Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-27 / 149. szám
1985. JÚNIUS 27.. CSÜTÖRTÖK " 3 Az ügyes ember csemegézett belőle c/ Igénytelen takarmánynövény? Infarktus, rák, baleset májzsugor Ami az életünkbe kerülhet Tanulságos felütni a Statisztikai -zsebkönyvét a 35. oldalon. Megtudhatjuk a görbékből, hogy 1965 óta 3l-ről 39-re nőtf'a 10 ezer lakos közül szívbetegség miatt életét vesztő emberek száma, 19-ről 27-re a daganat, 1-röl 7-rc a balesetek és 1-ről 1-re az idült májbetegség és májzsugor miatt elhalálozóké. Nem megnyugtató tendenciák. És érvényesek Pest megyére is, ahol 2 éve a 13 ezer 201 életét vesztő közül T ezer 6 keringési kór, 2 ezer 446 pedig rák miatt hunyt el. Hőt mér Az Idén 1200, a hő mennyiségét mérő műszert gyártanak a vecsési Fcrroelcktrika Ipari Szövetkezetben. A 24 millió forint értékű merőket a sok hőenergiát fogyasztó üzemeknél, vállalatoknál alkalmazzák a távfűtőművek. Barcza Zsolt felvétele Mérhető hatás Fövény esi Ervin, a 'Pestvl- déki Gépgyár vezérigazgatója: — Túlzás nélkül állíthatóm: a művezető kulcsember az Irányításban! Ennek megfeleli óén kell megteremteni anyagi . és erkölcsi elismerését is.. Az utóbbi években azonban a legtöbb vállalatnál a szerény béremelési lehetőségeket elsősorban a fizikai munkások keresetének növelésére használták „ fel — érthetően, fgy azonban a művezetőle óhatatlanul a háttérbe szorultak, ezért mi két esztendeje úgy döntöttünk, hogy mindaddig kiemelten kezeljük anyagi helyzetük javítását, amíg meg nem teremtődik az a különbség, amely elfogadható a beosztottak és a termelésirányítók fizetése között. Ez véleményem szerint tíz százalék lesz. — Mit szólnak ehhez a munkások? — A szakszervezeti bizottság nemrég foglalkozott e réteg helyzetével, előtte széles körű közvélemény-kutatást végzett. Az emberek egyetértenek azzal, hogy a művezetők keressenek többet, mint beosztottaik. Ezzel azt is elérhetjük, hogy erre a posztra valóban o legjobb munkások közül választhassunk. Emellett az elmúlt időszakban olyan fórumokat is szerveztünk, ahol a művezetőkkel kötetlen beszélgetés keretében megtárgyalhattuk gondjaikat. Sok érdekes javaslatot kaptunk. Kérték például, hogy a mozgóbérből kapjanak egy kisebb összeget, amelyet kiemelkedő teljesítmény esetén azonnal kifizethetnének be- osztottaiknak. Elmondták azt is. hogy gondot okoz a béremelések alsó határának megállapítása. Szerintük legyen arra lehetőség, hogy a rosz- szul dolgozó, fegyelmezetlen ember ne kapjon egy fillért sem. — Van-e hatása az intézkedéseknek? — Bár még csak az elején járunk, azt tapasztaljuk: van. Az Idén például jelentősen javult több üzemrészben az A növényfajták újrafelfedezésének lehetünk tanúi. Egyre gyakrabban jelennek meg az új növényfajták és hibridek mellett olyan kultúrák, amelyeket korábban figyelemre sem méltattak, vagy nem is soroltak a kultúrfajták. közé. A csicsóka ugyan mindig kultúrnövénynek számított, de elvadulva, emberi beavatkozás nélkül tengődött időtlen idők óta a házikertek végén. Gumójának ízét csak a falun nőtt emberek ismerik, akik gyermekkorukban — ha ügyesek voltak — néhány darabot csemegéztek belőle, mielőtt még a sertések kiturkálták a földből. Ez a szívós növény, ahol egyszer megtelepedett, szinte ki sem lehetett irtani, de eddig inkább megtűrt volt, mint termesztett. Gumójában az érték Néhány éve felfigyeltek rá: kiderült, hogy a gumója értékes gyümölcscukrot tartalmaz, nagyobb mennyiségben. Ezért kapott — néhány évvel ezelőtt — állami megbízást a NÖMl ütemesség. A művezetők körében nagyobb az igyekezet a folyamatos munka feltételeinek megteremtésére. Látva ezt, az idén a művezetők prémiumkeretét 250 ezer forintról évi 1 millióra emeltük fel. Erélyesebb kiállást Sólyom István, a vasasszakszervezet Pest megyéi szervezője: — Az utóbbi időben mintha egy kicsit kevesebb szó esne a sajtóban a 1 művezetőkről, pedig most is időszerű a foglalkozás velük. Mert mi a helyzet jelenleg? A megyében azt tapasztaljuk, hogy az ágazathoz tartozó vállalatoknál megtették az első lépéseket, de a haladás nagyon lassú. A vasasszakszervezet központi vezetőségének tavaly őszi állásfoglalása után az elmúlt hónapokban valamennyi helyi szb napirendre tűzte a kérdést. A tapasztalatok ösz- szegzése után a titkárság jelentést készít. Ez is jelzi, hogy mindaddig napirenden akarjuk tartani a témát, ameddig nem rendeződik megnyugtatóan a művezetők helyzete. — ön szerint mi okozza a legnagyobb gondot? — Az anyagi eszközök hiánya! A nincsböl ugyanis nem lehet adni. Emellett azonban érvényt kellene szerezni ta vállalatok szervezeti-műkjö- dósi szabályzatában rögzített jog- és hatásköröknek is. Tapasztalatunk az is, hogy egykét helyen több művezető van, mint amennyi kellene. Tudok olyan gyárról, ahol egy ember két csoportvezetővel 12 munkást irányít! — Van egy gond, amelynek rendezéséhez nem kellene pénz: az érdekeltségről van' szó. Több helyen is azt hallottuk, hogy nem.az adott terület teljesítményétől függ a művezető bére. A szakszervezet nem léphetne fel ebben a kérdésben erélyesebben? — De igen, ezzel teljesen egyetértek. Mindenképpen rá kell szorítani a gazdasági vezetőket arra, hogy rendezzék az érdekeltséget. Ennek fontosságára egyébként felhívtuk a szakszervezeti bizottságok Agrobotanikai Intézete Tápió- szelén, hogy nagyüzemi kísérletre alkalmas fpjtaváltoza-. tokát keressen. Ma ott tartanak, hogy több nagyüzemben is helytálló csicsóka változat van szántóföldi kipróbálás alatt és több szaklap is foglalkozott már vele, igen előnyös színben feltüntetve termesztési feltételeit és tulajdonságait. Somogy megyében a Bárdi- bükki Állami Gazdaságban már nagyobb mennyiségben termesztik — vetőgumóját is ott állítják elő — és a megtermelt árucsicsókát a Hosz- szúhegyi Mezőgazdasági Kombinát gyümölcsfeldolgozó üzemébe szállítják, ahol értékes fruktóz tartalmú kivonatokat, szörpöket készítenek belőle, ami elsősorban a cukorbetegeknek felbecsülhetetlen értékű. Ezen kívül több fórumon említették, mint a jövő egyik — silány homoktalajon is bőven termő — takarmánynövényét, s mert megyénkben bőven található ilyen talaj, ezért utánanéztünk, valóban olyan figyelmét is. Annál inkább, mert a bizalmiak évenként véleményezik a művezetők munkáját, s csak úgy lehet reális képet kapni, ha valóban minden feltétel megvan arra, hogy ezek a termelésirányítók a legjobb képessé- ségeik szerint dolgozzanak. Csak helyzetrajz LőrinCz Imre, a Cement- és Mészművek váci gyárának villanyszerelője: — Amit a cikkekben megszólalók elmondtak, azok érvényesek ránk is. Nálunk sem fizetik meg a művezetőket. Egyszer engem is ki akartak nevezni, de éppen az alacsony kereset miatt nem vállaltam. Mostanában valamit javult a helyzet, de ez a folyamat lassú. Szakszervezeti bizalmi vagyok, s bizony tapasztalom, hogy a béremelések megvitatásánál sokszor nagy harcot kell folytatni néhány -kollégával, hogy elfogadtassuk: a közvetlen termelésirányítók kapjanak kiemelt emelést! — Ezek szerint a gyáriak ellenzik az átlagot meghaladó keresetnövelést? — Egy kis része igen. A többség azonban megérti, hogy a nagyobb terhet, a nagyobb felelősséget jobban meg kell fizetni. A‘z utóbbi években nálunk is elszaladtak a bérek — a munkások javára. Most viszont a művezetőkön a sor. Persze, az emberek azt is megkérdezik: miért ígv alakítottuk helyi bérpolitikánkat? Ennyi a három vélemény. Szóba kerültek a gmk-k is, s mindhárom beszélgető partnerünk úgy foglalt állást: nem helyesli, hogy a művezetők tagjai e csoportoknak. Ez nemcsak fizikailag megterhelő, hanem helyenként elvtelen megalkuvásra is kényszeríti őket. Nem adminisztratív lépésre van szükség ebben a kérdésben, hanem arra, hogy e réteg jövedelme a gazdasági munkaközösségben való tevékenység nélkül is legyen olyan magas, amely elegendő a nyugodt megélhetéshez. Helyzetrajz — írtuk a bevezetőben. Nos, való igaz: erre, s nem többre vállalkoztunk. A továbblépés a művezetők anyagi és erkölcsi megbecsülésében, közérzetük javításában már a vállalatok vezetőinek, politikai és tömegszervezeteinek, s nem utolsósorban a kollektíváknak a dolga. Furucz Zoltán jó takarmánynövény-e, mint például az Emerald vagy a Tyfon. Egy rókáról két bőrt Unk János igazgatónak tettük fel először a kérdést, a tápiószelei intézetben. — Egy rókáról nem lehet két bőrt lehúzni, vagy gumót ad bőven vagy zöldtümeget, de inkább Szűcs Árpádot faggassa felőle, ő foglalkozott vele, többet fog mondani róla — tanácsolja az igazgató. Szűcs Árpád főosztályvezető aztán, már ebéd közben kénytelen a csicsókatermesztés tudományába beavatni. Megtudom tőle, hogy több mint százhúsz ökotípusból válogattak húsz fajtát, amelyből végül négyet használtak fel anyatőnek. A vizsgálatok valóban kedvező eredményt hoztak, de a munka korántsem tekinthető befejezettnek, mert például a piros héjú fajták gépi betakaríthatósága jobb, mint a többié, viszont kisebb a terméshozamuk. Ilyen vagy hasonló kifogást lehet mondani mindegyik kipróbált fajtára. Tehát tovább kell fejleszteni. Ennek ellenére nagyüzemi termesztés-technológiája lényegében megoldott, mert minden művelet elvégezhető a burgonyatermesztésben bevált munkagépekkel. Viszont nem igaz, hogy igénytelen növény. A burgonyáéval szinte azonos minőségű talajt, szerves- és műtrágya mennyiséget igényel. Szükség is van rá, hiszen egészségügyi értékei vitathatatlanok. — És takarmánynövényként mi várható tőle? — térek most már rá jövetelem tényleges okára. Újra hallom az egy rókáról két bőrt közmondást. Rendben van, akkor vegyünk csak egy bőrt, a zöldtömeget. Negyven-ötven mázsa zöldtermés hektáronként, nem lehet közömbös egyetlen tejtermelő gazdaság számára sem. A tárolás kérdőjelei — Persze — mondja Szűcs Árpád —, most már ezek a vizsgálatok következnek. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Kar állítólag folytat ilyen takarmánykísérleteket. Ám most még óvatosan kell fogalmazni, ha termesztésre ajánljuk valahová, mert a gumó prizmában könnyen romlik, tehát még nem biztonságos a tárolása, különösen erősebb fagyok idején. Zöldtöme- ge pedig meglehetősen durva rosté takarmányt ad, és csak akkor számíthatunk érdemes mennyiségre, ha jobb talajra tesszük és műtrágyázzuk is. Azon pedig esetleg jobb takarmánynövény is megterem. Ezeket a gyakorlat tisztázza majd a közeljövőben. Mindenesetre Pest megyében nem figyeltek még föl rá. Ezért írtunk róla. S. T. E. A halálozást döntően befolyásoló betegségcsoportok elleni küzdelemről tavaly jelent meg az Egészségügyi Minisztérium tájékoztató füzete, mely túl az elemzésen javaslatok sorát tartalmazza; mit tegyen az egészségügy a szíves érrendszeri betegségek, a daganatok, a balesetek, az alkoholizmus ellen. — Lett-e az írott szónak gyakorlati következménye? — kérdeztük dr. Sárkány Annát, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya gyógyítómegelőző csoportjának vezetőjét Középtávú terv — Igen. Ez év áprilisában, a szakfőorvosi értekezleten megvitattuk a témát, s ott, azonnal megalakult a programbizottság, mely az egészségügyi intézmények vezetőit, az alapellátást felügyelő és a szűkebb szakterületek szerint illetékes főorvosokat, valamint a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és a TIT szakembereit, vezetőit tömöríti. — Programbizottágot említett. Van program is? — Természetesen, most, júniusban, már van. Valameny- nyi érintett orvosi szakma vezetői — a traumatológiáról, a belgyógyászatról, kardiológiáról, az onkológiáról és a pszichiátriáról van szó — el- készítétték a megye 1986-ra, s középtávra szóló tervét, mely tartalmazza a változtatásokhoz szükséges feltételeket, tennivalókat. A lényeg az, hogy összehangoltan, s a kurativ szemlélet helyett a megelőzésre helyezve a hangsúlyt kell felvennünk a küzdelmet a már említett gyakori halálokok ellen. Gondozóhálózat — Milyen körülmények között látnak munkához? — Röviden: lehetnének jobbak a feltételek. Pest megyében sajnos jellemző, hogy az egészségügynek éppen ama területein tapasztalható elmaradás, ahol ez a legveszélyesebb. Foghíjas például a rákgondozói hálózat, nincsenek gondozóintézetek, csak megbízott onkológusok (jórészt tüdőgyógyászok, nőgyógyászok) látják el a teendőket a szakorvosi rendelőintézetekben. Mostanában kezd kiteljesedni a pszichiátriai gondozás hálózata is, mely néhol személyi és épületgondokkal küszködik. A szűrővizsgálatok szerepe a daganatok megelőzésében lenne a legfontosabb talán, ám a szűrés csak azoknál történik meg bizonyosan, akik kórházba kerülnek. Jobb a helyzet a szív- és érrendszeri betegségek ügyében, hiszen a korábban csak tüdőszűréseket kiterjesztették célzott, a rizikófaktorokat (így a magas vérnyomást, elhízást is) kereső vizsgálatokká. S aki fennakad a rostán, azt automatikusan tovább küldik kórházi kardiológiai kivizsgálásra, vagy az illetékes szakorvosi rendelő gondozójához. Megnyugtató, hogy a kórházakban fejlődött a műszerezettség, kardiológiai őrzök létesültek, intenzív ellátást is nyújtanak több helyütt. Egészségnevelés — Am úgy tudom, a baleseti sebészet ügyében rósz-, szabb a helyzet... — Valóban, a traumatológia tekintetében a legnagyobb az elmaradás. Kevés a műtő4 csak elvétve akad monitoros, képerősítös műtéti figyelési lehetőség. De a lakosság ezt a gondot nem észleli, ugyanis példásan segít a fővárosi egészségügy, s az Országos Traumatológiai Intézet. Ettől függetlenül, feltétlenül indokolt a megyében egy kézsebészeti osztály kialakítása. Egyébként az egészségnevelésre vár nagy feladat, ugyanis nemcsak a közúti, hanem a háztartási balesetek száma is nő, az utóbbiak aránya negyvenszázalékos. — Van tehát tennivaló, vál- toztanivalá bőven. Mi a sorrend? — Kezdjük hátulról, a lehetőségek felől. Ugyanis csak azt valósíthatjuk meg, amire futja a pénzből. Innen nézvést első helyen áll a megelőzés, az egészségnevelés, a szűrés, s ezeknél számítunk a gyógyítókon kívül a TIT-előadásai- ra, a vöröskerésztesekre, s a mozgósításnál a Hazafias Népfront aktivistáira, A második, hogy’ ütőképesebbé, hatékonyabbá tegyük az elő- és szűrővizsgálatokat, s ehhez nélkülözhetetlen az egészségügyi dolgozók felkészítése, továbbképzése. Részben pénzkérdés, de inkább szervezési: növelni kell az onkológiai sejttani elemzések számát, ami szintén megkívánja a szakemberek átképzését. Harmadikként pedig tervszerűen folytatni kell a kórházi osztályok korszerűbb műszerekkel való ellátását, például echokardiográfok, őrzőberendezések szükségesek, noha áruk borsos. S folytatni kell a gondozói hálózat bővítését. Most épül egy-egy Tökölön, illetőleg Dunakeszin. — Mindez: az első-második vonal. Am a beteg ellátásához rendszerint nagy háttér kell. Megvan? — Jórészt igen, de akadnak több szakmát érintő feladatok is a program kapcsán. Ilyen például a plazmaferezises véradás gyakoribbá tétele. A laboratóriumi infarktusdiagnosztikai módszerek szélesebb körű bevezetése is kívánatos, valamint a sejt- és szövettani vizsgálatok lehetőségének gyarapítása. S itt említem a szervezést is:- a bizottság évente egvszer értékeli majd a tervek tejesítését, az eredményeket, számbaveszi a gondokat, a további tennivalókat. A kor követelménye — Milyen eredmény remélhető a programtól? — Ettől önmagától legfeljebb annyi, hogy célt ad, feladatokat szab. Ugyanis a kiemelt halálokok szinte mindegyike összefügg a káros szenvedélyekkel, a helytelen életmóddal. rossz életvitellel. Ezek megváltoztatásához pedig kevés, ha az egészségügy fejlődik. s alkalmazkodik a kor követelményeihez. Az emberi szemléletnek Is változnia kell. Éppen ezért került a középpontba programunkban a prevenció. Erre pedig a KÖJÁL egészségnevelési osztálya már márciusban elkészített egy részletes programot. Vaavári G. Pál Ecserről Líbiába. A napokban elkészül az utolsó klimatizáló berendezés moterháza is a Rá- kosmezeje Termelőszövetkezet ecseri üzemében. Ezeket az alkatrészeket Líbiába szállítják. A képen: Szén László a klimatizáló berendezések motorházát fúrja. BarcM a»olt felvitel« Még egyszer a művezetőkről Pénz nélkül is lehet lépni Kötött beszélgetést folytattak a gondokról A néhány nappal ezelőtt a művezetők helyzetével foglalkozó sorozatunk viszonylag nagy visszhangot váltott ki olvasóink körében. Nem csoda: e réteg közérzete sok helyen ma is rossz, s ennek elsősorban az az oka, hogy a behatárolt lehetőségek miatt a vállalatok többségénél háttérbe szorult az anyagi elismerésük. Manapság pedig a nehezebbé váló körülmények nemcsak a gazdálkodókat, hanem a családok pénztárcáját is jellemzik, s így az emberek nagy része minden lehetőséget megragad, hogy cyarapítsa az otthoni kassza tartalmát. A művezetőkről szóló helyzetrajzunk azonban egy sor olyan gondot Is felszínre hozott, amelyek megoldása nem pénz kérdése. Lénni .ken lehet is — ha megvan a szándék. Kogy miként, arra hadd idézzünk három véleményt.
