Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

ms. JÚNIUS 15.. SZOMBAT 3 „Ezek a mi fiaink” Együtt élnek a várossal / Ila nem is valósulhat meg máról holnapra a szívünk vá­gya, hogy ekevasat kovácsoljunk a fegyverekből, nem mond­hatjuk, hogy hadseregünk nem szolgálja teljes odaadással épí- ío munkánk nemes céljait. Üjfent bebizonyosodott ez, midőn felröppent a füzesgyarmati gázkitörés híre, amelynél ott voltak és nagy szolgálatot tettek a néphadsereg műszaki alakulatai is. Károlyi Mihályné, a HNF Országos Tanácsa tagja halálára A magyar nép fájdalommal Megkoszorúzták Szamuely Tiborné sírját Születésének 90. évfordulója alkalmából pénteken a Mező Imre úti temető Munkásmoz­galmi Panteonjában megko­szorúzták Szamuely Tiborné — Szilágyi Jolán — sírját. A magyar munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségének sír­ján a Magyar Szocialista Mun. káspárt Budapesti Bizottságá­nak, a Magyar Ellenállók, An­tifasiszták Szövetségének, a Magyar Képző- és Iparművé­szek Szövetségének, valamint a képzőművészek, iparművészek és művészeti dolgozók szak- szervezetének a képviselői he- iyezték el a kegyelet és a meg­emlékezés virágait. ★ Szamuely Tiborné — Szilá­gyi Jolán — képzőművész, a grafikai művészek szakszerve­zetének egyik alapítója volt. A Kommunisták Magyarországi Pártjának közvetlenül meg­alakulása után, 1919-ben lett tagja. A Tanácsköztársaság alatt a proletárállam védelmé, re toborzó plakátokat alkotott, majd a tanácshatalom leverése után emigrált. Külföldön a kommunista mozgalom tevé­keny harcosaként antifasiszta rajzokkal, plakátokkal vett részt a nácizmus elleni harc­ban. A felszabadulás után ha­zatért, s itthon grafikusként, tájképfestőként folytatta mű­vészi alkotó tevékenységét. Tegnap délután tartották meg Vácott a Híradástechni­kai Anyagok Gyárában a 28. választókerület — a pótvá­lasztást megelőző — második jelölő gyűlését. A Hazafias Népfront által jelöltnek java­solt Koltai Imrét, a Cement­es Mészművek vezérigazgató­ját és Kéri Györgyöt, a Forte Gyár üzemgazdasági osztályá­nak vezetőjét az első pótjelö- ló gyűlésen nyílt szavazással fogadta el a nagy számú résztvevő. Ezúttal 374-en gyűltek össze, hogy megis­merkedjenek a népfront ajánlásával és a pótválasztás­ra képviselőt jelöljenek. Pintér Sándor, a DCM igaz­gatója, a HNF Vác Városi Bi­zottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket. Ezt követően Fellendülőben az IMI-export Hazai vállalataink haté­konyságát manapság nem csupán az egy dolgozóra ju­tó termelési értékkel, a nye­reséggel és hasonló mérőszá- fnokkal szoktuk jellemezni, hanem általában azt is meg­szoktuk jegyezni, hogy ter­mékeik hogyan állják meg helyüket a tőkés valutával fizető piacokon. A hazai vil­lanj motorgyártás egyik bázi­sa az ikladi ipari Műszer- gyár az elmúlt esztendőkben e tekintetben is egyre jobb eredményeket ért el. A vál­lalati eladásokban mind a közvetlen tőkés export, mind a hasznot hozó és a techni­kai színvonalat is növelő kooperációk aránya növeke­dik. Tavaly 170 millió, idén várhatóan 190 millió bevételt hoz az ilyen jellegű árbevé­tel, s ez mintegy 15 százalé­kos növekedést jelent. Tőkés vásárlóik közül a leg­nagyobb megrendelést az NSZK-ból kapják, o partne­rek köre idén újabb vállala­tokkal is bővült, ami azt bi­zonyítja, hogy jól megállta« a helyüket a német piacon az IMI termékek. Vásárlóik közé sorolhatják Olaszország Belgium, Dánia, Svédország több neves cégét, akik első­sorban egyfázisú motorokat, automata mosógépek méghaí- tóit vásárolják tőlük. De eb­be a sorba tartozik a kétol­dalú kereskedelmi egyezmé­nyek értelmében szintén tő­kés valutával fizető Jugo­szlávia is. Nemcsak az elemi csapások elhárításában megbízható köz­reműködők, hanem a minden­napi élet megannyi területén. A ceglédi helyőrség hivatásos és sorállományú katonái is ezernyi szállal kötődnek a vá­roshoz és vonzáskörzetéhez. Ünnepeken és dolgos hétköz­napokon egyaránt együttmű­ködnek a lakossággal, átérez­ve a várospolitika, a telepü­lésfejlesztés céljait. Erről be­szélgettünk Évin Sándor ve­zérőrnaggyal, a helyőrség pa­rancsnokával, a Pest megyei pártbizottság tagjával. 9 Melyek az együttműkö­dés legfontosabb területei? — Az élet lüktetése megkí­vánja, hogy minden fontos te­rületen kapcsolatban legyünk egymással. Jó tudnunk, hogy a társadalmi, politikai életben számítanak ránk. Az MSZMP különböző szintű bizottságai­ban ott vannak tagjaink. A tanácsokban is képviseltetjük magunkat, és számítanak ránk a mozgalmi szervek, testüle­István Kálmán, a HNF városi bizottságának titkára ismer­tette a Hazafias Népfront ja­vaslatát. A voksolás során Koltai Imre 233, az előző jelölő gyű­lés eredményével összesen 599, Kéri György pedig 211, összesítve 558 szavazatot ka­pott. Így mindketten a 28-as számú választókerület képvi­selőjelöltjei lettek. A 27-es számú választókerü­let — Ácsa. Kösd, Szód, Vác- hartyán, Sződliget, Rád — második országgyűlési képvi­selőjelölő gyűlésére 315-en jöttek el az őrbottyáni általá­nos iskola tornatermébe. Tóth Jenő, a 2-es számú téglagyár vezetője köszöntöt­te a gyűlés résztvevőit, majd Kiprumik Ambrusné, a HNF helyi bizottságának titkára, a Hazafias Népfront megbízásá­ból tett javaslatot a képvi­selőjelöltekre. Az első for­dulóban is részt vevő Hanik Lászlónéra, Ácsa nagyközség közös tanácsának elnökére és Peszeki Sándornéra, a csomá- di óvoda helyettes vezetőjére. Ledő József, az Ipari Sze­relvény- és Gépgyár maglódi gyárának művezetője. Har­mincnyolc éves, három gyer­mek apja. Nyolc esztendeje dolgozik az ISG-nél, azóta művezető. Képzettsége szerint gyártástervező technikus. A hegesztő-festő műhelyben 36 ember munkáját irányítja. Az utóbbi időben üzemvezető-he­lyettessé is kinevezték. — A munkaköröm nem ép­pen a legnyugodtabb, de az alaptermészetem az: nehezen tudnak kihozni a sodromból. Megszoktam, hogy kereszttűz­ben élek. Fentről feszít a terv. a program, amelynek teljesí­tését elvárják tőlem. Lent meg ott vannak a beosztottaim, akik meg azért maceráinak, hogy nincs anyag, most ez hiányzik, máskor meg amaz. A gondokból minden napra jut bőségesen. — Könnyen szót ért az em­berekkel? — Amióta itt dolgozom még mindenkivel megfelelő kap­csolatot tudtam kialakítani. A munkások nagy része magló­di és környékbeli, én pesti va­gyok, onnan járok ki minden­nap vonattal. De higgye el, tek. A népfront, a KISZ, az Ifjú Gárda, az MHSZ rendez­vényein is részt veszünk. Kap­csolataink túlnőnek a város határain és kiterjednek Nagy­kőrösre, Dabasra, Nagykátára is. — Társadalmi téren kiala­kultak az együttműködés be­vált formái az iskolákkal is. A nevelőknek politikai tájé­koztatókat tartunk, felkészít­jük őket a honvédelrni neve­léssel kapcsolatos témákban, bekapcsolódunk a honvédelmi napok lebonyolításába, lakta­nyalátogatásokat szervezünk. A fegyveres testületekkel, a rendőrséggel, a munkásőrség­gel és az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egységeivel kialakítottuk a közös munka területeit. <S> Gazdasági téren is meg­határozó jelentőségű, amit a honvédség tesz. — Amiben tudunk, segítünk a vállalatoknak, üzemeknek, intézményeknek. A mezőgaz­dasági nagyüzemek munkájá­Mindkét forduló szavazatait összesítve Hanik Lászlóné 500, Peszeki Sándorné pedig 491 vokssal került fel a szavazó­lapra. Nagy tárcsán, a falumúzeum kertjében tartották tegnap az 1-es számú országgyűlési vá­lasztókerület második pótje­lölő gyűlését. Csimáné Pócsa Anna, a községi tanács elnöke köszöntötte a jelölő gyűlés 406 résztvevőjét, majd Molnár Lajos tanító, a HNF községi bizottságának elnöke mutatta be a három jelöltet. Fábián Lászlóné, a péceli Tri-Ton Háziipari Szövetkezet osztályvezetője tegnapelőtt Csömörön 176, Porgányi Gyula, a kerepestarcsai Szi- lasmenti Tsz elnökhelyettese 193, míg Vassné Nyéki Ilona. a kerepestarcsai nagyközségi tanács elnöke 302 szavazatot kapott. Az első és a második jelölő gyűlésen Fábiánné ösz- szesen 507, Porgányi Gyula 487 és Vassné 899 szavazatot kapott; mindhárman felkerül­nek a június 22-i pótszavazás jelölőlistájára. jobban ismerem a községet, mint a lakóhelyemet. Engem ezer szál köt most már a gyár­hoz, s nem is kívánkozom el innen. — Ezek szerint megbecsülik a munkáját. — Meg. Részese vagyak a döntés-előkészítésnek, véle­ményemet nem csak meghall­gatják, hanem figyelembe is veszik. A lehetőségekhez ké­pest jól keresek, s ez annak köszönhető, hogy az utóbbi időben rendkívüli béremelé­sekkel igyekezett a gazdasá­gi vezetés javítani a műveze­tők helyzetét. — Mekkora különbség van a szakmunkások és az ön ke­resete között? — Tizenöt-húsz százalék, a munkások javára. — És mégis elégedett em­ber? — Az vagyok. Végül is megkeresem én is a pénzemet, mert tagja vagyok egy válla­lati gazdasági munkaközös­ségnek, s ezzel a többletmun­kával már az én oldalamra billen a mérleg. S bízom ab­ban is, hogy tovább javul a helyzet. Az idén a művezetők nyolcszázalékos béremelésben bői főleg a termés betakarítá­sakor vállalunk részt. Ez szer­ves része annak a tevékeny­ségnek, amit a magyar nép­hadsereg betölt hazánk szoci­alista építésében. 9 Mondana példákat váro­si viszonylatban? — A városi tornacsarnok, a Kossuth Művelődési Központ színházterme és a Malom téri iskola megvalósításának ré­szesei voltunk. Természetesen ez a felsorolás korántsem tel­jes, hiszen a parképítésben, közművesítésben és még sok más dologban ugyancsak part­nerek vagyunk. 9 A hivatásos állomány hogyan épült be Cegléd életébe? — Nincs olyan megmozdu­lás, ahol ne volna alkalom kö­zös tevékenységre. Fontosnak tartjuk a lakossággal létrejött jó kapcsolat ápolását, fenntar­tását. s ez megfelelően alakul. Méltónak kell lennünk arra, hogy a lakosság tisztelje, sze­resse és magáénak érezze nép­hadseregünket és katonáinkat. — A hivatásos állomány hozzátartozói, gyerekei ebben a városban élnek, dolgoznak, tanulnak. Ott vannak a mun­kahelyeken, a pártban, a kü­lönféle mozgalmi és tömeg­szervezetekben, együtt a la­kossággal. 9 A városbeliek már meg­szokták, hogy időnként tar­talmas és látványos kato­nai ünnepségek színhelye a település. Terveznek-e ha­sonlót mostanában? — A honvédelmi miniszter elvtárs úgy döntött, hogy 1985-ben a hivatásos tiszthe­lyettesek avatását Cegléd -la­kóinak nyilvánossága előtt kell megrendezni. Augusztus­ban várható ez az esemény, amely méltó folytatása lesz a kedvező visszhangot kiváltott tavalyi eskütételnek — hang­zott Évin Sándor vezérőrnagy kérdéseinkre adott válasza. Való igaz, a ceglédiek nap mint nap megbizonyosodhat­nak róla, hogy a honvédségi alakulatokban rejlő felbecsül­hetetlen szellemi kincs, szár­nyaló közéleti cselekvőkész­ség, a fejlett műszaki háttér és a forintok millióiban mér­hető kétkezi közreműködés szemmel láthatóan formálja az emberek közgondolkodását, előbbre viszi a gazdasági éle­tet, egyre városiasabbá teszi a települést. Joggal mondhatják a helybeliek a szolgálatukat ott teljesítő katonákra; — Ezek a mi fiaink. Tamasi Tamás részesültek, amióta itt va­gyok az ISG-inól, ez volt a legmagasabb. Ha stabil lesz a vállalat helyzete, bizonyá­ra megint sor kerül majd rendkívüli bérrendezésekre. — Játsszunk egy kicsit. Ha azt mondaná önnek a vezér- igazgató, hogy van lehetőség a művezetők helyzetének a javítására, mtt javasolna, hol kezdjék? — A pénznél! Am ehhez mindenképpen párosulnia kel­lene a mostaninál nagyobb differenciálásnak, s úgy gondo­lom, a keresetek növelését össze kellene kapcsolni a ma­gasabb követelményekkel is. — Könnyű a megüresedett helyekre embert találni? — Nem. Itt Maglódon há­rom művezető van, mindany- nyian kívülről kerültek eb­be a beosztásba. — Hogyan képzeli el a fö­vő j ét? — Innen megyek nyugdíj­ba. — Ennyire biztos ebben? — Biztos vagyok benne. Vagy is... írja inkább azt: legalábbis innen szeretnék. Furucz Zoltán (Folytatjuk.) gyászolja Károlyi Mihályné Andrássy Katinkát, az első magyar köztársaság elnökének elhunyt feleségét. Halálával olyan személyiség távozott kö­zülünk, aki a nagy időknek nemcsak nagy tanúja, hanem tevékeny résztvevője i® volt. Andrássy Katinka, feleség­ként és harcostársként egy­aránt követte férjét, vállalva a politikai küldetést, a közös harcot a száműzetés évtize­deiben is. Fiatalon vállalt életútja emelte — férjével együtt — osztálya, az egykori magyar arisztokrácia fölé, és ez vezet­te el a haladó eszmék elfoga­dásához. Minidig az a cél ve­zette, hogy a független, sza­bad Magyarországot. a nép ügyét szolgálja. Nemcsak hir­dette, hanem meg is élte a tel­jes életet, és boldoggá tette, Lopott virágok,1 díszcserjék, tegnap kiültetett, ma eltulaj­donított kerti növények pom­páznak némely portán, hétvé­gi telken ... Sajnos. Akadnak közöttük olyanok, akik ilyen egyszerű és olcsó módon sze­retik — és szerzik be — a szépet. A megyében a költség- vetési üzemek, a városgazdál­kodási vállalatok illetékesei­nek lúdbőrözik a háta, amikor valamit frissen kiültettek, mert nem tudják, holnap meglelik-e még! Tulipán­hagymák, bukszusfiókák, tisza­fafélék csemetéi kelnek útra, seregnyi mással egyetemben, közkertekből a magánágyá- sokba, igazolandó, a bölcses­ség, bár általában igaz, aki a virágot szereti..., ám ki így szereti, bizonyos, csakis rossz ember lehet. Közparkjaink gyakran köz­prédák. Van, amikor egyetlen éjszaka elég ahhoz, hogy amit hetek szorgos munkája alko­tott, az semmivé legyen. S tol­vajok mellé odapenderülnek a garázdák, akik nem lopnak, csak törnek, szaggatnak, ta­posnak ... Miért, hogy a tol- vajlélek, a vak düh vezette garázda éppen a kertet vá­lasztja céltáblaként?! Vagy in­kább/ arról van szó, hogy a kertet is?! Igen, erről van szó. Ráadásul a kert könnyű préda ezeknek a díszvirágok­nak, kicsi a lebukási kocká­zat... a kár azonban nagy. Egy-egy városban tíz- és tíz­ezer forintok bánják a garáz­dák, a tolvajok ténykedését, van már több park is, ahová megszüntették a virágok kiül­tetését, maradt a puszta gyep. mert nem győzték a versenyt a hívatlan látogatókkal. A kedveszegettségnek is sze­repe vau tehát abban — az örökös pénzszűke mellett —, hogy a megyében ma az összes parkterület nem nagyobb, mint volt tíz évvel korábban. Annak ellenére nincsen gya­rapodás, hogy sokat segít a parkok gondozásában, ismét­lődő, elkerülhetetlen — a bar­bár nyomokat eltüntető — rendezésében a társadalmi munka. Nem szabályt erősítő kivétel, hogy a társadalmi munkában kialakított játszó­tér, park lakótelepi virág- ágyáslánr -övidesen csatatér képétrm \ amint olykor — hogy küzdéseinek célját még látta megvalósulni. „Hittünk a kollektív lelkiis­meretben — írta emlékiratai­ban. —, hittünk abban, hogy végső fokon mindenki felelős a világban történt rosszért, és hogy mindenkinek kötelessé­ge enyhíteni az emberi szen­vedéseket ...” Károlyi Mihály- lyal közös életüket summázta így, s igazuk mellett immár maga a történelem tanúsko­dik. Károlyi Mihályné Andrássy Katinkát újkori történelmünk kimagasló személyiségeként tiszteljük. Emlékét örökké megőrzi a magyar nép. Az elhunyt földi maradvá­nyait, végakaratának megfele­lően hazai földibe, férje mellé helyezik. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa lásd az építkezések környékét — a hivatalosság is beletapos abba, amit védeni, óvni kelle­ne. Szinte csoda, hogy azérí néhány hely — mint például Vácott a postapark, Nagykőrö­sön az öregtemplomot, a ta­nácsházát körülölelő kert, Leányfalun néhány út szegély­zöldje — állja a sarat, kitart, díszük, szemet gyönyörködtet. Nyolcmillió négyzetméter fe­lett van a megyében p parkte­rület, ennek nagyobb része azonban ún. külterjesen gon­dozott, azaz minimális törődés — pénz — jut csak reá. A vá­rosgazdálkodási vállalatok, költségvetési üzemek a legtöbb helyen valamilyen — kisebb vagy nagyobb — kertészeti üzemet fenntartanak, s innét próbálják színek seregét had­ba küldeni a szürkeség, a lom- posság, az égett fű—rakás sze­mét párosa ellen. Van, ahol még virágüzlet nyitva tartásá­ra is futja az ilyen kertészeti üzemek erejéből, a megyében összesen azonban csupán arra, hogy évente 300 ezer négyzet- méterre kerüljön ültetett virág a közparkokban. Zs!l6 csendül ka a szavaikból, íme: „Ki nem ismerte már gyermekkorában a fehér lilio­mot, az istenfáját, a boldog- asszony tenyerét, a csillagvi­rágot, az izsópot, ibolyát, égő­szerelmet, szarkalábot. harang­virágot?” Kérdezzük csak ma­gunktól, a gyermekektől, me­lyiket ismerik? Holott nem ré- gas-régi az írás, amiből az idézet származik, hanem Ta- káts Sándor 1917-ben megje­lent művéből, a Rajzok a tö­rök világból való. Díszvirá­gainktól némelyek ennyire messzire kerültek, nemcsak fi­zikai értelemben, hanem lélek­ben is? A féltve óvott, a szomszédokkal háborúságot is megérőnek mutató magánker­tek világa miként társítható a közkertek prédának tekintésé­vel? Ki ülteti, szaporítja az emberi díszvirágokat, akiknek csak egyik, de nem egyetlen kártétele közkertjeink tarolá­sa?! S azért nem szónoki a kérdés, hanem kivel-kive] vá­laszt kerestető, mert tapaszta­latból tudjuk: dísznövényein­ket könnyen elnyomja a dud- va... Mészáros Ottó Vácott, Őrbotíyánban, Hagyiarcsán Folytatódtak a jelölő gyűlésen Művezetők (IV.) írja inkább azt: így szeretném m A HÉT HÍRE BBÉMMá DÍSZVIRÁGOK 9 Szolnok látta vendégül a nevelőotthonokban dolgozó fiatal pedagógusok országos értekezletét. 9 Az Építőipari Tudományos Egyesületben vitaülés témája volt az építési tevékenység környezeti hatása. 9 Kiállítás nyüt a Szépművészeti Múzeumban A ná­polyi festészet aranykora címmel. 9 Pécs adott ott­hont a napenergia hasznosításáról rendezett tanács­kozásnak. 9 A hét híre az is, hogy a Helyiipari és Vá­rosgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a kertészeti szakágazat helyzetét tekintette át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom