Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

1985. MÁJUS 9., CSÜTÖRTÖK Ünnepi megemlékezés Koszorúzás Koszorúzási ünnepséget tar­tottak szerdán a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában Sebes László születésének 80. évfordulója alkalmából. Sebes László 1926-tól vezető tisztségeket töltött be a Kom­munista Ifjúmunkások Szövet­ségében és a Kommunisták Magyarországi Pártjában. 1944-ben a németek elfogták és közvetlen a felszabadulás előtt megölték. A koszorúzási ünnepség so­rán Sebes László emléktáblá­ján elhelyezték a megemléke­zés, a kegyelet virágait a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának, a KISZ Központi Bizottságának, valamint a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének képviselői. Csztályülésekkel folytatta munkáját az Akadémia Kutatni és hasznosítani Szerdán újabb osztályülé­sekkel folytatódott a Magyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése. A föld- és bányászati tudo­mányok osztályának ötévi te­vékenységét Martos Ferenc akadémikus, osztályelnök ér­tékelte, majd szólt többek kö­zött a hazai természeti erőfor­rások pontos feltárásának, a hatékonyabb kitermelésnek időszerűségéről. A kémiai tudományok osz­tályának ülésén Beck Mihály akadémikus, osztályelnök szó­beli kiegészítést adott az osz­tály 1980—84. évi munkáját értékelő beszámolóhoz, majd a tudományág egy-egy rész­területéről hangzottak el elő­adások. Márta Ferenc akadé­mikus részletesen ismertette a vegyipar és a kémiai kutatás szoros kapcsolatát, külön is ki­emelve ez utóbbi szerepét a vegyi környezetvédelem hatás­fokának javításában. Pungor Ernő akadémikus korreferá­tumában a műszaki innováció jelenlegi hazai helyzetét érté­kelte. A célorientált alapku­tatások fontosságára hívta fel a figyelmet Kisfaludy Lajos akadémikus is. Az orvosi tudományok osz­tályának elnöke, Petri Gábor akadémikus többek között szor­galmazta beszámolójában a pszichiátria és a pszichológia szétválasztását. A matematikai és fizikai tu­dományok osztályának ülésén Tarján Imre akadémikus, osz­tályelnök a hozzájuk tartozó bizottsági hálózat megújításá­nak fontosságát hangsúlyozta. Az MTA közgyűlése ma zárt üléssel folytatódik. Megmozdult a szelő hegye Ismét van becsülete a kapának Könnyű szárnyú tavaszi szel­lő rezegteti az ezer és ezer acélhúrként feszülő szőlővesz- szőt az öregszőlő homok­dombjain. Autók unatkoznak a dűlőutak pántlikája végén, kerékpárok fekszenek a fák alatt, vagy támasztják a hét­végi házak oldalát. Odébb asszonynevetés, férfitréfa, ka­pák villannak, csattognak a metszőollók — egyetlen ha­talmas, nyitott munkahellyé vált ezen a szombaton Cegléd nyugati határa, a Kender-föld és a Kámán közötti terület. Szusszan a gép is —• Ilyet sem értem még: ilyenkor szőlőt nyitni — mond­ják szinte egyszerre a Kis-kö- zépút egyik parcelláján mun­kálkodó Polónyi testvérek. — De hát egy jó hónapja még deres volt a föld, későn jött a tavasz. — Nem fagytak e] nagyon a vesszők? — kérdezem a hob­bikért gazdáját, a hetvennégy éves János bácsit. — Ami lefagyott, azt amúgy is lemetszettem volna. A ter­mőrügyek vastag homokréteg alatt teleltek, jól betakarva. Igaz, Pali? — fordul testvéré­hez. — Azért olyan nehéz most a kapanyél! — évődik Pál bátyja. — Négyszáz kvadrát ez a szőlő, János öcsém nehe­zen bírná egyedül, hát besegí­tek. Tavasszal, amikor nyit­juk, s ősszel, takaráskor. Kezük ezután szinte odanő a becsületét visszanyert kapa­nyélhez ... Fertályórával odébb trak­torzúgás tör elő a fák sűrűjé­ből: nem valami nagy dübör­gés az, inkább olyasféle hang ez, melyet egy sárba rekedt moped ad. S föl is bukkan egy férfi, maga előtt tolva kicsi japán gyártmányú kapálógé­pét. Megáll, szusszan egyet addig a gép is. — Meleg Benő — mutatko­zik be a fiatalember. — Eb­ben a gyümölcsösben körtét és őszibarackot termesztek, de van nyolcszáz négyszögölnyi szőlőm, szántóm is. Nekem ez nem a hobbim — a megélhe­tést biztosítja. Kereskedő vol­tam, a pult mellől kijöttem ide, a gyümölcsösbe. Nem bán­tam meg, s valahol majd efák termését is jóízűen elfogyaszt­ják ... A Polonyl testvérek Szakmunkásképző Intézet ta­nára — ássa veteményesét. Ta­karos kis téglaépület szerény­kedik a kert szegletében, szin­te félrehúzódik a kis lak. — Látja, most ások — mond­ja —, holott ősszel kellett vol­na, de hát akkor kezdődik az iskolai évad, és porit a csúcs­munkák idején fejeződik be. Hirtelen zápor Fölsóhajt most az öregsző­lő: homokba markol, s felénk dobja a milliárdnyi kvárcsze- met egy szél-suhanc, majd hirtelen beborul fejünk fölött az ég. A város még fényben tün­dököl ugyan, de mire ideér a harangszó, már a templom- tornyok is víztől fényesednek. Besze Imre jelölő gyűlések félidejében Megvalósuló választási törvény Jócskán benne vagyunk az országgyűlési képvi­selők és a tanácstagok ez évi általános választása előkészületeinek közepében. A választási jogszabá­lyok kihirdetése, a tömegtájékoztatási eszközök sok­oldalú információi nyomán közismert, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a választásokat június 8-ára tűzte ki. A választások előkészítésében köz­reműködőkön kívül — akik részletes, szakszerű el­igazítást kaptak tennivalóikról — a választópolgá­rok legszélcseUb rétegei Pest megyében és az or­szág valamennyi részén a választási előkészületek fontos mozzanatairól értesülhettek. Arról például, hogy — megtörtént a különböző illetékességi körű vá­lasztási elnökségek megbízása és megerősítése; — a politikai, társadalmi és a tanácsi szervek együttműködésével kialakították a helyi tanácsi vá­Nyitott kertek A kertészkedő fiatalember portájától egy sóhajtásnyira hétvégi háza udvarán szösz- mötöl Tóth János. Fóliasát­rak védelme alatt zöldellnek a kardvirágok, a szegfűk és a tulipánok. Szép kis kertet ala­kított ki a ceglédi kenyérgyár gépkocsivezetője a hajdani homokbánya helyén. A virágos fóliák mellett vannak sátrak, melyek alatt karalábé-, para­dicsom-, paprikapalánták erő­södnek. — Nekem és családomnak felüdülés a hétvégi munka — mondja Tóth János. Itt csönd van, tiszta levegő, béke. Tóth János A szerző felvételei — Mi lesz a rengeteg virág és palánta sorsa? — Piacra hordjuk, s az áruk­ból a családi kasszát gyara­pítjuk. — Van a hobbikertesek kö­zött jó szomszédság? — Több is. mint azt a vá­rosi ember hinné. Itt nyitot­tak a kertek, nyíltabbak, őszin­tébbek, segítőkészek az embe­rek is. A természet — úgy tű­nik — megváltoztatja az em- embereket. Nemegyszer kalá­kában dolgoztunk. Iramodásnyi idő után föl­érünk az öregszőlő magasla­tára, a Boldizsár-féle tanyá­hoz. A dülőút melletti, drót­kerítés övezte kertben rövid ujjú ingre vetkőzött férfi — Szabó Gyula, a 203. számú A mostani választások elő­készületeinek társadalmi lég­köre sok tekintetben hasonlít az öt vagy akár a tíz év előtti választási előkészületekéhez. Újszerű vonás azonban, hogy az országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások kitűzé­sének közhírré tételével nem megkezdődött, hanem csupán új, intenzívebb szakaszába lépett a választások politikai előkészítése. Sikerült tehát azt a sok társadalmi érdeklődést, amely az új választójogi tör­vényjavaslat társadalmi vitája során 1983 őszén a választá­sok és általában a népképvi­seleti-önkormányzati testüle­tek összetétele és munkája iránt megnyilvánult, változat­lan hatásfokon tartani, sőt élénkíteni. Ebben nagy sze­repet játszottak az elmúlt hó­napokban országszerte lezaj­lott tisztújító pártrendezvé­nyek — különös súllyal az MSZMP XIII. kongresszusa —, amelyek egész szocialista tár- sadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdéseként jelölték meg a szocialista demokrácia fej­lesztését az államélet minden területén, és különösen hang­súlyozták az országgyűlés és a tanácsok megnövekedett szerepét és felelősségét az ál­lampolgároknak az állami ve­zetésben, az állami ügyek in­tézésébe való bevonásában. E gondolatoktól juthatunk el arra a megállapításra, hogy a képviseleti testületek ered­ményes. rhunkája elsősorban a megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok te­vékenységétől' függ. Az eddig lezajlott választá­si előkészületek értékeléséhez keresve sem találhatnánk idő­szerűbb, találóbb mottót a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1985. április 29-i ülésének idevonat­kozó értékelésénél: A Hazafias Népfront vá­lasztási felhívásában tá­mogatja a párt XIII. kong­resszusán elfogadott ország­építő programot és ez a választások politikai alapja. Az eddigi előkészítő munka tanúsága szerint az állam­polgárok a szocialista demok­rácia gazdagításaként, a szö­vetségi politika érvényesítése­ként értékelik a választás* rendszer korszerűsítését, az országos választási lista beve­zetését és a többes jelölés ál­talánossá tételét az egyéni vá­lasztókerületekben. A jelölő gyűlések a választási gyűlé­sek, a rétegtalálkozók és más rendezvények lehetőséget Szabó Gyula Meleg Benő nyújtanak a lakossággal való széles körű párbeszédre, az országos választási program ismertetésére, a helyi ügyek és tennivalók megvitatására, va­lamint olyan jelöltek megvá­lasztására, akik várhatóan a legeredményesebben képvise­lik a választók érdekeit és a legtöbbet tudják tenni az or­szágos és a helyi célokat ki­fejező programokért. E helyzetkép fontos, sokrétű elemei közül sorrendben el­sőként az országgyűlési képvi­selők, valamint a helyi ta­nácstagok kötelező többes je­lölésének a gyakorlati meg­valósulását indokolt áttekinte­nünk. Az, hogy a jelölés — vagyis a választópolgároknak az a joga, hogy előzetesen döntsenek, kik közül kíván­ják a szavazás napján kivá­lasztani országgyűlési képvi­selőjüket, illetőleg tanácstag­jukat — a választás folyama­tának egyik meghatározó ele­me. A jelölés színtere a jelölő gyűlés fontos demokratikus fórum, amelyen a választó- polgárok szabadon mérlegel­hetik, hogy milyen elgondolá­sok alapján, kiket kívánnak jelöltként ajánlani, és egyben döntenek is arról, hogy kit fogadnak el jelöltnek. A je­lölő gyűlés szerepe azonban nem szűkül le a jelöltek sze- ményének kiválasztására, ha­nem lehetőséget kell adnia az ott megjelenő választópolgá­roknak, hogy értékeljék az előző országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag munkáját, számba vegyék a település (te­lepülésrész) fejlődését, a so­ron következő feladatokat és javaslatokat tegyenek a lakos­ság ellátásának javítására. A kötelező többes jelölés első gyakorlati megvalósulásá­nak figyelemmel kísérése azért is aktuális, mert ez az intézmény egyike volt a vá­lasztási törvényjavaslat tár­sadalmi vitája során legna­gyobb disputát kiváltó kérdé­seknek. Amellett, hogy az egyes vitafórumokon elhang­zott vélemények többsége — éppen a választások tényleges választásjellegének erősítése, az országos és helyi képvise­leti feladatok megoldására alkalmas személyek az eddi­ginél szélesebb körben törté­nő kiválasztásának biztosítá­sa érdekében — egyetértett a többes jelölés kötelező beve­zetésével, s,zép számmal-hang­zottak el kételyek, sőt ellen- vélemények is. Az eddigi tapasztalatok azo­kat igazolták, akik a kettős jelölés kötelező előírása mel­lett foglaltak állást. Az or­szágszerte tervezett jelölő gyűlések többségének lezajlá­sát követően kialakult hely­zetkép szerint az országgyűlési képviselők jelölő gyűlései jó hangulatban, a lakosság meg­felelő érdeklődése mellett, esetenként élénk viták köze­pette folynak. Számos helyen tehát olyan személyeket is je­löltként javaslatba hoztak, akikre az illetékes társadalmi szervek a javaslatok összeállí­tásánál nem gondoltak. Ezek­nek a spontán javasolt sze­mélyeknek nem mindegyike nyerte el a jelöltséget is, szá­mottevő részük azonban a je­lölő gyűlés döntése alapján — a Hazafias Népfront javasolt­ja helyett vagy a mellett — jelöltté is vált. Mindez azt mutatja, hogy a választópol­gárok túlnyomó többsége a kötelező többes jelölés intéz­ményével egyetért. Hasonló szellemben élnek a választópolgárok a tanácsi választókerületekben tartott tanácstagi jelölő gyűléseken is javaslattételi, jelölési jogaik­kal. Ez utóbbi választási ren­dezvényeken a spontán java­solt személyeknek és közülük Iasztólterületekct — számuk országosan több. mint 42 ezer —, valamint a szavazóköröket — országosan több mint 11 ezret; — közzétették az országgyűlési képviselőjelöltek országos választási listája jelöltjeinek névsorát; — befejezésükhöz közelednek az országgyűlési egyéni választókerületekben, valamint a helvi ta­nácstagi választókerületekben a jelölő gyűlések; — közszemlére tették a választók nyilvántartá­sát, és így tovább. Időszerű tehát, hogy — sportnyelven szólva — a választási előkészületek „félidejében”, a „mérkőzés hajrája’* előtt áttekintsük, miként va­lósult meg eddig a gyakorlatban az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló —* legfőbb törvényhozó testületünk által másfél évvel ezelőtt alkotott — 1983. évi III. törvény. azoknak a számaránya, akiket a Hazafias Népfront javasolta helyett vagy a mellett jelölt­ként fogadtak el, a spontán javasolt képviselőjelöltekét többszörösen meghaladja. További örvendetes tény, amely a többes jelölés megér­tésére, helyeslésére utal, hogy — a jelen ismertetés összeál­lításáig — képviselői jelölő gyűlést egyet sem, a tanácsta­gi jelölő gyűléseknek pedig csupán töredékét kellett azért megismételni, mivel nera volt két elfogadott jelölt. Az előkészületek dandárj<t még előttünk áll. Tovább foly­tatódnak és május 15-ével fe­jeződnek be a jelölő gyűlések. E hónap második felének to­vábbi fontos tennivalója az országgyűlési képviselőjelöltek és a tanácstagjelöltek névso­rának továbbítása az illeték« választási elnökségekhez, e szervek döntése a jelöltek el­fogadása tárgyában és mind­erről a választópolgárok tájé­koztatása. Hangsúlyozottan kell szólni annak a gyakorlati megvaló­sításáról, hogy a képviselője­löltek és tanácstagjelöltek a választást megelőző napig — egyenlő előfeltételek melleit — tevékenységüket és elkép­zeléseiket választóikkal is­mertethessék. Ennek szervezé­se — a törvény rendelkezései­ből is kitűnően — elsősorban népfrontfeladat, de nem nél­külözheti a legkülönbözőbb politikai, társadalmi, gazdasá­gi és állami szervek, valamint a választópolgárok segítőkész közreműködését. A közélet­ben még gyakorlatlan jelöltek a rutinos közéleti emberek­hez képest jóval nagyobb mértékű segítségre, tájékozta­tásra szorulnak ahhoz, hogy képesek legyenek saját elgon­dolásaik kialakítására és ezt tudják és merjék választóik elé tárni. Alapos — a korábbi válasz­tásokhoz képest is sokoldalúbb és körültekintőbb — előkészítő munkát igényel a szavazás napjára történő felkészülés és magának a szavazásnak a le­bonyolítása. Itt főként arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a szavazásnak az új választá­si törvényből fakadó megvál­tozott módja — eltérő szava­zási mód egyrészről a képvi­selők országos listájára, más­részről a választókerületekben jelölt országgyűlési képvise­lőkre és a helyi tanácstagokra; a választókerületekben jelölt képviselők és tanácstagok ese­tében a szavazólapon kizáró­lag egy jelölt nevének a meg­hagyása stb. — a szavazatsze- dő bizottságok még részlete­sebb eligazítását igényli, kü­lönösen a szavazás módjának az állampolgárokkal történő ismertetését illetően. Az idd országgyűlési képvi­selő- és tanácstagi választá­sok előkészítésének eddigi kedvező tanasztalatai. vala­mint a még hátralevő, poli­tikai döntésekben és jogsza­bályokban meghatározott fel­adatoknak a címzettek által történő pontos és maradékta­lan teljesítése megalapozott reménnyel tölthet el bennün­ket a már említett központi bizottsági határozatban meg­jelölt kívánalmaknak teljesí­tését illetően: Az országgyű­lési képviselő- és tanácstag­választások fejlesszék tovább a szocialista nemzeti összefo­gást, járuljanak hozzá rend­szerünk demokratizmusának további kibontakozásához; a rendeltetésüknek megfelelő országgyűlés és tanácsteStüle- tek létrehozásával erősítsék a dolgozó nép hatalmát. DU. CSALÓTZKY GYÖRGY Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettes j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom