Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

1935. JCXTCS 23., SZOMBAT 3 Egy mondat a határozatból Kizárólag pénzzel nem lehet A további haladáshoz szükséges fedezetet várva H A HÉT HÍffFHH—^ KIÁBRÁNDÍTÓ D Kőszeg adott otthont az úttörő őrsvezetők há­romnapos országos találkozójának. D A Magyar Elektronikai Egyesület jubileumi konferenciát rende­zett A százéves transzformátor címmel. ® Marton vá­sár volt a színhelye a kétnapos országos búzatermesz­tési bemutatónak. D A hét híre az is, hogy Győrött üzemszociológiai nyári egyetem kezdte meg munkáját. Napjainkban a megyében a munkavállalási korban levő nőknek több, mint a nyolcvan százaléka ténylegesen kenyér­kereső. Ez az egyetlen adat természetesen nem csak a megye foglalkoztatási helyze­tére, munkaerő-szükségletére jellemző, de hatásait fellel­hetjük olyan, távolinak lát­szó területen is, mint a gyer­mekvállalás, a gyermekneve­lés. Amire további példa: na­ponta a megyében ezer, ezer- kétszáz szülő veszi igénybe a gyermekápolási táppénzt. Szemléleti akadályok Mindaz, amit a gyermeket, gyermekeiket nevelő család kap segítségként a közös for­rásokból, nem ajándék, hi­szen a társadalom termeli meg rá a fedezetet. Utat ne tévesszünk! Kizárólag pénzzel — holott élnek ilyen tévhitek mind a családok körében, mind a közvélekedésben — nem lehet minden, a gyer­mekvállalással, -neveléssel összefüggő gondon enyhíteni. Ide tartozik ugyanis — a segítség körébe — a megyé­ben sokféle gondot okozó szolgáltatások fejlesztése, a rugalmas munkaidő rendsze­rének elterjesztése, a rész- munkaidős, az otthon is el­látható foglalkoztatási formák kialakítása, alkalmazása. Ami­re voltak — bátortalan — próbálkozások a megyében, de kellő támogatás, megértés, társadalmi, politikai, gazda­sági ösztönzés híján, rövid idő elteltével megtorpantak ezek a kezdeményezések, majd szép csöndben kimúltak. Ami tehát nem lényegtelen: a segítség, a családtámogatás ilyen, előbb említett lehetőségeinek a hasznosítása ma még jelentős szemléleti akadályokba ütkö­zik, a nem próbált módsze­rekben sokan valami gyanú­sat sejtenek, valamit, ami — holott éppen az ellenkezője az Igaz! — bomlasztja a mun­kafegyelmet, lazítja a munka ellátásának megszokott rend­jét. A nemzet! jövedelem 2,4 százalékát — ez forintban 19,4 milliárd — fizették ki az or­szágban 1984-ben családi pót­lékként. Ebből a megyére több, mint egymilliárd forint jutott. A pótlék teljes összege 1974 és 1984 között a megyé­ben négyszeresénél is nagyobb lett, ami egyrészt a jogosultak körének változására, másrészt ezen állami segítség összegé­nek emelkedésére vezethető vissza. Több mint nyolcvan- ezer család jutott ezen az úton 1984-ben állami támogatás­hoz, számúik majdnem húsz­ezerrel nagyobb, mint volt 1980-ban! Nem szabad figyel­men kívül hagyni: romló, a számítottnál is keservesebb gazdasági körülmények köze­pette hajtották végre az ilyen es hasonló intézkedéseket ezen a szociálpolitikai területen, azaz a társadalom — termé­szetesen nemes önérdekétől vezettetve — igazolta szavak es tettek egységét, jogos el­sőbbséget adva a gyermek­neveléssel összefüggő támo­gatásoknak. Jelenleg a családnak a gyermekneveléssel kapcsolatos összes kiadásait — az élelme­zést és a ruházkodást értve ez alatt — egyharmad rész­ben az állam viseli. Ne mond­juk azt, hogy kicsiny e szép teher súlya a közösség vállán! S mégis, indokoltan, a köz­véleménnyel találkozva áll a Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusának határozatában: „A gyermek- nevelés költségeihez való ál­lami hozzájárulás arányát fo­kozatosan növelni kelfl.” Egy óvodás gyermekre — 1983-ban — kereken tízezer forint költségvetési kiadás jutott. Az általános iskolá­soknál — nem érdektelenek ezek a számok! — 10 536, a szakközépiskolásoknál 22 515, a felsőfokú oktatás egy-egy hallgatójánál 66 741 forint volt ez az összeg... ! Es mégis, milyen sok, milyen sű­rűn ismétlődő a panasz a megyében — nemcsak a csa­ládok körében, hanem gyak­ran testületi üléseiken is —, „mibe kerül” a gyermek ta­níttatása. Gyakori eset azon­ban, hogy nem elkerülhetet­len költekezésről, hanem az iskola — és bizony némely­kor a szülői munkaközösség hangadói, a gyermekek egy része — irreális kívánságai­ról van szó, ez rejlik az igény képében megjelenő, a kell megfogalmazást kapó óhaj, kitalálás mögött. Utalhatunk itt különböző felszerelési tár­gyakra, egyenruhákra, tanul­mányi kirándulások program­jára, külföldi utakra, balla­gási öltözékekre, érettségi bankettre, diplomaosztás utá­ni összejövetelekre a legdrá­gább hotelek különtermeiben, aminek valójában sokszor semmi köze sincsen a tény­leges oktatás tényleges költ­ségeihez, csak éppen valaki, valakik kitalálták, így legyen. Becsületes törekvések Ki kell mondani, bár nem népszerű mostanában az ilyen igazság: miközben a családok egy része, a társadalom egé­sze jelentős erőfeszítésekre kényszerül a gyermekneve­lés fedezetének előteremtésé­ben, bővítésében, ezzel együtt jelen van — sőt, mintha tá­gulna a köre — a szülők, a gyermekek, az oktatási intéz­mények bizonyos rétegeinél, csoportjainál a kivagyiság, a túlUcitálás, a hamis igények mércévé tevése. A reális hely­zetre, a szó nemes értelmé­ben földhöz ragadt tenni­valókra nyíltan figyelmeztet a Magyar Szocialista Munkás­párt Pest Megyei Bizottsága beszámolója, amelyet a me­gyei pártértekezlet elé — Gödöllő, 1985. március 2—3. — terjesztettek, s amely ki­mondja: „Sokán csgk a sza­bad időben végzett többlet- munkával tudják a korábbi szintet tartani. Az áremelések etltérően hatnak az egyes ré- 'tegekre, növelik a nemkívá­natos egyenlőtlenségeket. A leghátrányosabb helyzetben a kis jövedelmű nyugdíjasok, a nagycsaládosok és a pálya­kezdő fiatalok vannak.” Ezernyi gond ellenére sem kell lesütött szemmel járnia a társadalom tagjainak, vélvén, az életnek ezen a terepén csakis adósságaik vannak. A gyermekgondozási segélyt a megyében az arra jogosult nők 80-83 százaléka veszi igénybe év! átlagban, az egy adott időben gyesen — most már újabban a gyermekgon­dozási díjat igénylők is ide sorolódnak — levők száma a megyében tizenháromezer fe­lett van. Az óvodába jelent­kező gyermekeket most már — néhány településtől elte­kintve — a megyében min­denütt felvették ebbe a fon­tos intézménybe. Igaz, olyan áron, hogy a 38 ezer helyre összesen 41 ezer gyermek járt 1984—85-ben, de minimálisra csökkent a helyhiány miatt elutasítottak csoportja ... ! Száz általános iskolásból több, mint az egyharmad vehette igénybe a napközis ellátást a most végéhez ért tanévben, míe a hetvenes évek második felében ez az arány az egy- ne'rvpr'ef sem érte el. Foly­tathatjuk azután azzal, hogy az általános iskolát tavaly Nagykovácsi lakói büszkék a közművelődési feladatokat is ellátó új iskolára, de még nem mondhatják el, hogy min­den rendben van. A régi is­kolaépületben berendezett tor­naszobát már néhány éve nem lehet használni, fűtése koráb­ban sem volt megoldott. En­nek a hiányosságnak a kikü­szöböléséhez kezdenek hozzá ebben a hónapban, azzal, hogy az új iskola mellé — saját erő­ből — tornatermet építenek. végzettek kilencvenhat száza­léka tanult tovább, döntő ré­szük szakirányú képzést vagy azt is adó intézményben. A szinte véletlenszerű pél­dákkal, az említett adatok, arányok leírásával csupán azt kívántuk érzékeltetni, hogy a további haladáshoz szükséges fedezet nem csekély, mert meglehetősen magas ellátott- sági színvonalról kell feljebb jutni. Erre figyelmeztetnek bizonyos mozgási irányok is, mint például az. hogy a csa­ládi pótlék reálértéke szerény mértékben meghaladta 1984- ben az 1980. évit. a gyermek- gondozási segélyé viszont alatta maradt. A korrekció szándékát tükrözi a már em­lített, az idén bevezetésre ke­rült gyermekgondozási díj, amelynek fokozatos kiterjesz­tése után, állampolgári jogon igénybe vehető támogatási forma lesz belőle a mai ter­vek szerint. Korántsem az egyetlen az előbb' a lehetséges példák, érvek közül, hiszen említhet­jük a napjainkban aktuális tények, teendők sorából a gyermekápolási táppénz idő­határának kiterjesztését, az ún. egyszeri anyasági segély összegének felemelését, az ál­lami támogatás növelését és a hitelfeltételek még inkább kedvezőbbé tételét a három- és több gyermekes családok lakásépítésénél és vásárlásá­nál, mint önmagukban eset­leg nem döntő súlyú, de ösz- szességüikben már nagy nyo- matékú igazolóit a társadalom becsületes — mert elveket és gyakorlati lépéseket társító, azokat azonos alapra helyező — törekvéseinek. Ezeket a tö­rekvéseket — ne szépítsük meg a tegnapot — nem vo’t valami ) könnyű, egyszerű el­fogadtatni a gyakorlatban a társadalommal, a közvéle­ménnyel, mert hiszen annyi szorító, más gond is eny­hítést, megoldást követelt. S mégis, napjainkra eljutot­tunk oda, hogy lényegében teljes a társadalmi egyetértés a gyermeknevelés költségeiből való állami részesedés ará­nyának növelésében. Az önérdek kifejezése A társadalom mindig a maga holnapját formálja, épí­ti, amikor a gyermek felé fordul, amikor a gyermeknek nyújt óvó, segítő kezet, azaz a társadalom önérdekét fejezi ki, amikor dönt, intézkedik a gyermeknevelés bármely át­fogó gondjában, teendőjében, amikor támogatást ad. elsőbb­séget kínál, amikor bevallot­tan és szándékosan megkülön­böztet. Nemes indítékú meg­különböztetés ez, aligha akad a társadalomnak olyan, egész­séges gondolkodású tagja, aki fennakadna rajta. Természe­tesnek tartja. Amint azt is természetesnek veszi — és ennek egyre erőteljesebb a társadalmi követelése, figyel­meztető, elszomorító példák nyomán —, hogy amit a gyermeknevelésben csakis a család tehet meg, azt meg is teszi a család... ! Mert e kettős természetesség feiezi ki az igazságot. így találkozik össze szűkebb és tágabb kö­zösség. egyén és társadalom jövendője. Mészáros Ottó A 10 millió forintos beru­házás költségeit a községi ta­nács a nemrég parcellázott építési telkekből származó jö­vedelméből fedezi. Körülbelül kétmillió forint értékű társa­dalmi munkára számítanak. A 21 méter széles és 31 méter hosszú tornaterem és a szo­ciális létesítmények szerkeze­tét a Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára készíti, a belső szakipari munkákat a helyi kisiparosok vállalták. Korszerű tárolók A MÉM-től kapott tájékoz­tatás szerint jo ütemben ha­lad a gabonatárolók építése. Az idén eddig me&Közeiitöen 250 ezer tonna termény biz­tonságos elhelyezésére épültek új raktárak, ez az 1985-re ter­vezett mennyiség fele. Sok­felé felújították, kibővítették a már elavult, régi tároló­kat. Ily módon az aratás meg­indulásakor a korábbiaknál kedvezőbb körülményeik kö­zött fogadhatják az üzemek az új kalászos gabonát. Je­lenleg is szerte az országban dolgoznak az építőbrigádok újabb tárolócsarnokok, fém­silók szerkezetein; ezek az új épületek a kukorica fogadá­sára készülnek majd el. Mint ismeretes, az intenzív gabonatermesztés nyomán a termésátlagok örvendetesen emelkedtek, ám a többlet- mennyiség megfelelő tárolá­sára a kapacitás szűkösnek bizonyult. Az aránytalanság csökkentésére a program — amely 350 termelőüzemet, vál­lalatot érint — összesen 1,1 millió tonna termény kor­szerű tárolását lehetővé tevő kapacitásbővítést ír elő 1986 közepéig. Tavaly ennek megfelelően 250 ezer tonná­nyi termés elhelyezését való­sították meg, s az idei épít­kezések eredményeként to­vább csökkenhet a kényszer­tárolt búza, kukorica aránya. Az új raktárak építési helyé­nek megválasztását gondos elemzőmunka, tudományos analízis, számítógépes opti­malizálás előzte meg. Figye­lembe vették egyebek mellett a szállítási távolságot, a kör­zetben megtermelhető gaborui mennyiségét és az építési költségeket. Mindez együtte­sen hozzájárul a gabonater­mesztés gazdaságosságának növeléséhez. Az új, és a rekonstrukció­ba bevont tárolókat korszerű műszaki berendezésekkel sze­relték fel. Egy részüknél pél­dául a hagyományos szállítás helyett a legkorszerűbb tech­nikát, pneumatikus berende­zést alkalmaznak; amely mint egy óriás porszívó, beszip­pantja a tároló elé ömlesztett gabonaszemeket. Ezzel gyor­sabb a munka, kevesebb kézi­erőt igényel az anyagmozga­tás és az energiaköltségek is mérséklődnek. Sok helyen a régi raktárakat szellőző beren­dezésekkel látták el a ter­mény minőségének megóvá­sára, máshol a szellőztető le­vegőt egyúttal hűtik is. A program részeként még az idén a növényolajipar vál­lalatai is hozzálátnak össze­sen 60 ezer tonna napraforgó befogadására alkalmas, kor­szerű raktár építéséhez. Most viszont a napraforgó-raktár- tér bővítésével újabb kapaci­tás szabadul fel a gabonának. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott; amelynek értelmében a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara ,a jövőben társadalmi szervezet­ként fejti ki érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképvi­seleti, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesz­tését elősegítő tevékenységét. Dr. Beck Tamást, a Kamara elnökét kértük meg, hogy is­mertesse a szervezet jövőbeli tevékenységének új elemeit. — A Kamara a jövőben tár­sadalmi szervként működik, tehát elvi és operatív vezetése egyaránt a tagjai által válasz­tott képviselőinek kezében lesz. Tevékenysége felett az állam, a Minisztertanács útján, a jö­vőben csak törvényességi fel­ügyeletet lát el. Tovább bővül­nek a Kamara érdekképvisele­ti feladatai. A törvényerejű rendeletben új elemként jelent meg. hogy a jövőben részt ve­szünk a külkereskedelmi jog megadására és visszavonásá­ra vonatkozó döntések előké­szítésében, valamint a gazdál­kodó szervezetek piaci inter­venciós eszközökkel történő megsegítéséről hozandó dönté­sek előkészítésében is. A ren­Furcsa fintora, az életnek, hogy valaminek a tudományát akkor alakíttatja ki, amikor az a valami gyorsan sokasodó feszültségekkel, ellentmondá­sokkal véteti észre magát. Ez történt az üzemszociológia ese­tében is. A szociológia tudo­mányának ez az alágazata ak­kor tette meg az első lépése­ket, amikor kiderült: a leg­egyszerűbb termelői szervezet is bonyolult emberi kapcsola­tokat, ember és eszköz közötti viszonyokat, hol ütköző, hód azonosuló érdekeket foglal ma­gába. Ezek a kapcsolatok, vi­szonyok, érdekalakulások ak­kor is léteznek, hatnak, ha nem vesznek, veszünk tudomást ró­luk. Jobb, célszerűbb tehát, ha számolunk létezésükkel. Keve­sebb meglepetés érhet bennün­ket. Igaz, ehhez száműzni kel­lene néhány — néhány? —, erős gyökerű illúziót. Azt pél­dául, hogy kizárólag a pénzen — a jövedelmen — múlik bi­zonyos munkák, munkafelada­tok, -körök társadalmi értéke­lése. Pontosan az üzemszocio­lógiai vizsgálatok bizonyították be, adott határon túl gyorsan veszít vonzerejéből a pénz, he­lyébe más tényezők — például a közreműködés lehetősége, a feladat pusztán végrehajtást avagy alkotó hozzájárulást igénylő jellege stb. — lépnek. A- megyében — és ezt ter­mészetesnek tarthatjuk, hiszen ott volt a legnagyobb szükség a friss információkra — a me­gyei, a helyi pártbizottság, pártbizottságok ösztönözték az üzémszociológiai elemzések megkezdését a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején. Nem ment Könnyen ennek az új igénynek az elfogadtatása. A kutatókat jobb esetben ér­tetlenség, rosszabb esetben el­lenállás fogadta, az első ered­mények, megállapítások nyil­vánosságra kerülése pedig — annak idején lapunkban cikk­sorozatban foglalkoztunk vele — felhördülést, heves tiltako­zást keltett. Az üzemszocioló­gia — minden kezdeti tétova- ságával egyetemben — a kiáb­rándítás tudományának bizo­nyult, ugyanis a szó jó értel­mében ábrándított ki sokakat — de máig sem mindenkit, akit érint, akit illet — a szíve­sen dédelgetett, olykor már- már szentnek tartott illúziók­delet újraszabályozta és ma­gasabb szintre emelte a Ka­mara kapcsolatrendszerét: en­nek révén a döntési folyama­tokba történő bekapcsolódá­sunk már nem lesz esetleges, mint korábban, hanem intéz­ményes. Üj elem még, hogy testüle­tünk érdekelt tagjai eseten­ként felhatalmazhatják a Ka­marát a más szervekkel foly­tatott együttműködés kapcsán közös állásfoglalások, ajánlá­sok kiadására sőt megállapo­dások kötésére is. Igen lénye­ges, hogy az új jogszabály be­kapcsolja a Kamarát azokba a döntési folyamatokba is — a szakszervezetek és egyes ér­dekképviseleti szervek jogai" nak érintése nélkül —. ame­lyek a gazdálkodó szervezetek igazgatóinak jogállását, anya­gi ösztönzését érintik, — Hogy érinti a vállalati ér­dekképviseletet a Kamara jog­állásának megváltozása? — Az új jogállás lényegében azt jelenti, hogy a Kamara már nem az államigazgatás szervezetének része. Könnyen belátható, hogy a Kamarának így több lehetősége nyílik a tagvállalatok érdekeinek kép­viseletére. ból. Például abból, mely azí sugallja, a jó célok automati­kusan magukkal hozzák az azonosulást. Kiderült, egy-egy műhelyben, üzemben a leg­jobb célok sem kapcsolódnak be automatikus azonosulási mechanizmusokat, azért nem. mert ilyenek valójában nin­csenek. Nincsenek, mivel nem lehetnek, hiszen az azonosulás — és ilyen értelemben mind­egy. hogy az azonosulás tárgya a bérrendszer, az új technoló­gia, az új vezetés termelési célja — éppen a legbonyolul­tabb folyamatok egyike, kö; zelébe sem férnek az automa­tizmusok, amelyek viszont más tekintetben — és ezt is üzemszociológiai vizsgálatok tárták fel — erőteljesen befo­lyásolják a gyakorlatot. Olyan a felfedezés erejével ható tényekkel nézhettünk szembe a kiábrándítás tudomá­nyának segítségével, mint az például, hogy a megye ipará­ban a vállalatok közötti — fejlesztési, jövedelmezőségi stb. különbségek forrásai valójában nem a technikák, a technoló­giák. a termékek eltérésében, hanem az egyik és a másik helyen dolgozó emberek külön­bözőségében rejlenek. Más oldalról közelítve: Jó lenne megnyugtató választ ta­lálni arra, vajon milyen tény­leges okok játszanak közre ab-" ban — a kézenfekvőket, az el­ső munkába lépést a katonai szolgálatot stb. természetesnek véve —. hogy a megyében egyetlen esztendőben több mint 180 ezer (!h embert fog át a ki- és belépők köre az anyagi és a nem anyagi ágak­ban összesen. Jó lenne meg­nyugtató választ lelni arra is, • miért működnek sokkal gyor­sabban üzemen beiül az ún. informális információs csator­nák, mint a formálisak, azaz a hivatalosak? A gyorsaságnak ugyanis ez a kettőssége, tapasz­taljuk. lényeges hatással van a magatartásra, a cselekvésre, a késedelmek gyakran forintok millióivá] lennének mérhetők, ha valakik vennék a fáradsá­got az ilyesmi felderítésére ... Kiábrándító azonban, hogy amit tudni lehetne, az keve­seket foglalkoztat. Az illúziók viszont nem maradnak hívek, hódolók nélkül. M. O. Az új jogszabály lehetőséget teremt arra is, hogy a Kamara a korábbinál nagyobb szerep­hez jusson a gazdálkodó szer­vezetek vezetőinek, igazgatói­nak érdekképviseletében. — Természetesen ezt a szakszer­vezetekkel és más érdekkép­viseleti szervekkel egyeztetve kell majd elérni. — Mit jelent a gyakorlatban, hogy a Kamara észrevételeket, javaslatokat tehet a népgazda­ság számára fontos gazdasági­kereskedelmi döntésekkel kap­csolatban? — A jogszabály rendelkezé­se nemcsak lehetővé teszi, hogy a Kamara észrevételeket, javaslatokat tegyen az egész népgazdaság számára fontos gazdasági döntések előkészíté­sében. Kifejezetten kötelezi az ilyen döntések előkészítőit a Kamara véleményének kikéré­sére. Ez azt jelenti, hogy intéz­ményessé válik a Kamara be­kapcsolása a legmagasabb szintű gazdaságirányítási fo­lyamatokba. Egészen konkré­tan arról határoztak, hogy a jövőben a legnagyobb jelen­tőségű gazdasági döntések meghozatalánál a Kamarát nem lehet kikerülni. g. n Tornaterem Nagykovácsiban Saját erőbői építik A Kamara súlya ás hatásköre Beszélgetés dr. Beck Tamás elnökkel i i i k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom