Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-13 / 110. szám
4 mrnsr « JUKV VEI 1985. MÁJUS IS.. HÉTTTU Ifjúsági nap, VIT-vágta Szünet nélkül pergő programok Háromszázötven éves az ELTE A tudomány fellegvára (folytatás az 1. oldalról.) mészetesen, nemcsak a feladatok jellegét ismerték a versenyzők. A játék érdekességét az adta, hogy nem hasonlított egy hagyományos vetélkedőhöz: mindennek az alapja egy időjáték volt. Kezdéskor gondolatban 1945-ig kellett visszaforgatni a naptár lapjait, s minden tíz percben egy évet haladt előre az idő. Ez az időkeret sok érdekes, az adott kor eseményeihez kapcsolódó feladat kitalálását tette lehetővé. A játékosokat 32 helyszínen várták a legkülönbözőbb kérdések. Volt ahol irodalmi, filmművészeti és politikai ismeretekre volt szükség, másutt az ügyesség nyomott legtöbbet a latban, de nem hiányozhattak a csapatokból a jó sportolók sem. Egyik feladat megoldá- V sa sem volt kötelező, mindenki annyit vállalt,, amennyire a csapat -erejéből futotta. Fél tízkor megindult a vándorlás a sátrak között, itt is. ott is elimélyülten dolgozó fiatalok, idősebbek csoportja, A játékosok az egyik helyszínről a másikra sietnek, mindenki szeretné a lehető- legtöbb feladványt megoldani. Bent a könyvtárban szünet nélkül dolgoznak a Commodore 64-es számítógépek, hogy az előtérben mindig a verseny pillanatnyi állását lehessen látni. S közben szól a zene, híreket hallunk, természetesen mindig az éppen aktuális évből valót. Ez is a játék része, számos kérdés kapcsolódik az elhangzottakhoz. Órák NYITRAI FERENCNfi legújabb könyvével hatalmas ívű gazdasági fejlődést tekint át, mégpedig a második világháború előtti időszaktól napjainkig. A magyar gazdaságnak azokat az alapjait vizsgálja, amelyekre a gazdaság szocialista fejlődése épült, s egyben elemzi a gazdasági fejlődés meghatározó tényezőit á különböző időszakokban, Külön fejezet elemzi az ipar. az építőipar, a mezőgazdaság és az infrastruktúra fejlődését. Egyben — mint a kötet címe is mutatja — a magyar gazdaság negyven esztendejét fogja át. így nyomon követhetjük gazdasági életünket. A szerző statisztikával dolgozik, mégsem érezzük könyvét száraznak, unalmasnak, mert annyira átéli egy-egy korszak eseményeit, értékeli az eredményeket, hogy nem tűnik fel a sok számadat. dokumentum. A kötetet a Kossuth Kiadó jelentette meg, hogy ezzel is hozzájáruljon hazánk felszabadulása negyvenedik évfordulójának méltó megemlékezéséhez. Honnan indult el a magyar gazdaság a felszabaduláskor? Nagyon mélyről. Magyarország az 1930-as években Európa egyik legszegényebb, legfejletlenebb országa volt. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem nem érte el a 120 dollárt. Külkerekeskedelmében nem volt meghatározó az ipar. például az élelmiszeripar termelésének mindössze hat százalékát exportálta. A mezőgazdaság is fejletlen volt, technikailag elmaradott, egyoldalúan külterjes és igen alaóta figyelem már a versenyt, mire kezdem kiismerni magam. A komoly technikai apparátust igénylő játék bizony nem tűnik egyszerűnek, minden bizonnyal alapos felkészül,tséget igényed. A nagykőrösi lakóterületi KISZ-adapszervezet csapatát jobbára harminc év körüliek alkotják. — Bizony n,em könnyűek a kérdések — mondja Hegedűs József —, sokkal inkább a mi korosztályunknak való, mint a fiatalabbaknak. A dunakeszi gimnazisták kapitánya, Alacsony Tibor: — Nem érezzük nehéznek a feladatokat, bár meglepődve láttuk, hogy sok a felnőtt korú KlSZ-taig, ők sok kérdésnél előnyben vannak velünk szemben. Igaz, másfajta feladványokban viszont mi vagyunk a jobbak. Nagyobb baj az, hogy néha azt sem tudjuk, mihez kapjunk, valóban egy vágtához hasonlít az egész. Vlahovics Katalin, a VIT- vágta központból' érkezett Szentendrére. Feladata többek között a verseny tisztaságára ügyelni, s gondoskodni arról, hogy minden gördülékenyen menjen. Kora délután, a félidőn jócskán túl kérdeztük véleményét. — Az apróbb technikai bakiktól eltekintve, nem volt fennakadás. Magát a vetélkedőit nagyon jónak tartom és igazán jól előkészítettnek, a helyi szervezők is mindent megtettek a sikerért. A kérdések tényleg nem könnyűek, csony jövedelmű. Mindezt még tetézte, hogy a második világháborúban hatalmas veszteségek következtek be. A gyáripar a háború előtti kapacitásának egynegyedét elveszítette, romokban hevert a mezőgazdaság is. A ország népességén belül az agrár- és az ipari proletariátus 43 százalékot képviselt, s a létminimum alatt élt. Ilyen viszonyokat talált a felszabadulás. Ezt az időszakot Nyitnád Ferencné nagyon alaposan, körültekintően elemzi. Foglalkozik a gazdasági stabilizációval, az államosításokkal, azok kihatásaival a gazdasági emelkedésre. Hangsúlyozza, hogy ezekben az években alapoztuk meg a későbbi fejlődést. Az államosítás nemcsak technikailag takarította el az akadályokat a fejlődés útjából, hanem új káderek megjelenését is jelentette, egyben sok munkaalkalmat is teremtett. A gazdasági kibontakozás másik meghatározó tényezője volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése, bár az a kezdeti időszakban sok buktatóval járt, végül is eredményesnek bizonyult. A SZERZŐ ezután a gazdaság alakulásának főbb tendenciáit veszi szemügyre, meghatározza az általános jellemzőket, a nemzeti jövedelem teraz igazság az, mi inkább az idősebb korosztály részvételére számítottunk. Tegnap az ország összes megyéjében ugyanezeket a feladatokat oldották meg a versenyzők. S mindenhonnan az első tíz csapatból megszervezendő negyvenfős válogatott képviseli majd megyéjét a területi döntőkön május 18-án. inelését, a munkaerőhelyzetet, a beruházásokat, az állóeszköz-gyarapítást vizsgálja, majd a technikai színvonalat. A továbbiakban pedig külön elemzi az ipar egészének fejlődését, az egyes ágazatokat, majd az építőipart veszi bonckés alá, s hossszasan elidőz a mezőgazdaságnál. Nagyon érdekes, amit a nemzetközi összehasonlításban elmond. Csak egyetlen adat: a magyar mezőgazdasági termelés egy főre jutó termelésgyarapodása a világ átlagánál 14 százalékkal volt nagyobb a hetvenes években. S legutóbb még jobbnak mutatkozik az egy lakosra jutó nagysága, 1981-ben 30 százalékkal meghaladta a világátlagot. A következő fejezetben Nyitrainé gazdasági struktúránk átalakulását vizsgálja, mégpedig annak társadalmi vonatkozásait. így például az életkörülmények változásait, a foglalkoztatottságot, a munkakörülményeket, a lakosság jövedelmének alakulását, a jövedelmek felhasználását, a fogyasztást. Az élelmiszerfogyasztás csökkent, mint minden gazdaságilag fejlődő országban. Ugyanakkor nőtt a lakásra, a háztartásra, annak felszerelésére fordított pénzkiadás, növekedett az egészségre, testápolásra, kultúrára, sportra és üdülésre fordított összeg. Hűtőgép, mosógép, porszívó, személygépkocsi, rá. Háromszázötven éves Budapest tudományegyeteme, a mai Eötvös Loránd Tudomány- egyetem. A legnagyobb magyar felső- oktatási intézményt Pázmány Péter alapította 1635-ben — Nagyszombaton. Pázmány — akinek nevét az egyetem 1921 és 1949 között viselte — százezer forinttal (ábban az időben óriási összeggel!) vetette meg az alapokat. Először bölcsészeti és hittudományi kar létesült, 1667-ben jött létre a jogi fakultás, 1769-ben kezdődött meg az orvostudomány oktatása. Az egyetemet kezdetben a jezsuita rend irányította, s a kor- viszonyainak megfelelően rendkívül magas színvonalú képzés jellemezte. Könyvtára — a ma mintegy egymillió kötetet, közte tizenegy Corvinát, számos ősnyomtatványt és nyelvemléket őrző Egyetemi Könyvtár elődje — már a XVI. században működött, mint a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékája. Az egyetem országos jellegét Mária Terézia kodifikálta híres tanügyi rendeletében, a Ratio educationis-ban, 1777- ben, s ugyanebben az esztendőben az egyetem Budára, dió, televízió soha nem látott mértékben szaporodott el. A háztartások mindegyikében van egy vagy több rádió, legalább egy televízió, de nagyon sok háztartásban van több televíziós vevőberendezés is. Ezer lakosra ma már 258 televíziókészülék. 95 személygépkocsi jut. A TÁRSADALOMBAN hatalmas fejlődés, változás ment végbe a negyven esztendő alatt. Napjainkban a stabilizálódás jegyeit ismerhetjük fel, vagyis könnyebben megállapíthatjuk, hogy mely rétegek nyitottabbak, melyek zártabbak. Társadalmunk szerkezete mára a gazdasági fejlettségünk tükörképe. Olyan hatalmasat fejlődött — nincs jobb szó rá —, mint soha a magyar történelemben, hiszen viszonylag egy rövid időszak alatt változott meg a magyar gazdaság, s került Magyarország az elmaradott országok közül a fejlettek közé, lett világviszonylatban is elismert állam. S mindennek megmutatása a szerző érdeme, aki nagyon érzékletesen tudta megmutatni a magyár gazdaság fejlődésének negyven esztendejét. Bizonyára a fiatalabb nemzedéknek is érdekes olvasmánya lesz a kötet, hiszen őszinte képet kaphat belőle hazánk gazdasági fejlődéséről. GaJi Sándor majd 1784-ben Pestre költözött. A XIX. század első évtizedeiben az oktatók és hallgatók egyaránt ápolták a felvilágosodás akkor már üldözött eszméit, harcoltak a magyar nyelvű oktatás és a magyar közművelődés megteremtéséért. Ekkoriban működtek az egyetemen a reáltudományok oly kiváló művelői, mint Ki- taibel Pál és Lenhossék Mihály. A reformkorban virágzott az egyetem, s az oktatás korszerűsítésének eredményeit részben sikerült az önkény- uralom nehéz időszakára is átmenteni. Századunk első éveiben a polgári radikalizmus világnézete hódít a hallgatók között, ekkor alakul meg a szocialista diákok csoportja, amelyből később a Galilei-kor fejlődik ki. 1945-tel kezdődik a budapesti tudományegyetem legújabb korszaka, a nagyszabású reform megvalósításában — többek között — Bolgár Elek, Lukács György és Vadász Elemér vállal szerepet. A hittudományi kar az állam és az egyház közötti megállapodás értelmében 1949-ben válik ki az egyetemről, 1951-ben pedig az orvosi kar önállósul, s orvostudományi egyetemként működik tovább. Ma az egyetem bölcsészettudományi, jogtudományi és természettudományi karán 145 tanszék (18 tanszékcsoport és 7 intézet), valamint 12 főiskolai tanszéki csoport működik; az oktatói létszám 1300, köztük 181 egyetemi és 6 főiskolai tanár. Az oktatók fölkészültségét mi sem minősíti jobban, mint az, hogy soraikban 122 akadémiai doktor, 332 kandidátus, 17 Kossuth-, illetve Állami-díjas tudós műLakétCiep. a franciák testes és jókedélyfl komikusa, a filmjeit mérnöki pontossággal maga rendező Jacques Tati fedezte fel a mozinézők számára azt a szép, új világot, amelynek keretét, hátterét, gyakorlatias eszközeinek ezernyi darabját a szögletes élet- és munkaterületek szolgáltatják. Ezekben a laboratóriumi egyszerűségű és a praktikum jegyében készült miliőkben cset- lett-botlott az ő legendás Hu- lot ura, aki — lévén amúgy a legtermészetesebb indulatú és gondolkodású állampolgár — sehogyan sem tudott kibékülni a köréje kerített ketrecrendszerekkel, és minden elképzelhető módon lázadt ellenük. Aki hajdan jókat kacagott ezeken a Hulot-filmeken, annak aligha kell magyarázni, mily tömegű humorforrás rejtezik a modern kor tárgyi világában. Itt vannak például a lakótelepek toronyházai! Nos, ezek benépesítői a szó legszorosabb értelmében véve a maguk bőrén tapasztalhatják, hogy milyen izgalmakat kelt, ha a feljebb lakók fürdőszobája egy emelettel alább permetez, vagy ha éppen a közös folyosóról gyullad a hálószoba villanylámpája. Sokan vetették már papírra ezeket a hói csak humoros, hol viszont egészen elkeserítő élethelyzeteket, és ugyancsak számos filmrendező vélte úgy, hogy az egymás mellé és fölé rendelt lakók gondjaival, bajaival szórakoztasson. Ezek sorába lépett most be a Lakótelepi mítoszok című tévéjáték írója és dirigense, Békés Pál, valamint Felvidéki Judit. Nyilvánvaló szándékuk az volt, hogy a hagyományos vígjátéki helyzetek helyett — ezeket már unásig ismerheti az előfizető — valami mást, valami átírtabbat, emelkedet- tebbet kerekítsenek ki. Legyen e história hangvétele — így a döntés — a lírai groteszk. Ha ugyanis ennek jegyében folyik a játék, akkor lehet képet torzítani. időket és tereket összekeverni — egyszóval kedv szerint átgyurmázni mindazt, amit a sztori főhőse, ez az ködik. Az 1984/85-ős tanévbe* a nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók létszáma 5087, közülük 1054 a „gólya”, a tavaly beiratkozott elsőéves. Az esti, a levelező és a kiegészítő szakos hallgatók létszáma csaknem három es fél ezer. A háromszázötven éves egyetem ma is rendkívül dinamikus fejlődési korszakát éli. Az oktatásügy fejlessztésére hozott legutóbbi határozatok éreztetik hatásukat az egyetem működésében, de korántsem mondható el, hogy ne lennének nehézségek. Elsősorban az évtizedek óta megoldatlan elhelyezési gondok nehezítik az oktató-nevelő munkát. Morvay István Egyetemi—főiskolai Felvételizők A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint az idén 39 355-en jelentkeztek a felső- oktatási intézmények nappali tagozatára; ezeken — az elmúlt évihez képest mintegy ezerrel több diáknak — 16 és fél ezer hallgatónak jut hely. Az 1985/86-os tanévben csaknem két és fél ezerrel többen kívánnak továbbtanulni, mint az előzőben. A korábbihoz hasonló — az átlagosnál alacsonyabb — a pályázók, aránya a műszaki egyetemeken és — néhány kivétellel — a főiskolákon. Megnőtt viszont az érdeklődés a. tanárképző főiskolák iránt: ezeken a tavalyihoz képest 18 százalékkal. a tanítóképző főiskolákon pedig 10 százalékkal magasabb a jelentkezők száma, mint az előző évben. ügyefogyott széplélek fordító, neve szerint Major Félix vadonatúj bérleményében és ódon bútorai között átélni kényszerül. Más azonban a szándék, és megint más a megvalósítás. A Lakótelepi mitoszok ugyanás emitt-amott jelezgette csak, hogy rögzítői eredetileg miben törhették a fejüket. Bizony jó hosszan kellett várakozni ahhoz, hogy végre egy fotogra- fálási lelemény tűnjön fel, vagy egyáltalán olyasmi, ami a leghagyományosabb helyzet- komikumot valamennyire is meghaladja. így aztán a2 olyan egészen kifordított szituációk, mint az a bizonyos panel-alvilági eszmecsere, vagy szegény öze Lajos képmetszői működése igencsak kilógtak a sorból, lévén megjelenésük kevéssé előkészítve. A szereposztás megintcsak a hagyományos komédiázást fokozta. Mikó István eme tengőlengő Félixként ugyanis sokkal inkább bohóckodott, arcának formáit igazgatta, semhogy Hulot úr valamely távoli unokaöccsének mutatkozott volna. Ezt a szerepet egyszerűen nem neki találták ki! És partnernőjének, Kiss Marinak sem, akinek lénye annyira természetesen eleven, hogy az a hol valós, hol meg álombéli lény éppen csak felsejlett az ő alakításában. Az a körülmény pedig, hogy az új otthon belakása meg az ehhez kötődő mindenféle hercehurca másfél hosszú órán át kért helyet a képernyőn, csak tovább lohaszthatta a nézők amúgy sem nagyon izzó lelkesedését. Bőven talált volna munkát e jelenetsorban előbb a dramaturgi ceruza, majd pedig a vágó kezében rendszeresített olló. Hogy ne csak a levegőbe beszéljünk: Komlós Juci lépcsőházi monológja például oly irdatlanul terjedelmes volt. hogy előadása közben minden különösebb veszteség nélkül átkapcsolhattunk Abody Béla rögeszméinek (bunyó, opera) esedékes fejtegetéseire, amelyek a kettes csatornán zúdultak alá valamivel érdekesebben .. Akácz László Kövess László M. Nagy Péter Bz remek dobás volt! Ügyességet próbáló Játékok & Lajos-forrásnál. Cím fölött balra: a VIT-vágta feladatai között szerepelt egy tréfás videofelvétel. Cím fölött jobra: munkában a Csepel Autógyár csapata Veress Jenő felvételei Politikai könyvek A magyar gazdaság negyven éve ■Tv-figyelów
