Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-20 / 143. szám
L í községben Alakuló ülések Tovább folytatódnak a körzet településein a tanácsok alakuló ülései. Galgahévizen Barna Jánost választották tanácselnöknek, társadalmi helyettese Vass Róbert lett. A Végrehajtó bizottságba választották Danyi Józsefet, dr. Basa An- talnét, Simon Győzőt és dr. Basa Jánost. Megyei tanácstagnak Lévai Ferencet (Túra) választották. Túra tanácselnöke Sára Ferenc. Társadalmi helyettese Csatóné Kerek Erzsébet. A végrehajtó bizottságba választották Kardos Imrét, Kiss Sán- dornét, Mácsai Istvánt, Móré Lászlónét, Szilágyi Pétert és Tóth M. Mihálynét. Megyei tanácstagnak választották Lévai Ferencet. A következő személyeket népi ülnöknek delegálták: Kocsis Lászlóné, Kúti Gábor, Kuti Andrásné, Molnár Lajos, Matos Károlyné, Tromposch Károly Józsefné. ★ Ma Isaszegen, Kartalon és Verscgen délelőtt 9, Valkón délután fél kettőkor folytatódnak a tanácsok alakuló ülései. Bas Nyári foci Amikor másutt nyári szünet közeledik, Bagón éppen szervezik a kispályás labdarúgó-bajnokságot a lelkes helyiek számára. A szervezők július 8-ig várják a csapatok jelentkezését a Bagi Sport Egyesület klubépületében. Száguldás Több olvasónk is panaszkodott miatta; nem túlságosan nagy a közlekedési fegyelem a Stromfeld sétányi lakónegyedben. A toronyépületekhez közeli belső úton autósok és motorosok is úgy száguldoznak, hogy az életveszélyes. Az utóbbiak, a segédmotorosok különösen nagy veszélyt jelentenek a gyerekekre. Még többen emlékeznek rá, hogy valaha volt a lakónegyedre menő út torkolatánál a maximálisan negyven kilométeres sebességet engedő tábla, ez azonban mindkét végről eltűnt. A lakosság — persze nemcsak itt — nehezen éri utol a száguldozókat, hiszen a segédmotorkerékpárokon nincs feltűnő hatósági jelzés, rendszám. Pedig segítenének: a maguk és gyermekeik érdekében. F. I. jmmr A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 143. SZÁM 1985. JÜNIUS 20., CSÜTÖRTÖK Az etnber és az erdő kapcsolata ősrégi eredetű. Nem született még olyan ember, aki teljességgel leírta már valaha ezerarcú szépségét. Legyen az végeláthatatlan, vagy akár néhány lépésnyi erdőcske, felejthetetlen élményt nyújt a benne járónak. Köztudomású, az erdő olyan kincsünk, amelyet meg kell védenünk és őriznünk az elkövetkező nemzedékeknek. Ez a jelen társadalmára komoly feladatot ró, ezért olyan gazdákra van szükség, akik még a legkisebb fát is féltőn óvják, vigyázzák. Nincs egyedül A rétek és a szántóföldek közelében gyakran találkozhat az arra sétáló kisebb-nagyobb erdőfoltokkal. A látszat ellenére ezeknek az erdőcskéknek is van gazdájuk. Legtöbbször az adott területen működő termelőszövetkezet. A kisebb erdők megléte, telepítése, esetleges népgazdasági hasznosítása sok gonddal jár. Ezekről beszélgettünk Sárdi Ferencné erdészeti ágazatvezetővel a Galga-parti összefogás Termelőszövetkezetben. — Mint erdészeti ágazatvezetőnek, a legfőbb feladatom a tsz területéhez tartozó erdők szakszerű kezelésének az irányítása. Ezt az ütemterv szerint hajtjuk végre, amely tíz évre szabja meg az erdőfelújítás és a fakitermelés mértékét. Ebben a munkában szerencsére nam vagyok egyedül. Sokat segít Timár Ferenc nyugdíjas erdész. — A hozzánk tartozó erdők szeszélyes területi eloszlásban, csaknem nyolc község határában találhatók. Ezek nem éppen fiatal telepítésűek, hiszen legtöbbjük úrbéri maradvány. A bennük található fák sem egységesek. A vidékre jellemző szinte valamennyi fa megtalálható bennük. — A mi területünk az erdei és a feketefenyő-féléknek kedvez. A szelíd dombhátak között gyakran találkozhatunk futóhomokkal. Ott az akác virít. A hazánkban honos akácot csaknem kétszázötven évvel ezelőtt kezdték ültetni. Azóta úgy elszaporodott, hogy a tölgy után ebből van a legtöbb. Nagyon jó tulajdonságai vannak. Ezek közül kiemelkedik a homokmegkötő képessége. Sikeresen, alkalmazható, a homoklemosás megakadályozására is. Asszonyok brigádja — Az egyszer már betelepített erdő sokszor és önmagától megújul. Ez azért is fontos, mert ezáltal sok munkát takaríthatunk meg. Az előbb említett fafajtákat oda telepítjük, ahol olyan rossz talajadottságok vannak, amelyeket a mezőgazdászok már semmiféleképpen sem hasznosíthatnak. Sok helyütt meredekek a domboldalak, ezért gépi művelésre a balesetveszély miatt alkalmatlanok. Ezeket is betelepítjük fával. — Nagyobb területeket telepítettünk be az elmúlt években Vácegres és Domony térségében. 'Évente átlagosan ti-, zenöt hektár erdőtelepítésről van szó. Területünkön több helyen találhatók kirándulásra alkalmas helyek, ezért az előbb említett okokon felül is indokolt az erdősítés. A megfelelő minőségű csemetéket a Do- mony-völgyben található csemetekertünkből biztosítjuk. Ez a kert mintegy hathektárnyi, ezért jelentős mennyiségű csemetéről van -szó. A csemeték gondozása kizárólag kézi erővel történik. Ezt a feladatot egy tizenhat tagú asszonybrigád végzi. A kis fák gondozása egész évi feladat. Az erőteljes növekedéshez gyakran kell kapálni és tisztítani a magból kikelt csemeték környékét. Az ültetés kézzel és géppel történik, rendszerint rügyfakadás előtt vagy a lomb lehullása után. — A mi erdeinkben is jelentős a nyúl, az őz, a szarvas és a vaddisznó kártevése. A vadkár összege százezer forintos nagyságrendben mérhető. Nem kevesebb forintot emészt fel az ellenük való vegyi védelem. Sajnálattal kell megállapítanom, az emberi hanyagság kártétel^ sokszorosa a vadkárénak, j Gondatlanul eldobott, égő cigarettának esett áldozatul tavaly Aszódon egy fiatal fenyves. A tavaszi avarégetések is belebeleharapnak a nemrégiben tél épített., erdeinkbe. A nagy kiterjedésű tüzek után csak az újbóii erdőtelepítés segít. A vágáséretté vált és kitermelt régi erdő helyére rendszerint felújítással hozunk létre új, fiatal erdőt. Sétányok a parkban Beleset nélkül — Az akác általában negy- ven-ötven év múlva válik vágáséretté. Mi évente átlagosan 1500—1800 köbméter akácot termelünk ki. A fákat kizárólag géppel vágjuk ki. A kitermelt fa felhasználása kétféleképpen történik. Kisebbik részét a különböző állattartó telepeink fűtésére használjuk. Nagyobbik részét ipari fel- használásra. Az ipari fa egy részéből oszlopokat, kocsikerekeket készítünk. A nagyobbik részt az incsői fafeldolgozó üzem dolgozza fel. Kevés szó esett a fenyőkről. Ezeket a kivágás után megőrlik, és papíripari terméket készítenek belőlük. Az erdészet fakitermelési ágazata rendkívül balesetveszélyes. Évek óta személyesen válogathatom ki azokat, akik ott dolgozhatnak. Talán ennek is köszönhető, hogy amióta itt dolgozom — nyolc éve —-. még egyetlen baleset sem történt. Kovács I. Csaba A gödöllői parkokat tovább rendezik. Tavaly szépítették meg az Alsó-park egy részét, amelyet Barátság-ligetnek neveztek el, most meg — itt, a volt testőrlaktanya körül — újabb sétányt alakít ki a Városgazdálkodási Vállalat. — A sétálóutak szegélyének kövezését s burkolatát a tanács finanszírozza — tájékoztat Jeney László, a VGV kommunális osztályának vezetője. — Mód lesz azonban arra, hogy a gödöllőiek társadalmi munkában segítsenek a folytatásban, a sétányokon kívüli területrészek rendezésében. Mi több: június 16-án j,ön a városba Zalaegerszegről, a környezetvédő tanulótáborból Hancsovszki János felvétel^ í negyven fiatal, akik ebben J munkában segítenek nekünk. Jeney László egy térképszerű rajzot vesz elő, s elmondja, hogy ezen a környéken mintegy száz folyóméter hosszú, két és fél méter széles uta^ építenek, mellé padokat tesz-« nek majd. A Buda-vidéki ÁH lami Erdő- és Vadgazdasági vállalta, hogy kisebb támfala-! kát épít a területen, ahol az" a tervező is elképzelte. Egymás után kerülnek a he« lyükre, betonágyba a szegély* kövek. Demo István és héttagú kőművesbrigádja keze munkáját dicséri ez is, mint városszerte, ahol szükség volt rájuk az elmúlt évtizedben. Unoka nagyszülővel Az üdülés korlátái Kezdődik az üdülési főszezon, s így indokolt néhány üdülési szabály ismertetésé. Vannak ugyanis kényszerű korlátozások, például a fősze- zoni kedvezményes beutalásnál. Mindaddig indokolt a kedvezményes üdülés főszezo- ni két-, valamint a külföldi beutalás háromévenkénti egyszeri alkalomra korlátozása, amíg az igénylők száma jóval meghaladja a lehetőségeket. A szabályok ellenőrzését szolgálja, hogy az üdülést bejegyzik a szakszervezeti könyvbe. Nagyon lényeges, hogy ne csak a SZOT-üdülők gondnokai, hanem a vállalati pihenőházak vezetői is győződjenek meg erről. Ha ugyanis az előírásokat valamennyi kedvezményes üdülésnél következetesen • betartják, igazságosabbá válik a beutalók elosztása. Évről évre visszatérő gond a nagycsaládosok üdülése. Az ő igényeik nagyobb részét a vállalati pihenőházakban oldják meg. Kisebb mértékben nyílik mód a többgyermekesek SZOT-üdültetésére. A SZOT- beutalók többsége ugyanis csak egy gyerekkel való pihenésre jogosít. Az üdülőépületek kisebb szobaméretei sajnos csak három személy kulturált elhelyezését biztosítják. Ennek ellenére többen üdülhetnének a nagycsaládosok közül, ha az alapszervezetek a sokgyermekes házaspároknak két 2 -J- X személyre Aszed játéktörténeti tábor Saját maguk készítik Ebben az évben is számos tábort rendeznek a gödöllői és a körzetbeli gyerekeknek. Ma Aszódon találkozik negyvenhat 8—13 éves gyerek, akik a városi művelődési ház és könyvtár szervezésében különböző korok játékaival ismerkednek meg. Nemcsak ismerkednek velük, hanem meg is tanulják az elkészítési módjukat. A délelőttök a munka jegyében telnek, délután pedig már játszanak a maguk készítette játékokkal. Este megkapják hozzá a művelődéstörténeti tudnivalókat. * A Podma n ie zk y-k as tél y ban táborozok avatott szakemberektől tanulhatják meg a mesterségbeli és szellemi tudnivalókat. A két táborvezető Ba- na Éva könyvtáros és Kapusz- ta Zsuzsa népművelő. A szakmai irányítók Nagy Ágnes bábtervező, Szebényi Judit és Nemes Takáts László restaurátor. érvényes beutalót adnának, amivel hatan érkezhetnének. Ilyenkor két egymásba nyíló vagy egymás melletti szobában helyeznék el a családot, így természetesen többe kerül az üdülőjegy, mert négyet felnőitáron kell megvenni. Az árkülönbözetet azonban — mivel a nagycsaládosok megérdemlik a támogatást — a szakszervezeti bizottságok átvállalhatnák. A többgyermekeseknek a SZOT összesen tizenkét faházas, összkomfortos üdülőtelepet létesített: a Balaton két oldalán, a Bakonyban, a Dunakanyarban és Szilvásváradon. Ezenkívül három főiskolai kollégiumot is bérel részükre: Győrben és Nyíregyházán, valamint idén először Sopronban. Gyakori igény, hogy a fő- szezoni családos beutalókat a nagyszülők unokáikkal együtt vehessék igénybe. Ez nem lehetséges, mivel kevés a családos üdülő jegy, és az aktív dolgozók igényeit sem lehet kielégíteni. A nagyszülők azonban főidényen kívül együtt üdülhetnek unokájukkal, ha az unoka még nem iskolás. Az egyik szülő akadályoztatása miatt viszont helyette egy kedvezményes beutalásra jogosult nagyszülő is nyaralhat. Az sajnos továbbra is szabály főidényben, hogj' mindkét nagyszülő nem pihenhet együtt az unokával. übbT Mozim Csatár a pácban. Színes, francia szatirikus vígjáték. 14 éven felülieknek. Csak 4 órakor. Uocco és fivérei. Luchino Visconti világhírű filmjének felújítása. 14 éven felülieknek. Csak 6 órakor! A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Stúdiómozi: Nyírfaliget, lengyel film, 20 órakor. Horus Archívum III: A látás nyelve, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Ismerd meg hazádat! Országméretűvé tágult szülőföld Budapest, Szarvas. Békéscsaba, Gyula, Kiskőrös, Apaj- puszta, Kalocsa, Balassagyarmat, Salgótarján, Hollókő, Nádudvar, Szolnok, Fót, Sárospatak, Tokaj. Nem teljes a felsorolás, de tglán jelzi, hány hel}ren megfordultunk. Amikor egy-egy város nevét Réti István kimondta, akkor annak környékére is gondolt. Szegedi útjuk alkalmával megismerkedtek Pusztaszerrel is. Amikor Sopronba vitt az útjuk, szétnéztek Nagy- cenken és Fertődön, s így lehetne folytatni, s mindjárt tovább tágul a kör. Ezen a nyáron is szorgalmasan járjuk majd az országot — tervezgetik a klub vezetői — mert úgy érzik, van még látnivaló bőven. — De az sem lesz baj, ha olyan helyre megyünk, ahol jártunk már, hiszen mindig mindenhol újabb és újabb dolgokkal találkozunk — mondják. Sopronban is csak egy napot töltöttünk, pedig ez a város egy egész hétre való programot kínál. El szeretnénk jutni Pécsre, Siklósra, Pápára, Nyíregyházára, Szombathelyre, Kőszegre stb. Csak erőnk legyen! öt évvel ezelőtt, amikor az első útjukat szervezték, egyszeri közös kirándulásra gondoltak, s lám egy több éves. gazdag program alakult ki, amely sok ismeretet, ezernyi élményt, az új felfedezésével járó örömet is adta. F. M. Székely Bertalan Szadán alkotott, s Veresegyház strandja évenként sok ezer fürdőzőt fogad. Jó volt találkozni Galgamá- esán Vankóné Dudás Julival, Versegen Mártonná Homok. Erzsébettel. Ezen az úton fedezték fel, milyen szépek környékünk erdői, milyen gazdag látnivalókat kínál a Galga mente. Az élményekben gazdag nap újabb kirándulások szervezését sürgette. — Mindegy, hogy merre megyünk — mondták az idős asszonyok, férfiak — látni, ismerni szeretnénk az országot, ahol élünk. Meg akarjuk ismerni a közeli és távoli vidékek minden szépségét, mert gyermekkorunkban nekünk csak a Hátulsó dűlőig terjedt a világ. A szervezők — Réti István, Bányánszki András, Tóth Gábor — igyekeztek kielégíteni az igényeket, és havonta indult az autóbusz. Sorra került Pest megye: Vác és vidéke, Cegléd és környéke, a Dunakanyar fővárosa: Szentendre. Voltak Visegrádon, Leányfalun. Később messzebbre is elmerészkedtek, s felkeresték Esztergomot. — Elő kellene venni a térképet — mondja Réti István —, mert így nem egyszerű a felsorolás, de azért megpróbálom. Kecskemét, Szeged, Eger, Miskolc, Tapolca, Hévíz, Debrecen, Hajdúszoboszló, Siófok, Győr, Székesfehérvár, Aggtelek, Szilvásvárad, Zsámbék, Ezernyi emlékem fűződik azokhoz a kirándulásokhoz, amelyeken a hévízgyörki művelődési ház nyugdíjasklubjának tagjaival vettem részt. Miközben jártuk a különböző városokat, felkerestük hazánk tájait, csodáltuk műemlékeit, új létesítményeit, szinte észre sem vettük, hogy ország méretűre tágult a szülőföldi táj, s ha akad is vidék, amerre nem néztünk még körül, azért lassacskán birtokba vesszük a hazát. Réti István, a nyugdíjasklub vezetője figyelmeztetett, amikor Sopront és környékét barangoltuk be, hogy ötvenfőnyi csoportunk éppen öt éve járja az országot. — Emlékszem — mondta az Ismerd meg hazádat mozgalom lelkes apostola —, hogy milyen félve kezdtünk első utunk szervezéséhez. Aggódtunk, hogy talán félig sem te'ik meg az autóbusz. Nem is mertünk hosszú útra indulni, csak a Galga mentével ismerkedtünk. Gödöllő—Szada—Veresegyház— Galgamácsa—Aszód—Verseg volt az útirány. A szervezők csodálkoztak leginkább, mennyire 'élvezték társaik az utat. Ki tudta a hatvan-hetven évesek közül, hogy Babat-pusztán istállókastélyt építtetett Grassalko- vicr> Antal. Ki látta előzőleg az Agrártudományi Egyetemet, ahol még a kollégiumi szobákat is megmutatták. Kevesen hallottak arról is, hogy Telepítés, művelés, vágás Az erdőfcifnak is van gazdája A legnagyobb kárt az ember okozza
