Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-06 / 81. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1985. ÁPRILIS 6., SZOMBAT Ügyintézés utcán át Felkerekedik fiat hivatalnok Tudják-e, hogy Cegléden is van papírgyár? Legalábbis így nevezték el az ügyfelek tré­fás kedvükben a városi tanács hatósági osztályát. Ez az a korszerű részlege a városhá­zának, ahol az ügyfélszolgála­ti iroda működik, a ahol a legtöbb iromány születik a la­kosok ügyes-bajoa dolgaiban. Az osztály vezetője Lakos Lászlóné dr. Tőle érdeklőd­tünk azokról a tervezett vál­toztatásokról, amelyekkel to­vább szeretnék tökéletesíteni a hivatali ügymenetet, egysze­rűsítve az állampolgárok ügyeinek intézését. A zöldségüzlet helyén A városháza épületében volt egy zöldségbolt, ami legutóbb átmenetileg papír- és játék­üzletként működött. Hamaro­san oda telepítik az anya­könyvi, népességnyilvántar­tási ék hagyatéki ügyekkel foglalkozó csoportot. Ezzel mindenki jól jár, de elsősor­ban a hozzájuk forduló embe­rek, akik közvetlenül az ut­cáról léphetnek be a tágas, és eredeti formájára visszaállí­tott, boltíves helyiségbe. Nem hagynak űrt Ez a részleg munkaidőben bármikor felkereshető, ráadá­sul összekapcsolják a szom­szédos családi és táradalmi ünnepégeket rendező irodával, mivel az örömteli és a szomo­rú családi események jelentős részében ők is közreműköd­nek, lett légyen szó névadóról, házasságkötésről vagy teme­tésről. A betérők egy udvari ajtón áthaladva onnan is meg­közelíthetik az ügyfélszolgála­ti irodát, ha netán még más intéznivalójuk is akadna. Miután gyakorlatias okok­ból választják le ezt a részle­get a többiről, úgy döntöttek, hogy a szarvasmarha-tartás állami támogatásáért folyamo­dókat is ott fogadják, egysze­rűen azért, mert nincs szívük a rendszerint tanyáról jövő embereket elküldeni, amikor félfogadási időn kívül kopog­nak be. Szakad és lyukad Rossi útra tért a gáz Álmukban sem gondolták volna Mindig is lehangolt, hogy a Kossuth Ferenc és a Táncsics utca találkozásánál az a ficak valahogy kiesik az idegenfor­galomból. Se egy delegáció, se egy turistacsoport, ' de még egy eltévedt hátizsákost sem sodort erre a szél. Hiába, terv­szerűen kopár errefelé a táj. Most azonban fordult a koc­ka, és némi eshetőség köd­ük fel egy takaros kis kegy­hely létrehozására. A memen­to felállítása végett senkinek se fájjon a feje, gondoskodnak arról a TIGÁZ ceglédi kiren­deltségének emberei. Egy be­tontalapzatba ágyazva igen­igen jól mutatna például egyi­ke azon acélcsöveknek, amiket a minapi ásatásaik során a mélyből felhoztak, s amiken a fölületes szemlélő, puskagolyó ütötte lyukakat vél felfedezni, így a betonba nyugodtan bele lehetne vésni, hogy: Az 1985. évi győzedelmes harcok emlé­kére. Az ám. de vonzó lenne, csődülne a kandi nép. Csak az a baj, hogy szó sincs semmiféle puskáról és csatáról, pont fordítva. Amit a meglóduló fantázia már-már hadi ereklyének láttat, s em­lékművé cicomáz. az a lehető legegyszerűbb, békés gázveze­ték. Csupán az békétler.kedik, aki a 20 centinként áttört csö­vet kénytelen kézbe venni. Mint például Sáfár Gyula, a ceglédi kirendeltség vezetője. Tőle tudjuk, hogy a mun­kálkodásukat nyomon követő árkokkal és halmokkal, vága­tokkal és buckákkal a Köztár­saság utcában is találkozha­tunk. Itt két úgynevezett KPR-hegesztés szakadt el. S bár a hiba 56 lakást érint, a gázszivárnást el tudták háríta­ni anélkül, hogy a szolgálta­tás folyamatossága csorbát szenvedett volna. Az egvik he­gesztést már helvrehózták,, a másikat csak Ideiglenesen. A vizsgálódások során kiderült, hogy a kivitelező rosszul he­gesztette meg a csöveket, ám ez a műszaki átadás ideién. 198!-ben még nem volt k!de- ríthető. Idén annál inkább: a keménv fagy megmozgatta a földtakarót, benre a vezet4- ket, így lepleződöt.t le a ha­nyagság. Visszatérve a Kossuth Fe­renc utcai megmozduláshoz, ezt mondja Sáfár Gyula: — Ezeket az acélcsöveket általában a használatba vételt követő tizedik év után szok­tuk megvizsgálni. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az 1979-ben átadott szakasszal baj lehet. A rossz szigetelés miatt mégis szinte félméteren­ként korróziós lyukak kelet­keztek. Közben letelt az öt esztendőre kimért szavatosság is, tehát nem tudni, mi lesz a kártérítéssel. Az viszont bizonyos, hogy a 210 lakást hatókörébe vonó galiba nem nagyon öregbíti a kivitelezi) DUTKP régi jó hír­nevét. Még szerencse, hogy a telepnek ezen a fertályán csak a konyhai tűzhelyek fal­nak gázt, ezért a javítás meg­szervezését jóval egyszerűbbre lehetett fogni, mintha a laká­sokban gázfűtés lenne. A Tán­csics utcával párhuzamosan elhelyezkedő tömbben még így is gyakorta akadozott a szol­gáltatás. A TIGÁZ-osok egyébként el­lenállhatatlanul dolgoztak, még az esti Videoíon-kupa- meccs sem tudta eltántoríta­ni a csapatot. Annál inkább megingott a kirendeltség költ­ségvetése. A gépidíjak alapján számított kár eleddig 250 ezer forintot tesz ki, ami kö­zel egyötöde az 1985-re terve­zett felújítási és karbantartá­si keretnek. Ráadásul az ása­tások még korántsem tekint­hetők befejezettnek, hiszen a végleges megoldást a 350 mé­teres vezetékszakasz kicserélé­se jelenti. Ez nagy pénz és nagy baj, máshova szánták a forintokat. Ügy tűnik, mégsem lesz em­lékmű a Kossuth Ferenc ut­cában. Annál is inkább, mi­vel újabban a gimnázium sar­kánál is gázszivárgást észlel­tek. Most akkor hova kerüljön a mementó? Varga Sándor Fogadóórák Április 10-én, szerdán dél­előtt 8-tól 12 óráig Sárik Já- nosné, a városi tanács elnök­helyettese tart fogadóórákat a városházán, hivatali helyisé­gében, „ __ Fia t ügyintéző kerekedik fel, s helyezi át a székhelyét. A szó fizikai értelmében nem marad betöltetlen űr mögöt­tük, ugyanis eddig meglehe­tősen szűkösen húzódott meg a nagyszámú hivatalnok az udvari traktuson. így az adó­ügyekkel foglalkozók egy helyre kerülhetnek, s kissé tá­gasabban lesznek mindannyi­an. A másik nagy előny abból származik, hogy az ügyfélfor­galom jelentős mértékben csökken a régi helyen, még­pedig az a fajta, amelyik kí­vül esett a félfogadási időn. Bizony ez meglehetősen - za­varta az előadókat felelősség- teljes határozataik megalko­tásában. Új bugyorba Az elhatározás megszületett, most az építőkön a sor. A Cegléd és Környéke Építőipa­ri Szövetkezet munkálkodik a tanácsháza felújításán, szük­ség szerinti átalakításán. Munkásaikra vár ez a feladat is. Remélhetően néhány hó­nap múlva megnyílhat a hiva­tal eme újabb bugyra. A hatósági osztályon szer­zett információnk szerint más területen is bővül, javul a te­vékenységük. Megkezdte a munkáját a nemrégen beállí­tott cigányügyi koordinátor (pillanatnyilag ez a hivatalos titulusa), aki a ceglédin Szívül az albertirsai, abonyi, jászka- rajenői és törteti cigány la­kosság dolgaival foglalkozik. A családokat támogatja és az összekötő kapocs szerepét töl­ti be az emberek, a hatóság, az iskolák és a munkahelyek között. T. T. A városért sokat tettek Társadalmi munkán mért milliók Öten részesültek elismerésben A gyönyörű, pompás akusz­tikájú színházteremben, a ceg­lédi Kossuth Művelődési Köz­pontban gyakran csattant a vastaps a felszabadulási em­lékünnepségen. Fekete Antal, a városi tanács elnöke kitün­tetéseket adott át azoknak, akik nemcsak az utóbbi esz­tendőben, hanem szinte évek során oly sokat tettek Cegléd gazdasági és társadalmi fejlő­déséért, a művészeti élet gaz­dagításában, vagy a lakosság érdekében. Ezen az ünnepen öten ve­hették át a Cegléd városért kitüntetést a városi tanács döntése és egyben a közvéle­mény egyetértése alapján, hi­szen a tanácstagok az ülésen körzetük lakosságát képvisel­ték. Az elismerést Halasi Sán­dor nyugdíjas, a városi tanács tagja kapta meg elsőként. Ö tulajdonképpen 1954 óta ta­nácstag, körzetében aktív tár­sadalmi munkaszervező. Az elmúlt három esztendő alatt ebben a körzetben a lakosság 800 ezer forint értékű társa­dalmi segítséget adott, építet­tek járdát, ástak árkot, tisztí­tották a Gerje-csatorna sza­kaszát. Hídvégi Lajos nyugalmazott tanár, tevékeny helytörténész a második kitüntetett. Neve nem ismeretlen az olvasók előtt sem, hiszen a Ceglédi Hírlapban megjelent Írásaiból állt össze s megjelent a Regé­lő falvak című kötet és a Ceg­lédi históriák. Tudományos értékű műve A ceglédi pusz­tabokrok című kötet. Ez a vá­ros településtörténetéhez ad sok ismeretet. Mint tevékeny TIT-tag, az ismeretterjesztés­ből is kiveszi a részét, előadá­sait sokan hallgatták már. Kovács János a Toldy Fe­renc Kórház műszaki-gazda­sági szolgálatának igazgató­helyettese, két évtizede ta­nácstag. Jó szakmai gyakor­lattal, korszerű, friss gondol­kodással látja el feladatkörét munkahelyén és a város érde­kéken egyaránt. Jelentős tár­sadalmi munkát szervezett, és sokat tett azért, hogy a kór­ház és rendelőintézet együtt munkálkodva jól ellássa hiva­tását. Tankő Zoltán az ÉVIG ceg­lédi gyárának igazgatója és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága elnöke. Igen tevé­keny, közéleti munkája kima­gasló. Több millió forint az értéke annak a társadalmi munkának, amelynek szerve­zésében, irányításában részt vett. A gyáriak gyermekintéz­ményeket pártfogolnak, az óvodások, iskolások kirándu­lásait a gyár külön autóbusza segíti, kedvezményesen. Az ÉVIG klub kialakításának szervezésében, megvalósítá­sában sokat tett kezdeménye­zőkészségével az igazgató. s Naponta 380 darab 200 literes fémhordót gyártanak Cscmőbcn a November 7. Termelőszövetkezet új hordóüzemében. A Ti­szai Vegyi Kombinát és a Borsodi Vegyi Kombinát megrende­lésére készülő hordók festékkel, vegyi árukkal megtöltve ke­rülnek forgalomba Apáti-Tóth Sándor felvétele A Cegléd városért kitünte­tést vehette át az ünnepségen Vincze János, a KÖZGÉP ceg­lédi gyárának igazgatója is, aki évek óta tanácstagként, sőt, huzamos ideig a városi tanács elnökhelyettesi tiszté­ben érdemelte ki a lakosság megbecsülését. Ö aktív kezde­ményezője volt a Putrisarki kiserdő pihenőparkká alakítá­sának. Irányításával a gyári munkakollektívák sokat vál­lalnak a város fejlődése ér­dekében, több mint 7 és fél millió forint volt ez az utób­bi három esztendőben. Segí­tettek a többi közt a sport- csarnok építkezésénél, a mű­velődési központ színházter­me és a Petőfi utcai MTESZ- székház kialakításánál. A ceg­lédi gyermekintézmények fej­lesztéséhez a KÖZGÉP gyára évi 60 ezer forint segítséget ad. m Az ünnepségen Fekete An­tal városi tanácselnök beszé­dében kiemelte: a város lakói, munkáskollektívái jó 2 millió forint értékű társadalmi mun­kával segítettek a színházte­rem kialakításában. A követ­kező feladat az oldalszárny felújítása lesz, amelynél to­vábbra is számítanak közse­gítségre. A ceglédi ünnepségen mun­kájáért miniszteri dicséretben részesült a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat két- dolgo­zója, Kazinczi József hideg­burkoló és Kovács Ferenc mű­vezető, akik a színházterem építésében kiemelkedő mun­kát végeztek. E. K. Több napra készültek fel Púpos kosárra! a boltból A több napos ünnepre kel­lően felkészültek ezúttal is a város boltjai, az élelmiszert, illatszert, játékot, édességet kínálók kiváltképp. Jó forgal­mat bonyolított lo az áruház szinte minden osztálya, hi­szen a húsvét ajándékos ün­nep. Az élelmiszerboltokban az alapvető árukészletet kiegé­szítette néhány, ez alkalomra készült termék: a sütőipar ka­lácsot, kenyeret előre is gyár­tott, a húsipar ia rendre szál­lított a boltokba, ahol elsősor­ban az olcsóbb árufélék leltek gazdára. Emiatt volt népsze­rűbb például a darabolt, füs­tölt sonka is a kötözött fajtá­nál. Kubai narancs, ital- és üdítő ital kerülhetett tetszés szerint a háziasszonyok meg­púpozott kosarába. A piacon a retek, a saláta, az újhagyma volt kelendő a primőrök közül. Vettek sokan gombát, szakszerűen termesz­tettet, fogyott a nem olcsó to­jás, a hal is. Hn^yraalétől színesedett A lányokat a kúthoz vitték Húsvétünnep a régi filbertin Tavaszodik az albertirsai határban, sarjad a gyep, meg­szépül ismét a horgásztanyás patak s tó környéke, gólya- hírtől sárgul, a kertek déli sarkában itt-ott már nyílik a korai illatos ibolya. — Nyakunkon a húsvét — biztatják már jó ideje magu­kat a háziasszonyok, — fel­készülni nem elég egy-két nap. Siet, kapkod is a szoknyás nép, munkahelyén teszi dol­gát, majd otthon, újabb nyúj­tott műszakban is. Közben mondogatják: bezzeg, a régi időkben... A régi időkben ... A farsangzáró húshagyó kedden megsütötték a farsan­gi fánkot, ám hamvazószerdán már nem ettek a maradékjá- ból, a böjt miatt. Hamvazó­szerdán a háznál lévő összes füstölt húst beszórták faka­muval és zárható, e célra ké­szült ládába, a szakrinyába tették. A szakrinyát kulccsal a háziasszony zárta be. A faha­mu bojt végéig a molyosodás- tól ie védte a húsokat. Hat hét múltán beköszön­tött a húsvét ideje. A virág­vasárnap előzte meg a húsvé- tot, ekkor az albertiak vidám, színen ünneplő ruhát öltöttek. A reformátusoknál a hát csü­törtökjén, vagyis nagycsütör­tökön a 12-ik életévüket be­töltött gyerekek konfirmáltak, hitet tettek. Nagypénteken mindenki gyászt öltött, úgy mentek a templomba. Dere- lyét főzött aznap minden há­ziasszony, nem zsírozták meg, úgy szórták rá a mákot dél- ebsdkor. Szombaton, azaz nagyszom­baton azután készültek ám az ünnepre, lett nagy sürgés-for­gás! Minden háznál főtt a sonka, a tojás, kocsonya, ka­lácsot, kuglófot sütöttek. A gyerekek festették a tojást, főzték hagymahájas lében, amitől barna színt kapott, a lencséiétől kékes-zöldea lett. Meg pirosították is. Nagy ünnep volt a húsvét vasárnapja, vigadott az egész falu, volt eszem-iszom min­den háznál, daloltak. Még az öregek is ott tüsténkedtek a fiatalabb korosztállyal együtt. Koma komát keresett fel. Hét­főn meg? ell:: •.Mit A lányok hajnalban keltek, de hiába, nem tudták meg­előzni a napra, a locsolkodés- ra felkészült férfinépet. A.fér­fiak és a fiúk nem kölnivel locsolkodtak, de nem ám! A kúthoz vitték a lányokat, ott öntötték fneg őket a vödörből, jó friss vízzel. Ám előtte meg­kérő verset mondtak, ki mi­lyet tudott, volt aki mástól el­tanulta, volt aki maga kiötlöt- te, megcifrázta. A legáltalánosabb, amit még ma Is mondanak az albertir- sai locsolók: ,.Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam, el akart hervadni, szabad-e lo­csolni?” Mondták szlovákul is, a nemzetiség miatt. Ami­kor a háziasszony engedélyt adott a locsolásra, csak akkor locsolhattak. A gyerekek fes­tett tojást, aprópénzt, ibolyát kaptak. A mintázott hímea to­jás errefe'é nem volt divat. A felnőtteket itallal kínálták. Estig megint jót mulattak. Feljegyezte: Kovács Károlyné, Albcríirsán A CIA titkai A Dózsa György ifjúsági klubban A CIA titkai címmel Ságvári Pál alezredes tart elő­adást április 18-án 18 óra 30 perces kezdettel. Az előadás után vetítés lesz, Az elnök el­rablása című kanadai, politi­kai krimit mutatják be. ISSN 0133—2000 (Ceglédi Hírlap) i. á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom