Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

Kedvrontó Hol tart a művelődési ház? A kérdést a minap tette fel egyik ismerősöm, miután bosszúsan elmondta frissen szerzett tapasztala­tait. Megtudta, hogy a ve­resegyházi művelődési köz­pontban vetítik a Gandhi című filmet. Betért tehat. hogy a világhírű angol— indiai alkotás felöl érdek­lődjön. Az előtér látványa azonban elvette a kedvét még a kiváncsiskodástól is. Tömény cigarettafüst, alko- holmámorban leledző tizen­évesek. trágár beszéd ... A büfé melletti falon pe­dig ez olvasható: A han­goskodást és a rendbontást kérjük mellőzni! Továbbá: Szeszes italt 18 éven aluli személy az intézményben nem fogyaszthat. Vajon nem vonzanák-e az egyébként érdekes prog­ramok a közönség szélesebb rétegeit, ha ezek a taszító jelenségek nem volnának? H. D. H M A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 'XU. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM 1985. MÁJUS 29., SZERDA Megszűnt munkahelyekre! jöttek Külföldi vevőnek varrnak Mindkét feltételt teljesíteni tudták A vérségiek kitüntetése Vörös zászló úttörőknek Árammérőgyár Támogatás nyugdíjasoknak A Ganz Árammérőgyárban úgy döntöttek, hogy a legutób­bi kommunista műszak mun­kabérét, 125 ezer forintot, a vállalat nehéz helyzetű nyug­díjasainak megsegítésére for­dítják. A szakszervezeti és a nyug díjasbizottság mindent megtett azért, hogy a volt dol­gozóik mielőbb hozzájuthassa­nak a támogatáshoz. ß nap programja Május 29-én. Gödöllő, mű­velődési ház: Szigorúan köz­érdekű. Beszélgetés Kamarás István és Vferga Csaba szo­ciológusokkal, 10 órakor. Gö­döllő, helytörténeti gyűjte­mény: Hudetz József állatfo­tói, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz.: Kresz Albert fotóművész Tokaji képek című kiállí­tása, megtekinthető 9—16 óráig. Az az idegen, aki ,a Galga mente egyik kisközségének, Uomunyncm a főutcáján sétál hétköznap, az egyik ház ao- lakai mögött népviseleten asz- szohyokat lat, amint íaradha- tatianul hajlonganak a varró­gép fölé. Ami az idegennek csodálkozásra ad okot, az a helybélieknek már megszo­kott. Csaknem öt éve, hogy ott működik a Gaigamácsai Galga-parti összefogás Ter­melőszövetkezet varróüzeme. Kosárfonás után Zabó Ottó üzemvezető a közelgő első félévi mérleg számhalmazait tanulmányoz­ta, amikor felkerestük, hogy a munkájukról érdeklődjünk. Mielőtt kérdéseinkre választ adott volna, boldogan jegyez­te meg, időarányosan i teljesí­tették eddigi tervüket. — Ez a kisüzem az ikladi, az aszódi és a gaigamácsai tsz egyesülése után jött létre. Magam már jóval az egyesü­lés előtt itt dolgoztam, a la­katosüzem vezetőjeként. Mi­vel eredeti foglalkozásom a vasmegmunkáláshoz kapcsoló­dik, nagyon meglepődtem, amikor kértek, vállaljam e! ennek az,üzemnek a vezetését itt Domonyban. Egy kicsit tar­tottam tőle, de aztán vállal­tam. Kézilabda Negyven a Nagykőrösnek A tizedik ' bajnoki forduló újabb sikereket hozott a GSC férfícsapa tatnak. Nagykőrö­sön a kánikulai melegben nagy különbségű győzelmeket arattunk. A felnőttek ezzel felzárkóztak a középmezőny­höz. az ifisták megerősítették dobogós helyezésüket, jelen­leg másodikak. GSC—Nagykőrös 40-21 (19-12) GSC: Csikós — Balogh P. (i), Szabó l. (9). Urbán (6), Horváth (5), Hegyi (10). Szlif- kg (1)■ Csere: Malizs (5). A 10. percben már eldőlt a mérkőzés sorsa, ötgólos előnyt szereztünk és a félidő hajrá­jára már hétre nőtt a különb­ség, Szlifka derékfájdalma miatt elsősorban az ő helyén és beállóban voltak eredmé­nyesek; a körösiek a mieink pedig átlövésekből és gyors in­dításokból érték el góljaikat. A második játékrész is nyu­godt körülményeket hozott számunkra, s a 45. percben már tíz góllal vezettünk. A végén csak azon izgultunk a kispadon. hogy meglegyen a negyven. A i körösiek ellen még azt a luxust is megenged­hettük, hogy legkevesebb 15 ziccert kihagytunk. GSC ifi—Nagykörös ifi 33-16 (19-8) GSC ifi: Imre — Surányi (2), Szabó (10), Hevér, Pocsai (8), Szekeres (7). Hajdú (6). Ballagásuk miatt Bátori és Rusai nem utaztak el Kőrös­re. Ennek ellenére a tartalé­kos csapat végig magabiztosan vezetett. Ez az eddigi legna­gyobb különbségű győzelmük a bajnokságban. Jöjj' Imre. Szabó. Pocsai. A mérkőzések érdekességé­hez tartozik, hogy a galgahé- vízi dr. Basa Antal jgyedül vezette a találkozókat a négy csapat közmegelégedésére . M. G. Kézilabda A veresiek válaszoltak Egymást követő napokon játszott két bajnoki mérkő­zést a Veresegyházi KSK női kézilabdacsapata. Először a Göd otthonában léptek pályá­ra. Göd—Veresegyház 11-11 A hazaiak gyors indítások­kal szerezték góljaikat, a ve­resiek viszont, noha fiatalabb csapattal, ésszerűbb játékot mutattak be. A félidőben a gödiek még két góllal vezet­tek. de a folytatásban a len­dületesebben támadó vendé­geknek sikerült megszerezniük az egyik pontot. Másnap a Kernád látogatott a veresi sporttelepre. Veresegyház—Hernád 24-18 A lányok méltó választ ad­tak az ősszel Hernádon el­szenvedett vereségre. Ott csak kél góllal kaptak ki, most vi­szont háromszoros különbség­gel győztek. A helyenként sportszerűtlenül védekező her­nádiak közül többen kaptak kétperces kényszerpihenőt. Az emberelőnyöket jól kihasznál­va nyertek a veresiek. A kö­vetkező fordulóra két hét múl­va kerül sor. Az ellenfél Pi- lisszentiván lesz. A két mérkőzésen a követ­kező összeállításban léptek pályára a veresiek. Gerhát — Tomcsányi, Har- cosné, Kelemen, Gerhát, Hu- szánk, Németh, Bokros. —■i Mn;ii Ezüstnyereg. Színes olasz westernfilm. Csak 4 órakor! Sortűz egy fekete bivalyért. Színes magyar film. 6 és 8 óra­kor. — A varroda dolgozói az egyesülés után megszűnt kü­lönböző munkahelyekről jöt- ,tek ide hozzánk. Többségüket személyesen is ismertem, mert nem sokkal előtte kosárfonó­ként is dolgoztak nálunk, ök is féltek eleinte a varrástól, mert a kosárfonástól megdur­vult a kezük, s alig tudták be­fűzni a cérnát a géptűbe. — Ilyen előzmények után indult a termelés lő asszony munkájával. Az első megbízó a budapesti Főnix Háziipari Szövetkezet volt. Csak bér­munkát válla’tünk. ezért mindjárt minőségi munkát kértek tőlünk. A minőségben semmiféle engedményt nem adtak, de az asszonyok gya­korlatlansága miatt a szállí­tási határidőt módosították. Az asszonyok becsületére le­gyen mondva, mindkét felté­telnek eleget tettek. Ez nagy szó vo’t, hiszen ettől tették függővé a további munkákcCt. Gödödnek is — Tudomásunk szerint, az akkor varrott tréningruhákat, férfi- és női pólókat, hálóinge­ket az összes szocialista or­szágba exportálták. Az első évi tervezett 800 ezer forint helyett egymillió 200 ezer fo­rint értékű terméket varrtunk meg. A következő évben-már két és félmilliót kaptunk. Az­tán az állandó jó minőség ré­vén új gépeket vásárolhat­tunk, és tízzel növelhettük a létszámot is. Tavaly a négy­milliós tervet teljesítettük túl. Ez az összeg hatalmas ruha­mennyiséget jelent. Tréning­ruhából például évente hat­vanezret készítünk. — Az elmúlt év első felé­ben váratlanul kevés megren­delést kaptunk. Egy másik megbízót is keresnünk kellett. Választásunk a Gödöllői Dia­na Ruhaipari Szövetkezetre esett, ök — ialán próbaképp — kis mennyiségű gyermek­szoknyák és női dívatnadra- gok varrását bízták ránk. Annyira meg voltak vele elé­gedve, hogy rögtön nagyobb rendelést kaptunk. Mint utó­lag megtudtuk, az első szállít­mányunk Hollandiába és az NSZK-ba, ment. Szigcrú me ó Mivel régi megbízójuk idő­közben újra a megszokott mennyiségű bérmunkát adta, lehetőségük nyílt egy kisebb részleg megnyitására 13 dol­gozóival, Ikladon. A reklamá- ciómentes szállítmányok is jelzik, nagyon szigorú a házi meo. Ezt a munkát Domony­ban Faska dpzsefné, Ikiadpn Kovácsné Szvitan Milada lát­ja ei. Az utóbbira azért is büszkék, mert saját szorgal­mából elvégezte a ruhaipari szakközépiskolát. Most mind a két üzemrészben rövid sportnadrágot varrnak. A szemre egyszerű ruhát 16 mű­velettel állítják össze. Napi kétszázat csomagolnak. K. I. Cs. A KISZ KB vörös selyemzászlaja az ötödikes pajtások kezében, nyitói, a csapatvezetőség tag­jai, akik közül Fehér Mihály- né csapatvezető-helyettes Űt- törővezetői Érdemérmet, Fo­dor, Jánosné rajvezető pedig a KISZ Központi Bizottsága di­csérő oklevelét kapta tényke­dése elismeréséül. A csapat­gyűlést zászlóátadás zárta: a csapatzászlót a hetedikesek vették át a búcsúzó nyolcadi­kosoktól. A gyermeknap Versegen az előző évek hagyományait kö­vetve zajlott le, mégis külön­bözött minden eddigitől, mert olyan eseményre is sor került, amilyenre az iskola történe­tében még nem volt példa. Az események sorát a dél­előtti ünnepélyes csapatgyű­lés nyitotta meg, majd felavat­ták az új kisdobosokat és út­törőket. Az avatás ünnepélyes percei után még ünnepibb pil­lanatok következtek: Klíement Tiborné, az úttörőszövetség or­szágos elnökségének tagja át­adta a csapatnak a KISZ Köz­ponti Bizottsága vörös selyem­zászlaját, a legmagasabb ki­tüntetést, amit úttörőcsapat ki­magasló munkájával elnyer­het. Ezután az őrsök és a pajtá­sok egyéni értékelésére került sor. Összesen ötvenegy kisdo­bos és úttörő kapott dicsérő oklevelet, illetve egy részük kiváló kisdobos és úttörő ki­tüntetést, s mellé játékot vagy könyvjutalmat. Az eredménynek részese: voltak a mozgalmi élet irá­AsTÓd Kortársi gyűjtemény B. M. Mint annak idején hírt ad­tunk róla, a. városi művelődési ház és az aszódi múzeum együttműködésével kortársi képzőművészeti gyűjteményt terveznek. Most arról számol­hatunk be, hogy a Petőfi Mú­zeum új kiállítási termének teljes elkészültével szombaton, május 31-én 15 órakor Balazs Gézáné, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese megnyitja a kiállítást. ■ Az eí múlt években a városi művelődési központban, a Gö­döllői Galériában kiállító mű­vészek több alkotást adomá­nyoztak az intézménynek. Húsz alkotó negyven műve kapott helyet az újjáépített ki­állítási teremben. Többnyire olyanok, amelyek a néphagyo­mányokban. -művészetben gyökereznek. így ez a tárlat kapcsolódik a múzeum álta­lános néprajzi gyűjtőmunkájá­hoz. Gyarapítása a két intéz­mény közös feladata. Az -aszódi gyűjtemény szep­tember 15-ig, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óiráig te­kinthető meg. Ipari Műszergyár Megújhodott a Motor Kézhez kaptuk a Motor, az ikladi Ipari Műszergyár új köntösben megjelent lapjának első számát. Elődjét az üzem nyomdájában . állították elő. amely' nem adott lehetőséget olyan kivitelre, mint amilyen­re a Komáromiban nyílik mód. A formai megújulást szeret­nék a tartalommal is követni, amire garancia a felelős szer­kesztő személye, aki hivatásos újságíró. A Motor ezentúl ha­vonta jelenik még. s így job­ban nyomon követhetik a gyá­ri eseményeket. Nem kevésbé fontos törekvés, ennek Király László pártbizottság) titkár adott hangot beköszöntőjében, a dolgozók véleményének, kez­deményezéseinek nyilvános­ságra segítése. Kívánunk új­jászületett laptársunknak sok olvasót, nekik pedig friss, jól szerkesztett újságot. Reméljük, az új szerkesztőséggel az ed­diginél szorosabb, gyümölcsö­zőbb együttműködést sikerül kialakítani, hiszen arra, ami az Ipari Műszergyárban törté­nik, föltehetően nemcsak az üaembeliek kíváncsiak, hanem a körzetben élők széles tábora. Inkább ide a poharat Mit értünk mértékletességen? Akaratlanul csöppentem a vita közepébe, ahol többen ar­ról beszéltek, hogy. az alko­holizmus szükségszerű velejá­rója a modern társadalomnak, s volt, aki ezt az állítását szá­mokkal igazolta: 1960 és 1980 között 76 ezerről 240 ezerre emelkedett az alkoholbetegek, és megháromszorozódott a májzsugorodásban . elhaltak száma. Dr. Zsombori Jenő or­vos ismerősöm ezt a számot cáfolta, mert véleménye sze­rint nincsenek igazolt ada­taink, csupán becslésekre ha­gyatkozunk. Nem ok Hogy az utóbbi öt évben mi­ként alakult a leírt szám, er­re á kérdésemre nem kaptam választ. Szokoly István, a hé- vizgyörki művelődési ház dol­gozója, aki szabad idejében szenvedélyes motorkerékpáros és sokszor megfordul közeli, távoli községekben egyaránt, nagyon érdekes jelenségre hív­ta fel a figyelmet^ amikor el­mondta, hogy környékünknek alig van olyan települése, ahol az elmúlt egy-két évben ne szaporodott volna a szeszes italokat árusító presszók, bisztrók, italboltok száma. — Olyan község is akad, ahol minden ötszáz lakosra jut egy szeszkimérés — mondta — ugyanakkor négy-, vagy öt­ezer emberre esik egy , sport­pálya, s talán százezer emberre jut egy strandfürdő. Elgondol­kodtató észrevételek, s talán szükséges intézkedések megtéT telére sarkalló megállapítások. Az orvos viszont nem az italboltok szaporodását okolja az alkoholisták számának emelkedéséért, bár bevallja, hogy az alkohol az alkoholiz­musnak nélkülözhetetlen kel­léke, ám nem oka. — Az alkoholos italok fo­gyasztása — magyarázza Zsombori Jenő, társadalmi igényként van jelen napjaink­ban, s a fogyasztás évezredes múltban és sajátos nemzeti hagyományokban gyökerezik. A felnőttek nagy többsége az elfogadott szokások és mérték szerint fogyaszt alkoholt. A ki­sebbség — de ez a kisebbség sajnos növekszik —, a mérték­telen ivó. akik közül az alko­holbetegek kikerülnek, ök azok, akik szívesen és jól rej­tőznek az előbbiek nagy tö­megében, akik között vannak a teljesítményükre büszke nagyivók és az ital szeretetét leplező zugivók egyaránt. ) Jó volna Még elemi iskolába jártunk együtt elhunyt ismerősömmel, aki alig múlt húszéves és már alkoholistaként tartották nyil­ván, Egyik alkalommal a presszó sarkában, ahol szoká­sos kávémat fogyasztottam, le­ült mellém. — Jó lenne mérté­ket tartani az ivásban, mert lemondani nem tudok róla. De mennyi leh.et az, ami a mér­tékletességet jelenti? — kér­dezte, már eléggé borgőzös ál­lapotban. Most én is feltettem az orvosnak a kérdést: — mit értünk mértékletességen? A gyereknek — A napi kétszer fél deci tömény, vagy a kétszer két de­ci bor, esetleg a kétszer fél liter sör hosszú Ideig elfo­gyasztható jelentősebb egész­ségügyi károsodás nélkül — hallom a választ, majd a foly­tatást. — Azt is mondhatjuk, senki sem költhet napi 20—25 forint­nál többet alkoholra egészsé­gének veszélyeztetése nélkül. Lehet, hogy igaza van az orvosnak, de sokaknak neh,éz próba az első pohár bor után megállni és a többit visszauta­sítani. Az emberi közösségek­ben kialakult italozási szoká­sok inkább az ivás mértékte­len megszerettetését szolgál­ják. Most nem a kirakatok vonzó reklámjaira gondolok elsősorban, ahonnan százféle ital kínálja magát az utcán sé­tálónak, hanem a családi, ba­ráti és munkahelyi koccintá­sokra. Ki ne hallott volna hajnalig tartó, dáridórtak beillő név­napokról, ki he hallott volna részegség be fulladt vállalati, szövetkezeti kirándulásokról, a falusi focimeccseket követő borgőzös italozásokról. Sokan tudnának beszélni az első nye­let alkohol elfogyasztásáról, amikor az apa adta gyereke kezébe a poharat. Erős ember Elfogadott gyakorlat, hogy hizonyos alkalmakkor il­lik legalább a szalonspiccig el­jutni, mert a kínálás vissza­utasítása egyenlő az illemsza­bályok megsértésével. Ismer­jük a szeszhez fűződő gyógyí­tó, erősítő, betegségmegelőző hatásokról szóló hiedelmeket és babonákat, s azt is. hogy az az erős ember, aki az asztal alá issza társát. Mindezek a nézetek akarat­lanul propagálják az alkoholt Mert ki akar anyámasszony katonája lenni, ki viseli el szí­vesen a tejfelesszájú jelzőt? Inkább ide a poharat! — De vigyázat! — ’ figyel­meztet az orvos. — A jövőnk van veszélyben, mert látjuk, hogy az ivás szokása a fiatalok között terjed leginkább, ezért a mértéktelen italozás elleni küzdelem egyben a jelen és a jövő nemzedékek szellemi és testi egészségének megőrzés séért folyik. És ez az egész, társadalom, vagyis valameny- nyiünk közös ügye. Megéri a közös cselekvést. Tercsik Mihály ISSN 10133-1957 ‘(Gödöllői Hírlap)"

Next

/
Oldalképek
Tartalom