Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-18 / 115. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA , XXIX. ÉVFOLYAM, 115. .SZÁM 1085. MÁJUS 18., SZOMBAT Dél-Pest megyében a Ceg­léd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 149 üzletében húzzák fel regge­lenként a rolót. Albertirsa, Dunaharassti, Gyál, Gyömrő, Monor, Nagykőrös, Péteri, Ül­lő és Vecsés lakossága vásá­rol náluk. Cegléden vagy fél­száz boltot mondhatnak a magukénak. A hét nagyköz­ség és a két város ellátásából derekasan részt vállalnak, és a lakosság alapjában véve elégedett a működésükkel. A folytonos fejlődés folytán az idén már 1,5 milliárd forint forgalomra számíthatnak, s az ebből származó nyereség 29 millió forint körül alakul. Gondoskodnak áruról Amíg a pénztárosok több pénzt kasszíroznak, addig a pultok mögött valamivel ke­vesebben állnak, mint a ko­rábbi években, 848-ról 837-re csökkent a vállalati létszám, pedig öt év alatt 45 százalé­kos bérnövekedés ment vég­be, s ma már átlagosan 59 ezer forint egy eladó' évi jö­vedelme. ’ Alapvető élelmiszerfélékből, napi háztartási cikkekből szinte soha sincs áthidalha­tatlan hiány. A vastagabb pénztárcához mért igények kielégítésére elsősorban az ABC-áruházak választékosabb árukínálata hivatott. Sokat tettek az eredményesebb áru- beszerzés, a többcsatornás vásárlás megszervezése érde­kében, mégpedig sikerrel. Az olcsóbb árukból, diabetikus készítményekből, bébiételek­ből, üdítő italokból növelték az eladható mennyiséget. A minőségellenőrzésre maguk is gondot fordítanak, körülte­kintően szervezik meg a több napos ünnepekre való felké­szülést. Mértéktartó árpolitikával próbálják kedvező irányba befolyásolni a piaci árak ala­kulását. Igyekeznek felkutat­ni a helybeli árualapokat, a készleteket mindig rugalma­san igazítják a kereslethez. Ennek a figyelmes és hozzá­értő áruforgalmi tevékenység­nek köszönhető, hogy készle­teik 17—18 nap alatt kicseré­lődnek, s ez a forgási sebes­ség országos viszonylatban is jó. Jé! sáfárkodnak A vállalat a VI. ötéves tervre 104 millió forintot szánt beruházásra. Átgondolt hálózatfejlesztési elképzelései megvalósítására ennék csak a háromnegyed részét tudta felhasználni. Azért nem töb­bet, mert az elképzelésekben szereplő ceglédi bevásárló- központba tervezett 1500 négyzetméter alapterületű ABC-áruház építése meg­hiúsult, illetve a következő tervidőszakra csúszott át. A gyarapodás még így is számottevő, hiszen az utóbbi években nyílt meg Cegléden a Reggel utcai, továbbá a nagy­kőrösi és a gyomrai ABC- áruház. Monoron a három vállalat közös tőkéjével létre­hozott Forrás bevásárló köz­pont 800 négyzetméteres alapterületű üzlete fűződik a vállalat nevéhez. Monori-er- dőn a meglévő bolt alapterü- ietét nagyobbították meg, Cegléden a lakótelepen nyi­tottak egy kis élelmiszerbol­tot. Vecsésen, Üllőn, Gyom­ron és Cegléden korszerűsí­tettek egy-egy létesítményt. A tervciklus éveiben bolt­jaik alapterülete 14 ezerről 17 ezer négyzetméterre növeke­dett, s ebből több 'mint ezer hégyzétrnétér ' gyarapodás a ceglédi körülményeket javí­totta. Meglévő eszközeik kar­bantartására 28 millió forin­tot költöttek, s a többi között központi anyag- és árurak­tárt alakítottak ki. A vállala­ti központ irodáit jobb körül­mények közé telepítették. A minap a párt városi végre­hajtó bizottsága. előtt számot adva gazdálkodásukról és fej­lesztési terveik végrehajtásá­ról, az a vélemény fogalma­zódott meg, hogy igényesen, körültekintően és hozzáértően gazdálkodó vállalat az élel­miszer kisker., amely fejlesz­tési 1 lehetőségeivel is jól sá­fárkodik. A párt-vb elismeré­sét fejezte ki a jó munkáért. Voltaképpen ennek az út­nak a folytatását vázolta fel a vállalatvezetés a hetedik Ünneplőbe öltözött vi­dám fiatalok, közép-tizen­évesek várnak Cegléden a nagykőrösi buszra. Terefe­rélnek, ugratják egymást, nevetgélnek, mint akik va­lami súlyos tehertől szaba­dultak s most kezdenek újra erőre kapni. A cél­pont, akivel mindannyian foglalkoznak, egy szelíd, mosolygós, helyes arcú fiú. Állja a játékot, tudja, ba­ráti szeretet, pajtáskodás, elismerés, öröm és kis irigység egyaránt bujkál társai szavaiban. Az övé­ben is bujkálna, ha most olyan cipőben lenne, mint a többiek. Ám most, ha kajánkod­nak is, de felnéznek rá. Oklevél van a fiú kezé­ben, az ugratásokat gratu­lációként fogadhatja. Az ajtót nyitó buszra ő is sod­ródik, oklevelestül. Óvja kincsét, legalább ^hazáig maradna épen, gyűretlen, tépetlen. Nehéz a .megme- nekítés. A felnőttek közül meg is jegyzi valaki: leg­alább egy pár forintos plasz­tik irattartót, vagy papír­dossziét adhattak volna az oklevélhez a fiúnak. De nem adtak. Így tud­juk meg, vele egy buszon utazók, hogy útitársunk szakácstanuló, elsős és va­lami SZIM-verscnyen első lett. Tanakodnak a népek, mi lehet az a SZIM? Eszik vagy isszák? Hogy mi volt a DISZ, az MHK, mi a KISZ, azt értik. Azt már nehezebben, hogy ha vala­ki egy versenyen ilyen ér­demet szerzett, hogy első lett, miért nem tisztelik meg azzal, hogy az oklevél­ben, amit neki adnak, ki­írják, mi is volt az a ren­dezvény? Szavaló Ifjú Munkás? Szorgalmas Ifjú Műszaki? . Szakács Ipar Művésze? Vagy talán a szakma ifjú mestere? A ta­lálgatások többék érdeklő­dését leköti. — Meg kell kérdezni a fiútól — javasolja az egyik Utas, ám a másiknak is van ötlete: — Vagy az iskola igazga­tójától, hiszen annak is ott a teljes neve az oklevélen. Emlékül, megjegyzésre az utókornak. A verseny? Ugyan, hát verseny volt, s a versenyző első lett. Hogy. miben? Unokái majd kita­lálják. — es ötéves- terv időszakára is, amikor a már említet^ ceglé­di bevásárlóközpont része­ként tervezett nagyméretű ABC-áruliáz megépítése az el­sőrendű cél. Nem kisebb fon­tosságú a Vörösmarty téren egy 4—500 négyzetméteres élelmiszerüzlet létrehozása sem. Gyűjtik a pénzt Természetesen ezeknek az elképzeléseknek a megvalósí­tásához a vállalati erőn és ,az igénybe vehető hiteleken túl, tanácsi támogatás is szüksé­ges, továbbá a Belkereskedel­mi Minisztérium anyagi hoz­zájárulására is számítanak. Az előtakarékoskodást egyéb­ként megkezdték, gyűjtik a milliókat az építkezés meg­kezdéséhez. Az agglomerációs övezetben Vécsés központjá­ban terveznek még egy jelen­tősebb és Gyálon egy köze­pes méretű ABC-t megvaló­sítani. T. T. *___________ Fogadóórák Sárik Jánosné, a városi ta­nács elnökhelyettese május 22-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart n vá­rosházán hivatali helyiségé­ben. •■■■■" Hibridkukorica. A Ceglédi Állami Tangazdaság az idén 3700 hektáron termeszt hibrid, kukoricát. Vetőmagként érté­kesítik, nemcsak belföldön, ha­nem külföldön is. Kiszállítá­sához exportjoggal rendelkez­nek, és jelentős nyereséget re­mélnek belőle. Tárlat a múzeumban É eleji állapothatározó Könnyű, gyors sikert leg­feljebb kívánunk, de semmi­képp sem jósolhatunk a fia­tal ceglédi képírónak,, aki a Kossuth Múzeumban sorako­zó munkáiból ítélve, igen szi­gorúnak látszik: nem fedi fel egykönnyen magát, nem en­gedékeny, rejtőzködő. Furcsa, érdekes és főleg felkínálko- zóbb harmóniákhoz szokott szemünknek szokatlan világ az övé. Noha nem utasítja el végképp a figurális kompo­nálás! mód eszköztárát, de erősen átformál,, felbont min­den tárgyat, amit ábrázolási körébe bevon. Felbont és sej­tet. A van-ról kevésbé be­szél, arról inkább, hogy' volt valami, s hogy lesz. Két bi­zonytalanság között tárlatlá­togatói tájékozódó csápjaink­kal kapaszkodunk valami biz­tos pont, valami hasonlatos­ság után, de csupán (alán­okra lelünk. A nyitó képduó Fenyegető formájában talán egy aktuá­lis rakéta működik, robogva a Félős forma talán földgolyó­ja, talán emberi koponyája fe­lé, mindenütt zsúfolt, ron­csolt töredékek. Az Enyészet foszló, bomló szövedéke talán valaha virág volt, a Foszlá­nyokon talán mesebeli színes papírok hullanak. Nincs ren­dező centruma, a Kis kép G. P.-nek mégsém egyensúly nél­küli. Talán madarak süvíte-1 nek, bukdácsolnak a Sodrás hideg zöldje fölött, hogy az­tán bsléhullja.nak az alant le­selkedő geometrikus, fekete semmibe, talán valami rém, valami halálmadár terjeszti szárnyát a Leletek tája fö­lé ... Talán. Az önnön azo­nosságát, előzményeit és le­hetőségeit kereső, ám útjának kezdetén csak a között-re rá­bukkanó festő állapothatáro­zója a talán. — A stabil motívumok tel­jesen hiányoznak a kepéim­ről, mint ahogyan a világban való pillanatnyi helyzetemet sem tudom megállapodottnak — mondja. Nem véletlen, hogy a festő Csurgat Ferencről itthon alig tudunk valamit. Bár elit ért baráti kor unszolása,, s a Dózsa klubbeli intim tárlatén már néhányan mustrálhatták képeit, soká érett meg az el­határozás, hogy teljes egészé­ben vállalható munkákat bo­csásson közszemlére. — Egyszerűen nem volt még bennem a kurázsi eddig, hogy kiállítsak, meg nem is tartottam fontosnak. Mosta­nára gyűlt össze egy erőteljes anyag, aminek java részét az idén készítettem. Előzmények: esztendők, a profivá válás ideje a főisko­lán, majd zárófejezetként egyéves mesterkurzus a rau- rális tanszék kötelékében Közben: a Fővárosi Tanáos pályázatot hirdet a Margit­szigeti Szabadtéri Színpad elő­csarnokának falait borító al­kotások megtervezésére. Csűr- gai Ferenc egy háromalakos dombormű ideáját rögzíti. Meglepetés: festő létére első díjat nyer, és lehetőséget kap a relief megvalósítására. Ügy sikerült, mintha az épülettel együtt keletkezett volna. — Talán nem hangzik nagy­képűen, ha azt mondom, most sem tudok jobban fes­teni, mint mikor nekivágtam a főiskolának. Valójában a társaimtól tanultam a legtöb­bet, ábbólv hogy ott voltam közöttük. És talán a szemlé­letbeli változás, amit a diák­évek nyújtottak. Hogy más­képp keli csinálni, mint a többiek, s hogy ez éppúgy le­het igaz. Lehet. Talán.. Lesz. Bizony­ságul szolgáljanak a múzeum­beli képek. Varga Sándor Szakmák szerint Amióta létrejött az MTESZ ceglédi intéző bizottsága, négy új tagegyesületi csoport ala­kult a városban. A . Faipari Tudományos Egyesület, a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Egyesület, a Magyar Elelmezéstudományi Egyesület és a Kémikusok Tudományos Egyesülete tömöríti a ceglédi szakembereket. Zenei est Akoliéi indultak A Bihari János . Zeneiskola Abonyban olyan hangversenyt rendez május 19-én vasárnap, 18 órai kezdettel, amelyen az iskola volt növendékei lépnek fel. Csukás Rita zongoraszakon, Nana Judit hegedűszakon ta­nul a Békéscsabai Zeneművé­szeti Szakközépiskolában. Ez volt az utolsó tanévük itt, most érettségiznek. Nagy Ildit a Szegedi Zeneművészeti Szak­középiskola hallgatója, ő he- gedűsáakos. Szerepel az abo- nyi hangversenyen Czenke Anna, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola előkészítő tagozatának hallgatója. Műso­ruk klasszikus és modern szerzők zeneműveiből áll, a hangversenyen minden érdek­lődőt szívesen látnak. Kiállítás . a fővárosiján A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Maltfmipa- ri Vállalatnál a fővárosban május 21-én, kedden délután fél 3-kor kiállítás nyűik a Nagy István-csoport tagjainak alkotásaiból. A tárlaton szere­ped többek között az albertir- sai Motyovszki Lászlóné, a ceglédi Barnóth Zoltán, Nagy László Lázár és P. Kovács Sándor, az abonyi tyeiling György, a nagykőrösi Bodó Gábor és Stumpf Ferenc mun­kája. Választási gyűlés. Május 21­én, kedden- délután 3 órakor ÜjSzilváson a művelődési ház­ban ' választási gyűlést tarta­nak a választói kerület kép­viselőjelöltjeinek részvételével. Kápvlseícjelöítek Magánszemélyektől és közös gazdaságoktól is felvásárolják a gyapjút a Dél-Pest megyei Áfész Dorottya utcai fclvásárlótclc- pén Cegléden. Hornyák György, a Gyapjúforgalmi Vállalat kép­viselője minősíti — képünkön — a hatalmas zsákokban beszá­llton birkagyapjút Apáti-Tóth Sándor felvétele légyéi egy mandátumért Pest megye 9. országgyűlési képviselőd választókerületé­nek polgárai négy képviselőjelöltet indítanak a június nyolca­dik! választáson, őket mutatjuk be az alábbiakban.. Br. Lakos László 1945-hen született. Gyermekkora óta Kőröstetétlenen él, a középiskolát Nagykőrösön végezte, majd az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett diplomát,, ahol a helybeli Vörös Csillag Tsz ösztöndíjasaként tanult. Ebben a közös gazdaságban kezdett dolgozni, először üzemi állator­vosként, majd a tagság 1972-ben a szövetkezet elnökévé vá­lasztotta. 1975-től , az egyesült Árpád Tsz elnökeként tevé­kenykedik. Igényes, szakmailag, politikailag jól felkészült ve­zető, aki érdeklődik az új termelési módszerek iránt, s jelen­leg a GATE mezőgazdaságtudományi karán jzsikmérinckké képezi magát. Irányítása alatt a szövetkezet fokozatosan megerősödött, A megyei átlagot meghaladó hatékonységggal gazdálkodnak, és rendszeresen támogatják a községeket. Több fontos köz­életi tisztséget tölt be, számos kitüntetés birtokosa, párttag. Mészáros Gyula 1931-ben született. A hódmezővásárhelyi mezőgazdasági technikumban szerzett szakképzettséget, . és 1945-ben került az abonyi gépállomásra, majd 1957—1958-ban az abonyi községi tanácsnál volt mezőgazdász. 1958-tól az Üj Világ Tsz laigrónomusa, 1960-tól főmezőgazdásza lett. A közös gazdaság elnökévé 1967-ben választották meg. A szövetkezet hosszú időn át jelentős zöldségtermesztő gazdaság volt. A- utóbbi időben az édesipari tevékenység honosodott meg né luk, s ennek gesztorai. Elnöksége alatt kétszer lettek a Kiváló termelőszövetkezet cím birtokosai. A folyékony műtrágyát előállító üzem felállításának ré­szesei, közreműködnek a földgáz bevezetésében. Párttag, több közéleti tisztséget tölt be, kitüntetések sora fémjelzi jó mun­káját. Abony fejlődéséhez évente 600, ezer forinttal és egymil­liót érő társadalmi munkával járul hozzá az Űj Világ Tsz, Molnár Zoltán 1945-ben született. A középiskola befejezése után a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolát végezte el 1965-ben. Egy ideig Kunhegyesen, az állami gazdaságban volt agronó- mus, később az abonyi Lenin Tsz-ben főkertész. 1970-ben az egyesülés után növénytermesztő agronómus. 1977-ben a Ság- vári Tsz főmezőgazdásza lett. 1983-ban választották szövet­kezeti elnökké. Utóbbi két tisztségének időszakában három­szor lett kiváló a tsz. Felépült egy szakosított szarvasmarha- telep, részesei a folyékony műtrágyát előállító telep beruhá­zásának. Számos ipari termesztési rendszer tagjai. A földgáz­programban ők is érintettek. Nagy nyereség, magas hozamoké jellemzik a gazdaságot. Kitüntetések, közéleti megbízatások jelzik megbecsültségét. Párttag, s jelenleg az Agrártudományi Egyetem kiegészítő szakán tanul. Sok segítséget adott a Ság- vári Tsz a bölcsőde, a könyvtár, a falumúzeum támogatásához. Pásztor Pál 1941-ben ' született. A kőröstetétleni fiú Törteién járt általános iskolába, Cegléden mezőgazdasági tech­nikumba. 1960-tól az abonyi tanács alkalmazta mezőgazdász­ként. 1963-ban került a József Attila Tsz-be, ahol volt brigád­vezető, üzemegység-vezető, főállattenyésztő, majd 1971-ben el­nökké választották. Hódmezővásárhelyen elvégezte az állat- tenyésztő üzemmérnöki főiskolát. Az általa vezetett gazdaság a gesztora a kialakuló agrokémiai központnak. Fogékony az új módszerek alkalmazása iránt. Az Agrölánq kazánok gyártása sikereket hoz számukra. Terméseredményeik kimagaslók. Párt­tag, a mozgalmi életben tisztségeket tölt be, többszörösen ki­tüntetett vezető. A község évente 600 ezer forintot és egymillió forintnak megfelelő társadalmi munkát kap szövetkezetétől. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) \ ABC-nagpniliáz a bevásárlóközpontban Az ellátás biztos láncszeme A jutalom Gyapjútól tfÉasifak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom