Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

faátváltozások Ehmann Krisztina tárlata „A textilek változatos tech­nikai kísérleteim sokszínűsé­gét adják, megkisértéset aji- nak, hogy megmutassak vala­mit, sajátos módon, abból a csodálatos organizmusból, ami nem biztos, hogy mind­annyiunké, s ami elszomorí­tó, egyre inkább halni lát­szik ...” Ezekkel a mondatok, kai ajánlja figyelmünkbe má­jus 9-én megnyílt kiállítását Ehmann Krisztina. Ahogy az ars poetica-szerű vallomásból is kitűnik, nem mindennapos kiállítást tekint­hettünk meg, textittervekból, textiimunkákból összeállítva. A huszonkét éves, főiskolás lány kiállítása mindenképpen figyelemre méltó. Szenes Zsu­zsanna, textiAiparművész meg­nyitó szavai szerint: „finom, pontos arányérzéke szorgalom, mai és türelemmel párosul." A megnyitó szavakból meg­tudtuk azt is, hogy Szenes Zsuzsanna négy évvel ezelőtt ismerte meg Ehmann Kriszti­na néhány munkáját; akkor még a képzőművészeti gim­názium textilszakán tanult; „Szerény, határozott egyénisé­ge rokonszenves volt. Tervei­re és munkáira jellemző a vo­nalak lendületes röpítése.” Mondandója kifejezésére ősi szimbólumot használ: a fa szimbólumát. Képeinek címei is utalnak erre: Fa meleg szí­nekkel (lenvászon, batik), Fa, hideg színekkel, Fa (fehér, barna), Magányos fa (vegyes technika). Elem- és formakész- leíe a növényvilágból táplál­kozik, ugyanakkor a lélek bel­ső harmóniáját mutatja. A ké­pek, ahogy címei is utalnak Magányos fa A megnyitó közönsége Papp László felvételei Vác a hazai lapokban A Népszava írt a — többi között Vácról — bejáró dol­gozók helyzetéről, akik ra­gaszkodnak vidéki lakásuk­hoz, fővárosi munkahelyük­höz. A mind korszerűbbé vá­ló tömegközlekedési eszközök s a helybeli megfelelő áruel­látás, kultúráit szórakozás kedvezővé teszi ezt a hely­zetet. Az Észak-Magyarország ké­pes tudósításban értékelte a borsodi Cementipari Gépjaví­tó felszabadulási és konigresz- szusi munkaversenyét. A Vá­ci Cementgyár kemencéinek felújításához is a hejőcsa.bai gépjavítóban készítették el az úgynevezett kemenceköpenye­ket. — A Typographia májusi száma közölte, hogy a Nyom­da-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének el­nöksége levélben fejezte ki el­ismerését a Pest megyei Nyom­davállalat kollektívájának a múlt évi gazdasági eredménye­kért. — A Népszava bemutatta Horváth Rozáliát, a. Pamutnyo- möipari Vállalat pártbizottsá­gának nyugdíjba készülő, váci születésű titkárát, aki szülővá­rosában, 1948-ban kezdett elő­ször dolgozni a közösségért. — A Napló riportere a veszprémi betoncserép gyár­ban járt, ahol naponta 120 csa­ládi házhoz készítik a korsze­rű „ötödik falat” s megemlí­tette, hogy a termeléshez szük­séges cementet a váci cement­gyár folyamatosan szállítja az üzem részére. — A Budapest című folyó­irat Fővárosi emberek című sorozata bemutatta dr. Pesta Lászlót, aki négy évtizede or­szággyűlési képviselő és — szavai szerint — Vácott volt gyógyító orvos utoljára. — A Köznevelés felmérte az iskolai könyvtárhálózat hely­zetét. Jó példaként említette a többi között Vácot, ahol már évekkel ezelőtt kialakították a város, illetve a város környéki ellátó rendszereket. S. XMría A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 112. SZÄM 1985. MÁJUS 15., SZERDA Kötöttárugyár: kevés a táppénzes Még mindig dúl a tornaháború... Nem véletlenül keresték meg tavaly a Textilipari Dolgozók Szakszervezetétől dr. Kiss Magdolnát, a Váci Kötöttárugyár üzemorvosát. Érdeklődtek a szakszervezetiek, mi az oka annak, hogy az ország textilipari munkahelyei közül a váciban a leg­alacsonyabb a táppénzesek aránya. Az üzemorvos semmi kü­lönleges magyarázatot nem tudott adni, annál is inkább, mert neki magától értetődő, hogy csak azt veszi fel betegállomány­ba, aki arra valóban rászorul. Nos, ml is ugyanazzal a kérdéssel kerestük meg az üzemorvosnőt, mint a szak- szervezetiek, de a választ ma­gunk próbáltuk megkeresni, kezdve a feltételeken. Hárman dolgoznak a rende­lőben, dr. Kiss Magdolna és két segítője, Pusztai Ferencné és Nyúli Istvánná asszisztens- nő. Utóbbi a gyár alkalmazott­ja, Pusztainé és az orvos a Szőnyi Tibor Kórház és Ren­delőintézet dolgozója. Az üzemorvos főleg belgyógyá­szati esetekkel foglalkozik. Fo­gászat az Egyesült Izzóban van, de a Kötöttárugyár ren­delőjében heti 3 órában nő­gyógyász is rendel. A drága orvosi műszerek és berendezések túlnyomó több - ségét a gyár szerezte be, s vá- sárolja folyamatosan. Venné­nek sok tízezer forintért újab­bakat, de nincs hová! Mert — s ezt legnagyobb gondjukként említette az üzemorvosnő — kicsj a rendelő, terjeszkedésre pedig nincs lehetőség, mert egyszerűen nincs hely. így bi­zony szorult helyzetbe kerül­nének, ha mondjuk, egyszerre három * embert kellene egy esetleges tömeges rosszuiiét alkalmával lefektetni vizsgá­lathoz, kezeléshez. Tehát — dióhéjban — ilyen feltételek között dolgozik az üzemorvosi rendelő s látja el- a gyár 1 ezer 390 dolgozóját, akik közül 900 a nő, ezért is szükséges a nőgyógyász. Gyári sajátosságokról be­szélgetve mondja el dr. Kiss Magdolna a következőket: — Legritkábban az egészen fiatalok, tehát az ipari tanu­lók keresik fél a rendelőt, a betegek többsége 40 év feletti, s a számarányból adódóan — nő. Speciális, úgynevezett munkahelyi ártalom szerencsé­re nincs a gyárban. Természe­tesen vannak olyan munkahe­lyek, ahol rendszeres, kötelező szűrővizsgálatokat kell tartani, de ezek nem mutattak ki olyan egészségromlást, amit egyér­telműen itt szerzett volna va­lamelyik dolgozó. Hogy ez a jó helyzet tovább­ra is így maradjon, egészség- ügyi felvilágosító munkát is végzünk, a szakszervezettel megbeszélve, és segítséget ka­punk a gyári Vöröskereszt- szervezettől is, főleg a tájékoz­tatásban és a szervezés terén. Előadásokat is tartunk, ma­gam is, a nőgyógyász is, aki rendszeres rákszűréseket is vé­gez. A munkavédelmissél is jó a kapcsolatunk, kijárunk a gyárba, de nem csupán a kö­telezően előírt gyakorisággal, mert jól kell ismernünk a dol­gozók munkakörülményeit, s jó az, ha az emberekkel bizal­masabb, őszintébb kapcsolat alakul ki, hiszen ez az ő egész­ségüket szolgálja. — A rehabilitációban milyen eredményeket értek el? — Talán nem szerénytelen­ség, ha azt mondom, hogy jól működik a rehabilitációs bi­zottság a gyárban! Ha olyan ember kerül, elénk, . akinek munkaképessége csökken, biz­tos lehet abban, hogy nem kell eltávoznia a vállalattól, mert a gyár vezetőivel találunk ne- kj megfelelő munkát. Negyve­nen dolgoznak rehabilitált munkahelyen a gyárban, közü­lük a felét azóta helyezték munkakörébe, amióta, vagyis 1981. április í-e óta itt dolgo­zom. Ma már könnyebb e té­ren is az üzemorvosok dolga az új rehabilitációs rendszer miatt. Dr. Kiss Magdolna a Kötött­árugyár dolgozóinak általános egészségügyi állapotáról el­mondta még, hogy az alacsony táppénzes százalék önmagáért beszél, de a fiatalokkal baj van, mert lelki és fizikai álló- képességük gyengébb, mint amit koruk alapján el lehetne tőlük várni. Éppen ezért hiá­nyolja is a munkahelyi tornát. ami korábban jól működött, s akkor szűnt meg, amikor ő még nem dolgozott az üzemi rendelőben. A munkahelyi tor­na szükségességéről vagy szükségtelenségéről azóta is dúl a háború, egyelőre ered­ménytelenül ... Aszódi Uászló Antal Alakúié ülés Május 15-én, szerdán 10-től 16 óráig érdekes programok várják a számítástechnika iránt érdeklődőket a Technika Házában. A NOVOTRADE Rt. és az MTESZ Pest megyei Szervezete egész napos számí­tógép és videojáték bemutatót rendez a klubhelyiségben. 13 órakor kezdődik a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Vác Városi Szerve­zetének alakuló ülése, amely­re minden számítástechnikai szakembert szeretettel várnak a szervezők, 14 órakor pedig két előadás lesz a .,Számítás- technika jövőjéről" és „A Commodore számítógépek al­kalmazásáról az ügyvitel terü­letén" címmel. Esze Tamásról Pénteken délután fél 2-kor tartják hagyományos Esze Ta­más-megemlékezésüket a róia elnevezett laktanya katonái. Ez alkalomból nyitják meg Somogyi István festőművész kiállítását. A megnyitót és az előadást dr. Czine Mihály kandidátus, irodalomtörténész tartja. 2600. Vác, Pf. 32. Saját kerületükben laknak Közösen - közös gondjaik megoldásáért Vámosmikolán és a hozzá tartozó társközségekben Perő- csényben és Tésán nagy ér­deklődés kísérte a tanácstagi jelölő gyűléseket. Egy válasz­tókerületben sem kellett meg­ismételni, mint az előfordult az előző választásikor. A közel­gő választásra 38 tanácstag helyett 29-et jelöltek: nyolcat Perőcsényben, hármat Tésán és 19-et Vámosmikolán, ami ltazt jelenti, hogy egy-egy ta­nácstagnál? nagyobb kerülete lesz. A Hazafias Népfront úgy igyekezett a tanácstagjelölte­ket kiválasztani,, hogy a saját kerületében lakjon. A jó elő­készítésnek tudható tíe, hogy j minden-váissztókerüietberr—a’ HNF által javasoltakat fogad­ták el a jelölő gyűléseken. olyan személyeket, akik köz- tiszteletben állnak és eddig is sokat tettek a ■ lakosságért. A jelölő gyűléseken a vártnál jóval többen megjelentek, ami azt bizonyítja, hogy érdekli az embereket lakóhelyük fejlődé­se és annak problémái. Sokan hozzászóltak, amikor a gyűlést vezetők beszámolták az el­múlt öt év munkájáról, el­mondták észrevételeiket, gondjaikat, javaslataikat. Perőcsényben többen meg­kérdezték, hogy mikor javít­ják ki a község útját, amit ugyan már egyszer elkészítet­tek, de a vízbekötések alkal­mával több helyen megsüly- lyedt. Kérték és javasolták, hogy a közös tanács szervez­ze meg Perőcsényben az öre­gek napközi otthonát, mivel a Az első nyugdíjas hónap Köszöntötték, nem búcsúztatták — Én is gondoltam erre most májusban, nyugdíjaskorom el­ső hónapjában. Tagadhatatlan, hogy hiányzik a napi. ütemes munka, bár most sem unatko­zom. 1950-től tagja vagyok a Vác Városi Tanács választási bizottságának, jelenleg titkár­ként segítem a június nyolca- diki választások előkészítését. Sokszor kaptam kitüntetést, jutalmat, dicséretet. Nagyon jólesett ez a magas szintű el­ismerés. és a párt emléklapja a 40. évforduló ünnepségén. A gyárban köszöntöttek, nem búcsúztattak véglegesen. Dr. Lenyó László igazgató szavai­ból is ezt éreztem. Maid ki­alakul később a végleges élet­rend Most több idő jut a csa­ládnak, s kézbe vehetek egy­két könyvet, amit évekig nem tudtam elolvasni. Papp Rezső községben a lakosság egyre jobban elöregszik, s már most is 40 jelentkező lenne. Az otthon megvalósítására a helyiség megvan, mondta Pásztor Imréné, a közös ta­nács elnöke, a régi iskolát és a volt pedagóguslakást jelöl­ték ki erre a célra, de a megvalósításhoz hiányzik fél­millió forint és az üzemelte­tési költségek. A perőcsénvi jelölő gyűléseken a megjelen­tek ennek megvalósításához társadalmi munkával nyújta­nának segítséget, ahogy a ját­szóterei^ is — a választások napjára — társadalmi mun­kában készítik el. Tésán a választók azt ye- ítélték fel. -hogy szinte min­dennap kevés tej érkezik a községbe, hol ennek, hol an­nak nem jut. A boltvezetőnek kell . odafigyelnie, hogy nyi­tástól zárásig legyen tej és ke­nyér és azt is figyelembe kell venni, hogy egyre többen lesznek a kirándulók is. A vámosmiikolai jelölő gyű­léseken kérték és javasolták azt, hogy bővítsék a boltok választékát, főleg a ruházati és cipőválásztékot, hogy ezért ne kelljen Vácra, vagy Rút­ságra elmenni. Szóvá tették a mozi helyzetét is. Rossz álla­pota miatt évek óta zárva van. Miért nem bontják már le az elhagyatott épületet? Rontja a falu arculatát, s egyszer még összedől. Az új utcák lakói vállalták azt. hogy társadalmi munkában megépítik a járdát, csak kap­ják meg hozzá az anyagot. Erre ígéretet kaptak, az Ipoly utcában az új úttest is meg­épül. Koroknál Gábor Vámosmikola Évadzáró A nagymarosi művelődési ház kertbarát köre szombaton tartja évadzáró kirándulását. A jelki arborétumot keresik fel a kertbarátok. A Dunában idén is Tilos a fürdés Vác városi Tanács V. B. hatósági osztálya nyomatéko­san felhívja a figyelmet arra, hogy Vác város közigazgatási területén — a Duna jobb és bal partján a fürdőzés szigo­rúan tilos. A felhívás indoka az, hogy az utóbbi években megdöbbentően sok halálos végű baleset történt a dunai fürdés közben, mivel nem tartották be a tilalmat, holott mind a víz szennyezettsége, mind nedig a meder rende­zetlensége veszélyessé, fürdés­re alkalmatlanná teszi a fo­lyót. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) csán jutottam az analitikai la­borba. Közben felnőtt fejjel tanultam, megszereztem a közgazdasági technikum okle­velét. Ez a sokoldalúság ké- , sőbb sokat segített a munkám­ban. Mint, a személyzeti és az oktatási osztály vezetője, ú^v érzem, közel kerültem az em­berekhez. Megértettem, sok­szor segítettem gondjaik meg­oldását. — Szokol István a város köz­ismert társadalmi munkása. — Fiatal koromban sportol­tam, atletizáltam, futballoz­tam. Évekig voltam a VSE el­nöke, ma a HAGY Vasas el­nökségi tagja vagyok. Segítet­tem a Családi Ünnepeket Ren­dező Iroda munkájának meg­indulását. Vállalatomnál is tagja voltam a szakszervezeti bizottságnak, és 20 évig elnö­ke a sportegyesületnek. 1945 áprilisában beléptem a kom­munista pártba. Negyedszáza­don keresztül vállalati propa gandamunkát végeztem. s megtiszteltetésnek éreztem hogy segíthettem külső mun­katársként a városi pártbizott­ság oktatási munkáját. — Soha nem volt fáradt? csévél is párosult. Amikor 1944 decemberének elején a Dunántúl felé indították a vá­ci leventéket, elbújtam. Két nap múlva a szovjet hadsereg felszabadította Vácot. Sárai Tibor, Klein István, Róth An­tal szervezte a váci karhatal­mat. Karszalagot kaptunk, igyekeztünk megteremteni a közbiztonság alapjait. Azután az R-gárda tagja lettem, biz­tosítottuk a gyűlések, ünnep­ségek rendjét. Örökké mozgó, sport, kultúra iránt érdeklődő ember voltam. Ezért segítet­tem a MADISZ szervezését. Ma is szívesen emlékszem vissza az első színdarab-bemutatók­ra, a politikai oktatás s2árny- pi'óbál ga tásaira. — Végül a Forte-gyárba ke­rült. — 1949-et mutatott akkor a naptár, s ma 1935-öt írunk. Harminchat évet töltöttem a Vám utcai üzemben. Mindig rangos, tekintélyes munkahe­lye volt a városnak. Segéd­munkásként kezdtem, a gép­házban Onnan átkerültem a barytüzembe, később az anyag- beszerzőkhöz. Átszervezés kap­f Szokol István, a Forte- J gyár személyzeti és okta­tási osztályának a vezetője £ meglepődött, amikor az ^ Ipari Minisztériumba hiv- fyták. Ünnepi ruhát öltött, a í megjelölt időpontban ott %volt. A miniszterhelyettes barátságosán elbeszélgetett í vele. majd — sok éves üze- £ mi, politikai és társadalmi ^ munkássága elismeréséül — f átnyújtotta a Munka Ér- ídemrend ezüst fokozatát. — Négygyermekes munkás­családból származom — em­lékszik vissza fiatal korára. — Apám cipész volt, sokat dol­gozott, hogy eltartsa a hatta­gú családot. Elvégeztem az ele­mi. majd a polgári iskolákat, utána több helyen dolgoztam. Sokfélét próbáltam, fiatalos lelkesedéssel. Munkát vállal­tam kőművesnél, segédmunkás voltam vaskereskedésben. Benn jártunk a háborúban, csaposság. pincérség után tex­tilkereskedő ipari tanuló let­tem, — Az úgynevezett háborús nemzedékhez tartozik. — Igen, de az ötletességem egy kis bátorsággal es szeren­rá, egy-egy téma gazdag kitel­jesedését tárják elénk. Vajon mitől is magányos egy fa? A vegyes technikájú faliképet nézve a lehetséges válasz többféle, variációja kí­nálkozik ... Szenes Zsuzsanna megnyitó szavait követően, a képek ih­letésében Németh Péter Mi- kóla szavalta el néhány ver­sét, az „aláfestő zenét” Bergen- dy István szolgáltatta, A kiállítást ajánlom mind­azok figyelmébe, akik szeretik a szépet, képekben, anyagban, textilben elbeszélve. f Ehmann Krisztina textilterve- ^ ző kiállítása a Madách Imre y Művelődési Központ, első eme- í leti galériáján tekinthető meg '/ május 27-ig, hétfő kivételévei, / mindennap 10-tői 18 óráig. R. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom