Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám

mt • wo »#;/ 3 1985. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK Nagygyűlés Békéscsabán és Győrben Képviselőjelöltek a választók között Kisajátítási ügyek A megyei tanács vb-ülése Pest megyei találkozó Szigetújfaluban Választási nagygyűlést rendeztek szerdán Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház nagytermében. A mintegy nyolcszáz részt­vevő közt ott voltak Békés megye és a megyeszékhely párt- és taná­csi vezetői, a társadalmi szervezetek képviselői, valamint a város or­szággyűlési képviselőjelöltjei, tanácstagjelöltjei. A Himnusz elhangzá­sa után Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. Fejlődésünk forrása az együttműködés Mindenekelőtt szólt a vá­lasztások jelentőségéről, a megelőző jelölő gyűléseken ta­pasztalt aktivitásról, a poli­tikailag is pezsgést hozó ta­vasz eseményeiről. Ezután a hazánkban élő nemzetiségek helyzetével, a helyi népképvi­seleti szervek önállóságának növekedésével, a Békés me­gyére is jellemző településfej­lesztési kérdésekkel foglalko­zott. Beszélt az ország gazda­ságának továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen emberi té­nyezőkről s a gyorsabb ütemű fejlődéshez szükséges változ­tatásokról. A hazai tennivalók említését követően így foly­tatta: — Korunk jellemző sajátja, hogy mindinkább erősödnek a nemzeti gazdaságok külső kap­csolatai, elmélyül a nemzet­közi munkamegosztás. Ez a folyamat szükségszerű a szo­cialista országok esetében is. Hozzájuk fűződő kapcsola­tainkat azonban hiba lenne pusztán a gazdaságiakra egy­szerűsíteni. Az internaciona­lista szolidaritás, a politikai, gazdasági, társadalmi, kultu­rális és tudományos élet minden elemére kiterjedő összefogás a többi szocializ­must építő néppel korunk alapvető követelménye — hangsúlyozta Maróthy László. Ez az együttműködés eddig Is fejlődésünk meghatározó forrása volt, nélküle aligha tudtunk volna eljutni a jelen­legi színvonalra — mondotta. Majd emlékeztetett a felsza­badulást követő évek helyre­állítási munkáira, amikor a Szovjetunió, a szovjet nép önzetlen segítsége sokat jelen­tett hazánknak. Ez a kapcsolat, s a szocia­lista országok gazdasági együttműködési rendszere, a KGST-országok több mint százmilliós piaca tette lehető­vé, hogy hazánk elmaradt ag­rárországból közepesen fejlett ipari országgá vált. Hangsú­lyozta, hogy a szocialista or­szágok megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a magyar élelmiszer-gazdaság által elért eredményekre és azok átvéte­lére. — A jelen időszak egyfajta korszakváltás országaink gaz­dasági életében. Ezek az esz­tendők nemcsak nálunk, ha­nem a Szovjetunióban és más szocialista országokban is az átállás évei az új, intenzív nö­vekedési pályára. Ezen a szá­mos közös gondot és feladatot jelentő pályán, ki-ki a maga történelmi hagyományainak, nemzeti sajátosságainak, gaz­dasági, földrajzi és egyéb adottságainak megfelelő lépé­sekkel és ütemben igyekszik előrejutni. — Ha az elmúlt negyven év távlatában nézzük a szocialis­ta országok együttműködését és együtt haladását, akkor vi­lágosan kivehető a pálya fej­lődésének az íve. Elsősorban társadalmunk, gazdaságunk előrehaladásának egyik fő for­rását, biztos támaszát jelenti. Magunk és a szocialista országok közösségének érde­keit egyaránt szolgáljuk hát, ha ezután is mindent elkö­vetünk a saját és közös mun­kánk színvonalának emelé­séért, együttműködésünk el­mélyítéséért. — Az MSZMP XIII. kong­resszusa kifejezte pártunk el­tökélt szándékát szocialista építőmunkánk töretlen foly­tatására. A párt és a kor­mány nyugodt lelkiicmerettel néz politikájának megmére­tése elé. A program, a jelöl­teknek adott útravaló alkal­mas arra, hogy az egész né­pet mozgósítsa feladataink megoldására. Most e program végrehajtásának személyi fel­tételeit teremtjük meg a ta­nácsok és az országgyűlési képviselők megválasztásával — mondotta végezetül Ma­róthy László. Ezt követően fölszólalt Márk György, a Magyaror­szági Románok Demokrati­kus Szövetségének főitiitkára, a Hazafias Népfront országos listáján szerepülő képviselője­lölt. A nagygyűlés résztvevőit nemcsak magyarul, hanem románul is üdvözölte, majd elöljáróban arról szólt, hogy Békés megye vegyes lakossá­gú településein biztosítottak az ott élő nemzetiségiek szá­mára azok a lehetőségek, amelyek a.z anyanyelvokta­tásban és a kultúrában, e ki­sebbség társadalmi beillesz­kedését garantálják, majd így f dlytatta: — Mint minden országos A fiatalokat általában a tenniakarás, az alkotóvágy vezérli — mondotta egyebek között. — Mindez nem jelenti azt, hogy ifjúságunkról, mint egységes, gondtalan rétegről beszélhetünk. A nyolcvanas éveli összetett, ellentmondá­sokkal is terhes légköre az ifjúság jelentős tömegeiben okozott bizonytalanságot, za­vart. Helyes, ha az okokat először a rajtunk kívül álló körülményekben, a múltunk­ban keressük. A mi nemzedé­keinknek már semmiféle sze­mélyes élménye nincs a régi Magyarországról, a háborúról, de még a személyi kultusz éveiről sem. Minden, amit társadalmi tapasztalatnak ne­vezhetnek, történelmünk leg- harmonikusabb, leggazdagi- tóbb éveihez kötődik. Az. hogy ezeket a nemzedékeket a történelem megkímélte a szenvedésektől, a szélsőséges helyzetektől, eseményektől, kétségkívül szerencse. Ám megfosztotta azoktól a ta­pasztalatoktól is, amelyek a nehéz helyzetekben segítenek eligazodni. — Az ifjúság döntő többsé­ge elfogadja és támogatja társadalmi céljainkat, magá­tól értetődőnek tekinti azt, hogy a szocialista társadalom viszonyai között él. élvezi vív­mányait. Nemzedékünk aktí­van vesz részt társadalmi programunk kialakításában és megvalósításában. — A kedvező általános kép­ben fel kell fedeznünk a ke­véssé hízelgő részleteket. A K öszönet. Ez a szó hang­zott el talán leggyak­rabban a Szigetújfaluban megrendezett gyűlésen, amelyen a 16. számú or­szággyűlési választókerület egyik képviselőjelöltje, dr. Vona Ferenc ráckevei ál­latorvos vázolta program­ját a társközségek. Sziget- szentmárton, Szigetcsép és Szigetújfalu polgárai előtt. Ünneplőbe öltözött em­berek, nyugdíjasok, fiata­lok, háziasszonyok egysze­rű, őszinte szavakkal mondtak köszönetét a Ha­zafias Népfrontnak, hogy olyan képviselőjelölteket javasolt, akik ismerik a környék lakóit, problé­máit, s őket is ismeri, tisz­teli mindenki. Dr. Von.a Ferenc beszédével bizonyí­totta, hogy a legkisebb, de a legsúlyosabb gondokkal is tisztában van. A környe­eseménybe, így a választások előkészítési munkálataiba is aktívan bekapcsolódott ha­zánk nemzetiségi lakossága, amely a magyar állampolgá­rokkal karöltve veszi ki ré­szét minden, az ország sorsát befolyásoló, jelentős kérdés eldöntéséből. — Nemzetiségi politikánk legfőbb eredménye, hogy ha­zánkban a gyakorlatban va­lósul meg a nemzetiségek gazdasági, politikai és kultu­rális egyenjogúsága, biztosí­tott az anyanyelv használa­ta, a sajátos nemzetiségi kul­turális értékek megőrzése, ápolása és fejlesztése. — A magyarországi nemze­tiségiek politikai hangulata jó, hívei a szocialista társa­dalomnak. Nyugodt lelkiis- meretitel mondhatom, hogy a nemzetiségiek ragaszkodása igen erős e szülőföldhöz, Ma­gyarországhoz és a néhány évszázados együttélés során otthonra leltek e hazában.. A békéscsabai választási nagygyűlés a Szózat hangjai­val ért véget. fiatalok között nem ritkán tapasztalható politikai, köz­életi passzivitás, csüggedés, félreállás. Látva hazai gond­jainkat s a világ korszakokat átfogó ellentmondásait, sok fiatalban fogalmazódnak meg ideológiai-politikai kételyek. Néhányan alapvető értékein­ket is megkérdőjelezik. Az el­lenséges propaganda épp en­nek elérésére törekszik. Akik korábban a szocializmus és a kapitalizmus jövőbeni össze­olvadásáról beszéltek, új tak­tikát választottak. A szocia­lizmust az emberiség fő prob­lémáinak megoldására alkal­matlan kísérletként emlege­tik. Az ifjú nemzedék azonosulá­sát a szocializmussal mindezek miatt zökkenők nehezítik. Aligha kétséges, hogy mindad­dig, amíg az elmélet és a va­lóság között gyakran megma­gyarázhatatlan rés tátong, sok fiatal cinizmussal reagál a tár­sadalmi követelményekre. Min­den nemzedéknek rá kell döb­bennie, hogy a gazdasági, tár­sadalmi fejlődéssel nem tart lépést az értékeli fejlődése. Nemrégen még állandóan visz- szatérő — örökzöldnek tűnő — téma volt a nemzedékek ellen­téte, a generációs konfliktus. Az utóbbi időben csendesedett ez a vita. Nem véletlenül. Nem mintha a magunk mögött ha­gyott néhány esztendőben meg­változtak volna a fiatalok, vagy elnézőbbé váltak volna az idősebbek. Ugyanis az. utóbbi évek erő­próbája jobban elválasztotta zetvédelmi feladatoktól a munkalehetőségek megte­remtéséig konkrét javasla­tokkal, a tennivalók pon­tos meghatározásával állt választói elé. Szigetcsépre a meglévő négy mellé még legalább ennyi tanterem kellene, meg kell oldani az ivóvíz- ellátást, javítani a HÉV- közlekedést, mindhárom községben megszervezni a korszerű szemétszállítást, megvédeni az erdőket, ja­vítani az üdülőkörzet ke­reskedelmi ellátását, kor­szerűsíteni, bővíteni az út­hálózatot. Ha mindezeknek csak a fele valósul meg, akkor is a szigetiek évtizedes szívé- vágya teljesül — mondta egy fiatalember, s utána vagy féltucatnvian biztat­ták a képviselőjelöltet: ha megválasztják, mindig for­egymástól a lényeget és lé­nyegtelent. Ismét kiderült, hogy más-más réteghez tarto­zó, más-más „évjáratú”, más­más módszerekkel dolgozó em­bereket is egységbe tömörít a közös cél és felelősség. S — ki tudja, hányszor — bebizo­nyosodott az is, hogy a tartal­mi, érdekközösségen alapuló társadalmi kapcsolatokon nem lazíthatnak formális viták. Közéletünkben, a gazdaság és a társadalmi élet sok terü­letén a húszon- és harminc-egy- néhány évesek is felelős posz­tot, bizalmat kapnak. Akik át­adják helyüket, azok az elmúlt negyven év küzdelmes min­dennapjaiban helytállt idősebb nemzedék tagjai. — Közös céljaink megvaló­sításának részese minden ál­lampolgár, kortól, nemtől füg­getlenül. Akár népünk vezető erejének, az MSZMP-nek tag­jaként. akár pártonkívüliként dolgozik ügyeink előrevite- léért, a haladásért — szövet­ségi politikánk erősítője. Azé a szövetségi politikáé — mon­dotta befejezésül Hámori Csa­ba —, amely immár három év. tizede népfronttá kovácsolta a társadalom valamennyi réte­gét. Sikerét aligha demonst­rálhatja jobban bármi a Haza­fias Népfront választási prog­ramjánál, amely békés építő­munkára, alkotásra mozgósítja minden állampolgárát, hazánk népét Felszólalt a nagygyűlésen Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész, a Hazafias Népfront országos listájának képviselőjelöltje. A többi kö­zött elmondotta: — Megtisztelő kötelességem­nek tartom, hogy beszámoljak arról a munkáról, amit az or­szággyűlés kulturális bizottsá­gában folytattam. A kultúra számos területén vizsgáltuk meg például az oktató-nevelő munka gondjait. Ezeken a vi­tákon tanultam meg tisztelni pedagógus képviselőtársaim szakértelmét, áldozatos életük, hivatásuk szépségét. Sok indulatot kiváltó vitákat folytattunk a múzeumok el­látottságáról is. Az a vélemé­nyem, hogy gyűjteményeink nemcsak kincstárak — bár ter­mészetüknél fogva azok is —, létüket elsősorban nélkülözhe­tetlen nevelési funkciójuk in­dokolja. Varga Imre felszólalásának végén arról beszélt, mit jelent ma magyarnak lenni itthon és külföldön. Elmondta, hogy a magyar kultúra — hazánk más természetű jelenlétével párhu­zamosan és attól nem függet­lenül — mind jobban ismert lesz Európában. Hangsúlyozta, hogy csak akkor tartozhatunk a népek közösségéhez, ha nem­zeti sajátosságainkat megőriz­zük. A választási nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. dúljon bizalommal a lakos­sághoz, hiszen a program­ban felsorolt célokért mindannyian szívesen vál­laltak társadalmi munkát. A legszebben talán az az Idős férfi fogalmazta meg a szigeti településen élők véleményét a képviselője­löltről, aki azt mondta: dr. Vona Ferencet nem kell keresni, mert közöttünk él, bekopogtat a legkisebb házba is, s amíg malacain­kat beoltja, állatainkat gyógyítja, gondjainkat is megismeri. Ha megválaszt­juk június 8-án, akkor hoz­zánk ezután- maid házhoz jön az országgyűlési kép- Vi'O'Ő. T ízen szóltak hozzá a jelölt beszédéhez, va- lamennvien segítségüket, támogatásukat is ajánlva. Voltak, akiket feszélyezett a tömeg, a zsúfolásig meg­telt terem, ők a gyűlés után szorítottak kezet a je­lölttel: köszönjük doktor Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tes­tület megtárgyalta a buda­pesti agglomerációs övezet hosszú távú regionális rende­zési tervéről készített tájékoz­tató jelentést, amely további Amint a jelentés leszögezi, a téma tárgyalását az indo­kolja, hogy a kisajátítások közvetlen hatást gyakorolnak a lakosság politikai hangula­tára, ugyanakkor megnöve­kedett szerepük a beruházás­politikában és a településfej­lesztésben. Éppen ezért szük­ség van az eljárásban közre­működő szervek munkájának jobb összehangolására. Azt is hozzátették, hogy az ingatla­nok kisajátításának célja közérdekű, a tulajdonos azon­ban csak mint kényszerintéz­kedést érzékeli. Ezért különö­sen fontos, hogy összehangol­ják a társadalmi és az egyéni érdekeket, az érintett kapjon megfelelő kártalanítást, anél­kül, hogy munka nélküli jö­vedelemhez jutna. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala három évvel ezelőtt lefolytatott felügyeleti vizsgá­lata során többi között meg­állapította: Pest megyében kétszer-háromszor nagyobb a kisajátítási ügyiratforgalom, mint másutt, reális a kifize­tett kártalanítások összege, érvényesül a takarékossági szemlélet, viszont számos el­lentmondás is tapasztalható az eljárások során. A hatósági eljárásokat, azok előkészítését elemezve, a je­lentés megállapította, hogy a megyében korábban a három­százat is meghaladta a ké­relmek száma, s ez a mai na­pig folyamatosan csökken. Tavaly mindössze 191-et kel­lett elbírálni. Az eljárást leg­többször a helyi tanácsok kez­deményezik, de szerepelnek a kisajátítást kérők között a vízügyi és az útügyi szervek is. A felhasználás célja leg­többször közintézmények, la­kások számára telkek biztosí­tása. A víznyerő helyek véd- területének kialakítása, az út­korszerűsítések és -építések ugyancsak szükségessé tették az eljárásokat. Az ügyirat­csökkenést egyébként a beru­házási lehetőségek mérséklődé­se okozza. Ahol jól felkészült szakem­berek vannak, ott a kisajátí­tási tervek előkészítését is kevés bírálat érheti. Nem így van ez számos községi tanács esetében, hiszen nem min­denütt: biztosított megfelelő képzettségű műszaki szakem­ber. így sok esetben a pontat­lanságok és a tisztázatlan kérdések miatt késedelmet szenved az intézkedés, magas az elutasított kérelmek száma. Bár ebben az is szerepet ját­szik, hogy a kezdeményező nem tudja igazolni a kártala­nításhoz szükséges anyagi forrásokat. Nemegyszer az is kérdéses, hogy a tervezett be­ruházást a kisajátítandó in­A testület tegnapi ülésén döntött a Pest megyei Peda­gógiai Intézet létrehozásáról ez év június 1-vel. Előzmény­ként megszűnt a Megyei Pe­dagógus Továbbképző Kabi­net, a Pedagógiai Tanácsadó Intézet és a Központi Intéz­mények Gondnoksága. Az új intézmény célja a pedagógiai tevékenység, valamint a köz­oktatás megyei, irányításának hatékonyabbá tétele. Ugyancsak új intézmény létesítéséről döntöttek ceglédi vonatkozásban. A Művelődé­si Minisztérium beruházásá­ban a városban • épülő 9 tan­termes kisegítő iskola és 120 személyes gyógypedagógiai nevelőotthon, elkészültével megyei hatáskörbe kerül. Ez­zel megszűnik a jelenlegi egyeztető tárgyalások után, az Állami Tervbizottság és a kormány elé kerül. A továb­biakban jelentést hallgattak meg a kisajátítási ügyintézés helyzetéről, valamint a mél­tányossági kisajátítások ta­pasztalatairól. gatlanon kell-e feltétlenül megvalósítani. Itt a szakható­ságok állásfoglalása mellett a tulajdonosok véleményét is mérlegelni kell az igazgatási szerveknek. Ez utóbbi alapján néhány esetben előfordult, hogy fellebbezésre az eredeti­leg tervezett ingatlan helyett másik kisajátítását írták elő. Sajátos Pest megyei jelen­ség, hogy egy-egy ügyben esetenként 40—50 érintettel kell tárgyalni. így a szakér­tők tevékenysége is meglehe­tősen hosszadalmas. Az ügy­intézés jó színvonalát tá­masztja alá, hogy tavaly pél­dául kisajátítási ügyben 382 határozatot adtak ki elsőfo­kon, s a fellebbezések aránya alig haladta meg a 3 száza­lékot. A fellebbezők általában a közérdekűséget, illetve a kártalanítási összeget vitatták. A fellebbezések 10—15 száza­lékában kellett anyagi jogsza­bályok megsértése miatt új eljárást elrendelni. S még egy fontos mutató, a 30 napos ügyintézési határidőt az ese­tek mindössze 2—3 százaléká­ban nem sikerült megtartani. Felhívta a figyelmet a je­lentés arra is, hogy nem sike­rült a követelményeknek megfelelően gátat szabni a mezőgazdasági művelés alatt álló területek kisajátításának. Az is előfordul, hogy az első fokú hatóságok nem vizsgál­ták kellő alapossággal egy-égy beruházás tényleges terület­igényét. Nagy gondot okoz az utólagos szolgalmijog-kérel- mek intézése is, holott ezt az eredeti szerződésben már tisz­tázni lehetne. Külön témakört alkotnak a méltányossági kisajátítások tapasztalatai. Ezekre akkor kerül sor, amikor indokoltan 5 évet meghaladó építési tila­lom terheli az ingatlant. Egy két évvel ezelőtti felmérés adatai szerint a megyében meghaladja a 18 ezret azok­nak az üres és részlegesen be­épített telkeknek a száma, amelyekre nem építhetnek a tulajdonosok. A folyamatos felülvizsgálat ezeknek a tiltá­soknak csak egy részét szaba­dította fel, s leginkább ott maradt fenn továbbra is ez a korlátozás, ahol egyébként is kevés a telek, magasak az árak, viszont megvan az épí­tési kedv. A helyi tanácsoknak jelen­leg nincsenek pénzeszközei a méltányossági kisajátításokra. Így ezek cstsik a viszonylag szűk központi keretből finan­szírozhatók. A testület felhatalmazást adott a hibák megszüntetése és az ügyintézés javítása ér­dekében megyei tanácselnöki utasítás kiadására. ceglédi kisegítő iskola, mely­nek feladatait átveszi az új intézmény. A megyei tanács vb tegnap döntött arról is, hogy önálló kórházzá szervezik a Semmel­weis Kórház budapesti Táro­gató úti részlegét. Az új gyógyintézmény bővítése után 486 ággyal rendelkezik majd, s megyei feladatként olyan hiányszakmákban nyújt ellá­tást, mint az ortopédia, kar­diológia, onkológia és a mi2- vese-állomás. Az intézmény a tervek szerint integrálja majd a jelenlegi ellátási területén működő érdi és százhalom­battai, a későbbiekben pedig a pilisvörösvári rendelőinté­zeteket. Mészáros János Egységbe tömörít a közös felelősség Választási nagygyűlést rendeztek — több mint kétezer résztvevővel — kedden Győrött, a sportcsarnokban. A nagygyűlésen ott voltak Györ- Sopron megye, s a város párt-, állami és társadalmi szerveinek veze­tői, az országgyűlési képviselőjelöltek, s sok tanácstagjelölt is eljött. A Himnusz hangjai után a nagygyűlést Vadász Anna, a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára nyitotta meg, majd Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Köszönjük doktor űr! A megalapozott, körültekintő ügyintézés befolyásolja a lakosság politikai hangulatát Új pedagógiai és egészségügyi intézmények alapításáról született tegnap határozat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom