Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
*kst , Mt.UYt.t 4 Közlemény & KGST verséi ülésszakéról A résztvevők fontos dokumentumokat írtuk alá A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsőban 1985. június 25—27. között megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 49. ülésszakát. Az ülésszak munkájában küldöttség élén részt vettek: Grisa Fiiipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnökhelyettese, Wo.jcicch Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsúnak elnöke, Dumágin Szodnom, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Constantin Dascalcscu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke. To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, valamint Vjacseszlav Szicsov, a tanács titkára és a KGST-szervek képviselői. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Boriszav Szrcbricsnek, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszakon meghívás alapján megfigyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Nicaragua! Köztársaság, a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszakon Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság küldöttségvezetője elnökölt. Az ülésszak kiemelte a szabadságszerető népek által a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem hatalmas jelentőségét, amelynek 41. évfordulójáról eb. ben az évben ünnepélyesen emlékeznek meg a szocialista országok, az egész haladó emberiség. A szocializmus napjainkban hatalmas erőt képvisel, amely igen nagy hatást gyakorol az emberiség fejlődésére, a béke legyőzhetetlen tényezője és garancia a népek biztonságára. A KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén (1984. június) és a KGST 38. (rendkívüli) ülésszakán hozott határozatok teljesítését vizsgálva kiemelték a gazdasági és tudományosműszaki együttműködés növekvő szerepét a testvéri országokban a társadalmi termelés hatékonyságának növelése területén. Célirányos munka A testvéri országokban célirányos munka bontakozott ki az értekezlet határozatainak megvalósítására, a hosszú távú fejlesztési stratégia és a kölcsönös együttműködés elmélyítése egyeztetett fő irányainak realizálására. Ez a KGST-országok további fejlődésének, egységük és összeforrottságuk megszilárdításának fontos tényezője. A KGST-tagországokban a nemzeti Jövedelem 1983-hoz viszonyítva összességében 3,6 százalékkal, az ipari termelés 4,4 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 3 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó reáljövedelem 2,6 százalékkal emelkedett. Nagy lakásépítési programok megvalósítása folyik, javul az egészségügyi és a szociális ellátás. A KGST-országok teljes külkereskedelmi forgalma 1934-ben meghaladta a 313 milliárd transzferábilis rubelt, ami 9,7 százalékkal nagyobb az 1983. évinél. A kölcsönös kereskedelem ennél nagyobb értékben, 19,6 százalékkal nőtt. A teljes árucsere-forgalomban való részesedése pedig körülbelül 60 százalékos volt. A gazdasági értekezlet határozatainak megfelelően a KGST-tagországok és a tanács szervei következetes munkát végeznek a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására. A kidolgozásra kerülő 15—20 évre szóló komplex műszaki-tudományos fejlesztési programmal kapcsolatban az ülésszak különös figyelmet fordított a műszaki-tudományos és a termelési együttműködés szoros összehangolásának szükségére. A gépiparban, a rádióelektronikában és más ágazatokban az együttműködést azokra a területekre összpontosították, amelyeket a gazdasági értekezlet határozott meg a műszaki-tudományos haladás meggyorsítása érdekében. Az ülésszak idején aláírták a gépipar számára szükséges rugalmas gyártó- rendszerek kidolgozásában, szakosított és kooperációs gyártásuk megszervezésében és széles körű népgazdasági elterjesztésükben való sokoldalú együttműködésről szóló keretegyezményt. Az ülésszak a tanács szerveinek, elsősorban a KGST gépipari együttműködési bizottságának feladatául tűzte ki a gyártásszakosítás és kooperáció továbbfejlesztését. különösen a kiváló minőségű és műszaki világszínvonalon álló gépek és berendezések tekintetében. A KGST-tagországok saját erőforrásainak mozgósítása és erőinek egyesítése, valamint a megfelelő termékek kölcsönös szállítása útján erősödik a közösség valamennyi országa népgazdaságának fűtőanyag-energetikai és nyersanyag-bázisa. Megkezdődött a kohászat számára nyersanyagot előállító krivoj-rogi ércdúsító kombinát építése. Befejező szakaszához érkezett a hmelnyickiji atomerőmű egymillió kilowatt teljesítményű, első blokkjának szerelése. Felépült az említett erőmű és a Lengyel Népköz- társaság közötti villamos-távvezeték. Üzembe helyezték a dél-ukrán atomerőmű új energiablokkjait, közösen építik ez utóbbi erőmű és a Román Szocialista Köztársaság, valamint a Bolgár Népköztársaság közötti 750 kV- os rendszerközi távvezetéket. Üzembehelyezték a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság atomerőműveinek újabb energetikai blokkjait. Kidolgozzák az atomerőművek és atomfűtőművek KGST-tagországokban történő felépítésének 2000-ig szóló programját. Megkezdték a Jam- burg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésében való együttműködés feltételeinek egyeztetését. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok komplex intézkedéseket tesznek az erőforrások ésszerű felhasználásáért vívott küzdelem erősítésére. Ez tette lehetővé, hogy gazdasági fejlődésüket a termelés energia- és anyagigényességének bizonyos fokú csökkentése mellett biztosítsák. Ugyanakkor itt még jelentősek a tartalékok. Az ülésszak elfogadta az anyagi erőforrások megtakarítása és ésszerű fel- használása területén való együttműködés 2000-ig szóló programját. Az ülésszak megvizsgálta a KGST- tagországok 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordinációjának helyzetét. Megállapította, hogy e munka során következetesen teljesítik a gazdasági értekezlet határozatait, folytatják a gazdaságpolitika egyeztetését a kölcsönös együttműködéssel kapcsolatos területeken, az érdekelt országok pedig más területeken is egyeztetik gazdaság- politikájukat, beleértve azoknak a beruházásoknak a koordinálását is, amelyek az egyeztetett területekkel és létesítményekkel függenek össze. A KGST- tagországok ennek érdekében már 17, 2000-ig szóló gazdasági és tudományos műszaki fejlesztési kétoldalú együttműködési programot írtak alá. A gazdasági értekezlet irányvonalát követve, amely a Vietnami Szocialista Köztársaság, Kuba és a Mongol Nép- köztársaság népgazdasága fejlesztésének meggyorsítására és hatékonyságának növelésére, a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való szélesebb körű részvételére irányul, a KGST-tagországok, elsősorban a Szovjetunió, továbbra is gazdasági segítséget nyújt ezeknek az országoknak és közreműködik főbb népgazdasági ágazataik fejlesztésében. Olyan döntés született, hogy a tanács ülésszakán megvizsgálják az európai KGST-tagországok Vietnammal, Kubával és Mongóliával való együttműködése elmélyítésének és tökéletesítésének kérdését. Eredményes együttműködés A KGST-tagországok megállapodtak abban, hogy az 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordináció befejező szakaszában keresni fogják a gazdasági együttműködés, elsősorban a nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció fejlesztésének és a kölcsönös árucsereforgalom növelésének a rendelkezésre álló termelési kapacitások teljesebb kihasználásából adódó pótlólagos lehetőségeit. Előírják a különösen fontos, egymásnak szállítandó termékfajták műszaki színvonalának emelésére és minőségének javítására vonatkozó kölcsönös kötelezettségeket. . A tanács ülésszaka megbízta az ágazati KGST-szerveket, hogy folytassanak konzultációkat az ágazati együttműködés továbbfejlesztéséről, ezen belül a termelési kooperációról is, azzal a céllal, hogy elősegítsék a termelés hatékonyságának növelésére és intenzifi- kálására hozott intézkedések megvalósítását, feltárják a kölcsönös árucsereforgalom növelésének tartalékait, s az elért megállapodásokat megfelelő egyezményekben rögzítsék. A JSZSZK kormányával kötött egyezmény alapján folytatódott a tanács és Jugoszlávia gyümölcsöző együttműködése. Eredményesen fejlődik az együttműködés a KGST-tagországok és Nicaragua, illetve az 1983-as együttműködési megállapodásnak megfelelően a KGST mint szervezet és Nicaragua között. Az ülésszak határozottan tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Államok kormánya minden nemzetközi jogi normát és az államközi kapcsolatok minden alapelvét megsértve gazdasági blokád alá vonta Nicaraguát. Az ülésszak követeli a szuverén Nicaragua belügyei- be való beavatkozás megszüntetését. Az ülésszakon megerősítést nyert, hogy a KGST-országok változatlanul arra törekednek, hogy következetesen elmélyítsék és kibővítsék a fejlődő országokkal való együttműködést mind két-, mind sokoldalú alapon. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a KGST-tagországok legfelső szintű gazdasági értekezletén elfogadott akció- program a nemzetközi gazdasága kapcsolatok rendezését, a nemzetközi gazdasági bizalomerősítést szolgálja, ezért e program megvalósítása jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos, demokratikus átalakításához, segíti az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért folytatott küzdelmet. E program megköveteli minden állam erőfeszítésének egyesítését. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok gazdaságának és kölcsönös együttműködésének fejlődése olyan körülmények között ment végbe. Emiikor az imperializmus, főleg az amerikai imperializmus agresszív körei súlyos mértékben növelték a nemzetközi feszültséget, konfrontációs politikát folytattak, katonai fölényre törekedtek. Az imperialista körök által — mindenekelőtt a nukleáris fegyverzet terén szított fegyverkezési hajsza a fő oka annak, hogy az egész világon nőtt a politiltai és gazdasági bizonytalanság, és ,fokozódott az atomháború veszélye. A fejlett tőkés országok gazdasági helyzete továbbra is ingatag és válságos, ami negatív hatást gyakorol a nemzetközi gazdasági együttműködésre. A béke és a haladás ügye Az imperialista nagyhatalmak önző politikája tovább súlyosbítja a fejlődő országok elviselhetetlenül nagy külföldi adósság terheit, ami a világgazdaság tőkés szektorában betöltött egyenlőtlen helyzetük következménye. A KGST-tagországok síkraszállnak a szocialista és a fejlett tőkés országok közötti kölcsönösen előnyös, diszkriminációmentes kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztéséért. Az ülésszak megerősíti a KGST és az EGK közötti kapcsolatfelvételre vonatkozó javaslatot. A szocialista közösség következetesen békés kezdeményezésekkel lép fel. Határozottan síkra száll a világűr mili- tarizálásának megakadályozásáért. A szocialista országok javasolják a fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési verseny — felszámolását. a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetését, a nukleáris fegyverzet azonnali befagyasztását, hogy a továbbiakban el lehessen kezdeni a nukleáris fegyverzet radikális csökkentését és végső soron teljes felszámolását. A szocialista országok javasolják továbbá a vegyi fegyverek betiltását és felszámolását. Indítványozzák, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kössön egymással szerződést arról, hogy nem alkalmaznak egymás ellen katonai erőt, megőrzik a békés kapcsolatokat, nem növelik, sőt a jövőben csökkentik katonai kiadásaikat. A békét veszélyeztető, a nemzetközi feszültséget kiélező, a normális gazdasági kapcsolatokat aláásó imperialista törekvéseknek elsősorban a szocialista közösség, annak hatalmas gazdasági és védelmi potenciálja vet gátat. A KGST- országok erősítik egységüket és együttműködésüket, és a jövőben is mindent megtesznek, ami csak szükséges létérdekeik, műszaki és gazdasági függetlenségük megőrzése céljából. Immár harminc éve őrködik a béke fölött a Varsói Szerződés szervezete, a béke fenntartását szolgálják tagállamainak külpolitikai kezdeményezései. A Varsói Szerződés hatályának újabb 20 évre történt meghosszabbítása is azt támasztotta alá, milyen nagy jelentősége van a Varsói Szerződésnek a ' tagállamok közötti együttműködés fejlesztésében és erősítésében. Az ülésszakon kifejezésre jutott az a szilárd meggyőződés, hogy az ülésszak által meghatározott intézkedések elősegítik a KGST-tagországok legfelső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok sikeres végrehajtását, a testvéri országok további gazdasági és társadalmi fejlődését, együttműködésük következetes elmélyítését és javítását, a béke és a haladás ügyét. Az ülésszakot az egyetértés, a testvéri barátság és a kölcsönös megértés jellemezte. 1985. JÜN1US 29., SZOMBAT Willy Brandt budapesti sajtóértekezlete Közös érdek az enyhülés Az európaiak nem felejtették el, hogy létérdekük az együttműködés. Az enyhülés új, második szakaszára van szükség, amelynek biztonságpolitikai összetevőket is tartalmaznia kell — olyan szempontok mellett, mint a gazdaság, a környezetvédelem, a tudomány, a kommunikáció és az emberek érintkezése. Erről szólt Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke és a Szocialista Inter- nacionálé elnöke, a Hilton Szállóban tartott pénteki sajtóértekezletén. A nyugatnémet politikus Kádár Jánossal és más magyar vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről elmondta, hogy azokat nyílt, bizalomteli légkör jellemezte — nem feledve a nézetkülönbségeket sem. A szociáldemokraták legfőbb programpontjai között említette a Kohl-kormány által visszafogott szociálpolitikai intézkedések bővítését és új munkahelyek teremtését. Nemet mondunk az atneri- kai űrfegyverkezési tervekre — szögezte le a nyugatnémet szociáldemokrata politikus. Világossá tette azonban: az SPD nem azért száll szembe az „űrvédelmi tervvel”, mert attól tart, hogy az működni fog, hanem azért, mert szerinte éppenséggel nem fog működni, és csak az erőforrások elpocsékolását eredményezi — mondta Willy Brandt. Brandt részletesen foglalkozott a harmadik világ problémáival, valamint a fejlett és fejletlen államok között meglevő igazságtalanságok leküzdési lehetőségeivel. Kérdésre válaszolva külön kitért Közép-Amerikára, s megállapította: a térségben tapasztalható politikai feszültséget a súlyos gazdasági és társadalmi igazságtalanságok okozzák. Az SZKP KB fötilkáia tagadta Le Duant Szovjet—vietnami tárgyalások Magas szintű szovjet—vietnami tárgyalásokra került sor pénteken Moszkvában. A szovjet tárgyaló küldöttséget Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a vietnami delegációt Le Duan, a VKP KB főtitkára vezette, aki párt- és kormányküldöttség élén csütörtökön érkezett a szovjet fővárosba hivatalos, baráti látogatásra. Áz időszerű nemzetközi kérdések megvitatásakor mindkét küldöttség úgy foglalt állást, hogy a Szovjetunió és Vietnam, a szocialista közösség országai hatékonyan együttműködnek a nemzetközi színtéren. A megbeszélésen határozottan elítélték az Egyesült Államok vezette imperialista erők kísérleteit, amelyeknek célja a kialakult katonaistratégiai egyensúly megbontása, katonai fölény elérése a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamaival szemben, a fegyverkezési hajsza fokozása a földön és annak kiterjesztése a világűrre, beavatkozás szuverén államok belügyeibe. A vietnami küldöttség teljes támogatásáról biztosította a nukleáris katasztrófa elhárítása, a világűr militarizá- lásának megakadályozása, a nemzetközi légkör egészségesebbé tétele érdekében tett szovjet békekezdeményezéseket. A kát küldöttség tárgyalásait követően Mihail Gorbacsov és Le Duan szívélyes légkörű négyszemközti megbeszélést folytatott. Le Duan vietnami látogatásra hívta meg Mihail Gorba- csovot. A meghívást köszönettel elfogadták. Libanon Kudarcot vallott az erőfeszítés Izrael és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy Izrael mindaddig nem engedi el a bebörtönzött 735 libanoni személyt, amíg a Bejrutban őrzött amerikai túszok nem nyerik vissza szabadságukat. A megállapodás hírét az izraeli televízió jelentette be, de forrást nem közölt. Ami a síita Amal szervezet álláspontját illeti, Nabih Bér- ri közölte: a francia kormány közvetítőként való bevonásának kísérlete kudarcot vallott, s az erőfeszítések most Svájcra és Szíriára összpontosulnak. Gorbacsov dnyepropetrovszkibeszédének visszhangja Washingtoni vádaskodás Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön este éles hangvételű nyilatkozatban válaszolt Mihail Gorbacsov szerdai beszédére. Az SZKP KB főtitkára Dnyepropetrovszkban, mint is. meretes. hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió átfogó megállapodások megkötésére törekszik az Egyesült Államokkal, de ugyanakkor jelezte: kénytelen lesz újraértékelni a Genfben folyó tárgyalásokon kialakult helyzetet, amennyiben az Egyesült Államok folytatja űrfegyverkezési előkészületeit, a tárgyalásokon akadályozza az előrelépést, sőt a megbeszéléseket nagyszabású fegyverkezési programjának leplezésére próbálja felhasználni. Edward Djcrcjian, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője megkísérelte a Szovjetunióra hárítani a felelősséget azért, hogy a tárgyalásokon nincs haladás, nehezményezte, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államoktól az űrfegyverek kifejlesztésével kapcsolatos kutatások leállítását követeli, majd azt állította, hogy a Szovjetunió a maga részéről máris rendelkezik egyes ilyen i fegyverekkel. Irak—Irán Heves harcok Az iraki legfelső katonai parancsnokság hírül adta, hogy az iraki szárazföldi erők csütörtökön „teljes egészében visszafoglalták és ismét iraki ellenőrzés alá vonták” az ország déli részén levő olajban gazdag Aíadzsimn-szigeteket. A hadműveletben 10 ezer iraki katona vett részt. Az ÍRNA iráni hírügynökség nem erősítette meg a bagdadi jelentést. mmCsAK röviden.„mm MEGKEZDŐDÖTT pénteken a közöspiaci vezetők milánói csúcsértekezlete. Craxi olasz kormányfő a tíz közöspiaci ország vezetői mellett köszöntötte González spanyol és Soares portugál miniszterelnököt, a két ibériai ország kormányfője most először vesz részt a közöspiaci állam- és kormányfők tanácskozásán — jövő januárig még megfigyelőként. BUSH amerikai alelnök belgiumi látogatását befejezve péntek délután Genfbe érkezett. A svájci városban az amerikai politikus szombaton a szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő két küldöttség tárgyalócsoport-vezetőivei találkozik majd.
