Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
Minden bizonnyal a legnagyobb feladatra azzal vállalkozunk, ha azt keressük, a VIT-vágta melyik része a legértékesebb. A csapatokat kérdezve, a vállvonás nem a tanácstalanság, inkább a tűnődés jele volt, s ki ezt, ki amazt említette. A tanácsok emberei mindenesetre május hatodikén kezeiket dörzsölve, elégedetten mentek .végig a megye szinte minden településén. Itt eltűnt egy szeméthalom, amott fák magasodtak a tegnapi pusztaságból, másutt rendbe tettek egy parkot, s hinta került az árválkodó oszlopra. Parancsszó nélkül, precíziós szeizmográf módjára, a VIT-vágta csapatai szinte a legégetőbb pontokhoz nyúltak, biztos kézzel, villámgyorsan segítve. Ügy avatkozva be a közéletbe, hogy jóleső elégedettséget, s talán egyfajta lelkidsmeret-furdalást is okoztak vezetőiknek — lám, mégis lehet számítani fiataljainkra, s vajon számítunk-e rájuk elégszer Sokan azt tartják, minden ember született lokálpatrióta. Nos, a lokálpatriotizmushoz szükséges feltétel a múlt ismerete. Ahogy a házhoz az alap, úgy tartozik a mához a múlt, s erre építhető csakis a jövő. Negyven esztendőt, legfontosabb eseményeivel! — lepődtünk meg, a rádiót hallgatva, elsápadva, mennyit nem tudunk lakóhelyünkről. De a kerekek zakatoltak tovább, kit a múzeumba, kit ismerőséhez, kit szüleihez, kit a telefonhoz irányítva. Az autóban — melyen kézzel írt hatalmas plakát hirdette az akcióhoz való tartozást — a tábla előtti kényszerű várakozás pillanatai alatt széles mozdulatok, szinte szóváltás jelzett a járókelőknek, hogy menjenek közelebb. S mikor az utcákat kezdték volna magyarázni, meghökkenéssel hallhatták, azon kapott kis híján hajba a szomszéd, a papa meg az ismerős gyerek, hogy 1953-ban mi történt. Mi is? — néztek az égre a járókelők, s pillanat alatt olyan csődület támadt, hogy a közelben posztoló rendőr is felfigyelt erre... Csak mosolygott aztán, meghallva a problémát, s kímérten igazította útba a helytörténészhez a Trabantot. ' * 1 ■ 3 j * A VIT-vágta közösségeket is teremtett — a jövőnek. A szociográfiával foglalkozók jól tudják, hogy olykor milyen kicsiny, máskor milyen nagy impulzus, esemény, ok, jelenség kell ahhoz, hogy heterogén társaságból összetartó közösség váljon. S bár meglehet, hogy pedagógiai hőskölteményként hangzik, az érdi posta fiataljaira rá sem ismer vezetőjük. Vágtáztunk — mondták neki, s ő bölcsen csak bólintott, s nem kérdezősködött többet. Csak feladatot adott nekik, olyat, amilyet azelőtt két nappal még gondolni sem mert volna. Hogy örök életű lesz-e a fellángolás — ki tudja? Az azonban bizonyos: a VIT-mozgalom feljövő ágban van. Mint mindig. Prága után? Nem lesz több, jósolták. Bécs? Bojkottáljúk! Kuba? — de hisz ki megy oda? S az eredmények? Mindig több résztvevő, mindig nagyobb politikai siker ... J úlius 27-én Moszkvában, a Lenin stadionban megnyitják a XII. Világ Ifjúsági és Diáktalálkozót. Oda készült mind a 128 Pest megyei VIT-vágta csapat, s oda készül a szentendrei játék után kialakult, s Tatán területi döntőt nyert válogatott is. Remélve, hogy holnapi szereplése erre alkalmat nyújt, s azt is, hogy mint eddig, számíthat a megyebeliek támogatására — a múltból a jövőbe vezető úton. j. i ______________________________________________________ 19 85. VI. hó 1. Készífeffe a Pest megyei VIT-VÁGTA-csapat Gondolt-e arra az újjáépítő, a vasúton krampácsoló, a fűtetlen tanteremben tanító, a földet osztó, 1945-ben, hogy amit csinál, az történelmi, s amit létrehoz, az érték? Bizonnyal nem, csak tette dolgát... Valaki úgy fogalmazott, nem hősnek lenni nehéz, de észrevenni másban, azt. mi hőssé tette, tehette. Most — a VIT-vágta három fordulója után, a játék országos döntője előtt — hősök ezreivel vagyunk gazdagabbak. Nem, nem a játékosokra gondolunk, hanem az első nap múltidéző interjúi kapcsán felfedezettekre. Akik eddig is Velünk éltek, csak éppen sem ők nem tudták magukról, sem mi nem tudtuk róluk, hogy hősök... a nagyapáról, aki elsőnek osztott földet, a mamáról, ki féltette, de titkon mégis büszke volt ezért... Megszólaltak a zsurnalisztikái zsargon szerinti egyszerű emberek, szabadkozva, akadozó mondatokkal, elhessentve még az árnyékát is a dicsekvésnek — hisz ez volt a dolgunk, szapora emlegetésével. S hogy felelősek vagyunk értük, mindannyian gondoljuk — ki szemlesütve, ki gondolva, ki vállalva is ezt, de napról napra nagyobb tudatossággal. JÓ napot kívánok* Gödöllő vagyok! Gödöllő? Több idegen nyelven ki sem tudják mondani a nevét. Sem az oroszban, sem az olaszban nincs például ö betű. Így lett Gödöllőből Gödöllő, amikor a városi Petőfi Sándor Művelődési Központban az Olasz Kulturális Intézet vezetője megnyitotta a Felli- ni-rajzok kiállítását. Gödöllő? Számunkra viszont nagyon természetesnek hangzik, és csodálatosan lehet ezzel az egyetlen szóval — Gödöllő! — buzdítani a vámosi sportkub kézilabda- és röplabda- csapatait. Városunk nevét ti is ki tudjátok ejteni, de vajon mit tudtok erről a Budapest mellett eltörpülő kisvárosról? Gödöllő? A lakosság száma alapján hetvenedrésze a fővárosnak. Mi lenne, ha Budapest tengelyét egybefűződő parkok láncolata adná? Gödöllőn ugyanis ez a helyzet. Ha elindulunk a nyugati városszéltől, akkor először az Erzsébet- parkon sétálunk át, majd a Felső-parkba érkezünk, ahhoz a város szívében csatlakozik az Alsópark. Csupán a vasútállomás sínéi felett kell átsietnünk Város a városban. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemről ez elmondható egy gyalogos-felüljárón, s újabb — ma a legszebb, leggondozottabb — parkba lépünk. A térképen ennek nincsen neve, csak a zöld szín árulkodik arról, hogy az Agrártudományi Egyetem városnegyedében ha lehet, még több a fa, a cserje, a virág, mint másutt... Nem véletlenül került ide az országos településfejlesztési verseny első helyezettjének kijáró elismerés ... Az itt élője helységszeretetét a város fekvése is táplálja. Múlt századi honis- ismertető leírásban olvashatjuk, hogy „Fekvése jellegzetes, különösen azért, mert a tenger színe felett a piaczon 662 láb lévén, oly szerű, hogy a Duna és Tisza folyam vidéke közt vízválasztó magaslatokat képez. A felette a szadai határral ütközésnél eredő Rákos-patak még közvetlen a Dunába vezeti le a magába ösz- szeszedett vizeket; ellenben a keleti oldalon, a vadasházon, ahol eredő forrás a besnyői és babathi völgyön át a Gályába, azzal a Tiszába siet.” Félrevezető volna, ha Gödöllő múltjának gazdagságát is úgy hasonlítanánk össze a fővároséval, mint a lakosság számát. Az 1744/47-ben épült, száznál több szobás Grassalko- vich-kastély egyik legfontosabb világi barokk műemlékünk. S Gödöllő — bármilyen furcsa — mindössze húsz éve város. Nagyüzemei a Ganz Árammérőgyár, a Gödöllői Gépgyár, s kutatóműhelyek, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont, a Humán Oltó... A Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem a hazai agrárkultúra fellegvára! De nemcsak a magyar földeken dolgozókat irányítják az itt végzett szakemberek, hanem a világ minden tájára is eljutnak az agrármérnökök, gépészek, műszaki oktatók ... S más iskolák, ai Török Ignác Gimnázium és Óvónőképző, a Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola jut eszünkbe. Zsúfoltak ezek az iskolák, bővítésre van szükség. Mindebből pedig az következik, hogy rengeteg a fiatal a városban. Ezzel visszaérkezünk kiindulópontunkhoz, a művelődési központhoz, melyben számos szakkör, rendezvény várja őket. A sportot az egyetemi atlétikai klub segíti. Ez a város, s annak művelődési háza az egyik helyszíne a VIT-vágta országos döntőjének. A. mmiibéS 1 a ßi&wShc M it jelent a múltunk? Vállaliuk-e? Vállalhatjuk-e? S a jövőt? Céljaink emberszabású földhözragadtsága vajon nem_ moso- lyogtató görcsösséget mutat majd — mondjuk, 2025-ből visz- szanézve? A PEST MEGYEI HÍRLAP 30-on innen, 10-en túl című rovatának különkiadása mag Szökőkút a város szívében. Az ősszel ültetett csemeték növekedését mindenki várja
