési képviselők közül: dr. Elejei János (Békés 7. vk.), dr. Horváth Jenó (Bp. 1. vk.), Juhász Mihály (Bp. 65. vk.), Méhes Lajos (Bp. 44. vk.), dr. Nagy József (Baranya 6. vk.), dr. No>vók Béla (Pest m. 18. vk.), Szépvölgyi Zoltán (Bp. 57. vk.);

A testület tagjai továbbá a nem országgyűlési képviselők közül: dr. Gallért György, a legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnökhelyettese, dr. Kilényi Géza, a jogtudomány doktora, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatóhelyettese, dr. Kovács István akadémikus, az Ml'A Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója, dr. Nagy László egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, dr. Rőder Edit ügyvéd, a budapesti 1. sz. ügyvédi munkaközösség tagja, dr. Takács Imre egyetemi tanár, az ELTE Államtudományi Intézetének igazgatója.

kormány tagjai.

A terv- és költségvetési bizottság elnöke: dr. Bognár

József; titkára: Horváth Lajos.

A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság elnöke:

Horváth Miklós, titkára: Peják Emil.

Az Elnöki Tanács ülése

Sarlós István tájékoztatta ezután képviselőtársait, hogy az új Elnöki Tanács megtartotta első ülését és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának, valamint a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és legfőbb

ügyészének megválasztása tárgyában — az MSZMP Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyetértésben — átiratot intézett az országgyűléshez. Az Elnöki Tanács személyi javaslatát az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta.

Á Népköztársaság M i n iszterta nácsa

Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Lázár György.

A Minisztertanács elnökhelyettesei: dr. Maróthy László,

LÁZÁR GYÖRGY,

Celnege Lajos, dr. Csehdk Judit, Faluvégi Lajos és Marja,

József.

Belkereskedelmi miniszter dr. Juhár Zoltán.

Belügyminiszter Kamara János.

Egészségügyi miniszter dr. Medve László.

Építésügyi és városfejlesztési miniszter Somogyi László. Honvédelmi miniszter Oláh István.

Igazságügyminiszter dr. Markója Imre.

Ipari miniszter dr. Kavolyi László.

Közlekedési miniszter dr. Urbán Lajos.

Külkereskedelmi miniszter Veress Péter.

Külügyminiszter dr. Várkonyi Péter.

Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Váncsa Jenő. Művelődési miniszter dr. Köpeczi Béla.

Pénzügyminiszter dr. Hetényi István.

Az Országos Tervhivatal elnöke Faluvégi Lajos.

A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Szakait József.

Ugyancsak az Elnöki Tanácsa javaslatára az ország- gyűlés a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának

elnökévé dr. Szilbereky Jenót, a legfőbb ügyészévé dr. Szíjártó Károlyt választotta meg

A kormány eskütétele

Rövid szünet következett, ezalatt a Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész az Országház nándorfehérvári termében — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt — hivatali esküt tettek. Az ünnepélyes eskütételnél jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára.

Az eskütétel után folytatódott a plenáris ülés. Lázár György, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra:

Ä nép iránt érzett felelősséggel

Az országgyűlés állandó bizottságai

Az elnök ezután bejelentette: a Hazafias Népfront Országos Tanácsától javaslat érkezett az országgyűlés bizottságainak tagjaira. (Az indítványt a képviselők írásban kézhez kapták.) A javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták.

Amikor néhány perce az Elnöki Tanács elnöke előtt letettettük a hivatali esküt, arra köteleztük magunkat, hogy minden igyekezetünkkel szocialista hazánk,I a Magyar Népköztársaság megerősödését és fejlődését fogjuk szolgálni. Most az országgyűlés színe előtt is megismétlem: a ránk bízott feladatnak belső meggyőződésből, a nép ügye iránt érzett felelősséggel, legjobb tudásunk szerint úgy kívánunk eleget tenni, hogy rászolgáljunk az önöktől kapott megtisztelő bizalomra.

Bejelentem, hogy a nép akaratát kifejező, számunkra kötelező politikai iránymutatásokat alapul véve kidolgozzuk és az alkotmány előírásának megfelelően az országgyűlés legközelebbi ülésszakán előterjesztjük a kormány öt évre szóló munkaprogramját. Ebben azokat a feladatokat szándékozzuk előtérbe állítani, amelyek megoldásával a XIII. kongresszus határozatának és a Hazafias Népfront választási felhívásának szellemében eredményesebbé, lendületesebbé tehetjük szocialista társadalmunk építését. Ma

minden korábbinál világosabban áll előttünk, hogy ennek az első és legfontosabb feltétele gazdaságunk teljesítőképességének megjavítása.

Csak a minőségileg jobb és hatékonyabb munkával küzd- hetjük le a történelmi okokból és az adottságainkból eredő gazdasági hátrányt, amely az utóbbi években oly sok gondot okozott. Csak a több eredményt hozó, jobb munkával teremthetjük elő azokat az anyagi alapokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy teljesebben kielégíthessük népünk szükségleteit javíthassuk életkörülményeit. fejleszthessük a tudományt és a kultúrát, megfelelő színvonalon gondoskodhassunk szocialista vívmányaink védelméről. A minőségi és a hatékonyság; követelményeket, a jövedelemtermelő képesség fokozásának igényét szem előtt tartva kezdtük meg a népgazdaság VII. ötéves tervének kidolgozását, ennek jegyében folytatjuk a tervkoordinációt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal.

A KGST most befejezett 40. ülésszakán meggyőződhettünk arról, hogy szándékunkkal nem állunk egyedül. Valamennyi tagország a fejlődés intenzív jegyeinek gyorsabb kibontakoztatásában látja nemzeti céljai és közös törekvéseink valóra váltásának legfontosabb gazdasági feltételét.

Munkaprogramunkban bemutatjuk majd és vitára bocsátjuk azokat az elgondolásokat is, amelyek képet adnak arról, mit kívánunk tenni a kormányzati, az igazgatási munka, az irányítási rendszer fejlesztése érdekében azért, hogy még tágabb teret nyissunk a végrehajtó és a gazdálkodó szervek önálló és felelős cselekvése, az egyéni tehetség érvényesülése számára.

Tudatában vagyunk, hogy a gazdaság minőségi megújulása csak úgy mehet végbe, ha ahhoz kedvezőek a társadalmi feltételek, ha megbecsülés övezi a közösségért dolgozó ember'; ha méltó elismerést kap a szorgalom és a tudás. Ezért arra is választ kívánunk adni, milyen terveink vannak a szocialista demokrácia további intézményesítésére a tudomány, a kultúra, az oktatás fejlesztésére, a jó munka erkölcsi éA anyagi elismerésének növelésére.

Külpolitikai programunk megtervezésekor abból indulunk ki, hogy a kormánynak a jövőben is alapvető kötelessége lesz a lehető legkedvezőbb

külső feltételeket biztosítani szocialista építőmunkánk folytatásához. Ezért nemzeti érdekeinkkel összhangban és biztonságunk védelmében még szorosabbra kívánjuk fűzni barátságunkat a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal. Továbbra is azon leszünk, hogy eleget tegyünk a Varsói Szerződésben vállalt kötelezettségünknek, és ezzel együtt hozzájáruljunk az európai és az egyetemes béke megőrzéséért folytatott küzdelem sikeréhez.

Ezt az alkalmat sem mulaszthatom el, hogy felhívjam a figyelmet közvetlen tennivalónkra: ez évi tervünk teljesítésének fontosságára.

Köztudott, hogy a mostoha időjárás következményeként előállt veszteségek és a külpiaci viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt a magunk elé tűzött feladatokat az eredetileg tervezettnél csak több és jobb munkával érhetjük el.

A tények azt mutatják, hogy az elmaradást még csak részben sikerült pótolni, a gazdasági teljesítmény a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban javul. A kormányzati szerveknek és a gazdasági vezetőknek közös feladata azoknak a feltételeknek a biztosítása, amelyek lehetővé teszik a kollektívák tenniakarásának érvénvre jutását, hozzájárulnak ahhoz, hogy teljesíthessük, de legalábbis megközelíthessük az ez évi tervünkben kitűzött célunkat.

Sarlós István ezután zárszavában megköszönte a kormány elnökének szavait, és' az országgyűlés nevében üdvözölte a megválasztott és hivatalába lépő kormányt, valamint megválasztásuk alkalmával a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Sok sikert kívánt a képviselőknek felelősségteljes munkájukhoz, majd az ülést bezárta.

Megválasztottuk az országgyűlés irányító szerveit, az Elnöki Tanácsot és a Minisztertanácsot, s ezzel megteremtettük a további munka alkotmányos feltételeit. A szükséges politikai és szervezeti feltételek, is rendelkezésünkre állnak ahhoz, hogy eredményesen folytathassuk az előző parlamenti ciklusok munkáját. A júniusi választások eredményeként társadalmunk minden rétegének képviselői itt ülnek az országgyűlés soraiban. Valamennyien rendelkezünk a választópolgárok bizalmával, támogatásával. és már jelölésünk első pillanatában elfogadtuk a Hazafias Népfront választási felhívásában szereplő programot. Az is fontos, hogy életkorunktól függően hosszabb- rövidebb ideje elkötelezettjei vagyunk a szocializmus ügyének. Hazánkban a hatalom gyakorlása nem az uralkodás, hanem a szolgálat fogalmával azonos. Ez a szolgálat felkészültséget, tájékozottságot, felelősségérzetet, demokratikus magatartást, magas erkölcsi- séget követel meg mindazoktól, akik vállalták és vállalják a törvényhozói munkát.

— Testületünk mint eddig is, állandó kapcsolatban áll politikai és igazgatási intézményeinkkel, és arra törekszik, hogy ez a kapcsolat harmonikus és építő jellegű legyen. Jómagam úgy fogom fel a helyzetünket, hogy az országgyűlés kormánypárti, a kormány viszont országgyűléspárti. Ebben a felfogásban kell kezelnünk^ törvényalkotói. valamint ellenőrző és beszámoltató tevékenységünket. Minden intézményünk közös kötelessége, hogy védje és fejlessze meglevő anyagi, erkölcsi, politikai értékeinket és támogassa azokat, akik ebben élen járnak és példát mutatnak. Az ország- gyűlésnek arra kell törekednie, hogy olyan törvényeket alkosson, amelyek világosan, egyértelműen és határozottan ilven irányba mutatnak. Az ebben való részvétel első rendű feladata minden képviselőnek. Határozzuk el: minden lehetőséggel élni fogunk, amely alkalmat ad arra, hogy a közérdeket szolgáljuk. Megválasztott bizottságaink működjenek úgy. hogy állásfoglalásaikkal megkönnyítsék az országgyűlés munkáját. A képviselők felszólalásaikkal, interpellációikkal az ország egészét érintő gondokra, hiánvosságok- ra. de a sikerekre és az eredményekre is hívják fel a figyelmet

Az építési és közlekedési bizottság elnöke: Stadinger István; titkára: dr. Szilágyi Gábor.

A honvédelmi bizottság elnöke: Gyuricza László; titkára: Török Mihály.

Az ipari bizottság elnöke: Gorjanc Ignác; titkára: Dudla József.

A jogi, Igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke: dr. An- talffy György; titkára: dr. Bölcsey György.

A kereskedelmi bizottság elnöke: Nyers Rezső; titkára: dr. Hellner Károly.

A kulturális bizottság elnöke: dr. Bognár Rezső; titkára: dr. Tóth János.

A külügyi bizottság elnöke: dr. Szűrös Mátyás; titkára: Jakab Róbertné.

A mezőgazdasági bizottság elnöke: dr. Cselőtei László; titkára: dr. Dobi Ferenc.

A szociális és egészségügyi bizottság elnöke: dr. Pesta László; titkára: Tóth Ilona.

A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke: Straub F. Brúnó; titkára: Újvári Sándor.

Túlzás nélkül állíthatjuk, büszkék lehetünk képviselőinkre, hiszen nemcsak mi, de a Tisztelt Ház is magasra értékelte szakmai Ismereteiket, közéleti tapasztalataikat, s ezzel együtt a megye eredményeit is, melyeknek valamennyien részesei vagyunk. Ezt bizonyítja, hogy az egy híján harminc Pest megyei képviselő közül minden másodikat megbízott az országgyűlés valamilyen fontos államhatalmi tisztséggel, bizottságban végzendő munkával.

Bánáti Gézáné (21. vk., Budaörs) immár másodszor lett az Elnöki Tanács tagja. Cser- venka Ferencné (4. vk. Gödöllő) az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a következő ciklusban újra az országgyűlés alelnöke. Balogh László (29. vk., Szob) az országgyűlés egyik jegyzője, és ugyanúgy mint dr. Berdár Béla (25. vk., Budakalász) a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagja. Némi túlzással azt állíthatjuk: meghatározó szerepe lehet a megyei képviselőknek a mező- gazdasággal kapcsolatos törvények előkészítésében, hiszen a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottság elnöke dr. Cselőtei László (2. vk., Aszód), titkára dr. Dobi Ferenc (6. vk., Tápiószele), s tagjai Antal Imre (19. vk.. Érd), illetve dr. Varga János (11. vk., Mo- nor). Folytatva a sort: Koltai Imre (28. vk., Vác) az építési és közlekedési, Viola Károly (14. vk., Ócsa), a honvédelmi. Kovács László (28. vk., Százhalombatta) az ipari, dr. Mondok Pál (26. vk., Dunakeszi), illetve Vassné Nyéki Ilona (1. vk., Kerepestarcsa), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja.

A kereskedelmi bizottság munkájában vesz részt Békési Istvánné (3. vk., Túra), és Polgárdi József (17. vk., Dunaharaszti), a kulturáliséban Bánáti Gézáné (21. vk., Budaörs), a külügyiében Kárpáti Ferenc (7. vk., Cegléd). Hozzáértését a szociális és egészségügyi bizottságban kamatoztatja dr. Juhár János (24. vk., Szentendre), míg a terv- és költség- vetési bizottságban Görbe Ferenc (10. vk., Nagykőrös) és dr. Novak Béla (18. vk., Sziget- szentmiklós), aki egyben az Alkotmányjogi Tanácsnak is a tagja lett.

Hosszúra nyúlt a felsorolás, mégis jólesett leírni, Pest megye képviselőinek, milyen fontos szerep jut az államélet formálásában, a jövőt szolgáló törvények megfogalmazásában. Persze jól tudjuk nemcsak ott az ülésteremben. Hasonló alapossággal, minden körülményt figyelembe véve kell részt venniük a helyi közéletben. Olyan tervek valóraváltá- sát segíteni a kisebb közösségekben, amely az őket megbízó települések lakóinak javát közvetlenül szolgálja. S ez sem könnyű feladat. Nehézzé teszi, hogy most s az elkövetkező években alaposan kell megfontolnunk minden beruházást, s közös javaink megteremtésére immár valóban csak összefogással, közös munkával nyílik lehetőség.

A bizalom azonban — jól tudjuk — nemcsak a választott képviselők, hanem bennünket is kötelez. Elsősorban arra, hogy segítsük a törvényhozásba delegált megbízottunkat abban a munkában, amelyet szűkebb pátriánkban, s az egész országban a következő öt esztendő során kell elvégeznünk az ország fejlődése, de egyben a magunk gyarapodása érdekében is. Éz pedig olyan cél amelyért választónak és választottnak egyaránt érdemes kiállnia.

Csulák András