Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-20 / 143. szám

PUST . tutin 1985. JÚNIUS 20.; CSÜTÖRTÖK Ortutay Gyula emlékülés Ortutay Gyulára emlékeztek *— születésének 75. évforduló­ja alkalmából — szerdán a Magyar Tudományos Akadé­mia Zenetudományi Intézeté­ben tartott ülésen. Szabolcsi Miklós akadémikus megnyi­tója után Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke a politikus Ortutay munkásságát méltat­ta. Ortutay Gyula közéleti szerepéről Adárn György aka­démikus, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat elnöke szólott. A tudós és á nevelő Ortutay alakját Dömötör Tekla egye­temi tanár idézte fel, Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke Ortutay Gyu­lát a magyar néprajztudo­mány szervezőjeként mutatta be. Az idén 12 millió forintért készítenek személyvonatokhoz kü­lönleges kivitelezésű ablakokat a Pefém sződligeti üzemében. A reluxa sötétítőkkel felszerelt ablakokat a Ganz-MÁVAG megrendelésére Egyiptomba exportált vonatokhoz gyártják. Barcsa Zsolt felvétele Megyehatáron túl is ismertek Előrejelzés, talajvizsgálatok, környezetvédelem Még nincs két esztendeje, hogy a Pest megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állo­más Budapestről kiköltözve Gödöllőn kapott helyet. S ez­zel a gödöllői agrárcentrum egy újabb intézménnyel gya­rapodott. Az állomás a koráb­bi jogelődök — a Pest megyei Növényvédő Állomás és az Országos Mezőgazdasági Mi­nőségvizsgáló Intézet — fú­ziójából jött létre. Hatásköre és tevékenysége jelentősen ki­bővült az utóbbi években. Erről beszélgettünk Borsavöl- gyi Tamás igazgatóval. 9 Az Intézmény irányító és felügyeleti tevékenysége ki­terjed a növényvédelem, a ta- lajerőgazűálkodás, a meliorá­ció és az öntözés területére. Ugyanakkor talajtani vizsgála­tokat Nógrád és Post megyé­ben is végeznek. Mi tartozik még alapvető feladataik közé? — A mezőgazdasági kemi­káliák, növényvédő szerek, műtrágyák szakszerű felhasz­nálásának és tárolásának ha­tósági felügyelete. Ugyanak­kor a növényvédelmi és talaj­erő-gazdálkodási technológiák és az ezzel összefüggő kör­nyezetvédelmi szabályok be­tartására is oda kell figyel­nünk. Nem kevésbé a növé­nyi károsítok elszaporodásá­nak megakadályozására. A kötelező védekezést elmulasz­tókkal szemben hatósági in­tézkedést is foganatosítunk, de nem lenne elég hatékony a munkánk, ha a felügyelői hálózaton keresztül nem tar­tanánk kapcsolatot a mező- gazdasági nagyüzemekkel. • Más szakmai és hatósági Intézkedések előkészítéséhez is kikérik az önök véleményét? — Természetesen. Korszerűen berendezett laboratóriumok állnak rendelkezésünkre. A mi feladatunk az új növény­védő szerek engedélyezés előtti vizsgálata, a növényvé­delmi technológiák fejleszté­se, az ezzel kapcsolatos bioló­giai hatásossági kísérletek el­végzése. Ez kiterjed a nö- vénykórtani, -rovartani--é» gyomvizsgálatokra, valamint' növényvédő szerekre is. — Mindemellett az üzemi felvételezési adatok alapján rendszeres előrejelzést adunk nemcsak a nagy-, hanem a kisgazdaságok részére is. Megjelöljük a legveszélyesebb növényi károsítok várható megjelenésének helyét, esetle­ges elterjedését és a védeke­zés lehetőségét. Ezzel meg­előzhetjük a nagyobb járvá­nyokat, ugyanakkor a véde­kezések is hatékonyabban és takarékosabban végrehajtha­tók. Vizsgáljuk még növény­egészségügyi szempontból a mezőgazdasági termékeket. Ennek az export-import for­galomban van nagy jelentő­sége. Fontos, hogy a veszélyes növényi károsítok se be, se ki ne kerüljenek az ország­ból. Ehhez a feladatunkhoz kapcsolódik a növényvédő- szermaradék-vizsgálat, mert fontos, hogy a fogyasztókhoz olyan zöldség-gyümölcs jus­son, amelyben nincs szerma­radvány. • A talajerőgazdálkodás te­rületén tudomásom szerint az egész megyére kiterjedően szol­gáltatnak. Miként tudnak meg­felelni ennek a hatalmas fel­adatnak, ami évente több ezer talajmintavizsgálatot jelent? — Szerencsére a legkorsze­rűbb technikával végezhetjük a talajvizsgálatokat, sőt ezen túlmenően a növényanalízist. Ennek a tápanyag-utánpótlás­kor van nagy jelentősége. így nem ötletszerűen szórják a tsz-ek, állami gazdaságok a műtrágyát, hanem nagyon is megfontoltan csak annyit, amennyire a növénynek szük­sége van. Ezzel jelentős ter­melési többletköltséget taka­rítanak meg és kevésbé szennyezik a környezetet. A talaj tápanyagtartalmának fenntartása mellett gondol­nunk kell javítására is. Ezért a kémiai tulajdonságokon túl­menően talajfizikai vizsgála­tokat is végzünk. Meghatároz­zuk a talaj vízgazdálkodási tulajdonságait és megmond­juk, mely területek legalkal­masabbak az ültetvények te­lepítésére. A Az állomás tehát, felügye­leti és szakértői tevékenységet is ellát, olyan, a mezőgazda­sági termelést meghatározó kérdésekben, mint a meliorá­ció kivitelezése, az öntözés és a talajjavítás. — Részt Veszünk a melio­rációs tervek elbírálásában, a" kivitelezési munkák, a me­liorációs létesítmények fenn­tartásának ellenőrzésében. Mindemellett az öntözési el­képzelések kidolgozásában, fejlesztésében, kivitelezésében is hallatjuk szavunkat. • Mind a nagy, mind n^di? a kisüzemek vonatkozásában kellő propagandatevőkenyséset fejtenek l;i. Ezt azért teszik, hogy mielőbb elterjed ienek a legújabb technológiák? — A szakmunkásképző In­tézetekkel karöltve több száz méregraktárkezelőt, betanított és szakmunkást képezünk ki évente. Ezek az emberek már korszerű szemlélettel kerül­nek vissza a gazdaságokba. Feladatunk szerteágazó, és ennek még inkább meg kell felelnünk az elkövetkező idő­szakban. A nehéz gazdasági körülmények közepette a ter­melők tőlünk is várják, hogy olyan szakmai tanácsokat kapjanak tőlünk, amelyek ol­csóbbá teszik a termelést, ugyanakkor a módszerek gyorsan bevezéthetők, elter­jeszthetek legyenek. B. Z. A szobi vasútállomás előtt ekkora tócsák várják az utazókat. Ígéret szerint mar nem sokáig. Még az idén megcsinálják az utat. géppel kaezá Itat ja le a gye- két, s az intő szó nem maradt mot, a füvet. E célra egy sínen hatástalan. Igaz, az elhordott járó MTZ traktort alakítottak szemét vagy sitthalimok he- át. Minden tavasszal, ott ahol lyén újak is keletkeznek, a gyom, a fű a kilátást, vagy Messzemenő következtetáse- a pálya biztonságát zavarja, két levonni egy néhány órányi gyomirtót permeteznek. Hol benyomásból aligha lehet, nagyobb, hol kisebb sikerrel. még inkább nehéz lenne követ­keztetni árrá, hogy az itt ta- Tifbb szívvel jobb leírna pasztaliak igazak-e az ország, vagy a megye más vasútjaira. Annáik, hogy környezetünk Az azonban bizonyosnak lát- széppé váljék, legyen az akár szik, hogy ezen a szakaszon a vasút, akár más tulajdona, súlyos gondatlansággal, nem- a rendszeres és gondos gazda törőd ömségg el nem találkoz- módjára elvégzett munkákon tunk. A hazai vagy külföldi kívül’az is feltétele, hogy va- utazó tehát nemcsak szép tá­lóban összefogva, közösen óv- jakban gyönyörködhet, jól ki­jük, őrizzük a rendet. Vácott épített gyors pályákon utazhat. és környékén úgy látszik, ez hanem gondos kezek munká- sikerüthet, hiszen tavasszal a jára is felfigyelhet. Legfeljebb tanács és a vasút szakemberei azt állapíthatja meg, hogy egy közösen mérték fel, mely cé- kicsit több szívvel, nagyobb geknek rendetlen, elhanyagolt szeretettel még szebbé, sokkal a vasút felé néző portája, kik csinosabbá válhatna az ország hordanak a töltések mellé sze- egyik legfontosabb. Szobtól melót A tanács fel is szólítot- Budapestig tartó vasútvonala. ta a rendcsinálásra a vétkese- Csulák András Talpon maradtak a gazdaságok A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület úgy döntött, hogy a me­gyei tanács alakuló ülését 1985. július 5-ére hívja össze. Az előterjesztés bevezetőjé­ben megállapítja, hogy Pest megye 69 tsz-e és 2 szakszö­vetkezete tavaly 33 milliárd forint termelési értéket állí­tott elő, felét az' agrárágazat teljesítményének. Ez csaknem öt százalékkal marad el az el­múlt évitől, a 41,7 milliárdos árbevétel pedig két százalék­kal. A visszaesés okai között szerepel az aszályos időjárás, az elvonások növekedése, az ipari tevékenység stagnálása, de része van ebben a létszám jelentős, mintegy 14 ezres csökkenésének, a kisvállalko­zási formák terjedésének is. A földvédelmi intézkedé­sek nyomán nagyobb lett a szántóterület, a kiöregedett ültetvények kivágása miatt viszont 1981 óta ezer hektár­ral kevesebb a gyümölcsös, kétezerrel a szőlő. A növénytermesztés ered­ményeit elemezve a jelentés rámutat: kalászos gabonából a hektáronkénti 5,5 tonnás átlagtermés rekordnak szá­mít, míg a kukorica egy évti­zede nem hozott ilyen keve­set, mint tavaly. Ráadásul a vetésterület is szűkült a cse­kély jövedelmezőség miatt. A napraforgó termelése volt a leginkább jövedelmező, ezt mutatja a termőterület gya­rapodása. Tavaly azonban e növény hozamára is rányom- 4a. bélyegét a- szárazság.-----­A szálas- és tömegtakar- mány-termesztés évek óta nem tud kilábalni a hullám­völgyből, ezért is volt na­gyobb arányú a melléktermé­kek felhasználása. Kritikus határhoz érkezett a zöldség és a burgonya: csaknem hatvan százalékkal kisebb területről takarítják be a nagyüzemek, mint 1981-ben. E munkaigé­nyes növényekkel a borsót és a gyökérzöldséget kivéve — szinte kizárólag a háztáji gaz­daságok foglalkoznak. A ta­valy termett kevesebb álmát nem pótolta a termőre fordult csonthéjas telepítések hozam- növekedése, szőlőből pedig 40 százalékkal termett kevesebb, mint 1933-ban. Hangsúlyozottan esett szó az állatállomány csökkenésé­ről is. A kevesebb állami tá­mogatás következtében — mi­vel a termelés költségei nö­vekedtek — a szarvasmarhák, s ezen belül a tehenek száma 7 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Szerencsére a hozamok növekedése követ­keztében a tejtermelés csak 3.8 százalékkal esett vissza, s ez még nem veszélyezteti az ellátást. A szabályozók leglátványo­sabban a sertéságazatban éreztették hatásukat. A több év óta magas állomány 1984­Teljes kapacitással dolgoz­nak a MÉM Budaörsi Repülő­gépes Szolgálatának gépei; az idén eddig összesen három­millió hektárnyi szántóföld cs gyümölcsültetvény növényvé­delmét végezték el, 10 száza­lékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A többlet elsősorban a mezőgazdasági üzemek meg­növekedett igényéből adódik: a sok eső ugyanis nemcsak a hasznos növények fejlődését serkentette, hanem egyúttal a fertőzés veszélyét is fokozta, élszaporodtak a kártevők. A repülők dolga sem köny- nyű, mert a növények perme­tezésének — környezetvédelmi megfontolásból — szigorú fel­Napirenden szerepelt a to­vábbiakban a megye mező- gazdasági termelőszövetkeze­teinek gazdasági és pénzügyi helyzetét feltáró jelentés, mely az előző év adatai alap­ján készült. ben 18 százalékkal csökkent, két gazdaság teljesen felszá­molta ezt az ágazatot. A tsz- ek leginkább a kisüzemek in­tegrálására vállalkoznak Mind a szarvasmarhánál, mind a sertésnél égető gond a nagyüzemi telepek rekonst­rukciójának elmaradása, mely a fejlesztési források alacsony szintjéből következik. Nem stabilizálódott a juhá­szat helyzete. Az alacsony jö- vedelemezőség miatt a kis­üzemi szektorba _ került az anyajuhok 18 százaléka. A javuló piaci feltételek ellené­re kevesebb pecsenyecsirkét és tojást állítottak elő a nagyüzemek, mint egy évvel korábban. A jövedelmezősé­get rontotta a kukoricahiány, a takarmánykeverék összeté­tel-változása. A melléküzemágakból szár­mazó bevétel 32,7 milliárd fo­rint volt, 3,6 százalékkal ke­vesebb, mint az előző évben. Csökkent a nyereség, ennek hatására megkezdődött a veszteséges ágazatok radikális felszámolása. E tevékenység szerkezete lényegesen átala­kult. Az élelmiszer-feldolgozás szinten maradt, míg az egyéb ipari tevékenység növekedése mérséklődött. Az építő ágazat teljesítménye mintegy harma­dával, kétmilliárd forinttal lett kevesebb..A ^beruházások, visszafogása, a jövedelmező­ség romlása hatott ilyen ele­mi érővel. Bővült viszont a kereskedelem, csaknem 6 szá­zalékkal. A háztáji integráció forgalma jóval meghaladta a 3 milliárdot. Mindezek az eredmények meghatározták a pénzügyi helyzet alakulását. A szabá­lyozók változása 1,5 milliárd- dal csökkentette a nyereséget 1981-hez viszonyítva, így lett tavaly 2,1 milliárd. Emellett csaknem 400 milliót tett ki a fejlesztési pénzeszközök záro­lása, illetve az állami támo­gatások csökkenése. A nyereség mérséklődése a szövetkezeteket eltérő nagy­ságrendben érintette — álla­pította meg a testület —, s ez összefüggésben volt a ter­mékszerkezettel és a megúju­lj gyancsak a tegnapi vb- ülés napirendjén szerepelt a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat tevékenységének ér­tékelése. Megállapították, hogy a vállalat alapítása óta az évi tételei vannak. Meghatározott szélerősség, a levegő magas páratartalma, vagy a túlságos meleg pihenőre kényszeríti a gépekét. Ez az idő sem vész azonban kárba, lehetőség sze­rint ilyenkor végzik el a köte­lező gépápolást. A permete­zésre alkalmas időnek viszont minden percét igyekeznek ki­használni. A pilóták hatórán­ként váltják egymást, s haj­naltól sötétedésig szórják a vegyszert a táblákra. Az eset­leges géphiba elhárítására ál­landó rádió-összeköttetésben állnak a szervizekkel, ahon­nan azonnal kocsi indul a meghibásodott alkatrész cseré­jére, gyors kijavítására. lási készséggel és képességgel egyaránt. Erre utal, hogy a gazdaságok az elvont nyere­ség egyharmadát — az aszá­lyos évek ellenére ki tudták gazdálkodni. Figyelemre mél­tó viszont, hogy a 3 száza­lékos ráfordításarányos jöve­delemmel záró szövetkezetek száma 12-től 17-re nőtt, és a korábbi 15-tel szemben csak 10-en érték el a 10 százalék feletti nyereséget. Az elmúlt évet egy gazda­ság, a szentmártonkátai Kos­suth Tsz zárta veszteséggel, de kritjkus helyzetbe került a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság, a gödi Dunamenti, a monori Kossuth, az albert- irsai Szabadság Tsz és a vasa- di Kossuth Szakszövetkezet Enyhültek a hernádiak és a ráckeveiek gondjai, viszont továbbra is feszítő a dán- szentmiklósi gyümölcstermelé­si együttműködés vesztesége és a hűtőház kamatterhe. A fejlesztési lehetőségek alakulása is figyelmeztető, összességében a nyereség mintegy felét kellett a gaz­daságoknak befizetniük az államkasszába, a maradvány­ból megközelítően 650 millió jutott a fejlesztési alapokba, az elmúlt évinek 84 százaléka. Nem tudtak ilyen célra tar­talékolni 16 gazdaságban az alacsony nyereség miatt. A beruházásokat behatárolják a hiteltörlesztési kötelezettsé­gek. összesen több mint két­milliárd után kell kamatot fizetni. Ezért is nem kezdő­dött a megyében számottevő beruházás a tsz-ekben. A gazdaságok a szintentartásra törekednek, s ez kérdésessé teszi a tervezett termelésbő­vítést. A testület megállapította,' hogy a belső tartalékok jobb feltárása mellett is szükség van központi támogatásra, intézkedésekre a kukorica-, a zötiTsegiermetes, a szaréás- marha- és a sertéstartás fel­lendítéséhez. Nélkülözhetetlen a nagyüzemi telepek rekonst­rukciója. a növénytermesztés .gépparkjának felújítása. Mind­ezeket a szövetkezetek több­sége saját erőből nem tudja megvalósítani. Bár teljesült a megyei pártbizottság határozata, s összességében a gazdaságok megőrizték stabilitásukat, a nehezebb körülmények között is talpon maradtak, az idei tervek teljesítéséhez tovább kell növelni mindenütt a gaz­dálkodás színvonalát. A tes­tület úgy döntött, hogy a megyei irányító szervek az előrehaladást akadályozó té­nyezőkről rendszeresen tájé­koztassák a szakminisztérium illetékeseit. előállító kisszervezetből mára több mint 200 milliós kapaci­tással rendelkező egységgé fejlődött. Jól alkalmazkodott a piaci viszonyokhoz a beru­házási igények csökkenése időszakában is, az építési, szerelési feladatok komplex vállalásával. Alaptevékenysé­gét kiegészítő gyártási, szere­lési munkákkal egészítette ki, sikeres volt a külföldi meg­bízások elvégzésében. A kol­lektíva eddig háromszor nyerte el á kiváló címet. ★ A megyei tanács végrehajtó bizottsága, mint alapító szerv, tegnapi ülésén úgy döntött, hogy a PÉVDl-nek továbbra is egységes vállalatként kell működnie. Felvetődött ugyan­is a szentendrei írószergyár és a gyömröi vegyi gyáregy­ség kollektívájának olyan igénye, hogy önálló vállalat keretei között kívánnak a jö­vőben dolgozni. A testület az érvek és ellenérvek gondos mérlegelése, széles körű meg­vitatása után határozott. A sokakat foglalkoztató döntés előzményeire, okaira lapunk­ban rövidesen visszatérünk. Mészáros János Központi intézkedések szükségesek több ágazat termelésének fellendítéséhez 7 milliós termelési értéket Munkában a légi földművelők Hajnaltól sötétedésig Jól alkalmazkodik a piaci viszonyok változásához a villanyszerelő vállalat Ablakok Egyiptomba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom