Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

PEST MEGYEI VILÁG P R 0 LETÁR J AI, EGYE SÜLJETEK! az MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS I MEGYEI TIHÄCS LAPJA 'lírSTrWíorinl 1985. JÜNIUS 22., SZOMBAT MA:-------------------­Ki zárólag pénzzel nem iehef (3. oldal) Ajfót nyit a természetre (5. oldal) A választók a párt poliiikágára szavaztak (7. oldal) Az év lakóháza '8$ (13. oldal) Próbaüzem Megkezdődött a próbaüzem a Veszprémben, magyar- osztrák közös beruházással épült betopcserépgyárban. A világszerte ismert Bramac ter­mékcsalád ezután a hazai pia­con is kapható lesz, több színr változatban és egy sor kiegé­szítő elemmel együtt. Tekin­tettel a szigorú minőségi vizs­gálatokra és a gyártási előírá­sokban szereplő huszonnyolc napos pihentetési időre, a raktárak feltöltése után vár­hatóan szeptember 1-től kez­dődik meg az árusítás. A gyár évi húszmilliós kapacitása gyakorlatilag 32 millió hagyo­mányos cserépnek felel meg, a negyedik negyedévre tehát jelentősen enyhül a hazai te- tőfedőanyag-hiány, amely a számítások szerint a 43. szá­mú- Állami Építőipari Válla­lat dunakeszi betoncserépgyá­rának átadása után teljesen megszűnik. Reggel hattól pótválasztások Képviselők, tanácstagok Az országos választási el­nökség, valamint az illetékes helyi választási , elnökségek döntése értelmében ma, szom­baton pótválasztás lesz 41 or­szággyűlési képviselői és 849 tanácstagi választókerületben, ahol a június 8-i szavazáson egyik jelölt sem kapott a meg­választáshoz szükséges számú szavazatot. Ez az esemény — a megújí­tott választójogi törvény be­tűje és szelleme szerint — vol­taképpen a választások máso­dik fordulóját jelenti. Előké­szítésében, szervezésében és ebonyolításában mindenben, megegyezik az első fordulóval, az eredmény megállapítása te­kintetében azonban már van eltérés: az lesz a megválasz­MODELLÁUL V égletes megítélésekkel bajlódhatunk, ha t megye ipari üzemei­ben a technikai, tech­nológiai színvonal jelenlegi helyzete után tudakozó­dunk. Van, ahol már-már az üzem bezárása kerülhet­ne szóba, ha komolyan ven­nénk a véleményeket, má­sutt viszont meghökkentő a magabiztosság, mely a kö­zépszert élen állónak kí­vánja feltüntetni. A végle­tesség tükre annak a szub­jektivizmusnak, mely — tisztelet a kivételnek — a termelőhelyek ún. önérté­kelésének sajnálatos és nem lényegtelen eleme, amely valójában lehetet­lenné teszi a reális kép megalkotását az ott dolgo­zó közösség számára, s ha nincsen reális kép. kétsé­ges, a további teendők meg­határozása mennyiben bi­zonyul majd helyesnek. A viszonylag jó techni­kai. technológiai színvona­lat elért — igaz, a szabá­lyozás furcsa ellentmondá­sai miatt ezt a színvonalat tartani nehezen tudó — üzemekben is feltűnő, mi­lyen sokan foglalkoznak anyagmozgatással, -továb­bítással, raktározással, csomagolással stb. Van olyan építőanyag-ipari üzem a megyében, ahol a teljes létszámnak a negy­vennégy százaléka (!) ilyen vagy ölyan módon anyag- továbbító. Az a meghök­kentő ebben az arányban, hogy az üzemben több íz­ben is sor került technikai, technológiai fejlesztésre' — igaz, átfogó rekonstrukció­ra nem futotta az anya­giakból —, ám a termelő­berendezések kétségtelenül halaszthatatlan korszerűsí­tése mellett szinte érintet­len maradt az anyagmozga­tás, -továbbítás, a fé'.kész- és a készáru tárolása, ki­szállítása. A miért így tör­téntre az az elgondolkozta­tó felelet, hogy azért, mert hét és fél, nyolc esztendő alatt térülne meg az, amit az anyagmozgatás fejlesz­tésére fordítanának, s ilyen hosszú távra a gyár nem kötelezheti el magát a hi­telt — esetleg — nyújtó banknál. Nagy elődünk, a Hitel szerzője, Széchenyi István írta le a mű 69. lapján: „Ne akarjuk, hogy egész világ minket vegyen mintául — modéllául — a vén ti. az ifjat, s az erősebb engedjen a gyengébbnek, tanultabb a tanulatlannak; alkalmaz­tassuk inkább magunkat a többiekhez, kivált a művel­tebb nemzetekhez; mint közönségesen a fiú követi apja nyomdokát, s az ügyetlenebb az ügyesebbet, tott képviselő, illetőleg tanács­tag, aki a legtöbb szavazatot kapta. Természetesen az most is követelmény, hogy az adott választókerület választópolgá­rainak több mint a fele sza­vazzon. A pótválasztási szavazást — csakúgy, mint június 3-án tör­tént — reggel 6 óra és este 6 óra között bonyolítják le a szavazatszedő bizottságok, a korábban mgr elkészített vá­lasztási nyilvántartás alapján. A jelöltre szavazni nevének meghagyásával, ellene szavaz­ni annak áthúzásával lehet. Pest megyében négy válasz­tókerületben járulnak az ur­nákhoz a választók: 1. vk. (Kerepestarcsa) kép­viselőjelöltjei: Fábián László- né, a péceli Triton Háziipari Szövetkezet osztályvezetője; Porgányi Gyula, a kerepestar- csei SzilaSmenti Tsz elnökhe­lyettese; Vassné Nyéki Ilona, a kerepestarcsa! nagyközségi tanács elnöke. 9. vk. (Abony): dr. Lakos László, a jászkarajenői Árpád Tsz elnöke; Molnár Zoltán, az abonyi Ságvári Tsz elnöke; Pásztor Pál, az abonyi József Attila Tsz elnöke. 27. vk. (Őrbottyán): Movik Lászióné, az acsai nagyközsé­gi közös tanács elnöke; Pesze- ki Sándorné, a csomádi nap- köziótthonos óvoda vezető­helyettese. 23. vk. (Vác): Kéri György, a Forte üzemgazdasági osz­tályvezetője; Kottái Imre, a. Cemü vezérigazgatója. Rövidesen kezdődik az aratás A határ biztató képet mutat Bár a kalászok még zöldek a mezőgazdaságban- dolgozók erőltetett ütemben készülnek a betakarításra. Javítják a gé­peket, bécsülgetik a termést; milyen hozamokra számíthat­nak az' idén’.^ A határ biztató képet mutat. Jelenleg úgy tű­nik, lesz bőven betakarítani- valójuk a gépeknek. Persze azért most sem csen­des a határ. A pilisi Aranyka­lász Tsz-bgn például a szálas- takár.má n y- betakarj tó gépek birkóznak a dús termést adó rétekkel. Birkóznak, már ami­kor az idő engédi. Mert az eső gyakran kiveri az embereket a mezőről. Ez részben örven detes, mert csapadékhoz jut­nak a növények, de árt a szé­na minőségének, mert a sok víz kilúgozza, csökkenti a szá lastakarmány értékes táp­anyagait. A közepes minőségű szénát a juhállománynak szán­ják a gazdaságban, de nem fedezi teljes egészében az ál­latok téli takarmányszükség­letét. A hiányzó mennyiségei borsószalmából és lucerna­szénából pótolják. Ebből jut majd a lovaknak és a háztáji­ba kihelyezett szarvasmarhák­nak is. A kalászos gabonák állapo­ta Pilisen is szemet gyönyör­ködtető. A vegyszeres védeke­zést, a .lombtrágyázást idejé­ben elvégezték,- így rekord bú­zatermésre számítanak a. idén. Már csak az idő felme- legeáesére várnak a szakem­Agrárgépészkari diplomások Gödöllői oklevélkiosztó Tegnap délelőtt diplomaosz­tó ünnepség volt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem me­zőgazdasági gépészmérnöki ka­rán. Dr. Lohoczky László dékán megnyitója után dr. Szendrö Péter dékánhelyettes mondott ünnepi beszédet. Az esemé­nyen részt vett dr. Bíró Fe­renc, az egyetem rektora. A beszédből többek között megtudtuk, hogy az 1980-ban 113 fővel indult évfolyamból 81-en végeztek az idén, amely­ből 67-en tartoznak az eredeti évfolyamhoz. Ebből két fő je­les, 21 jó, 47 közepes és 11 elégséges eredménnyel védte meg diplomáját. Mindezeken kívül még 35 agrár-gépész gazdasági; 26 mezőgazdasági gépesítési műszaki-fejlesztő; és 9 kertészeti gépész szak­mérnököt is felavattak. Orosz —magyar szakfordítói diplo­mát 3-an szereztek felsőfokú állami nyelvvizsga minősítés­sel. A végzettek közül az Orszá­gos Tudományos Diákköri Konferencián nívódíjat nyert hallgatók miniszteri dicséret­ben is részesültek. Mind a nappali tagozaton, mind a le­velezőn végzettek, valamint a szakmérnökök hevében egy- egy meleg hangú búcsúbeszéd hangzott el. S. T. E. berek. Ha ez bekövetkezik, valószínűleg a hónap végén hozÉákekdhetnek az őszi árpa vágásához. Szépen fejlődik a napraforgó, a kukorica, a bur- gonyai de; ezeknek is jól jön­ne már a meleg. A gombai Fáy András Tsz- ben szintén a szálastakarmány betakarításon van most a sor. Ugyanakkor, szedik a korai meggyet, a szőlő- és szilvaül­tetvényekben pedig a növény- védelem ad munkát a gazda­ság dolgozóinak. Várhatóan a jövő hónap'kö­zepén kezdődik meg az aratás a törteti Dózsa Tsz-ben. A gépszemléket július első felé­ben tartják. A termelőeszkö­zök javításában eddig nincs különösebb fennakadás, gon­dot csak az SZK—5-ös gabo­nakombájnéit alkatrészhiánya okoz a mezőgazdasági nagy­üzemnek. A lucerna első ka­szálását befejezték, most a réti széna betakarításán a sor. Ezzel a munkával is jól ha­ladnak, mert a terület Í5 szá­zalékáról vágták le eddig a füvet. A hektáronkénti hoza­mok ismeretében most már egyértelmű, elegendő szálas­takarmány áll majd a jószá­gok rendelkezésére a téli hó­napokban. B. Z. Duna-égi dilemmák Kevés a szabad víz Pihenni, kikapcsolódni ugyan sokféleképpen lehet, de bizo­nyos, hogy számtalan lehető­ség közül a legkellemesebbek közé tartozik a strandolás és a horgászás. Néhány évtizede még azt hittük, hogy a Bala­tont is pótolandó a fővárosban és Pest megyében lakók szá­mára a csendes vizű Ráckevei- Duna nyújt majd kiváló le­hetőséget. Félig-meddig meg­valósult ugyan a terv, de mint a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság tegnap, a Magyar Országos Horgász Szövetség tassi tanyáján tartott elnök­ségi ülésén hallottuk, számos körülmény nehezíti az üdülők és a vizek szerelmeseinek gondtalan pihenését. így többek között az, hogy a víz rohamosan szennyező­dik. Hasonjó, s utólag már csak nehezen megszüntethető bosszúságot okoznak a több­nyire szabálytalanul elkerített vízpartok, melyek miatt a Du­na-part 89 százalékán a hor­gászok, vagy csak sétálni aka­rók egyszerűen nem jutnak le a vízhez. A jelentős részben szintén engedély nélkül ké­szült stégek — házikóval, vagy anélkül — szintén ellepték a vizet. Ezek sorsáról végre szü­letett jogszabály, de a mintegy ezer vízi építmény felülvizs­gálata és hatósági bontása sze­rencsés esetben is eltart né­hány évig. A dr. Sághy Vilmos elnök­letével megtartott ülésen, me­lyen részt, yet.t ár. Nagy Ri­chard. a fővárosi, dr. Matos László, a Bács-Iiiskun, és Cson­ka Tibor, a Pest megyei Ta­nács elnökhelyettese, a továb­biakban megvitatták a Duna­kanyar és a Ráckevei-Dur.a VII. ötéves fejlesztési terveit. Az ülés témáira a későb­biekben részletesen visszaté­rünk. Cs. A. Európai kulturális farum Az előkészítés Jegyében Az európai kulturális fórum magyar nemzeti előkészítő bi­zottsága pénteken a Parla­mentben ülést tartott. Az ülé­sen részt vett Horn Gyula külügyminisztériumi államtit­kár. Az értekezleten Köpeczi Béla művelődési miniszter, a bizottság elnöke tájékoztatási adott a fórumra való felké­szülés helyzetéről, s azoknak a munkabizottságoknak a te­vékenységéről, amelyek — kulturális és szellemi életünk kiemelkedő személyiségeinek közreműködésével — javasla­tokat dolgoznak ki a kulturá­lis fórumon részt vevő ma­gyar delegáció számára. A miniszter hangsúlyozta: a ma­gyar nemzeti bizottság egyet­értett abbpn, jiogy a fórum a helsinki . záróokmány szelle­mében jól szolgálhatja az európai együttműködést. A magyar vendéglátók mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez az elképzelés valóra váljék. A kulturális fórumot októ­ber 15. és november 25. kö­zött Budapesten rendezik meg. Az előkészítő bizottság ülésén Nádor György, a testület tit­kára ismertette a rendezvény kísérőprogramjait, és beszá­molt a részt vevő 35 ország meghívásával tervezett nem­zetközi kulturális események előkészületeiről is. Alkatrészek motorokhoz. A monori Mezőgép aszódi gyárában az idén mintegy harmincezer hengerpersely készül tehergépkocsik és erőgépek motor­jaihoz. Az üzem teljes kapacitása még sincs kihasználva, ennél másfélszertc többet is tud­nának készíteni, ha lenne rá megrendelésük. Barcza Zsolt felvétel* A KISZ KB ülése / Pénteken Hámori Csaba el­ső titkár elnökletével ülést tartott a KISZ Központi Bi­zottsága. A testület tájékozta­tót hallgatott meg az MSZMP XIII. kongresszusának mun­kájáról, majd állásfoglalást fogadott el a fiatalok szabad idő eltöltésének lehetőségei­ről, és meghatározta a KISZ ezzel kapcsolatos feladatait. A KISZ Központi Bizottsága ezt követően a XII. Világiíjúsági Találkozó előkészületeivel fog­lalkozott. - ■ s nem viszont." Azt, hogy témánk esetében ki, mi kí­nálkozik, kínálkozhat mó- dellául, azaz 'modellül, vég­letes példával érzékeltet­jük, A japán iparban a fog­lalkoztatottak két százalé­ka anyagmozgató, nálunk ez az arány huszonkét szá­zalék ... A példa, ismét le­írjuk, szándékosan végle­tes, hiszen szó sincsen ar­ról, mintha egy az egyben követhetőnek, alkalmazha- tónak, még inkább, elvár- hatónak tartanánk ezt az arányt. Arra azonban al­kalmas, hogy érzékeltesse a lehetőségeket és még in­kább a távolságot, mely nemzetközi élvonal és hazai szint között tapasztalható. A megye iparában jelenleg egy fő helyettesítése beru­házás útján — azaz géppel, berendezéssel, technikai, technológiai feljcsztéssel — átlagosan nyolc, nyolc és fél év alatt térül meg a mai pénzügyi feltételek mellett, de mert a vállalatok né­hányszor már megégették a szájukat a más feltételek mellett felvett és más fel­tételek között visszafizeten­dő hitelek forró kásájával, ezekre a számításokra azt mondják, pillanatnyilag így igaz. S mert a holnap ne­hezen felrajzolható, inkább nem vágnak neki az ilyen távlatú korszerűsítésnek, hiszen vannak cégek — így a vegyiparban —, ahol a ma kiadandó ilyen forint megtérülési ideje — nem tévedés, nem sajtóhiba — tizenöt-tizenhat év ... Eny- nyi, akkor amikor égető holnapi teendőknek kétsé­ges a fedezete. K ülönösebb gond. felü­letes megítélésre, nem látszik a megye ■iparában, mert bár folya­matosan csökken a fizikai foglalkozásúak között a se­gédmunkások száma, ará­nya — ma már tíz száza­lék alatt van —. az anya­gok valami módon mégis eliutnak a rendeltetési he­lyükre. El, mert furcsa dol­got alakítottunk ki model- lául; a betanított és a szak­munkások idejük tetemes részét töltik anyagmozga­tással! S ha a termelés első lépcsőjénél így van ez. ak­kor törvényszerű: a folyta­tás sem sokkal különb, az­az — gyakorlati á példa — a konténert, az anyagto- vábbítás célszerű eszközét kellő fe’szerelés híján nyö­gő emberek húzkodják, vonszolják. Feitéelezzük, -a japán iparban azért alakult ki a kétszázalékos arány, mert így érte meg. Feltéte­lezzük, hogy a mi model- lánk meg azért ilyen, mert nekünk így érné meg... ?! M. O.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom