Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

1985. JÜNIUS 22., SZOMBAT HÉT VHACPOLITIKAI KÉRDCSCimmmm----UJJ---------------------------------------------------------------------- — — -..................................................- ............---------—.......—-------­Új raelétérhsn a Asszad elnök Moszkvában - Tűzszünet a táborok háborújában Szovjet javaslat a közepes hatótávolságú rakéták ügyében A hét közel-keleti esemé­nyei újra drámai módon lei­tárták, hogy mennyire szük­séges volna e feszültségi góc — átfogó, minden érdekeltiéi bevonásával megtartott tár­gyalások útján való — felszá­molása. Alig oldódott meg rendkívüli erőfeszítések árán a múlt héten fogságba ej lett finn ENSZ-katonák „ügye”, és sikerült kivívni szabadon bo­csátásukat, máris új túszok drámája került a világlapok első oldalára. Az Athénből Rómába tartó TWA amerikai utasszállító repülőgép több napos eltérítését nyomon kö­vette a túsznak megtartottak Libanonban való fogva tar­tása, miután a gép végül is a bejrúti repülőtéren landolt. Nahib Berrí libanoni síita vezető bejelentette: az utaso­kat csak akkor engedik el, ha Izrael szabadon bocsátja az általa törvénytelenül fogva tartott libanoni síita szemé­lyeket. Az amerikai sajtó egy része egyenlőségjelet tett Reagan libanoni „túszválsága” és Carter volt elnök hasonló dilemmája között, amikor — mint emlékezetes — hiába próbálta, annak idején kiesz­közölni az Iránban foglyul ejtett amerikaiak szabadon bo­csátását. Mint megírtuk: a hivatalos Washington akkor is, most is egyszerre próbál­kozott „közvetítő útján való tárgyalásos megoldással”- és vonultatott fel katonai erőt. Az amerikai hadihajók most is mintegy húsz mérföldre kö­zelítették meg Libanon part­jait, s megtorlással fenyege­tőznek, ha a túszoknak bán- tódása esne. \A helyset tehát ismét fel­forrósodott a Közel-Keleten. Ezért vált különösen jelen­tőssé minden olyan megbe­szélés, tárgyalás, amelynek té­mája a közel-keleti problé­makör volt. Ezek közül is ki­emelkedett az a magas szintű eszmecsere, amelyre Moszkvá­ban került sor, amikor a hé­ten Háfez Asszad szíriai ál­lamfő a szovjet fővárosba lá­togatott. MI AZ ELSŐ MÉRLEGE A LEGMAGASABB SZINTŰ SZOVJET—SZÍRIÁI TÁR­GYALÁSNAK? A magas rangú szíriai ven­déget fogadta Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára, s a megbeszélésekről közle­ményt adtak ki. Hírmagyará­zók egész sora most szinte mondatról mondatra tanul­mányozza a hosszú kommüni­két, s elemzi az abban foglal­takat. Ez érthető is. Szíria ha­táros Izraellel, s mindig had­viselő fél volt az izraeli— arab háborúkban. Sőt a Tel Aviv-i agresszorok szíriai te­rületet is elragadtak, a Go- lan-fennsíkot, amelyet később törvénytelen módon annek- tálták országukba. Amikor pe­dig fellángolt a háború Li­banonban, az Arab Liga dön­tése folytán Damaszkusznak jutott az a szerep, hogy béke- fenntartó katonai egységeket küldjön a szomszédos testvéri országba. Nem a szíriai vezetésen múlt, hogy e békefenntartó szerepkör csak részben, in­kább azokon a területeken ér­vényesülhetett, ahol ezek a csapatok állomásoztak. A szí­riai katonai jelenlét eredmé­nyes elriasztó tényező volt abban, hogy Izrael maradék­talanul megvalósíthassa liba­noni agressziós terveit, ami­kor Tel Aviv katonai vezetése „zöld utat" adott hadseregé­nek Libanon elözönlésére. S abban, hogy Izrael végül is kénytelen volt kivonni csapa­tait Libanonból — több más tényező mellett —, szerepe volt Szíria aktív tevékenysé­gének is, amellyel újra meg újra határozottan fellépett az agresszió ellen. A Szovjetunió, amely a közel-keleti feszültségi góc békés felszámolásán fáradó zik, támogatta Damaszkusz hasonló irányú kezdeménye­zéseit. A két ország közötti érdekazonosságot a béke meg­teremtésében tükrözte már az a barátsági és együttmű­ködési szerződés is, amelyet korábban kötöttek, s amely­nek alapján gyümölcsöző két­oldalú kapcsolat is kialakult a szerződő felek között. A mostani moszkvai legma­gasabb szintű megbeszélésen is síkraszálltak amellett, hogy korábbi szovjet javaslat szerint tartsanak nemzetközi konferenciát a közel-keleti helyzet rendezésére. Rámu­tattak, hogy ennek fő akadá­lya az Egyesült Államok és Izrael aknamunkája. Hangoz­tatták a közös közleményben, hogy a Közel-Keleten azért alakult ki robbanásszerű hely­zet,- mert Izrael és az Egye­sült Államok politikája arra irányul, hogy rákényszerítsék katonai-politikai akaratukat az arab népekre, s megaka­dályozzák a palesztin kérdés igazságos rendezését. A moszkvai tárgyalásokon azt is megállapították, hogy a pa­lesztin népnek ahhoz, hogy kivívja a független államá­nak létrehozását, növelni kell egységét a közös erőfeszítés­ben. Kommentátorok meg­jegyzik: nem lehet vitás, hogy a moszkvai tárgyalás tovább mélyítette a szovjet— szíriai együttműködést a kö­zel-keleti békés rendezés ki­vívására. MIÉRT TÖRÉKENY A TŰZSZÜNET A TÁBOROK HÁBORÜJÁBAN? A damaszkuszi vezetésnek jelentős része volt abban is, hogy hosszú heteken át tartó fegyverdörgés után, végre tűzszünet jöjjön Tétté' á' pa­lesztinok és a táboraikat ro­hamozó síiták között. A tábo­rok háborújának nevezeti harc befejezésére 28 napon át folytak a tárgyalások Da- maszkuszban, amíg végül is megszületett a kompromisz- szum, amely utat nyitott egy időleges tűzszünethez. Miután a fegyverek elhall­gattak, megkezdődhetett a se­besültek és halottak elszállí­tása a harcok színhelyeiről. Megérkezett az úgynevezett koordinációs bizottság is, amely Damaszkuszban a tár­gyalások során alakult meg. Ebben az Amal-mozgalom, a Jasszer Arafattal szembenálló palesztin szervezetek, a balol­dali libanoni pártok demok­ratikus frontjának képviselői és szíriai főtisztek vesznek részt. A damaszkuszi egyezmény szerint a palesztinok közepes- és nehézfegyvereit a táboro­kon kívüli helyekre gyűjte­nék össze. A táborokban élők biztonságát ezután a belbiz­tonsági erők — a libanoni rendőrség egyik szervezete — szavatolná. Azok a palesztin szervezetek azonban, amelyek Jasszer Arafatot támogatják, elutasították a damaszkuszi egyezményt. Azzal érveltek, hogy az tulajdonképpen a Libanonban élő palesztinok lefegyverzését szolgálja, s vi­tatják, hogy a libanoni bel­biztonsági erők szavatolhat­nák a táborban élők bizton ságát. Joggal lehet tehát ar­ra számítani, hogy amikor a közepes- és nehézfegyverek összegyűjtésével megpróbál­koznak, ez ellenállásba ütkö­zik, s ismét kiújulnak a pa­lesztin—síita ellenségeskedé­sek. MILYEN SZOVJET JAVAS­LATOK HANGZOTTAK EL A KÖZEPES HATÓTÁVOL- SÁGŰ RAKÉTÁK CSÖK­KENTÉSE ÜGYÉBEN? Amióta Genfben ebben a problémakörben is szovjet— amerikai tárgyalások kezdőd­tek. szovjet részről nem egy olyan javaslat hangzott el, amely kétségtelenül elősegít­hetné egy kompromisszumos megállapodás létrejöttét a csökkentés ügyében. Moszk­vában újra megfogalmazták azt a korábbi indítványt, hogy amíg a tárgyalások folynak, mindkét fél függessze fel újabb közepes hatótávolságú fegyverrendszereinek telepíté­sét. Washington azonban me­rev elutasítással válaszolt er­re az úgynevezett „befagyasz- tási tervezetre”, amely tulaj­donképpen egy területen a fegyverkezési verseny szüne­teltetését jelentette volna. A szovjet vezetés ezután olyan lépésre szánta el ma­gát, amely mély benyomást tett Nyugaton is a közvéle­mény jelentős részére. Beje­lentette, hogy novemberig egyoldalúan felfüggeszti újabb közepes hatótávolságú rakéta­nukleáris eszközök telepítését. S ha az Egyesült Államok hasonló lépéssel válaszol, ak­kor szovjet részről november után is tiszteletben tartják ezt az önként vállalt kötele­zettséget. Washington azonban nem követte a szovjet példát. E héten Moszkvában újabb kezdeményezést tettek. Újra­fogalmaztak egy korábbi ja­vaslatot, amelyet annak ide­jén az Egyesült Államok már elvetett. Közölték, hogy ha a washingtoni vezetés kivonja a már telepített Pershing—2 rakétákat és manőverező ro­botrepülőgépeket Nyugat Európából, a Szovjetunió kész arra, hogy a francia és angol közép-hatótávolságú fegyverrendszerek számszerű szintjére szállítsa le saját ilyen arzenálját. Reális javas­lat ez, hiszen a kölcsönös biztonság elvén épül, s azon, hogy földrészünkön változat­lanul a ka tengj erőegyensúly­nak kell érvényesülnie. Az Egyesült Államok és NATO- szövétségesei! azónban — mint ismert — fejtetőre állított lo­gika alapján úgy tesznek, mintha a francia és angol közepes hatótávolságú rakéta­nukleáris arzenál nem létező volna. Ezért egyszerűen nem hajlandóak ezt beleszámítani a kontinens ilyen fegyverze­tébe. Ezért — mint az első kommentárokból meg lehetett már állapítani — elutasítják ezt a reális szovjet javaslatot is... Arkus István A Pravda cikke ideológiai és politikai kérdésekről A szccklista közösség egysége A Pravda pénteken terjedelmes cikkben foglalkozik a szocia­lista közösség egységével, az egység megbontására irányuló imperialista kísérletekkel. Az írás mindenekelőtt a politika és ideológia szféráját elemzi. A bonyolult nemzetközi helyzetben — állapítja meg az SZKP KB lapja — a szocia­lizmus meggyőzően bizonyítja erejét, politikai és gazdasági rendszerének, ideológiájának és életmódjának fölényét. Az élet által bizonyított másik fontos megállapítás, hogy az imperializmusnak nem sike­rül meggyengítenie a szocia­lista államokat összekötő szá­lakat. Ellenkezőleg: együttmű­ködésük még szorosabbá és szervesebbé válik. A szocialista világ természe­tesen sokoldalú és bonyolult — folytatódik a cikk. Egyes kérdések megközelítésében el­térések és különbségek van­nak. A társadalmi revánsra tö­rekvő imperializmus a szocia­lista országok egységének megbontására törekszik, a szo­cialista országok népeitől ide­gen nézeteket és erkölcsöket igyekszik rájuk erőltetni. Az ellenforradalom exportjára törekszenek, nyíltan be kíván­nak avatkozni a szocialista or­szágok belügyeibe. A nemzet­közi helyzet bonyolultsága, a szocializmus sorsa iránti fele­lősség előtérbe állítja a sző- vetségesi szolidaritást, az osz­tályellenséggel szembeni ma­gatartás szigorúbb kritériu­mainak kérdéseit — írja a Pravda. A szocialista országokban folyó viták, kísérletek folyta­tása, a megoldásra érett prob­lémák alkotó megoldása meg­követeli mind a szocializmus közös érdekeinek, mind pedig az egyes országokban folyó szocialista és kommunista épí­tés sajátosságainak figyelem- bevételét. Egyformán veszélyes a nemzeti kizárólagosság igé­nye, más országok tapasztala­tainak mechanikus másolása vagy elvetése. A lggfőbb, ipér- jCe: a szocializmus érdekei, a {szocialista gazdálkodás alapel- Veinék figyelembevétele. Ezek kz alapél Vek: tervszerű gaz­dálkodás, a társadalmi célok elsőbbsége, a szocialista tulaj­don erősítése és formáinak korszerűsítése. A Pravda a továbbiakban elutasítja az internacionaliz­mus eszméjének „elöregedésé­vel”, s egy újfajta „egység” kialakításával kapcsolatos an- tikommunis'ta és opportunista nézeteket, s megállapítja: a forradalmi elmélet természe­tesen nem áll egy helyben. A valódi marxista—leninisták feladata, hogy bátran és al­kotó módon vessék fel a szo­cialista fejlődés jelenlegi - sza­kaszában felmerülő kérdése­ket. De ehhez elengedhetetlenül szükséges egy feltétel: a mar­xizmus—leninizmus alapelvei­hez való megingathatatlan hű­ség — mutat rá terjedelmes cikkében az SZKP KB lapja. Stockholm Új bizalomerősítő javaslat Űj bizalomerősítő javaslatot terjesztettek pénteken a szo­cialista országok a stockholmi konferencia elé. Szigeti Károly nagykövet, a magyar delegá­ció vezetője munkaokmányt nyújtott be a javaslatról, amelynek az a lényege, hogy harminc nappal korábban ]eL lentsék be, ha a bizalomerő­sítő intézkedések hatálya alá eső térségben húszezer főnél nagyobb szárazföldi erőt moz­gatnak,- illetve dobnak át oda, vagy vonnak ki onnan. Jar.usz Obcdowskí ssjtékoKÍsrenciáia Tájékoztató a KGST üléséről A KGST kedden, Varsóban kezdődő 40. ülésszakán sok fontos kérdés között a nyers­anyag- és energiatakarékos­ságnak, a tervdokumentációk befejezésének, a szakosodás és együttműködés fejlesztésé­nek témaköre fog dominálni — derült ki a KGST VB soros elnöki tisztét betöltő Janusz Obodowski lengyel miniszter­elnök-helyettes pénteki sajtó- értekezletén. A szokásos éves ülésszakot mindig más fővárosban rende­zik meg, a mostani ülésszak házigazdája Lengyelország. Havannában Obodowskit vá­lasztották meg a végrehajtó bizottság elnökévé, és a ta­nácskozáson Wojciech Jaru­zelski lengyel kormányfő fog elnökölni. Az ülésszakon a hagyományok szerint a tag­országok kormányfőin kívül a tervhivatali elnökök, a KGST-n belüli együttműködé­sért felelős miniszterelnök-he­lyettesek és a pártok gazdasá­gi kérdésekkel foglalkozó leg­felső szintű vezetői vesznek részt. Amerikai hadihajók a térségben Hksrsgm kormánynyilatkozat A nicaraguai kormány csü-. törtökön nyilatkozatban ítélte el, hogy az Egyesült Államok hadihajókat irányított a kö­zép-amerikai térség felé. Ez az akció — mutat rá a nyilat­kozat — kísértetiesen emlé­keztet az 1983 októberi ha­sonló fejleményekre, amelyek Grenada amerikai megszállá­sát előzték meg. c-—"i' 'Ji'S'i'-iőLíí 9CoMI .OliöDöii A nicaraguai kormány a legnagyobb aggodalommal ér­tesült Reagan amerikai elnök, McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó és Speakes szóvivő legutóbbi kijelentéseiről, ame­lyekben amerikai részről meg­kísérelték Nicaraguát beleke­verni a minapi salvadori me­rényletbe, amelynek amerikai állampolgárok estek áldoza­tául. A Discovery katonai feladata Kísérlet a lézerfegyverrel Pénteken végrehajtották az első űrkísérletet az amerikai lézerfegyverrel: a Hawaii-szi­getek térségéből kis energiájú lézersugárnyalábot irányítot­tak a Discovery amerikai űr­repülőgépre, amely a térség felett haladt át. A sugárnya­lábot a Discovery külső felü­letére szerelt tükör verte visz- sza a földre. Hasonló kísérr lettel próbálkoztak még szer­dán, de akkor — áz űrrepülő­gép téves irányítása miatt — a feladatot nem tudták vég­rehajtani. » Munkamorál, minőség, fegyelem A kedvezőbb összkép feltétele! Beszélgetés Somorjai Bélával, a PÁÉV igazgatójával ben az első harmadban va­gyunk, a minőségi, a haté­konysági s egyéb mutatók sre- rint is a 41 állami vállalat kö­zül a 15—25 közötti helyezést értük el. A versenytárgyaláso­kon mind Pest megyében, mind a fővárosban egyre job­ban megálljuk a helyünket. Jó a 'kapcsolatunk a tanácsokkal, már 1836-ra is vannak meg­rendeléseink. • Beszéljünk még az oly so­kat emlegetett árakról. — E tekintetben magunkról azt mondhatom el, hogy ű vál­lalati árak emelkedése évről évre elmaradt az országos át­lagtól, pedig nálunk a mun­kahelyek elhelyezkedése a megye sajátosságai miatt ked­vezőtlenebb. Nagyobb költ­séggel jár például a munkás- szállítás, az anyagfuvarozás, a gépek mozgatása. 9 Az elmúlt néhány évről csupa jót hallottunk, most mégis nehézségekkel küzd a vállalat. — Ez a tényleges helyzet. Tavaly ősszel szervezési hi­báink miatt három gödöllői beruházást nem tudtunk ha­táridőre teljesíteni. Nehezítet­te helyzetünket a kemény tói is. Mindez súlyos következmé­nyekkel jár, hiszen tovább nö­vekednek a költségek, csak késve kapjuk meg munkánk ellenértékét, esetleg kártérí­tést, kötbért is kell fizetnünk. Következmény az is, hogy idei programunk is késedelmet szenved. Mindez alapjaiban nem rázza meg a vállala­tot. de jelenti azt, hogy hátrá­nyainkat kemény munkával is csak részben tudjuk pótolni, s ez bizony az eredmény csök­kenésével jár. Csillák András kát a lehető leghamarabb megszüntetni. © Az ilyen hiányosságok azonban nemcsak emberi mu­lasztás, hanem elmaradott tech­nológia, a megfelelő gépesítés hiánya, rossz szervezés követ­kezményei is lehetnek. — Valóban, és ezek nemcsak a minőséget, hanem a haté­konyságot is rontják. És tény, hogy a magyar építőipar tech­nikai színvonala az NDK, Csehszlovákia, Szovjetunió ha­sonló vállalatainak felszerelt­ségétől is elmarad. Ugyanak­kor az is igaz, hogy a meglevő gépekben rejlő lehetőségeket sem tudjuk megfelelően ki­használni. Helyzetünket nehe­zíti az is, hogy a nyolc évvel ezelőtti beruházásokra felvett hitelek törlesztése miatt gya­korlatilag nem maradt pén­zünk az elöregedő eszközök pótlására, korszerűek vásár­lására. Q A szigorodó gazdasági kör- nyezet az építőipart több iráni­ból is sújtja. Nagyobbak a vál­lalati terhek, s a beruházások csökkenése miatt megnőtt a ki­vitelezők közötti verseny. — Ezt az akadályt jól vet­tük. Az egyenletes fejlődés bi­zonyítéka, hogy az utóbbi há­rom évben folyamatosan emel­kedett a vállalat nyeresége, s a minisztérium által évről év­re összeállított vállalati rang­sorokban a középmezőnybe kerültünk. Bérezés tekinteté­amelyek a népgazdaság mű­ködésének egészét jellemzik. Ha egy munkahelyen lógnak, sétálnak, akkor az valamilyen szervezési, anyagellátási hiá­nyosságra vezethető vissza, mert saját zsebének senki sem ellensége. Ilyen szervezési gyengeség tavaly az év végén nálunk is többször előfordult. • Néhány éve a jó minőség­re Ösztönző bérezést vezettek be a vállalatnál. Ez sem járt sikerreJ7 — A minőség, de a határidők betartása területén is jelentős a javulás. Ezt több miniszté­riumi, népi ellenőrzési vizsgá­lat is bizonyítja. Csakhogy míg mondjuk öt évvel ezelőtt pél­dául az általunk épített laká­soknak hozzávetőlegesen nyolcvan százaléka volt taná­csi vagy szövetkezeti, a lakók nem voltak olyan kritikusak. De a beruházók is elsősorban a határidők betartására ösztö­nözték a kivitelezőket. Igaz. akkor még számunkra is in­kább az okozott főfájást, ho­gyan tegyünk eleget a valósá­gos lehetőségeinket mindig meghaladó építési igényeknek. <R De mégsem szűntek meg a kritikák. — Tény, hogy három éve pontosan tartjuk a határidő­ket, a minőségi hibák miatt — hacsak lehet — nem pereske­dünk. hanem igyekszünk azo­A közeli napokban adtunk hírt az építőik napi Pest me­gyei ünnepségekről, ahol e szakmák művelői a hagyomá­nyokhoz- híven jó hangulatú összejöveteleken vonták meg tavalyi munkájuk mérlegét, de természetesen megvitatták az idei év eddigi tapasztalatait is. Szó esett jól szervezett be­ruházásokról, de a minőség miatti jogos kifogásokról, a kemény tél miatti nehézségek­ről és az éghajlat nem indo­kolta határidőcsúszásokról is. Milyen az építők hangulata, közérzete, változik-e a szakma társadalmi megítélése, tud­ják-e feledtetni az ágazattal szembeni, évtizedek alatt fel­gyülemlett ellenérzéseket? Ké­pesek-e megbirkózni az egyre szigorúbb gazdasági környe­zettel, amely a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnak is boldogulnia kell? Ilyen és ha­sonló kérdésekről beszélget­tünk Somorjai Bélával, a leg­nagyobb megyei építőszervé- zet vezetőjével. ® Kezdjük rögtön a legké­nyesebb tómákkal, a munka­morállal, a minőséggel, a szer­ződéses fegyelemmel, s az épí­tőipart, s ezt a vállalatot is érő bírálatokkal. — Adatokkal is bizonyítha­tó, s személyes meggyőződé­sem is. hogy az építőipar ered­ményei és hiányosságai nem i térnek el lényegesen azoktól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom