Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM 1985. MÁJUS 29., SZERDA A külterület nem távolság Iskola az árnyas fák alatt Nyáron napközis tábor lesz belőle Színvallás A szemünk láttára A ceglédi külterületi isko­lák közül legnagyobb a Budai úti általános iskola. Jó a vo­nat- és autóbuszközlekedés, így mondhatjuk, hogy nincs az isten háta mögött. Az is­kolában a technikaiakkal együtt huszonketten dolgoz­nak. A pedagógusok legtöbb­je Ceglédről jár ki tanítani. Donkó Dénes és felesége 15 éve tanítanak ebben az isko­lában. Azóta itt is élnek. Kis kertészkedők — Nagyon szeretünk itt lakni és dolgozni — mondja a feleség — néhány év múlva nyugdíjba megyünk mindket­ten, s itt szeretnénk élni to­vább nyugodt körülmények között. Az igazgatóhelyettes, Rátóti Istvánná 1957 óta tanít itt. A beszélgetésre az iskolákért akácfáinak árnyékában lévő pádhoz invitál. — Az iskolának hat épülete van, ebből nyolc tanterem, van tornaszoba műhely és három szükségtanterem is. A 300 négyszögöles konyha­kertet a gyerekek művelik. Mód Vilmos matematika—mű­szaki szakos tanár vezetésé­vel, aki szeretett már koráb­ban is kertészkedni, így nagy örösnmel vállalta a konyhá­kért vezetését. Vannak termő gyümölcsfáik, fóliaházuk. Mód Vilmosné is itt tanít, de jelenleg gyesen van a ki­sebbik fiukkal, Karcsikéval, ö matematika—fizika szakos tanárnő. Megszerette a kör­nyezetet, alig várja már, hogy jöhessen tanítani. Gyümölcs, zöldség, termelőtől A szabadpiaci árak, ezen be­lül különösen a zöldség és gyümölcs árai azok. amelyek leggyorsabban igazodnak a ke­reslet-kínálat törvényeihez. A reális árviszonyok befolyáso­lására és a kínálat bővítésére hozta létre a Dél-Pest megyei Áfész a zöldség- és gyümölcs- termesztési szakcsoportjait. Ezek működéséről beszélget­tünk Horgos István csoportve­zetővel. — Milyen meggondolás alán­ján kezdeményezték a szak- szövetkezetek megalakítását? — Az Áfész hosszú évek óta kiemelt feladatának tekinti a kistermelők támogatását. Kü­lönösen a zöldségtermeléssel foglalkozók állnak az érdeklő­désünk homlokterében. A köl­csönös érdekeket szolgáló, szo­rosabb kapcsolatokért évekkel ezelőtt 2 szakcsoportot alakí­tottunk. Az egyik Csemőben, a másik Albertirsán működik. A szakcsoport és az Áfész érté­kesítési és felvásárlási szerző­dést kötött olyan zöldségfélék termesztésére, amelyek előse­gítik Cegléd és vonzáskörzeté­ben a lakosság jobb ellátását. Különösen a fólia alatt hajta­tott zöldségfélékre nagy az igény. Ezek: a paprika, a pa­radicsom. az uborka és a ká­posztafélék. A két szakcsoport 97 tagot számlál. A tagok 40 százaléka állami támogatással vásárol fóliát, tartóelemeket. A növényvédő szereket nagykereskedelmi áron szerez­hetik be. A kerti kisgépeknél is, kedvezmény illeti meg a szakcsoport tagjait. A megtermelt árut az Áfész boltjaiban értékesíthetik, na­pi áron. így a vásárló is jól jár, mert friss és olcsóbb áru­hoz jut, mivel a közvetlen szál­lítás miatt egyéb költségnöve­lő tényezők nem jelentkeznek. — Fejlődött-e a Budai út 1957 óta? — kérdezzük Rátó- tinét. — Sok szép új ház épült. A környező tanyákról is so­kan ide költöztek. Az iskolá­ban 232 gyerek tanul. Tíz éve két nagyobb helyiségből tor­naszobát alakítottunk ki es azóta működik a napközi is. A három kisegítős csoportunk gyermekeinek legtöbbje álla­mi gondozott. Nevelőtestüle­tünk külön figyelmet fordít nevelésükre és ha kikerülnek az iskolánkból, figyelemmel kísérjük életútjukat. — Másak az itteni gyere­kek, mint a városiak? Nincsen betonfal — Szerintem semmivel sem — mondja Pozsár Ambrusné párttitkár. — Érzelmileg gaz­dagabbak, ami a környezet­nek köszönhető. Lényegében az itteni emberek jó lakás- körülmények között élnék, nem ismerik a betonfalakat. — Felénk nem akad már a Móra Ferenc megírta tanyasi csizmás gyerek — mondja Rátótiné. Időközben megérkezett Oláh István, a külterületi általános iskolák igazgatója. — Mi hiányzik ebből az is­kolából? — kérdéütüR tőle. — A. tárgyi feltételek adot­tak. Nyáron itt a helye a nap­közis tábornak is. A kollégák a legkorszerűbb oktatási esz­közökkel dolgoznak. Az olaj­kályhafűtést a közeljövőben kicseréljük villanyfűtésre. A szülők és az iskola kapcsolata nagyon jó. Részt vesznek az — Milyen értékben termel­nek? Kik a legjobbak a szak­csoport tagjai közül? — Tavaly. 1984-ben 2.5 mil­lió forint volt a két szakcso­port forgalmi értéke. A leg­szebb árut és legkorábban Plutzer Lénárd, az albertirsai szakcsoport elnöke szállítja. A tagok közül többen gyümölcs- termesztéssel is foglalkoznak. A nyári alma körte, ősziba­rack szabad piacra megy, míg a téli almát exportálják. Min­dig szép árut termel Lugosi János és Fehér Endre, a cse- mői szakcsoport tagjai. — Érezhető-e a piaci és a bolti ellátásban a működésük eredménye? — A bolti ellátást alapve­tően meghatározzuk, de a pia­ci hatásunk kicsi. — Bővül-e a szakcsoport lét- száina? — A szakcsoportok az új be­lépőket szívesen íogadiák és az Áfész több jelentkező esetén kész új szakcsoportot alakíta­ni. Ez a lehetőség Csemőben áll fenn. ahol nemrég több száz telket adtak tartós hasz­nálatba. Az Áfész várja és tá­mogatja a zöldség- és gyü­mölcstermesztés iránt érdek­lődő termelőket — hangsú­lyozta Horgos István. K. S. Évfordulók Látványos, tanulságos had­történeti kiállítás nyílik ma, szerdán délután 17 órakor a ceglédi helyőrségi művelődési központban. Évfordulók cím­mel. Péterváry István hivatá­sos tiszthelyettes gyűjtemé­nyének egy fontos fejezetét láthatja a közönség, június 7-ig. iskola környékének rendezésé­ben, az ünnepségeken segít- keznek. Az apróbb hibákat is kijavítják szívesen az iskola- épületben. Elismert csapat Az úttörőcsapat Esze Tamás nevét viseli. A csapatvezető Reznák Anna. — Hat éve vagyok csapat- vezető. Munkánkért két évvel ezelőtt kitüntetést kaptunk. A gyerekek véleményét figye­lembe véve alakítjuk a prog­ramokat, ezért számíthatunk a sikerre. A karneválok és a sportnapok külön népszerű­ségnek örvendenek. A tanulók egy része mesz- szebb lakik az iskolától. — Két és fél kilométerről járok az iskolába — mondja Mákos András. — Télen busz- szál, jó időben kerékpárral vagy gyalog. Szeretem a ta­náraimat és minden segítséget megkapok ahhoz, hogy majd a gimnáziumban megáll jam a helyemet. Most 7. osztályos vagyok, s a legtöbb időt ta­nulásra fordítom. Szeretnék megint kitűnő lenni és szeret­nék továbbtanulni maid. Gál György A ceglédi városi könyvtár gyermekkönyvtára az általá­nos iskola nyolcadik osztályát végző olvasóinak ballagási ün­nepséget rendez, a piactéri gyermekkönyvtárban. Az ese­mény lassan évenkénti hagyo- I mánnyá válik: a gyerekek könyvtárából kinőtt tizenéve­seket elbúcsúztatják, hogy az­után a felnőttek könyvtárában lássák viszont őket. Tisztelt Szerkesztőség! A Ceglédi Hírlap 1985. május 18—i számában megjelent A jutalom című cikk. Tantestüle­tünk nevében kérem, hogy a mellékelt válaszunkat szíves­kedjenek közölni, mivel úgy ítéljük meg, hogy a cikkben foglaltak hamis tényanyaga és rosszindulatú, ironikus hang­neme sértő és tekintélyromboló kollektívánkra. Köszönettel. Vígh Ferenc igazgató. Keres­kedelmi és Vendéglátőipiari Szakmunkástképző Iskola. Ceg­léd. Válasz a kérdésre. Így illik. Így becsületes. Né­ma gyereknek anyja sem érti a szavát. Még az újságíró (—es) sem. A megértés egyik alapja az, hogy tudjon az em­ber olvasni. Persze az sem 6rt, ha ismeri és tudatosan al­kalmazza helyesírási szabá­lyainkat. esetleg nyelvhelyes­ségi, mondatszerkesztési gya­korlatában megfelelő készség­gé' rendelkezik. Mindez nem jellemző a Ceglédi Hírlap 1985. május 18-i, szombati számában A ju­talom címmel megjelent cikk írójára. Az sem. hogy túlzot­tan ismeri az iskolákban éven­ként, és már több évtizede megrendezett versenyek elne­vezését. Tőle pedig, azt hi­szem, elvárható lenne. Vag37 ha mégsem, legalább megkér­dezhetné. Ő ezt nem teszi, ö inkább ír, ironizálva, bántón. Természetesen nem az igazat (ehhez kellene tudni olvasni). Hátukon a házuk Vándortáborozás Cegléd legrégibb általános iskolája az, amely Földváry Károly nevét viseli. \ névadó emlékét minden évben meg- ünneplik, úttörőcsapatuk gon­dozza a temetőben az 1843-as Földváry Károly sírját, és az iskola falán elhelyezett emlék­tábláját. Mozgamals úttörőévet hagynak maguk mögött. Lel­kesen dolgozott tizenhét szak­körük, a pályaválasztás‘ öt fa­kultációs csoport készítette elő. Az iskolában erős oldal a nyelvtanulás: van szakosított tantervű német és angol sza­kos osztály. Az iskola megnap- ta már. a Kiváló úttörőmun­káért kitüntetést, csapatuk pe­dig tavaly 5. lett az országos Körösi Csorna Sándor emléké­re rendezett országos vetélke­dőn. Az úttörő rajok több vá­rosbeli KISZ-alapszérvézettel és szocialista brigáddal tarta­nak jó kapcsolatot. A tanév utolsó heteiben na­pirenden levő fontos téma már a táborozás. Az iskola úttörői­nek legkedveltebb táborozási formája a „hátamon a há- zam”-forma vándortáborozás, felkeresik az ország történel­mi nevezetességű, szebbnél szebb helyeit. A békehónap keretében Cegléden több munkahelyen tartottak fórumot, ahol a há­zigazdák a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­nak vezetőivel és munkatár­saival találkozhattak. Egymás országainak, népeinek jobb megismeréséhez sok adalékkal járult hozzá ez az alkalom. A Fűrész-, Lemez- és Hor­dóipari Vállalat gyárában Va- sziljev Valerij, az SZKTH igazgatóhelyettese, a műszaki tudományok kandidátusa tar­tott figyelemre méltó tájékoz­tatást a szovjet—magyar tu­dományos és technikai kap­csolatokról. Sok más között nagy jelentőségű az energetika közös fejlesztése, a fűtőanyag­A mostani ünnepségen Bőhm Edit előadóművész és Rév Ta­más gitáros közreműködésével a Sóderparti című irodalmi mű­sor hangzik el. Jutalomköny­vet kapnak búcsúztatás előtt a legszorgalmasabb, legtevéke­nyebb nyolcadikos olvasók. Az esemény május 30-án délután 15 órakor kezdődik. ő ugyanis SZIM-versenyt ol­vasott az oklevélen, amelyen valójában az alábbi szöveg áll: Kiss Gábor I. éves tanuló­nak a szakács szakmában az 1984/85. tanévben az iskolai „SZKT’'-versenyen elért I. he­lyezésért (az oklevél a fenti néven Nagykőrös. Tündér ut­ca 3. szám alatt bármikor megtekinthető). Ebből a feliratból a leglai- kusabb ember is tudja a lé­nyeget, és eszébe sem jut pl. a cikkben találgatott Szorgal­mas Ifjú Műszaki elnevezésre gondolná. Az „érthetetlen” SZKT elnevezésre a tanuló megadta volna a választ, ha kérdezik. így most az iskola igazgatója teszi ezt: Szakma Kiváló Tanulója. Ez az elne­vezés, amint már utaltam rá, több évtizede használatos, évenként többször lehet olvas­ni az újságokban, sőt tudo­más lehet szerezni róla a tv- ből, rádióból is. Egyébként megfogadjuk az „intelmeket”, ezentúl a teljes elnevezést használjuk az okle­veleken. persze akkor sem lesz arra teljes garancia, hogy min­denki (—es) el is tudja olvas­ni. Tisztelettel a cikkben meg­jelent teljes nevű igazgató Vígh Ferenc ★ örömmel vesszük tudomásul, hogy az iskola a jövőben az okleveleken a rövidítések he­lyett a teljes elnevezést tünte­ti fel. A szerk. Kiskocsmában szaftos mar­hapörkölt, vegyes vágott sa­vanyúsággal, az jó. Nem kis­kocsmában rántott őzgerinc vegyes vágott savanyúsággal, az is jó. Függetlenül a kocs­ma besorolásától, vegyes vá­gott savanyúság, csak úgy magában, hű, az rémes. Főúr, főúr! Nem tehetek róla, de foly­ton a fizetőpincér járt az eszemben, miközben csügged­ten szemléltem a Macám bár ceglédi turmixát. Meg a sava­nyú. Mert hiába volt a fővá­rosból érkezett fogás szerfö­lött vegyes és gondosan vá­gott, valami mégis rettentően hiányzott, valami, amihez adalékként szokás fogyasztaná: a főételt. Ezt tessék szó szerint ven­ni. Sosem jártam a Maxim­ban, de látatlanban merem mondani, hogy híres napi műsora csupán csak kiegészí­tő kellék, amolyan háttér a rendes eszegetéshez, iszoga- táshoz, csevelyhez, pipafüst­höz, szóval savanyúság, ami beteljesíti az ízek harmóniá­ját. Ott. Lényege, hogy na­készletek gondos hasznosítása, a számítástechnika, a gépgyár­tás, az elektronikai kutatás fellendítése. Magyar és szov­jet együttműködéssel terveztek már kukoricakombájnt, ké­szülnek autóbuszokhoz külön­leges tengelykapcsolók, kidol­gozták az alumíniumgyártás korszerű technológiáját. A magyar festőberendezések használatára új eljárást mun­káltak ki. A tudományos aka­démiák közötti együttműködés a lézerprogramot, a távközlés és az űrkutatás céljait szol­gálja, a kibernetikát és a gyó­gyászati eljárások tökéletesíté­sét. Élénk érdeklődés kísérte az elhangzottakat. A hallgatóság kérdései sem maradtak el. /főbben, a .jövő energiabeszer­zési lehetőségei felől érdek­lődtek, a földgáz- és kőolaj- lelőhelyek feltárásáról, a szál­lítási lehetőségekről. Akiknek öt-hat évre szóló ígéretük van a MERKUR-tól Lada személy­autó vásárlására, azok arra voltak kíváncsiak, miként le­hetne gyorsítani a kedvelt jár­müvek behozatalát. Mások a bevált — és ezért keresett — kismotorokat hiányolták, ame­lyek jórészt eltűntek a hazai üzletekből. Készséges, hozzáértő vála­szok hangzottak el a felveté­sekre. A vendég — maga is műszaki ember lévén — az előadás után szívesen kereke­dett fel egy kis gyárlátogatás­ra. Már csak azért is, mert a ceglédi hordók kizárólag szov­jet exportra gördülnek le a szalagról. Budapesten rendezték meg az országos ifjúsági és ser­dülő egyéni tekebajnokságot. A Ceglédi KÖZGÉP fiataljai közül a legjobbak közé ketten jutottak be, ott jól szerepei­tek. A legértékesebb ered­ményt Szakter érte el, aki egyéniben 1665 fával a hato­dik helyen végzett Ugyanak­kor párosban a dombóvári Péterrel az oldalán 1631 fá­val negyedik lett. A serdülők között Temmel is az élme­zőnyben foglalt "helyet, 389 fá­val hetedikként Az NB II-es csapatbajnok­ság utolsó előtti fordulójában a már bajnok, NB I-be felke­rült KÖZGÉP négy ifjúsági játékost is szerepeltetett. A találkozónak már nem volt különösebb tétje, s ez a gond nélküli játék nagyon jó eredményben jelentkezett. Tukacs személyében új fiú mutatkozott be a felnőttcsa­patban. Ceglédi KÖZGÉP— K. Sörgyár 7-1 2658-2474 Pontszerzők: Rimóczi Z. (470), Szakter (463), Sándor gyón is elegendő lazán figyel- getni, természetéből fakadóan fölösleges a veszett koncent­rálás. Egy korty a vörösből, egy szippantás, egy kis műsor, vagy fordítva, ahogy tetszik. Ám ha ezt a műsort valami oknál fogva kiemelik a fesz­telen környezetéből, mint most az ŐRI bábáskodásával, és úgy, ahogy van, színpadra alkalmazzák, lehántva róla a vendéglői miliőt, rögtön kivi­láglik, hogy képtelen megáll­ni a saját lábán, önálló pro­dukcióként könnyebben elő­bukkannak a hibák, az enyhe unalom, a lendület hiánya, amire egyedül a spanyol ven­dég, Gina Baro cáfolt rá, az ötletek, a szellem erőtlensége stb. Egy tanulsága azonban mégis volt a Párizs ma eljött önökhöz című revünek: a szemünk láttára bizonyoso­dott be, hogy az összes vál­tozat közül továbbra is a nők a legszebbek, ruhában avagy anélkül. Y. S. ★ Piros ruhában jön. szőkén, karcsúan. Szendvicset eszeget, az uborka le akar esni. . — Jaj, fogja már meg a kólámat! (Megfogom.) — Milyen érzés szinte ru­hátlanul a színpadon táncol­ni? — Nem zavar. Korábban Jancsó-filmekben szerepeltem, s az elmúlt néhány év alatt volt időm megszokni. — Hogyan telik egy napja? — Attól függ, hogy mikor van próbám. Takarítok, főzök, bevásárolok. Csak a sminkelés hosszadalmas. Azt vallom, hogy aki a színpadon csillog, az az utcai megjelenésében is legyen kulturált, ápolt. — Végül is a teste a mun­kaeszköze. Mit tesz azért, hogy vonzó maradjon? — Mindennap tornázom. Egyébként szerencsés alkat vagyok. Ehetek bármit, nem hízom el. — Mi lesz, ha majd egy­szer ... — ... csöngetnek? Azt a csengőt, én fogom megnyom­ni. Színháznál szeretnék dol­gozni. Ha az nem jön össze, akkor el tudom képzelni ma­gam egy butikban, hiszen a szép ruhák közel állnak hoz­zám. És ha az sem, akkor háziasszony leszek. — Férje és gyerekei számá­ra mit jelent, hogy táncosnő? — Férjem, aki cukrász és festőművész, nagyon sokat se­gít nekem. Mindent megte­remt a nyugodt munkához. A gyerekek kisebb korukban büszkék voltak rám, most el­fogadják, amit csinálok. F. F. Űttörőgárda-szemle. Június 1-én, szombaton reggel 8 órá­tól a ceglédi Bem SE pályáján tartják a megyei úttörőgárda- szemlét, amely vasárnap me­netdal- és járőrversennyel folytatódik. (460), ifj. Molnár (442), Rimó­czi I. (435). Női kézilabda: a megyei bajnokságban szereplő Ceglé­di VSE két találkozón két ponttal gyarapította pontjai számát, a solymári vereség után hazai győzelem követ­kezett. PEMÜ (Solymár)—Ceglédi VSE 20-15 (10-4) A ceglédiek húsz percen keresztül egyetlen gólt sem dobtak, a hazaiak így már 7-0-ra is vezettek. Ezzel lé­nyegében már el is dőlt a mérkőzés sorsa, a CVSE a későbbiekben már csak szé­píteni tudott az eredményen. A Vasutasból legtöbb gólt Bodorné (6) és Gyöngyösi (5) lőtte. Ceglédi VSE—Gödöllő 28-13 (12-6) Nagy különbség volt a két gárda között, a ceglédiek, elő­nyüket fokozatosan növelve, kiütéses gvőzeimet arattak. A CVSE ben Bencsik (10) Gyöngyösi, Türei és Bodorné (6—6) gólt dobott. U. L. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) A szakcsoportok haszna A fehettek sorába lépnek Ballagó könyvtárjárók Cikkünk nyomán Megfogadják az intelmeket Gyümölcsöző kapcsolatok T. T. Teke, kézilabda Értékes pontok, helyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom