Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-18 / 115. szám
^xiilao 1985. MÁJUS 18., SZOMBAT FLITTER. FÉNY ÉS ATTRAKCIÓ Egy évezrede még Rómában a nép kenyeret és cirkuszt követelt, tékozlóan gazdag, véres játékokat. Puritán mai korunk — talán, mert kenyérben nem szenved hiányt — szolidabb szórakozással is beéri. A technika vívmányai közvetítette programok közül a legvérfagyasztóbbak a valóság töredékei. A cirkusz porondja is a rafinált, mértéktartó hátborzongatás helyszínévé szelídült, s már-már hihetnénk, racionális világunkban e harsány színfolt, mesterkélt illúzió így is mind kevésbé kap helyet. , . Budakeszi lankás mellékutcái közt nem egy olyan akad, amelyben nenTTCMmt! anakronizmusnak, ha ott véglgkolompolna a birkanyáj. A tornácos, kis házak közti rét csak néhány évtizednyire kéne visszatekintsen a múltba, hogy ölébe álmodja az egykori nyikorgó szekéren érkező vándorcirkúszosokat. Am idén tavasszal a cirkuszsátor a lakótelepen, modern házak között kapott helyet. Az állatokkal, lakókocsikkal tábort ütő kompánia a szürke betonfalakkal nézett farkasszemet. Magyarország csendes fájnak számít Hol várhatók földrengések? í'shéz kenyér Juszt sem oda tekeredem, alhova te akarod iskolából hazaérkezett a Az első előadás délutánján azonban , kiderült, hogy a közönség hozzáállása, várakozása az évszázadok során alig változott. A falut széliében, hosszában végigharsogó reklámkocsi viháncoló gyerekektől kísérve visszaérkezett, s az előadás kezdetéig hátralevő előkészületeket lelkiismeretesen figyelemmel kísérte a gyermeksereg. Ádám Lajos, a cirkusz igazgatója, egyben családfő is a régi artistadinasztiában. Maga majd negyven éve járja cirkuszkocsival az országot, nyolcéves korában kezdte dobálni a késeket, majd a levegőszámokkal szórakoztatta a közönséget, volt bohóc, s most . esténkint illuzionistaként lép porondra. — Nehéz kenyér a miénk. Nemcsak azért, mert egy artista fellépése soha nem veszélytelen, hanem azért is, mert a megélhetés csak úgy biztos, ha nem fogadunk alkalmazottakat, mindent magunk csinálunk. Mi vagyunk a sofőrök, az állatetetők és idomárok, mi építjük és bontjuk a sátrat — 600 személyes, nem könnyű feladat —, de mi vagyunk saját magunk menedzserei, az üzletkötők is, miközben mindenki igyekszik produkcióját nemcsak szinten tartani, hanem új ötletekkel fejleszteni, színesíteni. A mi foglalkozásunk nem szakma, hanem olyan életforma, amely állandó készenlétet követel. A kört formázó lakókocsik között jönnek-mennek a porond művészei. Mindenki pontosan tudja, mi a dolga, ki az óriáskígyókat eteti, ki a hangfalakat, magnót készíti elő. A függöny mögött felsorakoztatják a szükséges kellékeket, egy fiatalember, az Ádám család ifjabb nemzedékéből, éppen gyakorol. Háromesztendős gyermekét, a kicsi Olivért késekkel dobálja körül. A szőke fiúcska a legnagyobb lelki nyugalommal támaszkodik a deszkának, szeme se rebben Hiszen apuka minden este ezt játssza anyukával is. Pergő műsor — Készül már neki a kosztüm, nyáron ő is fellép velünk. — teszi le az elégedett atya a késeket. Ádám Rudolf vezetésével az legifjabb nemzedék. Rudi már hetedikes, s ha leteszi az iskolatáskát, zsabós ingébe, flit- teres nadrágjába bújik, a társulat egyik legügyesebb zsonglőré. Kiterjedt levelezést folytat, az ország legkülönbözőbb vidékeiről írnak neki. — Hat hónapot járunk otthon iskolába. Tavasszal útnak indulunk, s attól kezdve mindig a fellépésünk helyén fogad minket az iskola. Budakeszi előtt Százhalombattán, Törökbálinton, Budaörsön tanultunk, s természetesen mindenütt akadnak barátok, akik este eljönnek, és kíváncsian várják a produkciónkat. Amikor felharsan a zene, megnyílnak a lakótelepi ablakok. Lassan szivárog a nép a rét közepén virító sátor felé, elsők, persze, a már izgatottan várakozó gyerekek. A produkciók közül meglepően újnak, különlegesnek egyik sem mondható, ősi motívumokból, mutatványokból áll össze a szerkezet. A hangulat mégis érezhetően felforrósodik. az első padsor előtt, a friss fűben térdepel már a porond korlátjára dőlve az egész általános iskolás nemzedék. Krisztina, a 10 esztendős ifjú akrobata büszke, boldog mosolyt küld alkalmi osztálytársai felé, amikor lábai között könnyedén kikönyököl. Az óriáskígyóval már nem lesz akkora sikere, gondterhelten igyekszik a nyakára tekerni a tiltakozó, idegesen gyűrűző állatot. Az erőművész produkciója izgatott suttogásra, szörnyülködésre, s persze viharos tapsra ad okot. Karnyújtásnyira, jól látható mellén, hátán a szöges ágy szúrta számtalan apró nyom, s hatásos mutatvány, amikor szekrénnyi mellkasán hatalmas kalapáccsal próbálják apróra tömi a mázsás Sziklatömböt. Edzésmódjáról később szerényen azt mondja, hogy bárki eljuthat erre a fokra, ha esténkint százhúsz darab másfél méteres cöveket kellene sátorépi- téskor a kiszáradt talajba vernie néhány esztendőn keresztül. A színes tollbokrétákkal ékesített, egykedvűen kocogó lovacskák némi fegyelmezetlenségre csábítják az ifjú cirkuszrajongókat. Egyre többen kapaszkodnak a jól ápolt pacik felé. A testközelben pergő attrak _ ciók, a nézők között botorkáló kisminkelt bohóc, a sörissza medvék — szakmai titok, hogy az üvegben vízzel oldott méz lötyög — osztatlan elragadtatást váltanak ki mindenkiből. Mire Ádám Lajos száma következik, már puhára főtt a közönség, teljes az illúzió. Hiába, ezt jelenti a sok évtizedes tapasztalat, a gondosan felépített szerkezet. Nfintíig tovább Amikor elhal a taps, kialszik végre a rivaldafény, hangtalan, villámgyors munka következik. Ládákba kerül a felszerelés, szekrénybe akasztják a kosztümöket. — Holnap ilyenkor nem térhetünk pihenni, nem lesz idő, hogy megbeszéljük, értékeljük az előadást — mondja homlokát törölgetve Ádám Lajos. — Neki kell állnunk lebontani a sátrat., mindent becsomagolni, ez legalább 5—6 órás munka, még előadás után. Hiába, ilyen a vándorélet, indulnunk kell tovább. Márvány! Agnes Tomi bohóc szórakoztat, mint évszázadok óta elődei A legutóbbi évtizedek geofizikai kutatásai kiderítették, hogy földünk felszíne hat nagy, s legalább húsz— harminc kisebb kőzetlemezre bontható, amelyek egymáshoz képest mozgásban vannak. Évi elmozdulásuk csupán néhány ceníimétcrnyi, de már ez is elegendő ahhoz, hogy a szilárd kéregben hatalmas feszültségek halmozódjanak fel — elsősorban az egyes lemezek határai mentén —, s ezek hirtelen felszabadulása kelti, az úgynevezett tektonikus (szerkezeti) rengéseket. A tűzhányók működését gyakran megelőzik, kísérik, vagy követik a gyengébb-erő- sebb földrengések. Bizonyos esetekben kimutatható, hogy egy-egy kitörést éppen egy földrengés indít el, vagy megfordítva: a kitörés hoz létre olyan instabil állapotot a földkéregben, hogy az kedvező a földrengések kialakulásához. Az egyes kontinensek esetében meglehetős pontosan megállapítható, hogy mi okozza a nagyobb földrengéseket és tűzhányókitöréseket. Emlékezetes oéldáui a St. Helens nevű észak-amerikai vulkán rendkívül heves kitörése 1980-ban. Ezt a tűzhányót olyan kőzet- olvadék táplálja, amely a csendes-óceáni kőzetlemez Észaik-Amerika alá történő benyomulása során képződik. A St. Helenstől délre pedig egy 432 kilométer hosszú törésvonal húzódik, amely végigvonul az cceánparti sávban. Ezt a törést Szent András-vonalnalc nevezzük. Ennek mentén pattant ki 1906-ban az a nagyerejű földrengés, amely óriási pusztítást okozott San Franciscóban. Ez a törésvonal ma is élő, s az amerikai geofizikusok véleménye szerint néhány éven — évtizeden — belül Los Angeles közelében az 1906. évihez hasonló erejű földrengés lesz. Általában a Csendes-óceán egész peremvidéke veszélyeztetett övezet, mind a földrengések és tengerrengések. mind pedig a vulkánikitörések szempontjából. Különösen sok ilyen földtani esemény' zajlik le a Kamcsatka—Japán—Marian a- szigetek ívében, valamint Üj- Guineában, a Csendes-óceán délnyugati szigetvilágában, és Űj-Zéland északi szigetén. Az óceán másik oldalán főként Chile és Peru partvonala, továbbá Közép-Amerika területe volt (és lesz is) a színtere nagy földrengéseknek és heves vulkánkitöréseknek. Ázsia déli övezetében, főként a Himalája vonalával párhuzamosan. ismeretes egy erős földrenigéses zóna. A Pamirtó! délre önállósult egy kőzettömeg, amely ma 200—250 kilométer mélységben helyezkedik el. Ebből számos földrengés pattant ki a legutóbbi évszázadban. Indonéziában és Japánban különösképpen gyakoriak az igen heves földrengések, és a rendkívüli méretű vulkánkitörések, ugyanis ott találkozik egymással az eurázsiai és a csendes-óceáni földrengésövezet. A Csendesóceán területén Hawaii a földrengésektől és vulkánoktól leginkább veszélyeztetett területek egyike, a másik pedig a Galapagos-szigetcsoport. Afrikában elsősorban a délkeleti részen, a nagy tavakat magukba foglaló árkos törések Az Észalt-Amerilta nyugati partjai mentén húzódó Szent András- vonal egy nagy magasságból ké- ' szított légifelvctelen. övezete a leginkább veszélyeztetett terület. Itt vannak a kontinens nagy tűzhányói is. Afrika egyébként — a geofizikusok megállapítása szerint — kettészakadóban van: a tö- réses övezettől keletre levő vidék lassan elválik a nyugati területtől. A mi kontinensünkön elsősorban a déli és délkeleti területek jönnek számításba, mint erősebb-gyengébb földrengések színiterei. így Olaszország. Jugoszlávia, Albánia, valamint Görögország, Bulgária és Románia. Ez utóbbiról szólva meg kell említeni, hogy amikor a Kárpátok hatalmas láncolata felgyűrődött. az ív délkeleti részén sajátságos jelenség játszódott le: a kőzetlemez egy darabja — a mai Vrancea-hegység környékén — önállósult, és süllyedni kezdett. Ez a kőzettömb olyan alakú, mint egy roppant piramis. melynek a csúcsa lefelé, az alaplapja pedig fölfelé tekint. Még ma is mozgásban van a környezetéhez képest. Lassú süllyedése miatt feszültségek keletkeznek benne, s ezeknek feloldása kelti azokat a földrengéseket, amelyet Romániában már nemegyszer súlyos károkat okoztak. Magyarországon hosszú évmilliók óta nem működnek már tűzhányók, és szerencsére a földrengések is igen ritkák. A XVIII. század elejétől 10 jelentős földrengés volt hazánkban. ezekből 4 Komáromban. I az eddigi legerősebbet 1763- ban észlelték. K. G. G*?ünife!é Teirabik-csornsgölásban Az Óceánnal kezdődött Zöldségtermelő környezetben épült fel meg a század elején a mai Gyümölcs- és Főzeiékkonzcrvgyár Dunakeszin. Közelről beszerezhető a nyersanyag, s mint az elmúlt évi 500 millió forintos árbevétel, a 23 millió forintos nyereség is bizonyítja, keresettek az itt készülő dzsemek, uborka-, zöld- és pirospa- radicsoni-készítményck. az úgynevezett gyümölcsvelők, a palackozott gyümölcslevek. Az üveges befőtteket, konzervéket teljes körben, diabetikus változatban is előállítják. Ugyanígy kerülnek forgalomba a háziasszonyok körében népszerű tésztakészítmények is, mint viszonylag nem régi termékei az üzemnek. Rudi és Krisztina, a kilenc Adóm unoka közül kettő. Nekik mén játék, kikapcsolódás és csak legutolsó sorban produkció az, ami szüleiknek kenyérkereset Veress Jenő felvételei Ka keresik, érdemes Ha keresik az árut, érdemes gyártani. Ha a jövő is biztosnak ígérkezik, érdemes, sőt kell fejleszteni, beruházni. Karácsony Dezső főmérnök a gyári rekonstrukció jelenlegi állásáról úgy tájékoztat, hogy a történeti előzményekről is beszél, mert a dolog ezzel mindenképpen összefügg. A helybeliek közül ma még emlékeznek néhányan arra, hogy a 10-es években alakult üzem már akkor is konzervet gyártott és sok embernek adott munkát. A harmincas években a híres osztrák Meinl cég tulajdonába került, s Óceán konzervgyár néven főleg pácolt halat készítettek itt, valamint csirkehúskonzerveket. A felszabadulás Után, 1953-ban került a magyar állam tulajdonába az üzem, s ettől kezdve alakult ki a maihoz hasonló profilja. Időközben megért néhány egyesülést, voltak gyáregységei Budapesten és vidéken, mígnem azok ismét önállósultak, s a dunakeszi gyár önálló vállalatként foglalkozhatott legfontosabb ügyeivel. Ahogy múlt az idő, a két termelőcsarnok tönkrement, élelmiszeripari feldolgozásra alkalmatlanná vált. A lenni, vagy nem lenni kérdéseként 1982-ben a gyár sorsa került terítékre, s végül a 200 millió forintos rekonstrukció mellett döntöttek. Állami támogatásból újítják fel az épületeket, alakítják át a raktárakat. A rekonstrukciót a profil bővítésére is felhasználják. Korszerű termékeket szándékoznak a jövőben forgalomba hozni. Ezek egyike lesz az úgynevezett aszeptikus gyümölcslevek készítése. A folyadékot 20 tonna űrtartalmú tartályokban tartják hidegen, s mivel így hosszú ideig tárolható csíramentes körülmények között, ebből készülnek az üdítő italok. Dunakeszin bevezetik a 2’eírabik-csomagolást, amely hasonló a tartós tej dobozához, s augusztusban egyelőre egyliteres, később negyedliteres csomagolásban így hozzák forgalomba az üdítő italt. Eldobó csomagolásnak nevezik szakmai nyelven a boltokban kapható, mini dobozokban árusított dzsemeket, melyek készítéséhez az NSZK- ból érkeznek a gépek. Mint azt a gyár főmérnöke elmondta, a tavaly bevezetett hámozott, magozott sárga- és őszibarack- befőttek iránt olyan nagy volt a külföldi piac érdeklődése, hogy az egyik partner még az exportra általuk alkalmatlannak minősített készletet is felvásárolta. Osztrák partnerekkel alakul jól a kapcsolat, öt bérelt francia felezőgép érkezik. s még ebben a szezonban üzemelni kezd, hogy a tavalyi 70 tonna 'termelést az idén 300 tonnára növelje az üzem kollektívája. Hazai üzemben először A beruházás, illetve a rekonstrukció befejezését jövő év közepére tervezi a dunakeszi üzem vezetősége. Jelenleg az épületeken dolgozó kőművesek uralják a terepet, érkeznek a modern technológia gépei, melyeknek szállítói a munkások betanítását is vállalták. Az aszeptikus gyümölcsfeldolgozás és tartósítás berendezéseit magyar vállalat, a KÖVAC szállítja. Először hazai üzembe. Eddig a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Bulgáriába exportálták berendezéseiket. K. T. I.
