Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-29 / 124. szám
jjjfetoB 1985. MÁJUS 29., SZERDA Ismerje meg! A Házi Jog tanácsadó új sorozatot indít a magyar Polgári Törvény ndnyv megismertetésére. A csaiadjog, a munkajog és a büntetőjog mellett az állampolgárokat a mindennapos éietuk során leginkább érintő szabályokat a magyar Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A szabályok nemcsak arra adnak választ, hogy mit nem tehetünk., hanem ismeretükben azzal is tisztában lehetünk, hogy milyen jogokat érvényesíthetünk. Van-e például védelem az ellen, ha valakit beleegyezésé nélkül lefényképeznek az utcán? Plany évig lehet visszakövetelni a pénzkölcsönt? Mindezekre és megannyi hétköznapi kérdésre ad választ a törvény. Néhány cím a négy részre tervezett sorozat első részéből: A Polgári Törvénykönyv alapelvei. Mi értendő a jogképesség fogalma alatt? Kik a korlátozottan cselekvőképes személyek? Hogyan jön létre a jogi személy? Mit nevezünk általában a személyhez fűződő jogoknak? Hogyan valósul meg a személyiség jogi védelme? Ki jogosult a gyermek nevének meghatározására ? Milyen nevet viselhet a nő a házasságkötés után? A jó hírnév védelme. Mi sérti a jó hírnevet? Ki érvényesíthet sajtó-helyreigazítási igényt? Levél-, üzemi, magántitokkal való visszaélés. A Házi Jogtanácsadó folytatva az új társadalombiztosítási rendelkezéseket ismertető sorozatát. Ez alkalommal a családi pótlékok emeléséről írnak. A folyóirat közli a tévé Jogi esetek adásának teljes szövegét és választ ad a gmk- postában a kisvállalkozókat érintő legérdekesebb kérdésekre. Törvényes alapot keresnek cs nem fizetésre • A károsultat a tényleges vagyoni kár mellett az elmaradt vagyon! előny Is megilleti. Irtunk már arról, hogy akit munkaképességétől valamilyen okból, részben vagy egészben megfosztottak, tényleges és úgynevezett dologi kárán kívül követelheti annak a kárának is a megtérítését, amelytől a baleset vagy egyéb károkozó körülmény folytán elesett. Sőt, ma már a nem vagyoni kárért való felelősség a korábbi sok ellenzés után nemcsak jogilag, hanem társadalmilag is elfogadottá vált. P. M. szentendrei olvasónk a családi házukban bérbe adott egy negyven négyzetméteres pincehelyiséget raktárnak és a telken lévő fáskamrát, ami nagyobb volt, mint a pince. A bérlő a tulajdonos hozzájárulásával a fáskamrát lebontotta és helyébe egy vasvázas faburkalatút épített, ami nagyobb lett a korábbinál. A bérlő nem akart csak a fás- kamra-alapterület után fizetni, s emiatt vita támadt közöttük. Ennek következtében azután a bérlő semmit sem fizetett, még a kamra területének megfelelő bért sem. Az a bérlő álláspontja: a tulajdonos hozzájárulásával bontották le a fáskamrát, és a saját költségükön építették fel az újat. Emiatt nem jár a bérbeadónak semmi. Olvasónk a vélefokacékbctét és biztosítás öröklése A hagyatéki feltár A hagyatéki eljárás szerves része a leltározás. Kötelező -a leltározás, ha a hagyatékhoz belföldön levő ingatlan tartozik. Ez a szabály egyaránt Vonatkozik a magyar vagy külföldi állampolgár örökhagyóra. A belföldön maradt ingóságokat viszont csak akkor kötelező leltárba venni, ha azok értéke az ezer forintot meghaladja, és a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távol levő személy érdekelt, és ezek a körülmények a halottvizsgálati bizonyítványból megállapíthatók; ha nincs ismert örökös; ha az örökösök között a devizajog- szabályok szerint külföldinek tekintendő örökös is van; ha a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri. Fontos: hol kell a leltározást kérni. A jogszabály az örök- hogyó utolsó belföldi lakóhelyét jelöli meg általános illetékességi helyként. A hagyatéki leltárba minden olyan ingatlant fel keli venni, amely az ingatlan- nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként be van jegyezve, még akkor is, ha az érdekeltek a leltározáskor azt állítják, hogy az ingatlan nem az örökhagyót, hanem harmadik személyt illet. Természetesen azt, hogy valakinek milyen igénye van az ingatlanra, és azt mivel tudja valószínűsíteni, a leltárban jelölni kell. Az örökhagyó tulajdonaként megjelölt ingatlanra és ingóságokra egyaránt fennállhat- a házastársi ^vagyonközösség. A hagyatéki leltárban pontosan rögzíteni kell az idevonatkozó adatokat is. Előfordul, hogy az örökhagyó hagyatékában takarékbeiét is marad. Ha ez házastársi közös vagyon részét képezi, akkor természetesen csak a felét örökli az örökös. Ahol az elhunytnak gyermekei vannak, eleve nem a házastárs lesz a törvényes örökös. A túlélő házastársnak viszont ezen a részen is haszonélvezeti joga van. A biztosítási összeg nem tartozik a hagyatékhoz, mert az nem a Polgári Törvény- könyv öröklési, hanem a biztosításra vonatkozó szabályai szerint illeti meg a biztosítási szerződés kedvezményezettjét. A viták elkerülése végett a Legfelsőbb Bíróság állást foglalt: mi a sorsa a kedvezményezett megjelölése nélküli kötvénynek. Ha az életbiztosítási szerződésben a kedvezményezettet nem jelölték meg,. és kötvényt sem állítottak ki, a kedvezményezettnek minősülő örökösöket egymás közti visznyukban a biztosítási összeg olyan mértékben (arányban) illeti meg, amilyen mértékben erre öröklés esetén igényt tarthatnak. Érdekes kérdés, hogy az örökhagyó (biztosított) végrendelettel rendelkezhet-e a biztosítási összegről. Értelemszerű, hogy ezt nem teheti. A biztosítási összeg nem az ő vagyona, ami halála esetén át- szállott volna. Dr. K. É. Ittas vezetők ü?.® lset ® siserdkfe A közelmúltban a következők járművezetői engedélyét vonták be ittas vezetés miatt: Palkó József, autószerelő, Nagykáta, Jászberényi u. 89., 3 évre, Kókai Vince, fröccsöntő, Szenlőrinckáta, Dózsa Gy. u. 65., 3 hónapra, Sebestyén András, traktoros, Valkó, Szabadság u. 128., 1 év 5 hónapra, Szigeti Ferenc, vízvezetékszerelő, Pécel, Mihály D. u. 21., 2 évre, Gresszing István, hegesztő, Pécel, Üdülő u. 2., 1 év 2 hónapra, Rákóczi Miklós, festő, Szada, Székely B. u. 59., 2 évre, Plachy István, szerelő, Gödöllő, Mosolygó A. u. 19., 2 évre, Tesánszki Sándor, anyagmozgató, Gödöllő, Mátyás kir u. 22., 2 év 8 hónapra. Markó László, bedolgozó, Csömör, Hegyalja u. 2., 1 évre, Plesa Zoltán, felvásárló, Tápiószentmárton, Jobbágy u. 11/b., 3 hónapra. Kocsis György, gépbeállító, Göd. Vorosilov u. 51., 3 hónapra, Kocsis György, gépbeállító, Göd, Kádár u. 11., 1 év 10 hónapra. menyünket kéri, érdemes-e pert Indítani emiatt. Másik olvasónk, H. J.-né hasonló problémájával keresett fel bennünket. Évek óta bérel a szövetkezeti vállalat egy olyan helyiséget raktárnak, amelynek eredetileg, a bérleti szerződés megkötésekor, használta a galériáját is. A két terület után történt a bérfizetés. A galériát a szövetkezet lebontotta, ezáltal száz négyzetméterrel kisebb lett a használt bérelt terület. A bérbeadó azonban a lebontáshoz való hozzájárulását ahhoz kötötte, hogy őt a régi terület utáni bér illeti meg. Ezt a felek írásban is rögzítették. Ez év elején azonban változás volt a szövetkezet vezetésében, és most már nem akarják a galéria után is fizetni a bért, mondván, hogy a korábbi vezetőséggel történt megállapodás jó erkölcsbe ütköző jogügylet volt, ennélfogva a szerződés érvénytelen. Perrel fenyegetőznek. Olvasónk tanácstalan, bele- menjen-e a szerződésmódosításba vagy bátran nekivágjon a pernek. Nézzük tehát a két olvasónk problémáját. P. M. követelését jogosnak tartjuk. Annyi négyzetméter után, amennyi a fáskamra volt, feltétlenül jár a bér, mégpedig a 32/1979. (IX. 29.) MT számú rendelettel módosított 8/1971. (II. 10.) Korm. számú rendelet meghatározása szerint. Ennél nagyobb területfoglalásért, illetve használatért a bérlőnek szintén fizetnie kell, ebben a felek állapodjanak meg. Ha olvasónknak nem sikerül a bérlővel megállapodnia, forduljon a városi bírósághoz keresetlevéllel. Másik olvasónk panaszáról időközben megtudtuk, hogy az 1980 óta duplájára emelkedett bér és a galéria lebontása miatt akarja a szövetkezet a bér mérséklését kérni. Álláspontjuk szerint a jogszabályi rendelkezés folytán bekövetkezett béremelkedésre tekintettel nem lehet a felek megállapodása semmis — vagyis, hogy továbbra is a régi alapterület után fizetik a bért, mert az a társadalom érdekeibe nem ütközik, illetőleg nép- gazdasági érdeket sem sért. Véleményünk szerint azért sem lehet érvénytelen ez a szerződés, mert ez a tulajdonost az őt ért károsodástól óvja meg. A Polgári Törvény- könyv 355. paragrafusának negyedik bekezdése értelmében ugyanis kártérítés címén nemcsak a károsult körülmény folytán beállott vagyoni érték- csökkenést, hanem az elmaradt vagyoni előnyt is meg kell téríteni. Ennek helyes értelmezése szerint nincs tehát törvényi akadálya annak, hogy a felek olyan szerződést kössenek, amelyben a károkozó a saját érdekében álló károkozása fejében vállalja a károsult teljes kártalanítását, tehát az elmaradt vagyoni előnye folyamatos és rendszeres megtérítését. Lényegében ez történt ebben a jogviszonyban, amikor a szövetkezet az általa béreit üzlethelyiség alapterületét saját érdekében — a tulajdonos hozzájárulásával — csökkentette, és ezzel a tulajdonosnak a hasznokat illetően kárt okozott. Ezt a károkozást a tulajdonos semmilyen jogszabályi alap folytán nem köteles tűrni. Éppen az ütközne véleményünk szerint a társadalom és a dolgozó nép érdekeibe, amely kizárná ezzel ösz- szefüggésben a károkozó felelősségét. Nem lehet alapos a szerződés módosításával kapcsolatos szövetkezeti érvelés sem. Ugyanis o felek jogviszonyában nem változtak meg a körülmények sem. Az időközben beállt változás a törvényes bérekre vonatkozó olyan jogszabályi rendelkezés, amely magasabb bérleti díjak fizetését írja elő. E magasabb bérleti díjak olvasónkat az eredeti szerződési állapot szerint a törvény erejénél fogva illetik meg. Az ellenkező álláspont véleményünk szerint jogszabályellenes és igazságtalan helyzetet idézne elő. Tanácsoljuk, ha nem tudnak kedvező újabb megállapodást kötni, olvasónk vállalja a perrel járó kockázatot. Dr. M. J. Lebuktak az erős fiúk üécgy testvér támadott A négy fiútestvér — egyébként családjukkal három és fél szobás kertes házban laknak — egyik nap veszélyes bűn- cselekményekre ragadtatta magát. S hogy miért? Pénzt akartak szerezni. látszólag könnyen, a szórakozásaikhoz. Négyen együtt nagyön erősnek hitték magukat, olyannyira, hogy úgy látszik, még a törvénytől sem féltek. Valamennyien fiatalkorúak: N. Zoltán tizennyolc éves, Ottó tizenhét, az ikerpár Ferenc és József pedig tizenhat esztendősek. Egyik este Fóton sétáltak, üres zsebbel, de tettre készen. Amikor már besötétedett, nyomába szegődtek egy férfinak, aki a Hársfa vendéglőből tartott hazafelé. Kilesték azt a pillanatot, amikor senki sem tartózkodott a közelben, elgáncsolták és valamennyien rátámadtak. Villámgyorsan kifosztották kiszemelt áldozatukat, aki nem tudott védekezni a túlerő ellen. Letépték a karóráját, és elvették tőle a tárcáját is, amelyben több mint 5 ezer forintot találtak. A négy fiú gyorsan odébb- állt a zsákmánnyal, otthagyva áldozatukat, akinek röviddel később a járókelők nyújtottak segítséget. Lábtörés és zúzott sérülések miatt kórházba kellett szállítani. Az N. testvéreknek azonban, úgy látszik, ez sem volt elég, mert vérszemet kapva, újabb akcióba kezdtek. Nem sokkal a brutális támadás után ismét kiszemeltek valakit, .ezúttal a buszmegállóban. Ez a férfi a pádon ült egyedül, az autóbuszra várakozva, amikor felszólították, hogy adja át a pénztárcáját. Tettlegességre ekkor már nem került sor, és a zsákmány is jóval kevesebb volt, mint előző alkalommal. Az érthetően megrémült ember átadta a nála levő 250 forintot, maid miután- a támadói eltűntek, feljelentést tett a rendőrségen. A rendőrök forró nyomon elfogták a négy N. testvért, akik rövidesen a fiatalkorúak bírósága előtt felelnek azért, amit elkövettek. Romlott hús, rossz hűtőszekrény Csődbe ment az üzlet Mostanában egyre több üzlet portálján jelenik meg a tábla, hogy szerződéses bolt. Az esetek túlnyomó többségében az új forma jól beválik, ami megmutatkozik egyrészt a lakosság jobb ellátásában, másrészt abban is, hogy a boltvezető tisztességes hasznot tesz zsebre minden hónapban. Ez utóbbinak a mértéke sok mindentől függ, de döntő szerepet játszik a szakértelem, a munkakedv, és az önállóságot is feltételező üzleti érzék. Harmadik licitálásra Kétségtelen, hogy olyan esetek is előfordulnak, amikor nem minden jön * össze. Amennyiben a boltvezető struccpolitikát folytatva nem hajlandó tudomásul venni a bajokat, csődbe jut és — ami ennél sokkal súlyosabb — összeütközésbe kerülhet a törvénnyel. A Vác és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat 120-as számú verőcemarosi húsboltja tavaly június 1-én került szerződéses üzemeltetésbe. A boltvezető Csölle Alajos volt november 15-ig, tehát valamivel több mint négy hónapig. A huszonhét éves fiatal férfi a szabályok szerint megfelelt a szükséges kívánalmaknak. Tíz évvel ezelőtt húseladói képesítést szerzett, és tanulóévei alatt a verőcemarosi boltban dolgozott. Később más üzletekbe került, de a múlt év február 1-től ismét történetünk színhelyén, a 120-asban tevékenykedett. Tisztában lehetett tehát azzal, hogy milyen követelményeket kell vállalnia egy húsboltban és a helyi körülményeket is ismerte. A vállalat előlegezte Annak idején, amikor az újságban olvasta, hogy megpályázható a szerződés — és vállalati körlevélben is részletesen tanulmányozta a feltételeket —, úgy találta, hogy ez a lehetőség neki éppen megfelelő. A pályázatra ketten jelentkeztek, és harmadik licitálásra Csölle Alajos lett az egyszemélyes bolt szerződéses vezetője Elöljáróban ismertették vele a feltételeket, melyeket elfogadott. Ennek értelmében a megrendelt és leszállított húst — a sertés és a marha mellett hentesárut, baromfit, halat — 'hetenként kétszer, kedden és pénteken szállították. Ezeknek az ellenértékét a Vác és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat előlegezte és fizette ki a termelő vállalatnak. A boltvezetőnek pedig nyolc na- pon belül, a bevételből ki kellett egyenlítenie a számlát. S még egy alapvetően fontos dolog a fe.tételek közül, amit szerződéskötéskor ismertettek; a berendezések karbantartásáért a boltvezető felelős. Csölle tisztában volt azzal, hogy a húsbolt létezéséhez elengedhetetlenül szükséges kellék: a háromajtós hűtőszekrény gyakran elromlik, hiszen korábban is rendszeres látogatói voltak a szerelők. Szóbeli ígéretet kapott, hogy a vállalat csináltat egy nagyjavítást, de ez nem történt meg. A hűtőszekrény tehát nem működött rendesen, ám a fiatal férfi — bár szakképzett húseladóként pontosan ismernie kellett a következményeket — nem végeztette el a javításokat. Ennek okára a rendőrségi kihallgatások során sem tudott magyarázatot adni. A nem megfelelő hűtésnek pedig súlyos anyagi kárral járó következményei voltak. Az ellenőrök három alkalommal jártak a 120-asban, és mindig találtak olyan romlott, vagy romlásnak induló árut, amit elkoboztak. Ezen túlmenően Csölle Alajos — bevallása szerint — hetenként mintegy tizenöt kiló húst kidobott, amit nem talált fogyasztásra megfelelőnek. Végül pedig bejelentette, hogy fizetésképtelen. B£T • • • ••• S&elcsosnsok a bevételből Csölle Alajos a szerződés felbontásakor 151 ezer forint értékű áruval nem tudott elszámolni, s ezért megindult a rendőrségi vizsgálat. Nem nehéz kiszámítani azt, hogy az általa bevallottan kidobott hús, valamint az elkobzott áruk értéke a hiánynál jóval kevesebb. Kétségtelen az is, hogy a leszállított cikkeket — ha nem tudta megfelelően tárolni — nem volt köteles átvenni. Visszáruzásra azonban mindössze két esetben került sor. A továbbiakban arra is fény derült, hogy a hiány nem kizárólag a rossz hűtési lehetőségekből adódott. A boltvezető ugyanis — bár nyilvánvalóan anyagi gondjai voltak — kölcsön-is adott a bevételből, egy alkalommal négyezer, máskor tizenkétezer forintot. A rendőrségi vizsgálat szerint Csölle Alajos, a verőcemarosi 120-as húsbolt volt szerződéses üzletvezetője alaposan gyanúsítható sikkasztással, ezért vádemelési indítványt tettek a Vác városi Ügyészségnek. Gál Judit Elvesz!ele a cscimsgak ? Mindkelfsn felelősek Egy vállalat a postaigazgatóságon bejelentette. hogy rendszeresen több csomagot szokott feladni. Ezekből azonban kilenc elveszett. Bemutatta átadási könyvét is. Ebben a postai alkalmazottak igazolták az elkallódott csomagok átvételét. A posta a vállalatot kártalanította. Tíz nap rendeletss mi A kereskedelmi dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 4/1972. (III. 16.) BkM számú rendeletet a 3/1985. (IV. 20.) BkM számú rendelet módosította. Felsorolja többek között, ki nem foglalkoztatható belkereskedelmi hálózati egységekben és ki nem vállalkozhat szerződéses rendszerben működő üzlet vezetésére. (Kereskedelmi Értesítő. 10. szám.) A Itat egészség ügyi egyezmény jött létre hazánk és az NSZK kormánya között, amelyet részletesen közöl a , Magyar Közlöny 21. száma. A népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről, a tanácsokról kiadott törvényeket a Tanácsok Közlönye 7. száma is tartalmazza. _ A kitüntetett szövetkezetekről, az elnökök személyében bekövetkezett változásokról a MÉM Értesítő 6. száma ad tájékoztatást. Nem sokkal később kiderült, hogy a vállalat feladással megbízott dolgozója sikkasztotta el a kilenc csomagot. Üzelmeit megkönnyítette, hogy a postai dolgozók a csomagok átvételét anélkül igazolták, hogy azokat megszámolták volna. A sikkasztó ellen, aki más bűncselekményeket is elkövetett, rendőrségi eljárás indult. Ilyen előzmények után a postaigazgatóság a vállalat ellen pert indított, amelyben a kilenc csomagért kifizetett kártérítés visszafizetését kérte. Az első fokú bíróság a keresetet elutasította, mondván: a sikkasztást a postai alkalmazottak mulasztása tette lehetővé. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróig álláspontja az volt hogy a történtekért mind a vállalat, mind a posta alkalmazottai egyformán felelősek. Ezért a vállalatot a Kártérítésül kapott összeg fele részének visszafizetésére kötelezte.
