Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-23 / 119. szám
v .jf. §Pé*d&B 1985. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK Hogyan tanul a grúz diák? Orosz nyelven—orosz nyelvről Zsúfolásig megtelt a terem. Sok érdeklődet vonzott a Puskin Intézet munkatársaival való találkozás Még sohasem voltam tudatában annyira, hogy baj van az orosz nyelv oktatásával, mint éppen tegnap, amikor a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában a megye orosz szakos általános és középiskolai tanárai találkoztak a Puskin Orosz Nyelvi Intézet kihelyezett tagozatának pedagógusaival. A beszélgetés ugyanis természetesen orosz nyelven folyt, s bizony két kézzel kellett kapaszkodnom alkalmi orosz tolmácsomba, hogy megértsem, miről is folyik a szó. Pedig nyolc évig tanultam oroszul és soha sem volt rosszabb jegyem e tárgyiból ötösnél. Munkára nevelés Hasonló gondokkal küzd nyelvtanításunk jelenleg is, mint abban az időben küzdhe- tett, amikor én jártam iskolába, Taisza Taraszevics docens, a filológiai tudományok kandidátusa és Nem Zsuravljova, a pedagógiai tudományok kandidátusa beszélt a tanároknak arról, milyen segítséget tud adni a Puskin Intézet a nyelvtanítás módszertanának javítására. Taisza Taraszevics, a Szovjetunió oktatási rendszerét ismertette a hallgatósággal. A 10 osztály elvégzése után minden gyerek továbbtanul. A műszaki pályáiba készülők a szakmunkásvizsga megszerzése után a gyárakban létesített oktatási bázisokon képezhetik magukat. A munkára nevelést az óvodától az egyetemig minden oktatási szinten rendkívül fontosnak tartják. Ugyanilyen súllyal foglalkoznak a közösségi és az intellektuális neveléssel is. A tanterveket úgy állítják össze, hogy a technika, a tudomány, a művészet, az irodalom leg- ■ újabb eredményei ebben helyet kapjanak. A Szovjetunió soknemzetiségű állam, s mint ilyen, kiemelten kezéli az orosz nyelvtanárok képzését. A nemzetiségi iskolákban a gyerekek úgy tanulják az oroszt, mint akármilyen máa idegen nyelvet, s egy grúz kisdiák számára ugyanolyan nehézséget jelent például a grammatika, mint a magyaroknak. Ázsia valamennyi köztársaságában élő probléma ez, amelyen csak a következetes nyelvi nevelés segíthet. Ehhez igénybe veszik az audiovizuális eszközöket és a videotechnikát is. Rendkívül lényege® az orosz szakosok képzése, hiszen az ő tudásuktól függ a későbbiekben, hogy tanítványaik tovább tudnak-e tanulni, érvényesülhetnek-e. A nemzetiségi iskolákban számos tárgyat az első három év után már orosz nyelven tanítanak. Dalok a frontról Hasonlóan nagy gond a Szovjetunióban is a tanári pálya elnőiesedése. A férfiakat már katonaidejük alatt igyekeznek meggyőzni, hegy pedagógiai szakot válasszanak az egyetemen, és elvégzése után tanítsanak. A meggyőzésnek kétségtelenül a leghatásosabb eszköze azonban ott is az, hogy idén január 1-től a pedagógusok 30 százalékos béremelést kapott. Alekszandr Utyasev, a Leningrádlból érkezett zenetörténész, a Szovjetunió Zene- művészeti Szövetségének tagja, a leningrádi zeneművész- képzés sajátosságairól szólt. Ez a főiskola sok híres _ muzsikust adott már a világnak. Itt tanult például az azóta már világhírűvé lett Kabailevszkij. Az ének szakos hallgatók érdekes feladatot vállaltak magukra, amikor elhatározták, hogy feldolgozzák azokat a dalokat, amelyeket a szovjet katonák a fronton énekeltek. Rengeteg ilyen dalt gyűjtöttek már össze, s egy lemezt is megjelentettek, a Háborús évek énekei címmel. Ezek a dalok azonban nemcsak a háborúról szólnak, hanem mindazokról a gondokról is, amelyek a fiatalokat foglalkoztatják. Lemez és dia A zeneművészet fejlődésének a Szovjetunióban nagyon sok fajtája' van. Más-más a különféle városokban és más a nemzetiségi területeken, hiszen minden zeneszerző felhasználja saját környezete, népe folklórját. Ezért olyan sokszínű napjainkban is ennek a hatalmas országnak a zenéje. Nelli Zsuravljova számos ötletet adott az orosztanároknak, hogyan segíthetik a nyelvtanítás hatékonyságát. Figyelmükbe ajánlotta az Orosz nyelv külföldön című folyóiratot, amelyet a világ minden részén tanító orosz nyelvtanárok kérdései alapján állítanak össze. Rendszeresen foglalkozik az újság módszertani problémákkal és diavagy lemezmellékletei is vannak. Mint mondotta, ő maga harminc éve tanít, s az a tapasztalata, hogy úgy eredményes a munkája, ha minél több szemléltető eszközt vesz igénybe. Mind módszertani, mind egyéb szempontból szívesen segíti a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, valamint a Puskin Intézet a magyar pedagógusokat. Rendelkezésükre áll a könyvtár, a hanglemeztár és a nyelvi laboratórium is. Körmendi Zsuzsa A vasverö A teremtő ember példája a Kalevala hőse, a „vasverő llmarinen”. Igazi művésze munkájának. Megpuhítja, célja szerint idomítja a vasat, mindenféle szerszámot, eszközt készít belőle, meg új feleséget is kovácsol aranyból, ezüstből maganak. Az alkotó akarat számára alig van lehetetlen, de mégis vannak határai: ezek az anyag és az alakító módszerek., a technika törvényei, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a vaskovácsolás művészeténél is. Lehoczky János ezt a nagy hagyományú mesterséget a szakma doyen ja, a klasszikusként tisztelt Bieber Károly iparművész kovácsműhelyében sajátította el, majd öt évet töltött a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum régészeti tárgyainak restaurálásával és konzerválásával. 1964-ben alapította meg műhelyét Szentendrén, ahol azóta önállóan dolgozik. A negyvenes évei elején járó művész életművének fontosabb része az épületekhez kötődik. Kapuk, kerítések, portálok, térelválasztók, cégérek Budapesten; többek között a Hiltonban, az Állami Népi Együttes színháztermének előcsarnokában, a Csepeli Vasmű főbejárata előtti téren, de inkább a fővároson kívül, az ország legszebb, leggondozottabb városaiban: Kőszegen, Szentendrén, Visegrádon, Móron találhatók. Egyszerű, feszes ritmusban ismétlődő formái friss életet lehelnek a zord szépségű, a tűz erejét őrző anyagba, és eleven mozgást kölcsönöznek az épületnek, feloldva a modern világra jellemző, merev, derékszögű falak diktatúráját. Ezeknek az elkészült munkáknak egyes részletei, fotói, tervei láthatók június közepéig a békési Jantyik Mátyás Múzeumban. P. V. Hf.tt filmtegyzet Flashdance Jelenet a Flaahdance című filmből Taisza Taraszevics előadását nagy érdeklődéssel hallgatták a pedagógusok Erdős! Agnes felvételei Nyelvóra naponta A halásztelki általános iskolában az orosz nyelven kívül németet és franciát is tanítanak. A franciát első osztálytól kezdve oktatják az egész napos osztályban, melyben mindennap van testnevelési óra is. ■ Tv-FIGYELŐ' Idegenforgalom. Rend. kívüli adásnapot tartott hétfőn a televízió — a gyermek- műsorok és gyermekfilmek kőszegi szemléjén szereplő munkák vetítését kezdték meg ezen a délutánon —, és ha az esti program nem is szolgált valami rendkívüli szenzációval, azért arra igazán jó volt, hogy egyrészt tájékozódjunk, okosodjunk, másrészt meg kellemesen szórakozzunk a váratlanul felvillanó képernyők előtt. Nos, ami az ismereteink gyarapodását illeti, arra a Hatvanhat című szavazösdi adott alkalmat, amely nyilvános eszmecsere ezúttal az idegenforgalmat választotta témájául. Bán János műsorvezető-szerkesztő vendégeként dr. Megy- gyes István, az Országos Ide- genforealmi Hivatal vezetője állta a*stúdió vendégeinek kérdésostromát, és foglalta össze mindazt, amit a mostanság oly divatos ország-, világjárás tárgyában tudni érdemes, sőt kell. Ami mondandójának lényegeként oly megnyugtatóan hatott: mindenféle fals jóslatok és rossz előjelek ellenére igenis tovább turistáskodik a világ. A modern kor nagy nép- vándorlásának lendülete egyáltalán nem hagyott alább, legfeljebb ha némely útirányok módosultak. vagv bizonyos szokások formálódtak át Ami minket, magyarokat illet mi sem maradunk ki a helyváltoztatásnak eme gyakorlatából. Tavaly például kereken ötmilliónyi hazánkfia kezeltette útlevelét valamelyik határállomáson. Közülük 620 ezren nyugati országokban jártak. (A hazai lakosság fő úticélja egyébként változatlanul északi szomszédunk, Csehszlovákia.) Legalább ennyire örvendetes tény — financiális okok miatt még örvendetesebb —, hogy mind többen és többen fordulnak meg itt, a Duna, Tisza táján. A múlt évben már 13 és fél milliónyi vendég toppant be hozzánk, és a jelek szerint ez a tetemes szám az idén még tovább fog gyarapodni. (Igaz — és ezt kozmetikázás lenne elhallgatni —, nem mindegyik határátlépőből lesz szálláskereső is. Akik nem csupán átutaznak hazánk földjén, hanem legalább egyszer itt is éjszakáznak, azok száma az említett időszakban nem érte el a 9 milliót.) Megszokhattuk már. hogy a Hatvanhatban pikáns, sőt olykor egészen merész kérdések is elhangzanak. Ezekből — bizonyíthatja bármely előfizető — most sem volt hiány. Az egyik kérdező például azt tudakolta. hogy nem tervezik-e bevezetni határainkon belül az úgynevezett kettős árrendszert. Vagyis azt a gyakorlatot, hogy az idegenforgalmi szolgáltatásokért a vendég nyilván többet fizet, mint a hazai állampolgár. Ilyesmiről szó sincs! Ahogyan most nem élnek, a jövőben sem szándékoznak élni ezzel a megkülönböztetéssel. Más: nagyon soka rosszul képzett, más nyelveken még csak nem is dadogó idegenvezető — mikor szabadulnak meg végre ezektől ?! A válasz: amint lehet. Űjabban már csak jól képzett, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkező jelentkezőkkel tárgyalnak e fontos és még fontosabbá váló szakma rangjának védelmében. ötven percig tartott ez az egyáltalán nem játszadozás jellegű kérdezz-felelek játék, és amikor vége szakadt, ki-ki jó érzésekkel tápászkodhatott fel ülőhelyéről, hiszen tapasztalhatta: minden gondok ellenére jó éveket zárt, és remélhetőleg még jobb esztendőket hagy majd maga után az idegenforgalom. Magyarországot — s ezt kell igazán megbecsülni — mindenekelőtt jó hangulatáért keresik fel any- nyian. őrizzük hát é* suga- razzuk minél tovább ezt a valóban vonzó közérzetet. A llétfŐi különkiadás másik — szórakoztató — látványossága a Mozart-zenére szerzett Mirandolina című dalosmuzsikás játék volt. Minden kockáján ott vibrált a közreműködők őszinte igyekezete, általános jókedve. Amit ritkán tapasztalni: ebben a többszörösen átírt, újraszabott Gol- doni-víqjátékban a szereplők égész serege jól érezte magát ígv aztán az előfizetők is rá tudtak hangolódni erre a Félix László rendezte önfeledt vigasságra. Akácz László Némi szómagyarázatot Igényel ennek az új amerikai filmnek a címe. Fotósok jól ismerik a kifejezést: flashlight. Magyarul (?) ezt vakunak nevezik, bár van rá egy jó szavunk: villanófény. Nos, az angol flashlight mást is jelent: azt a színpadi világítási effektust, melyet mi megint csak jó magyar kifejezéssel sztro- boszkópként ismerünk. Azaz: egy erős fényű reflektor gyors villogása olyan hatást kelt a színpadon, mintha a mozgások fázisaikra bomlanának. Valamiféle furcsa lassított filmha. tást lehet elérni ezzel a fény- trükkel. mely egyszersmind az irrealitás, a valóságfölötti lebegés érzetét is kelti. Tovább elemezve: a flashdance, már most olyan táncot jelent, melyet ezzel a villanófénnyel világítanak meg. De van egy mö. göttes jelentése is: olyan tánc, mely valósággal villámgyors, és villámfényesen tehetségesen előadott. A flashdancer pedig az a táncos, aki rakétaszerűén tűnik fel, felvillan, mint a vaku fénye. . Adrian Lyne rendező filmje egy ilyen flashdancerről szól, aki flashdance-ot táncol. Érthető, ugye? A filmnek viszont nem ez a szófejtés a lényege, hanem az. amit úgy szoktunk nevezni, hogy hollywoodi karriertörténet. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a szegény, ámde tehetsé. ges kis Senkiből sok-sok nehézségen át Valaki lesz. Értetlenség, gonoszság, ármány és félreértések dacára, Senki befut a karrierért folytatott nagy versenyben, megnyílnak előtte a kapuk, és belőle is akkora sztár lesz, mint akiket addig csak félve csodálni mert. Ezúttal egy táncosnői karrierről szól a mese. A világszép. s mindössze tizennyolc esztendős Alex nappal hegesztőként (!) keresi a kenyerét, de munka után hazakerékpározik egy lerobbant raktárépületben berendezett lakásába, ahol is átvedlik, s esténként egy harmadosztályú mulatóban lép fel más lányok társaságában (akiknek a foglalkozásáról saj. nos nem túl sok információt kapunk, de annyit 'biztosra vehetünk. hogy ők nem hegesztőnek, sőt). Alex — mint kol- léginái is — táncol. Sosem tanult táncolni, mégis nagyon tud. Azt a stílust műveli, melyet talán a kifinomult disco és a szolidabb break kombinációjának lehetne nevezni. De Alex. a világszép hegesztőlány (és biciklista) karrierről álmodik. Balettot akar táncolni a nagy, fényes, pompás operában. El is megy, hogy felvételire jelentkezzen az amerikai nagy" város (Pittsburgh) balettintézetében, de amikor azt látja, hogy itt minden lány spicccipőben és tüll-tütüben van, 6 meg hegesztőbakancsban és fiarmerpufajkában, valahogy nem érzi igazán otthon magát, és egy picit elbizonytalanodik. Ámde jő a jóvágású hegesztő- főnök, aki nemcsak jóvágású, hanem jó a szeme is, és meglátja Alex pufajkája alatt is a tehetséget. S mivel merő vélet. lenül (ez a véletlen minden jobb karriertörténetben fontos szerepet játszik) a főnöknek haverja a balett felvételi bizottság elnöke, elintézi, hogy Ale- xet a bakancsok és a pufajka ellenére is megnézzék. így is történik, s Alex ezúttal, rendhagyó módon, nem hegesztősze-. relésben lép fel a bizottság előtt, hanem egy kevéssé tehetős aerobic-tanárnőnek álcázz? magát. Bedob egy óriási disco- break táncot, és ezzel meglágyítja a felvételi bizottság kemény szívét: tagja lehet a balettnak. Hogy aztán ezzel a disco-breakkel mihez kezd majd A hattyúk tavában, azt ne kérdezzük. Ja, és kpzben volt egy igaz! flashdance jelenete is a mulatóban, és kiráncigálta a barát, nőjét is a sztriptízbárban már szépen beinduló karrierjéből, és lefeküdt a főhegesztővel is, bár akikor még nem tudta, hogy a főhegesztőnek protekciója van a bizottságnál. De most már mindegy. Fő a karrier. Az meg megvan neki. Valaha azt mondták az ilyen történetre: smonca. Ami nagyjából annyit jelentett, hogy vacak E kifejezés a Flashdance esetében túlértékelésnek tűnne, így ne is használjuk. Inkább csak annyit mondjunk, hogy a film (?) valahová a John Travolta-íé\e Szombat esti láz és a Pomádé környékére illeszthető be. de azoknál sokkal kevesebb benne a jó zene és a jó tánc. Jennifer Beals, Alex alakítója, csakugyan szép, de táncolni nem tud ezért egy Maríné Jahan nevű francia táncosnő ropja helyette. Ez sem lenne baj, mert Marine valóban tehetséges A baj mindössze annyi, hogy ez a film szupergiccs. a hollywoodi karriertörténetek közt is gyönge és rossz, és még a maga műfajában sem az igazi, hiszen ezt a filmre vitt vi- deo-clipet azóta már überelték a sikerültebb friss termékek, a Breakdance, vagy a legeslegújabb nagy sztárral. Prince- sze! forgatott Bíbor eső. Ezekben az a többlet, hogy a bárgyú karriertörténetet már ei. hagyják, csak a zene és a tánc tölti ki a filmet. A műfaj jobban vállalja önmagát, s nem akarja a híg limonádét márkás pezsgő vagy Napoleon-konyak gyanánt eladni. Madonna, milyen csendes az este Groteszk mese egy kissé ütő. dött, kissé életidegen, kissé kétbalkezes olasz fiúról, bizonyos Francescóról. akit az olasz film nemrég felfedezett fiatal komikus színésze. Francesco Nutí játszik. Francesco őseit Chaplin, Jacques Táti. s talán Woody Allen körül , kell keresni, ök honosították meg a „még az ág is húzza” kisembe.r típusát a filmvásznon. Nuti figurája annyiban különbözik tőlük, hogy jellegzetesen olasz, így benne van az itáliai elődök néhány alapvonása is: Toto, Alberto Sordi vagy — nagyon messzire visszamenve —■ á commedia dell’arte mindig pórul járó komikus kisember- alakjának jegyei is. A film Francesco egJr napját meséli el, sok fanyar, néhol már-már bölcs humorral, szellemes dia. iógusokka! és valamiféle szomorú. rezignált reménytelenséggel. lakács István
