Pest Megyei Hírlap, 1985. május (29. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

1985. MÁJUS 11., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP 7 Kollektív döntés — egyéni felelősség A párt belső életét a demokratikus centralizmus, a lenini normák szabá­lyozzák. A határozatok meghozatalában a kollektív döntés, a végrehajtásban a személyes felelősség elve érvényesül. A demkoratikus centralizmus a kom­munista párt szervezeti rendszerének és működésének, a párton belüli vi­szonyoknak olyan meghatározója, mely illegális és legális körülmények kö­zött, a hátalom megragadásáért folytatott küzdelem idején és amikor a párt kormányzópárttá, a társadalom vezető erejévé válik, egyaránt fő szabályozó­ja a szervezet fejlesztésének, a párt belső élete tartalmi gazdagításának, a vezető pártszervek, a pártszervezetek ,éá az egyes kommunisták közötti mun­kamegosztás és kapcsolat elmélyítésének. Az alapelv két fő oldala: a demokratizmus és a centralizmus szorosan összefügg, dialektikus kölcsönhatásban van egymással. Ez kifejezésre jut ab­ban is, hogy á párt valamennyi vezetőszervét alulról felfelé — demokratiku­san és titkosait választják. Ibinek a helyességét — a Xlil. kongresszust meg­előző pártválasztások — megyénk pártszervezeteiben is jól lehetett érzékelni. A megye párttagsága igen nagy aktivitással befolyásolja a jelölő bizottságok munkáját és juttatja érvényre véleményét. A megye 1000 pártalapszcrvczcté- ben közel 7000 pártalapszervezcti vezetőségi i 'got választottak, 34“,.-a cseré­lődött és ZTO fő többes jelölés útján kapott bizalmat. Ez is bizonyítja, hogy érvényesült a párttagság akarata és jogait a titkos szavazásokon is érvé­nyesítette. A demkoratikus centralizmus érvényesítésének másik fontos eleme, hogy a párt felsőbb szerveinek határozatai az alsóbb partszervezetekre és az egyes párttagokra kötelezőek. Az alsóbb pártszervek cs -szervezetek a felsőbbek­nek vannak alárendelve, döntéseik nem lehetnek ellentétesek azok határoza­taival. Ugyanakkor helyi kérdésekben az alsóbb pártszervek és -szervezetek — a párt politikájával összhangban — nagy önállósággal és felelősséggel dönthetnek. Mesénkben kialakult rendje van annak, hogy a felsőbb pártszervek határozatai kötelezőek az alsóbb szervekre. Elvétve sem fordult elő, hogy valamelyik irányító vagy közbeeső pártsizerv, vagy alapszer­vezet szembekerült volna a fel­sőbb pártszerv határozatával. Azon­ban lazaságok tapasztalhatók abban a tekintetben, hogy nem kellő kö­vetkezetességgel hajtják végre a felsőbb pártszervek határozatait. Egyes párttagoknál az is előfordul, hogy nem hajtják yégre a hozott határozatot. Ezért a megye párt- szervezeteiben á párttagok 0,4 %-át kellett pártfegyelmíleg felelősségre vonni. Igaz, ez a párttagság igen elenyésző kisebbsége, de mégis fi­gyelmeztető, mert '. magatartásukkal a pártfegyelmet lazítják, tevékeny­ségük a párt egysége ellen hat. A helyi kérdésekben az alapszer­vezetek az úgynevezett nagypoliti­kával összhangban önállóan dönt­hetnek, kezdeményezhetnek, ez is része a demokratikus centraliz­musnak. Ezen a téren még további lehetőségek és tartalékok vannak. Megfelelő önállósággal kell végez­niük munkájukát irányító párt­szervek segítése é3é érdemi ellenőr­zése mellett. Jogos igény, hogy to­vább kell fokozni az alapszerveze­tek döntőikészségét, hiszen az alap­szervezeti munka fejlesztése a párt- határozatok végrehajtásának zálo­ga. A pártmuniká 1 egészének szín­vonalát határozza .még,, hogy mi­lyen a tevékenyig az első vonal­ban. Ezért is tulajdonítunk külön­leges jelentőségét a sorra kerülő taggyűléseknek, mért azoknak ta­pasztalatait, tariuljságait a városi, járási és a meglét pártbizottság irányító munkájában is hasznosíta­ni kívánjuk. Feltételezi a demokratikus cent­ralizmus azt is, hogy a választott pártszervek és a tisztségviselők te­vékenységeikről kötelesek rendsze- rfesen beszámolni a pártszerveze­teiknek, illetve a felsőbb pártszer­veknek. Ennek rendszere megyénk­ben is kialakult: Rendszeres a be­számolás és tájékoztatás a pártbi­zottságok ülésein. - A pártalapszer- vezetek vezetőségei a taggyűlése­ken adnak számot munkájukról, Az éves munka értékelése az évi be­számoló taggyűléseken történik. Mint azt a KB kongresszusi be­számolója is megállapította: „A be­számolási időszakban fejlődött a párton belüli demokrácia, növeke­dett a párttagság Részvétele a poli­tika formálásában. A kommunisták észrevételei, jelzései, javaslatai érezhetően befolyásolják a közpon­ti és más választott párttestületek döntéseit. Javult, bár még koránt­sem kielégítő mértékben a párton belüli vitaszelíem, A párt fórumain mindenki kifejtheti véleményét, el­mondhatja észrevételeit, aggályait. A párt tagját megilleti a különvéle­mény fenntartásának joga, de ez nem adhat felmentést a többségi döntés kötelező végrehajtása alól. Az e téren tapasztalható lazaságo­kat meg kell szüntetni.” Pártunk XIII. kongresszusa egy­értelműen bizogyítoíta, hogy , a párt vezető szerepének növekedése és a szocialista demokrácia kibontakoz­tatása a fejlett szocialista társada­lom építésének egyidejűleg érvé­nyesülő törvényszerűsége. Ezek a törvényszerűségek szorosan össze­függnek, feltételezik és erősítik egymást. A pártnak a társadalom­ban betöltött szerepéből követke­zik, hogy a szocialista demokrácia fejlődése szőlős kapcsolatban van a pártdemokrácia kibontakoztatásá­val. Ezt fejezi ki pártunk program- nyilatkozata is, amikor hangsúlyoz­za: „A párt belső életét oly módon kell fejleszteni, hogy példaképül szolgálhasson a szocialista közéleti- ség es a majdani kommunista ön- kormányzat számára. A pártdemok­rácia fejlődésünk követelménye és egyben a pártvezetés színvonalá­nak, a párttagság aktivitása széle­sítésének, á különböző kommunista közösségekben uralkodó légkörnek semmi mással nem pótolható esz­köze. A pártdemokrácia megsértése — történjen az tekintélytéltésből, vagy a helyi gondok feltárásából — törvényszerűen a szocialista demok­rácia beszűkülését idézi elő”. A pártdemokrácia fejlesztésének fő útja a demokratikus centraliz­mus elvének, a pártélet lenini nor­máinak következetes és maradék­talan érvényesítése. A negatív je­lenségek okai nem objektív ter­mészetűek. A pártdemokrácia ed­dig elért színvonala, a párttagság jelenlegi ideológiai és politikai fel­készültsége és gyakorlati tapaszta­lata a további munkához jelentenek jó alapot. A párion belüli demokratikus légkörnek nagy szerepe van abban, hogy egység legyen a cselekvésben, a határozatok végrehajtásában. Ha ugyanis a párttagok érzékelik, hogy véleményükkel, javaslataikkal részt vettek a döntés meghozataléban, ez arra ösztönzi őket, hogy még in­kább részt vegyenek a végrehajtás­ban is. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a pártdemokrácia fej­lesztéséire irányuló törekvések még nem kapták meg azt a helyet, amit a párt belső életének erősítése, Il­letve vezető szerepének növelése szükségessé tesz. Ezért minden te­rületen intézkedéseket és erőfeszí­téseket kell tenni a meglévő fo­gyatékosságok kiküszöbölésére, fő­ként a határozatok maradéktalan végrehajtásában. A demokratizmus kibontakozása természetesen nem­csak a pártban, hanem az egész társadalomban is végbemegy, a párt és a szocialista államvezetés ösztönzésével. Mint Kádár János, a XIII. kong­resszus zárszavában kifejtette: „Megvalósul a demokratikus cent­ralizmus, amelynek a forradalmi munkáspártok, kommunista pártok életében alapvető fontossága van. Ez nemcsak a pártszervek fölé- és alárendeltségi viszonyát jelenti, ha­nem azit is, hogy a döntéshozatal helyén és annak folyamatában a lehető legszabadabb vita folyjék. A, Központi Bizottság biztosította, s nagyon jó lesz, ha a jövőben is biztosítja — csakúgy, mint a Buda­pesti Pártbizottság, a megyei párt- bizottságok, s válamennyi pártbi­zottság és pártszervezet —, hogy a döntéshozatal folyamatában min­denki fenntartás nélkül, szabadon fejthesse ki nézetett, s annak sem­miféle hátrányos következménye az illető számára nem lehet. Nagyon fontos, hogy minden kér­dést a leggondosabban, a legsokol­dalúbban mérlegelhessenek, és így megfelelő döntést hozhassanak. De nem kevésbé fontos, hogy amikor a döntéshozatalira jogosult testület határozott, akkor az a testület min­den tagjára — bármilyen nézetet fejtett is ki a döntéshozatal előtt — egyformán kötelező, s kifelé ■ csak á többségi döntést képviselhe­ti. Ezen a téren még van javítani­való” ! Tennivalónk e téren a megyében működő pártszervezetekben is bő­ven van, bár a kongresszust meg­előző beszámoló taggyűléseken a megye párttagsága igen nagy akti­vitásról tett tanúbizonyságot. Ke­mény, kritikus és önkritikus véle­mények hangzottak el arról, hogy sok esetben a taggyűlésen teljes az egyetértés, esetenként a hallgató­lagos tudomásulvétele egy adott határozatnak, de utána a folyosón van vita, eltérő vélemény. Ez egyetlen pártszervezet életében sem engedhető meg. A demokratikus centralizmus ér­vényesítésének igen fontos eleme a végrehajtás ellenőrzése. A tapasz­talat meggyőzően tanúsítja, hogy a politikai irányvonal kimunkálása és a határozat elfogadása után az el­lenőrzés aktívan befolyásolja a vég­rehajtás megszervezését, és magát a végrehajtást, a leghitelesebb ér­tékelést adja az elért eredmények­ről és a káderek munkájáról, biz­tosítja a további cselekvéshez szük­séges megbízható tájékoztatást. Ha viszont az ellenőrzés gyengül, ak­kor az erőfeszítések egész láncolata megszakad és kialakul a gyakorlat­ból ismert helyzet: van határozat, az ügyek nem javulnak. A szigorú, a rendszeres, az operatív, a tárgy­szerű megvalósított ellenőrzés lehe­tővé teszi, hogy időben megállapít­suk, hogyan értették meg, a végre­hajtók a párthatározatok célját, konkrét feladatait és ezek megva­lósításának módjait, vagyis, úgy­mond, „lelkét” és „betűjét”, és hogy intézkedéseket tegyünk az esetleges tévedések elkerülése érdekében. Éppen az ellenőrzés ad lehetőséget arra, hogy ne csak észrevegyük időben a hiányosságokat és a mu­lasztásokat, hanem hogy azokat operatívan el is hárítsuk, mozgó­sítsuk az embereket a kialakult ne­hézségek leküzdésére, és mindezek eredményeképpen biztosítsuk a ki­tűzött célok elérését. A pártszervezetek és az irányító pártbizottságok feladata, hogy a kongresszus határozatainak gya­korlati végrehajtását állítsák tevé­kenységük középpontjába. Ne vél­jük befejezettnek a munkát a kongresszus határozatainak ismer­tetésével, úgyszólván „feldolgozásá­val”! Törekedjünk az irányító párt­szervekkel és az alapszervezetekkel együtt arra, hogy saját területükön, a gyakorlatban szerezzenek érvényt a kongresszuson meghatározott cé­loknak. Teljesen egyértelmű, hogy a gazdaságban a fő tennivaló a ha­tékonyság erőteljes növelése. KÖVetKcZCÍCSCbbcn kell folytatni a termelési és termékszerkezeti adottságainkhoz igazodó korszerűsí­tést, a költségek csökkentését, a mi­nőség és a jövedelmezőség javítá­sát. Ez megyénk minden üzemében alapvető feladat. Nem könnyű a célt valóra váltani, de az érvény­ben lévő szabályozórendszer keretei között kell elérni, Az üzemi párt­szervek, irányító pártbizottságok fontos tennivalója — most már az első negyedév eredményeinek bir­tokában —, hogy valamennyi terü­leten ‘tudatosítsa: az eddiginél is fontosabb a belső tartalékok feltá­rása és hasznosítása, a munka ter­melékenységének gyorsabb növelé­se, a termelési költségek mérséklé­se mellett az önköltség, az energia és anyaghányad csökkentése. A kommunisták, a párt- ás a szak­szervezet feladata feltárni, s kezde­ményezni ama tartalékok kihaszná­lását, amelyek az irányítás, az üzem- és a munkaszervezési, a koo­peráció javításában, a szerződéses fegyelem erősítésében a mumikiaidő teljesebb kihasználásában, a fe­gyelmezettebb munkában rejlenek. Ebben a vonatkozásban is érde­mes a kongresszus légkörét, szelle­mét idézni. A példa adott: nem volt egymásra mutogatás, hanem kriti­kus, és önkritikus hang, s annak megnyilvánulása, mit kell jobban csinálni, fegyelmezettebben az össz­társadalmi célokért. Az irányító pártbizottságokra és az alapszerve­zetekre nagy felelősség és feladat hárul ebben a munkában: ne tűr­jék a lazaságot, a kezdeményezés hiányát. Tegyék szervezettebbé a gyakorlati munkában a pártellen­őrzést:. Ugyanakkor a kommunis­táknak, a-vezetőknek feladata: is­mertessék a kongresszus határo­zatait, az ebből fakadó helyi ten­nivalókat. Milyen eredményt hoz munkánk? Ez nagymértékben függ a káderek kezdeményező készségétől. Ezért is indokolt, hogy a pártszervek ká­dermunkájukban, a gyakorlatban következetesebben érvényesítsék a káderpolitikai alapelveket. Döntő a feladatra való alkalmasság — hang­súlyozta pártunk kongresszusa. A kádermunkában is következetesen kell alkalmazni a demokratikus és a centrális elemek egységét. Erre jó alkalmat teremt a vállalatirányítás új formája. Ennek gyakorlati érvényre jutta­tása — minden kapkodás nélkül — a káderhatáskört gyakorló pártbi­zottságok és pártvezetőségek fel­adata, Nekik kell kezdeményezniük, hogy a megérett káderkérdések időben megoldódjanak. Bátrabban léptessenek elő a vezetésre felké­szült fiatalokat, akik eddig mun­kájukkal bizonyították a társadal­mi elkötelezettségüket, szakmai al­kalmasságukat. Nagyobb szerepet kell kapniuk a kádermunkában a párt választott vezető testületéinek. Legyenek kezdeményezői, ne csak jóváhagyói a szükséges kádercse­réknek. Ez természetesen feltétele­zi, az eddiginél is tervszerűbb és átgondoltabb, a káder- és utánpót- lésnevelő munkáit. Fejleszteni kell a kádermunka demokratizmusát, a tömegszervezetek véleményezési jo­gának következetesebb érvényesíté­sét. A kongresszus módpsította a párt Szervezeti Szabályzatát. Erre azért került sor, mert a párt Szervezeti Szabályzatáról a pártkongresszusok döntenek, számiba véve a követke­ző időszak politikai feladatait, ugyanakkor figyelembe véve a párttagság tudati-erkölcsi állapotát, amely természetesen szoros kap­csolatban van a társadalom fej­lettségi szintjével. A párttagsággal szemben mások voltak a követel­mények az átmeneti időszakban, majd a szocializmus alapjainak le­rakásakor és megint mások ma, amikor a fejlett szocializmus építé­se a soron következő feladat. A Szervezeti Szabályzat csakis olyan szabályokat, követelményeket tar­A Nap és a Hold leány kérőben m Somogyi-Soma László festménye talmazhat, amelyek már megvaló­sultak, vagy megvalósíthatók. A módosításokat megelőzi a felhal­mozott tapasztalatok elemzése, a kommunisták véleményének kiké­rése és bevonásuk a módosítások előkészítésébe. A pártkongresszuso­kon jóváhagyott Szervezeti Sza­bályzat a párt alkotmányának te­kintendő, kötelezően betartándó törvény minden párttag .és párt- szervezet számára. A párttagoknak eszerint keil élniük, a pártszerveze­teknek pedig eszerint keld működ­niük. Bár a XIII. kongresszus nem tár­gyalta külön napirendként, a Szer­vezeti Szabályzat módosítását, mégis lényegi változásokat eszkö­zölt. Értelemszerűen az új közigaz­gatás korszerűsítésével . összhang­ban pontosította a szöveget a váro­si és városi jogú párttestületek ese­tében. A szocialista építés jelen­legi körülményeihez igazította, ami­kor megfogalmazza, hogy . az. MSZMP a dolgozó nép pártja”, .. .„a munkásosztályt a nép szolgá­lata vezérli”. Lényeges változtatás és. a fiatalok pártba való felvételé­nek további lehetőségeit szélesíti azzal, hogy: „MSZMP tagja lehet az a magyar állampolgár, aki a 18. életévet betöltötte, illetve a tagfel­vétel évében betölti”. Ez elősegíti1, hogy főleg a középiskolákban és szakmunkásképző intézetekben a KlSZ-munkában kiemelkedő fiata­lok már a III. osztályban, tanulmá­nyaik befejezése előtt felvételt nyerjenek az MSZMP-be. A párttag kötelességei kiegészül­tek azzal, hogy küzdjön az esz­méinktől idegen nézetek ellen és lépjen fel minden szocializmuselle­nes jelenséggel szemben. Ez meg­erősíti a párttag kiállásának köte­lességét a párt politikája mellett. Ugyancsak a kötelességek sorában újként fogalmazódott meg, hogy tel­jesítse pántmegbízatásait, lépjen fel a pártdemokrácia megsértésé ellen, vegyen részt a párt utánpótlásá­nak nevelésében. Ezek eddig is a párttagok feladatai körébe tartoz­tak, azonban nem szerepeltek a Szervezeti Szabályzatban. l|6n foiltOS módosítás, hogy a jövőben a pártfegyelem normáit, megsértő párttagokat az alapszer­ve zet taggyűlése és a pártíegyel.mi bizottság részesíti pártbüntetésben. A jövőben a fegyelmi bizottságok, mirjt önálló pártszervek működnek a pártbizottságok mellett és önál­lóan hozzák meg pártfegyelmi dön­téseiket. Ez nagyban megnöveli a pártfegyelmi bizottságok hatáskö­reit és természetesen felelőssegét ist A Szervezeti Szabályzat új pont­ja: „A pártbizottság a két jjártér- tekezlet között működési területé­nek önálló politikai irányítója. Fő feladata a politika képviseleté és a helyi viszonyokra való alkalmazá­sa, a hatáskörbe tartozó pártszer­vezetek irányítása, káderkérdések­ben jogkörének gyakorlása; az épí- tőmunka politikai szervezése és el­lenőrzése. A pártbizottság szükség szerint, de legalább háromhavon- ként ülésezik”. Ez valamennyi köz­beeső és irányító pártbizottság fe­lelősségét, önálló munkavégzésének szükségességét hangsúlyozza. Vada-, mennyi közbeeső pártszervezetnek, pártbizottságnak nagy felelősséggel kell eleget tennie a szervezeti sza­bályzat ezen kötelmeinek. Igen fontos kiegészítéssel gazda­godott a Szervezeti Szabályzat pá r ta la psz er v ezetek kel f o glal ko zó fejezete. „A pártalapszervezet joga és kötelessége működési területén, a párt politikájának érvényesítése, végrehajtásának ellenőrzése. Ká­derkérdésekben jogkörének gya­korlása, az állami, gazdasági veze­tők beszámoltatása”. Az alapszer­vezetek vezetőségeinek és tagságá­nak részleteiben is indokolt tanul­mányozni, elemezni ebben a pont­ban meghatározott és összefoglalt alapszervezeti feladatokat és min­den téren elősegíteni annak követ­kezetes megvalósítását. A Szervezeti Szabályzatban meg­fogalmazott: a párttag jogai és kö­telességei egymástól elválaszthatat­lanok és szerves egységet képez­nek. A jogok és kötelességek egy­ségénél két elem egyesül, a vitá­nak és a politika kidolgozásának demokratizmusa és a cselekvés egysége. Ma is igaz, hogy a párt­tagság túlnyomó többsége példamu­tatóan dolgozik, kommunistához méltóan ól, és a szocialista építő- munka nehezebb feltételei közepet­te is helytáll. A jövőben is ennek szellemében kell dolgozni megyénk kommunistáinak, példát mutatva a Szervezeti Szabályzat szellemében való cselekvésben és a XIII. kong­resszus határozatainak végrehajtá­sában. DR. ARATÓ ANDRÁS, Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom