Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-06 / 104. szám

2 ^áüap 1985. MA.UTS 8., HÉTFŐ 'Fókuszr CSÚCSTALÁLKOZÓK fjt A hét legfejlettebb tőkés or» > sí ág bonni csúcsértekezlete J ugyan már véget ért, mégsem ^ zárult le a csúcstalálkozók so- £ ra. Ronald Reagan, az Egye- £ sült Államok elnöke hétfőn 4 Madridba érkezik kétnapos lá- Z togatásra, s innen Lisszabon- j ba indul, mielőtt újra átrepül- ^né az óceánt — ezúttal kelet- K ről nyugat felé. Ami igaz, az igaz, Reagan mostani európai utazása nem szűkölködött eseményekben. Ha csak a bonni tanácskozást is elhomályosító bitburgi in­cidensre vagy a kiéleződött francia—amerikai vitára gon­dolunk, máris látszik, hogy milyen feszültségek között teltek az utóbbi napok az amerikai elpök számára. Rá­adásul könnyen meglehet, hogy még nincs túl a nehezén. Spanyolország ugyanis megle­hetősen viharos körülmények között fogadja rendkívüli vendégét. Nem is csak arról van szó, hogy az ET£ és más terrorszervezetek támadásaitól tartva óriási erőket összponto­sítottak Reagan személyes vé­delmére — bár ez sem fest túlságosan rózsás képet a mostani amerikai politika népszerűségéről. Várható, hogy a spanyolok némileg béké­sebb körülmények között, tö­megtüntetésekkel fognak tilta­kozni a nekik nem tetsző amerikai intézkedések egész sora miatt. Reagan egyik célja az lesz, •hogy végérvényesen a NATO- ban való maradásra bírja Felipe Gonzalez kormányát, megőrizze az amerikai fél számára rendkívül előnyös támaszpontszerződést, és a maga oldalán felsorakoztassa vagy legalábbis semlegesítse a Latin-Amerika ügyében na­gyon is befolyásos spanyol külpolitikát. A szocialista spanyol kor­mány roppant nehéz helyzetbe kerülhet, ha Reagan — amint az várható — továbbra is fenntartja a Spanyolország irányában már korábban ■ « is •hangoztatott amerikai elvárá­sokat. Az országban egyrp erősödik az Amerika-ellenes hangulat, amihez hozzájárul az óceán túloldaláról mutat­kozó arrogancia és tapintat­lanság, az európai közhangu­lat alakulása iránti teljes ér­zéketlenség. A spanyolok nagy többsége a NATO politikai szervezetéből is kiléptetné ha­záját, fölszámolná az amerikai támaszpontok rendszerét és minden lehetséges módon se­gítené a függetlenségért küzdő Nicaraguát, illetve a közép­amerikai válság tárgyalásos rendezését. Ezeknek a követe­léseknek a hatása alól nem vonhatja ki magát a spanyol kormány sem. Nehéz napok után tehát újabb nehéz napok várnak Reaganre. Nagy kérdés, hogy a vendéglátók hogyan állják majd a két oldalról jövő nyo­mást, melyik irányba billen a mérleg nyelve az amerikai el­nök elutazása után Madrid­ban. H. G. Daniel Ortega: Megvédjiik vívmányainkat Daniel Ortega az MTI munkatársának adott nyilat­kozatában rámutatott: Nicara­gua jelenleg a fokozódó belső társadalmi és gazdasági fe­szültség napjait éli. s ez az ország ellen irányuló agresz- szió egyenes következménye. Népünk rendkívül nagy árat fizet, sok életet áldoz a for­radalmi vívmányok védel­méért. Hangsúlyozni kívánom, hogy népünk következetes el­lenállásába ütközik minden olyan imperialista kísérlet, amely Nicaraguát térdre akar­ja' kényszeríteni. A sandinista front különle­ges erőfeszítéseket tesz az or­szág belső helyzetének meg­szilárdítása érdekében. Fenn­állása óta a nemzeti egység megteremtésére törekszik. Azon fáradozunk, hogy az egész népet mozgósítsuk a ha­za, a függetlenség és az ön- rendelkezés vívmányainak vé­delmére, s ebbe bevonjuk a nemzet valamennyi társadalmi és politikai erejét. Néhány csoport nyilván­valóan külföldi utasításra cse­lekszik és azon munkálkodik, hogy egy belső frontot nyis­son, amely együttműködik a fegyveres akciókat végrehajtó ellenforradalmi csoportokkal. A sandinista front fontos fel­adatának tekinti, hogy végső döntésre késztesse az említett társadalmi erőket. Nem azt kívánjuk, hogy váljanak ők is a sandinista eszmék követői­vé, csak azt várjuk tőlük, hogy a nemzeti öntudat jegyé­ben cselekedjenek, vagyis le­gyenek hazafiak, amikor a függetlenség és az önrendelke­zés forog kockán. Daniel Ortega a Washington által elrendelt embargó nyo­mán kialakult helyzetről a következőket mondotta: — Latin-Amerikában számos or­szág és nép együttérzését nyilvánította Nicaragua iránt azután, hogy az Egyesült Ál­lamok megtorló lépéseket je­lentett be. Figyelemre méltó, ahogy az utóbbi években eb­ben a térségben erősödik a latin-amerikai összetartás. La­tin-Amerika népei elutasítják az Egyesült Államok Nicara­gua elleni intézkedéseit. El­szigetelt hangok hallatszanak csupán, amelyek e lépések mellett foglalnak állást. A kialakult súlyos helyzet­ben Nicaragua igen fontos se­gítséget kap Latin-Amerikától, Európától és a szocialista kö­zösség országaitól. Támogat­nak bennünket az arab orszá­gok, Irán és a világ más tájai­nak országai. így Kanada és Ausztrália is. A világ külön­böző térségeiből kapunk segít­séget, és bizonyosak vagyunk abban, hogy a nemzetközi köz­vélemény jól látja az ellenünk irányuló blokád által terem­tett helyzetet. Az Egyesült Államok alapo­san átgondolt politikát vaksit meg a nicaraguai forradalom­má! szemben. Az elmúlt több mint négy esztendő során egyik akciót a másik után szervezték ellenünk. Az em­bargó meghirdetése az egyik legkeményebb lépés ebben az imperialista tervben. Most a gazdasági elszigetelésünket cé­lozza de magában foglalja a zsoldos osztagok bevetését, majd a politikai elszigetelés után számításba veszi saját erőinek bevetését is. Daniel Ortega befejezésül nagy elismeréssel szólt a ma­gyar—nicaraguai kapcsolatok­ról, kiemelve, hogy csakúgy, mint tavalyi látogatása során, ezúttal is jóleső érzéssel ta­pasztalta a magyar nép részé­ről Nicaragua küzdelme iránt megnyilvánuló rokonszenvet. Az ENSZ-főtitkár felhívása a győzelem évfordulóién inPfVmi-yt ■» — ** "***•'• iűü’JH&útilih. x. ». Megemlékezések az áldozatokról A világ államainak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a nemzetközi bé­ke és biztonság fenntartásá­hoz — hangoztatta Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár. Az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszaka 1985. május 8-át és 9-ét a fasizmus felett aratott győzelem napjaivá nyilvání­totta, s megbízta a világszer­vezet főtitkárát, hogy az év­fordulóra készítsen jelentést az ENSZ gazdasági és szociá­lis tanácsának. Ebben a most elkészült jelentésben Pérez de Cuellar nyomatékosan hang­súlyozza azt is, hogy ellen kell állni minden olyan ideológiá­nak, amely a faji vagy etnikai felsőbbrendűségen, a gyűlöle­ten és a terroron alapszik. Több tíz ezren emlékeztek meg szombaton Frankfurtban, Hamburgban s Kölnben a fa­sizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójáról. Reagan nem mondta le bitburgi útját Nemzetközi tiltakozások Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke és Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, vasárnap délben ellátogattak az alsó-szászországi Bergen- Belsenbe, ahol az egykori koncentrációs tábor területén megemlékeztek a nácizmus ál­dozatairól. Reagan koszorút helyezett el a volt tábor em­lékoszlopának talapzatánál. Mint emlékezetes, a bergen- belseni tábor, ahol több mint negyven nemzet ötvenezer ha­lottja — köztük a holland Anna Frank — nyugszik tömegsírokban, csak a nem­zetközi és amerikai közvéle­mény hatalmas nyomására került be végül is Reagan hi­vatalos, NSZK-beli program­jába. Tiltakozásul az ellen, hogy az amerikai elnök vasárnap délután felkereste a bitburgi katonai temetőt is, ahol a hit­leri hadsereg kétezer katoná­jának és a Waffen—SS 49 tag­jának sírja található, a Né­metországi Zsidók Központi Tanácsa nem vett részt a ber- gen-belseni megemlékezésen. A nemzetközi zsidó szerve­zetek mintegy húsz tagja, aki ugyancsak Reagan bitburgi útja elleni tiltakozásból száll­ta meg a bergen-belseni em­lékházat, még az amerikai el­nök érkezése előtt kivonult onnan. Francia zsidók egy csoportját viszont a nyugat­német rendőrség távolította el — ölben cipelve — az egykori koncentrációs tábor lezárt ré­széből. A bergen-belseni út előtt Reagan és Kohl megkoszorúz­ta Konrad Adenauernak, az NSZK első kormányfőjének sírját. A szovjet háborús veterá­nok bizottsága nyilatkozatban ítélte el Reagan elnöknek a bitburgi katonai temető meg- ■ látogatására vonatkozó tervét. Franciaországban szomba­ton Párizsban és Bordeaux- ban is tüntettek Reagan elnök 'bitburgi látogatása ellen. Nagyszabású antifasiszta megmozdulás volt München­ben is. 50 ezren — nyugat­európai és amerikai demokra­tikus és antifasiszta szerveze­tek tagjai, valamint a hitleri koncentrációs táborok volt foglyai — a városi temetőben felkeresték a dachaui kon­centrációs táborban meghalt több ezer fogoly sírját, majd felvonultak a volt haláltábor területén. Szovjet és lengyel háborús veteránok, nyugat-berlini an­tifasiszták és fiatalok szomba­ton megkoszorúzták a nyugat­berlini Tiergarten kerületben álló szovjet emlékművet. Szombaton szerte Hollan­diában is koszorúzásokkal és egyéb rendezvényekkel emlé­keztek meg a második világ­háború áldozatairól. Este az egész ország lakossága két­perces hallgatással tisztelgett emlékük előtt. 120 ezren haltak meg a mauthauseni koncentrációs tá­borban, köztük harminckét szovjet ember. Róluk emlé­keztek meg a szombaton vé­get ért találkozó részvevői, a tábor borzalmait túlélő volt foglyok. A találkozóban részt vettek több ország antifasisz­ta ellenállási mozgalmainak harcosai is. Az SIKP főtitkára veteránokkal találkozott Folytatjuk hékepoiítikánkat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és a szovjet párt más vezetői vasárnap Moszk­vában, az SZKP Központi Bi­zottságának épületében a Nagy Honvédő Háború veteránjaival találkoztak. A találkozón mondott beszé­dében Gorbacsov hangsúlyoz­ta, hogy sohasem feledhető mindaz, ami a háború idején történt, nem feledhető a szov­jet hadsereg harcosainak, a partizánoknak s a hátország­ban dolgozóknak a hazafias és internacionalista hőstette. A háború sorsa elsősorban a harcmezőkön, a fegyverek ere­jével dőlt el, de a győzelmet végül is a szovjet embereknek szocialista hazájukhoz, a leni­ni eszmékhez való hűsége vív­ta ki. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólt arról, hogy a szovjet társadalom az élet minden területén nagy minő­ségi változások előtt áll. Az új ötéves tervben hatalmas mun­kát kell végezni annak érde­kében, hogy az egész népgaz­daság az intenzív fejlődés út­jára térjen. Széles körben meg kell újítani az ipar műszaki bázisát, a termelés szolgálatá­ba kell állítani a legkorsze­rűbb technológiai eljárásokat, ki kell dolgozni ,0s mindenütt be kell vezetni az új, hatékony gazdasági mechanizmust. Ezeket a feladatokat az SZKP KB legutóbbi, áprilisi ülése határozta meg. Természetesen nem hagy­hatjuk figyelmen kívül — mondotta Gorbacsov —, hogy Vélsménycsers időszerű kérdésekről Gor bat so v fogadta Homokért Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vasárnap Moszk­vában találkozott Erich Ho- neckerrel, az NSZEP KB főtit­kárával, az NDK államtaná­csának elnökével, aki szomba­ton érkezett baráti látogatásra a szovjet fővárosba az SZKP Központi Bizottsága és a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének meghívására. A szívélyes légkörű és teljes egység jegyében tartott meg­beszélésen Erich Honecker tol­mácsolta az NDK dolgozóinak üdvözletét a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem közelgő negyvenedik évfordu­lója alkalmából. A felek véleménycserét foly­tattak időszerű nemzetközi kérdésekről is. Rámutattak arra, hogy az első csapás mérésére,szolgáló ame­rikai rakéták_ íoly táródé tele­pítése az NSZK területen, va­lamint az a tény, hogy a szö­vetségi köztársaság gyakorlati­lag csatlakozik a hadászati vé­delmi kezdeményezés nevet vi­selő „csillagháborús” tervek­hez, ellentmond annak a nyu­gatnémet kijelentésnek, amely szerint a német föld soha töb­bé nem lehet egy újabb hábo­rú forrása. Az európai orszá­gok — köztük az NSZK — biztonságának érdekei azt kö­vetelik meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaság mond­jon le politikájában a milita­rista és revansista elképzelé­sekről, s teljes mértékben is­merje el a második világháború valamint a háború utáni fej­lődés nyomán kialakult politi­kai és terület} realitásokat. A Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság hatá­rozottan fellép minden olyan nézet ellen, amely a „német kérdés megoldatlanságával” kapcsolatos — mutattak rá eszmecseréjükön Gorbacsov és Honecker. ★ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vasárnap Moszk­vában fogadta Herbert Miest, a Német Kommunista Párt el­nökét. A találkozón, amelyen részt vett Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a központi bi­zottság titkára is, Herbert Mies a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 40. évfor­dulója alkalmából tolmácsolta a szovjet népnek és az SZKP Központi Bizottságának az NSZK kommunistáinak forró üdvözletét. egyes befolyásos nyugati kö­rök a katonai fölény meg­szerzésére törnek. E törekvés veszélyességét az sem csök­kenti, hogy teljesen hiábavaló a szándékuk. Az ilyen politika a nukleáris katasztrófa felé sodorja a világot. Mi azonban nem hiszünk abban, hogy a háború végzetszerűen elkerül­hetetlen. Kitartóan folytatjuk békepolitikánkat, s a jövőben is minden lehetőséget kihasz­nálunk arra, hogy konstruktív párbeszédet folytassunk a Nyu­gattal, javítsuk a nemzetközi helyezetet. Arról is biztosítom önöket, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kormány a legcsekélyebb en­gedményt sem teszi államunk biztonsága kárára, és mindent megtesz azért, hogy senki se zavarhassa meg a szovjet em­berek békés életét. Végezetül az SZKP KB főtit­kára kijelentette, hogy a vete­ránokkal1 létrejött találkozón elhangzott véleményeket és kí­vánságokat a szovjet vezetés valamennyi tagjának tudomá­sára hozzák. Tanulmányozzák azokat az SZKP Központi Bi­zottságában, a kormányban és az ország más vezető szervei­ben is azért, hogy belőlük ki­indulva megfelelő döntéseket hozhassanak. Szergej Szőkehv nyilatkozata a TASZSZ-nak Washington! feszültségkeliés Szergej Szokolov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere válaszolt a TASZSZ tudósítójának kérdéseire. A szovjet hírügynökség tudósító­ja mindenekelőtt arról kér­dezte a honvédelmi minisz­tert, hogyan értékeli az Egye­sült Államok vezetőinek azo­kat a nyilatkozatait, amelyek skerinf úgyrhónd ,,á’ hadá­szati védelmi eszközök alap­ján megvalósuló biztonság szavatolásáért szállnak síkra”, a Szovjetunió pedig állítólag folytatja a hadászati támadó fegyverzet kifejlesztését. A tények azt bizonyítják, hogy a mai amerikai kormány egyáltalán nem a „védelemre” gondol — mutatott rá vála­szában Szergej Szokolov mar­sall. Éppen ellenkezőleg, az első, lefegyverző nukleáris csapás képességének megszer­zésére spekulál. A Pentagon gyorsított ütemben folytatja új hadá­szati támadóeszközök kidolgo­zását — interkontinentális ballisztikus rakéták két típu­sa, tengeralattjáróra telepített ballisztikus rakéták, nehéz­bombázók két típusa kifej­lesztését. Reagan elnök úgy­nevezett hadászati védelmi kezdeményezését csupán a lé­nyeg elleplezése érdekében hívják „védelminek”, gyakor­latilag azonban új osztályú fegyverek — támadó űresz­közök — létrehozását célozza. A TASZSZ munkatársa to­vábbi kérdésében emlékezte­tett rá, hogy az amerikai kormány állítása szerint a szovjet moratóriumjavaslat el­fogadása a hadászati támadó fegyverek és a közepes ható- távolságú nukleáris eszközök terén „meglevő szovjet fö­lény” konzerválását jelentené. A HÉTEN VÁRHATÓ « Az elkövetkező napok ese- j menyei között a legnagyobb j figyelem a fasizmus lelett ara- í tott győzelem negyvenedik év- í fordulóján rendezendő ünnep- í ségeket, megemlékezéseket kö- J veti majd. Lesz azonban ezen j kívül Is néhány érdekes uta- j zás, tárgyalás, konferencia — 4 már legalábbis a hírügynöksé- V gek előrejelzése szerint. Hétfő: Ziaul Hakk pakisz­táni elnök Dél-Koreában kezd tárgyalásokat Csöng Tu Hvan tábornokkal. A két katona­államfőnek nyilván sok közös témája lesz, hiszen az utóbbi időben mindkét országban erősödött az ellenzék, a pol­gári kormányzást követelők hangja. Kedd: a Német Szociálde­mokrata Párt Nürnbergben nemzetközi békefórumot szer­vez, amelyen többek között a Szovjetunió három hős váro­sa - Leningrád, Volgograd és Minszk — képviselői is részi vesznek. Szerda: hat hónapja, 1984 decemberében hozta az ENSZ kö.gyűlésének 39. ülésszaka azt a határozatot, hogy 1985. május 8. és 9. a fasizmus fö­lött aratott győzelem 40. év­fordulójának ünnepnapjai. Az eseményről világszerte meg­emlékeznek majd, a moszkvai ünnepségekre csütörtökön ke­rül sor. Csütörtök: George Shultz amerikai külügyminiszter az előzetes tervek szerint közel- keleti körutazásra indul. Út­jának állomásai Izrael, Egyip­tom és Jordánia, ahol a zsák­utcába jutott Reagan-terv fel­élesztéséről tárgyal majd. Szombat: Pekingben tartja harmadik ülését az amerikai —kínai gazdasági vegyesbi­zottság. A tanácskozáson részt vesz Malcolm Baldridge, az Egyesült Államok kereskedel­mi minisztere is. Vasárnap: helyhatósági vá­lasztásokat tartanak Olaszor­szágban. z erőpróba hosszú idő óta első ízben nyújt alkal­mat a politikai pártoknak a belső erőviszonyok felmérésé­re. Van-e a valóságban Ilyen fö­lény? — érdeklődött a TASZSZ tudósítója. Semmiféle „szovjet nukleá­ris fölény” nincs, sem a hadá­szati támadó fegyverekben, sem pedig a közép-hatótávol­ságú nukleáris eszközökben — szögezte le Szergej Szokolov marsall. — A Szovjetuniónak ■jelenleg valamivel több "hor­dozóeszköze van, az Egyesült Államok pedig a nukleáris robbanó töltetek mennyiségét tekintve van fölényben. Egé­szében véve azonban megkö­zelítő egyensúly áll fenn. A megközelítő erőegyen­súlyt megerősíti az Egyesült Államok fegyveres erői vezér­kari főnökeinek egyesített bizottsága is. ’ A világűrbeli telepítésű elemeket is magában foglaló rakétaelhárító rendszer létre­hozása céljából végzett ame­rikai „kutatások” már most is túllépnek a tudományos vizs­gálódás keretein. Csapásmérő űrfegyverek — különböző tí­pusú lézerek, elektromágneses ágyúik, elfogó rakéták, mű­holdelhárító rendszerek kísér­leti példányain dolgoznak. Ami a szovjet űrkutatást illeti, a Szovjetunió végez ilyen tudományos kutatómun­kákat, egyebek között katonai téren is. Ezek azonban nem irányulnak csapásmérő fir- fegvverek létrehozására, ha­nem a korai előrejelző, fel­derítő, távközlési, navigációs űrrendszerek tökéletesítésével kapcsolatosak. Csapásmérő fir- fegwert és az ország egész területét védő rakétaelhárító rendszert nem hozunk létre. A Szovjetunió szilárdan tartja magát az 1972-es, határidő nélküli szerződéshez. A TASZSZ tudósítója vége­zetül érdeklődött a Szovjet­unió lehetséges válaszintézke­déseinek jellegéről is. Ha az Egyesült Államok hozzálát a világű- militarizá- lásához, s ezzel felrúgja a meglevő katonai-hadászati egyensúlyt, a Szovjetuniónak nem marad más választása, mint hogy válaszintézkedése­ket tegven az eredeti állapot helyreállítására — szögezte le Szergej Szokolov marsall. Szeretnénk, ha az Egyesült Államok megértené a genfi tárgyalásokon képviselt szov­jet álláspontot, s erre kölcsö­nösséggel válaszolna. Le, kell mondania azokról a próbál­kozásokról, hogy a Szovjet­unióra olyan elfogadhatatlan merá'lanodást kényszerítsen, amely szélesre tárná a kapu­kat a Washingtonban megfo­galmazott katonai programok megvalósítása előtt — hang­súlyozta a Szovjetunió honvé­delmi minisztere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom