Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám

W85. JÚNIUS 29., SZOMB \T Megtartotta alakuló ülését az új országgyűlés Újonnan választott Fest megyei honatyák az ülés szünetében. Balról jobbra: dr. Vona Ferenc, Polgárdi József, Viola Ká­roly, Mónik Lászlóné, Balogh László és Vassné Nyéki Ilona. (Folytatás az l. oldalról.) szavazatok magas száma és aránya jól demonstrálta né­pünk egységét, az alapvető politikai célokkal való egyet­értését. A kötelező többes jelölés kö­vetkeztében a választási ese­mények között megnövekedett a jelölőgyűlések szerepe. A ■ Hazafias Népfront bizottságok a pótválasztést megelőző újabb jelölőgyűlésekkel együtt 846 országgyűlési képviselői és több mint 43 ezer tanácstagi jelölőgyűlést szerveztek. Eze­ken több mint másfélmillió választópolgár jelent meg, és élénk vita, konkrét, személy­re szóló véleménynyilvánítás mellett, felelősséggel döntött a jelöltek személyéről. Az or­szággyűlési választókerületek­ben indult 873 képviselőjelölt közül 796-re p. Hazafias Nép­front, 78-ra a választópolgárok tetteik javaslatot. A tanácsta­gi választókerületek 89 796 je­lölt indult, s közülük 3639-et javasoltak a választópolgárok, összesen 78 olyan képviselői és 2554 tanácstagi választóke­rület volt, ahol kettőnél több jelölt neve került fel a szava­zólapra. Ezek a számok mu­tatják, hogy a népfront javas­latai zömében találkoztak a választók elképzeléseivel. A jelölő gyűlések mintegy 200 ezren szólaltak fel. Véle­ményt mondtak az országos és a helyi politikáról, j, jelöltek személyéről, a velük szemben támasztott követelményekről. Nagyszámú közérdekű javas­lat, észrevétel is elhangzott. Ezek hasznosítása az illetékes szervek fontos feladata. A korábbiaknál nagyobb számban tartott választási gyűlések és más fórumok, ta­lálkozások lehetőséget adtak az országos és a helyi politizá­lásra, n választók és a jelöltek közötti eszmecserére, a köz­vetlen kapcsolatok kialakítá­sára, 0 jelöltek személyének és elképzeléseink jobb megis­mertetésére. Az állampolgári aktivitás és felelősségtudat a szavazás so­rán is megnyilvánult. A szava­zás módja bonyolultabb volt az előző választások alkalmá­val megszokottnál. Ezért is fi­gyelemre méltó, hogy az ér­vénytelen szavazatok aránya viszonylag alacsony volt: a jú­nius 8-j választásokon mintegy 5 százalékos; ez a pótválasz­tásokon két százalék alá csök­kent. Az államtitkár ezután a vá­lasztás számszerű adatait Is­mertette, majd így folytatta: A szavazás nyugodt körül­mények között zajlott. Az eseményeket jóformán min­denütt a választások jelentő­ségéhez méltó ünnepélyesség jellemezte. Számos települé­sen a korai munkakezdés vagy hétvégi kirándulások miatt, a választás hivatalos megkezdé­se előtt kinyitották a szavazó­helyiségeket. A csaknem 650 ezer első vá­lasztó fiatalt emléklappal kö- A Pest megyei országgyűlési képviselők egy csoportja az szöntötték. Zavaró körülmény ülésteremben. sehol nem volt, annak elle­nére, hogy első ízben a vá­lasztás napjára nem rendel­tünk el szesztilalmat. Mindent egybevetve, a vá­lasztások jól szolgálták poli­tikai céljainkat. A választó- polgárok nagyfokú közéleti érdeklődéséből, véleménynyil­vánításából és a szavazás eredményéből levonhatjuk azt a következtetést, hogy népünk magáénak érzi és cselekvőén támogatja a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XIII. kong­resszusán megfogalmazott or­szágépítő célokat és a Haza­fias Népfront választási fel­hívásában meghirdetett prog­ramot. Joggal mondhatjuk, hogy hazánk választópolgárai a békére, a szocializmus to­vábbi építésére szavaztak. A választások lebonyolításá­nak szervezésében most ke­vesebb, erre a célra alakított szervezet dolgozott. A válasz­tási elnökségeik, a szavazat­szedő bizottságok tagjai fel­adataikat társadalmi* munká­ban. esküjükhöz híven, fele­lősséggel látták el. A csaknem 70 ezer társadalmi munkás eredményesen tevékenykedett A választások sikeréhez nagy­ban hozzájárult a párt, a Ha­zafias Népfront, a társadalmi és tömegszervezetek, a tanácsi és más állami szervek, valamint a hírközlés sokezer dolgozó­ja, aktivistája. Az országgyű­lés fórumán az Országos Vá­lasztási Elnökség nevében kö­szönetéit mondok mindnyájuk­nak tevékeny és hasznos köz­reműködésükért, a választások törvényes, zavartalan, sikeres lebonyolítását segítő, önzet­len munkájukért. Az Országos Választási El­nökség folyamatosan figye­lemmel kísérte a választások menetét. Március 22-ig mindenütt megalakultak a helyi, a fővá­rosi és a megyei választási elnökségek is. Munkájukat a törvény előírásainak megfe­lelően elvégezték. Biztosítot­ták, hogy minden választás­ra jogosult állampolgár gya­korolhatta választói jogát. A választók nyilvántartását a helyi tanácsok végrehajtó bi­zottságai az állami népesség­nyilvántartás korábbinál lé­nyegesen pontosabb számító­gépes adatainak a felhaszná­lásával időben összeállították és két ízben közszemlére tet­ték. A nyilvántartásba történt felvételről az állampolgárokat külön is értesítették. A nyilvántartásból való ki­hagyás, illetőleg a nyilvántar­tásba történő felvétel ellen a választópolgárok számához ké­pest igen kevés, mindössze 2600 kifogás érkezett. Döntő többségüket a végrehajtó bi­zottságok efogadták, a válasz­tók nyilvántartását ennek megfelelően helyesbítették. Mindössze 6 kifogás került a bírósághoz, ezek közül kettő bizonyult megalapozottnak. Az Országos Választási El­nökség megállapította, hogy az országgyűlési képviselők országos választási listáján, valamint az országgyűlési kép­viselői és a helyi tanácstagi választókerületekben a jelölés törvényes volt. A helyi válasz­tási elnökségek jogszerűen bí­rálták el a jelölő gyűlésekkel kapcsolatos kifogásokat, és véglegesen döntöttek azokban. Az Országos Választási Elnök­ség beavatkozására ezért nem volt szükség. Az országgyűlési képviselői jelölő gyűlésekkel kapcsolat­ban a helyi választási elnök­ségekhez 46 kifogás érkezett. Ebből mindössze kettő: a Bor­sod megyei 15. és a Fejér me­gyei 2. számú országgyűlési választókerületben tartott je­lölő .gyűlésekkel szemben emelt kifogás bizonyult meg­alapozottnak. Az illetékes vá­lasztási elnökségek a szóban forgó jelölő gyűlések eredmé­nyét megsemmisítették. A ta­nácstagi jelölő gyűlések ellen benyújtott 28 kifogásból tízet fogadtak el az illetékes vá­lasztási elnökségek. Vala­mennyi jogosan kifogásolt esetben intézkedtek a törvé­nyesség helyreállításáról és új jelölő gyűlések tartásáról. Az Országos'VaJasztasi'El­nökség a választási eredmé­nyek összegezéséhez első ízben a számítógépes technikát is felhasználtuk. Az Országos Választási Elnökség a vá­lasztások eredményét június 9-én, illetőleg 23-án közzétet­te. A választások eredményét röviden összegezve jelentem: megválasztottak az országos listán 35, a 352 országgyűlési képviselői választókerületben 351, összesen 386 országgyű­lési képviselőt és 326 pótkép­viselőt, 42 731 tanácstagot és 31 668 póttanácstagot. A Zala megyei 5. számú or­szággyűlési választókerületben a három jelölt közül utólag kettő visszalépett, ezért ott pótválasztást nem tarthattak. Három tanácstagi hely is üre­sen maradt. Egy esetben az egyik jelölt visszalépett, két esetben pedig a jelöltek azo­nos számú szavazatot kaptak. Az üresen maradt választói kerületekben a legközelebbi időközi választás alkalmával kerül sor a mandátumok be­töltésére. Az Országos Választási El­nökség ezzel az 1985. évi vá­lasztásokkal kapcsolatos mun­káját befejezte. Mivel meg­bízatása öt évre szól, tevé­kenységét szükség szerint, az időközi választások alkalmá­val folytatja. Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy az Országos Válasz­tási Elnökség beszámolóját szíveskedjék tudomásul venni. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség beszámo­lóját egyhangúlag tudomásul vette, majd a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának ajánlása alapján megválasztot­ta a mandátumvizsgáló bizott­ság elnökének Barcs Sándort, valamint a bizottság tagjaivá Bíró Imrét, Karakas Lászlót, dr. Ladányi Józsefet, Sebesi Lászlónál, Takács lmrénét, és dr. Vida Miklóst. Rövid szünet után dr. Pesta László bejelentette, hogy a kor. Barcs Sándor, a mandátum­vizsgáló bizottság elnöke a testület munkájáról tett jelen­tésében elmondta: — A mandátumvizsgáló bi­zottság az ügyrendben foglal­tak szerint, az Országos Vá­lasztási Elnökségtől átvett vá­lasztási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta a június 8-í álta­lános és a június 22-i pótvá­Äz országgyűlés új tisztségviselői zett az országgyűlés tisztségvi­selőire. A javaslatot — amelyet a jegyző ismertetett — az or­szággyűlés egyhangúlag elfo­gadta, és lasztáson megválasztott kép­viselők megbízólevelét. A bi­zottság megállapította, hogy az országgyűlési képviselői vá­lasztások a törvény előírásai­nak megfelelően folytak le. Megbízólevelét valamennyi képviselő benyújtotta és ezek „ törvényben előírtaknak meg­felelnek. Ezért a bizottság ja­vasolja a tisztelt országgyűlés­nek, hogy a beterjesztett és szétosztott névjegyzékben fel­sorolt képviselőket igazolja. A mandátumvizsgáló bizott­ság rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy az országgyűlés 386 tagja kö­zül, eredeti foglalkozás sze­rint munkás 133, paraszt 16. értelmiségi 179, alkalmazott és egyéb foglalkozású 58. A 30 éves és annál fiatalabb képvi­selők száma 20, a nőké 81. A mostani országgyűlésben 282 képviselőnek van egyetemi vagy főiskolai végzettsége. Az országgyűlés a mandá­tumvizsgáló bizottság jelenté­sét egyhangúlag elfogadta és a kiosztott névjegyzékben felso­rolt képviselőket igazoltnak je­lentette ki. Sarlós István székfoglaló beszéde Köszönetét mondok azért a bizalomért, amellyel az ország- gyűlés elnökévé választottak. Arra fogok törekedni, hogy az önök és állambolgáráink váj ráközásáhák' fúegfélelőfen hasz­nosan és eredményesen lássam el az elnöki teendőket. Ehhez kérem valartiennyi képviselő­társam segítségét és támogatá­sát, mert enélkül lehetetlen lenne akár a legkisebb feladat megoldását is vállalni. A magyar országgyűlés — mutatott rá az elnötk — nép­képviseleti testület. Mindenki a nép akaratával került a so­rainkba. Ez arra kötelez ben­nünket, hogy fegyelmezetten, színvonalasan és elkötelezetten képviseljük választóinkat. Azo­kat képviseljük, akik" jogosan igénylik, hogy állandó kapcso­latban álljunk velük, s dönté­seinkkel híven szolgáljuk szo­cialista hazánkat — hangsú­lyozta Sarlós István. Sarlós István ezután beje­lentette, hogy az Elnök; Ta­nács az előző országgyűlés utolsó ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szó. ló jelentést — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s azt a képvise­lők között kiosztották. A jelen­tet az országgyű^f. egyhangú­lag tudomásul vette: Az elnök ezután emlékezte* tett arra, hogy az alkotmány 29. paragrafusának 1. bekezdé­se alapján az országgyűlés fel­adata, hogy megválassza a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját; Erre vonatkozóan a Magyar Szoci.3li.s1ta. Mutóásfjárt. Köz­ponti Bizottsága es á Hazafias Népfront Országos Tariápsa együttes javaslatot', terjesztett elő. A javaslatot — amelyet a jegyző ismertetett — az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta. Ä Népköztá rsaság Elnöki Tanácsa A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Losonczi. Púi. Az Elnöki Tanács helyettes elnöke Gáspár Sándor és dr. Trautmann Rezső; Az Elnöki Tanács titkára Katona Imre; Az Elnöki Tanács tagja: Barcs Sándor, dr. ßartha Tibor, Bánáti Gázáré, Bíró Imre, Duschek Lajosné, dr. Eleki János, dr. Gajdócsi István, Horváth Sándorné, Kádár János, Kállai Gyula, Krémemé Mich disz Teréz, dr. Mándity Marin, Nánasi László, Németh Károly, Szálai Géza, Szentágothai János és dr. Vida Miklós. Parlamenti jegyzet lire kötelez a biiato? Régi és új arcck az ülésteremben Bevallom, újságírói pályafutásomnak mindig ünnepnapjai voltak azok az alkalmak, ami­kor lapunk képviseletében tudósíthattam az olvasót valamelyik országgyűlési ülésszak munkájáról. S úgy tapasztaltam, nemcsak magam vagyok így, hanem azok a törvény­hozók is, akik már hosszú ideje tagjai a Tisztelt Háznak. Ezek a történelmi levegő­jű falak hatnak az emberre. Ma is történelem formálódik az ülésterem­ben. Ezért ül ott a felelősség azok arcán is, akik már hosszú ideje élvezik a választók bi­zalmát, s még inkább azokén, akik most lép­ték át először a Parlament épületének 1-es számú, az ülésszak idején képviselők számá­ra fenntartott kapuját. Sok az új arc az ülésteremben. Szükség van a bemutatkozásra időnként a Pest me­gyeiek között is. Először vehette át mandá­tumát például Viola Károlyné Ócsárol, Pol­gárdi Józsefné Dunaharasztiból, dr. Vona Fe­renc Ráckevéról, Movik Lászlóné Ácsáról, Békési Istvánná Túráról és Balogh László. aki a szobi választókörzetet képviseli. A szü­netben ők alkotnak a sok hasonló között egy beszélgető csoportot. Először a választás iz­galmairól esik szó, de hamarosan témát vált á társaság, s most már a parlamentben folyó munka felelősségéről vallanak. Arról a leg­fontosabb, s frissen szerzett tapasztalatról, hogy választóik elvárják tőlük az állandó kontaktust, az eszmecserét. Mindenkinek van valamilyen elképzelése arról, hogyan lehet­ne a megfelelő összhangot megteremteni meg­bízóikkal. Dr. Vona Ferenc szerint többször kellene falugyűlést összehívni, ahol azután nemcsak a tanács, de a parlament, az or­szággyűlési képviselő munkájáról is halla­nának a2 emberek. A törvényhozás rendjét, módszerét is alaposabban kell megismertet­ni, hallom Békési Istvánnétól. Nemcsak be­számolni fontos, de a választókkal együtt dönteni a lehetséges alternatívákról, folytat­ja tovább Movik Lászlóné. Balogh László szerint, aki képviselői megbízást vállal, annak egyéb fontos teendői ellenére is módot kell találnia arra, hogy részt vegyen az általa képviselt települések közéletében. Így folyik tovább a szó, számos okos, meg­fontolásra, megvalósításra érdemes gondolat. Mind azt tükrözik a kívülálló számára, hogy akik vállalták, s elnyerték a képviselői meg­bízást, komolyan veszik a népképviseletet, s alkalmasak is e posztra. Nemcsak azért, mert valóban megtiszteltetésnek érzik a meg­bízatást, hanem mert emberi tulajdonságaik és felkészültségük alapján képesek is ellátni a rájuk váró munkát. A mandátumvázsgáEó bizottság jelentése elnökség a szünetben megvizs­gálta és rendben találta a man­dátumvizsgáló bizottság tag­jainak megbízólevelét, s me­lyet az országgyűlés igazoltnak jelentett ki. Dr. Pesta László ezután be­jelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­pont; Bizottságától és a Haza­fias Népfront Országos Taná­csától együttes javaslat érke­folytatta munkáját. Az ország- gyűlés új elnöke megtartotta székfoglalóját az országgyűlés elnökévé Sarlós Istvánt, alelnökévé Cservenka Ferencnét és Péter Jánost, jegyzőivé Balogh Lászlót, dr. Kar- valits Ferencet, dr. Pesta Lászlót, Rujsz Lászlónét, Soltészné Pádár Ilonát és Tornán Károlynét megválasztotta. Szünet következett, majd — miután a korelnökség elvégez­te teendőit — az országgyűlés Sarlós István elnökletével

Next

/
Oldalképek
Tartalom