Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-04 / 79. szám
1985. Április *., csütörtök PEST MEGYEI HÍRLAP 11 A döntés, végrehajtás felelőssége írta: Balogh László, a Pest megyei Tanács elnöke A szocializmus építésének külfinbBzö szakaszaiban a szocialista demokrácia gyakorlásának módja, az állami élet tartalma és formája más és más volt. A bekövetkezett változások összességükben olyan objektív fejlődési tendenciát mutatnak, amely törvényszerűen vezetett el azokhoz a kérdésekhez, amik ma az államélet demokratizmusával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakembereket és nem utolsósorban az állampolgárok széles tömegeit foglalkoztatják. Az állam szerepe, az állami szervek és köztük a tanácsok munkája iránti felfokozott figyelem nem átmeneti jelenség. Ezért Is került az elmúlt Időszakban társadalmunk életének középpontjába a szocialista demokrácia intézményrendszerének továbbfejlesztése és az állami tevékenység ' korszerűsítésének kérdése, melynek ideológiai, politikai irányvonalát a párt XIII. kongresszusa is meg- erösitette. Felszabadulásunk 40. évfordulója jó alkalom a számvetésre, arra, hogy újból átgondoljuk az állami életben fontos szerepet játszó népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási funkciót betöltő tanácsi szervek feladatait. A Pest megyei Tanács a közelmúltban tárgyalta a járási hivatalok megszüntetése, valamint a helyi tanácsok irányításának, felügyeletének tapasztalatait, a tanácsi munka továbbfejlesztésének lehetőségeit. Megállapította, hogy a múlt évben végrehajtott közigazgatási átszervezés döntően hozzájárult a tanácsok szerepének erősödéséhez. Növekedett önállóságuk, közvetlenebbé vált kapcsolatuk a lakossággal, többségük igazi gazdája területének. Erősödött a testületi és a tanácstagi munka tartalma, hatékonyabb és szakszerűbb az állampolgárok ügyeinek intézése. Továbbra is megfelelően jut kifejezésre a megyei tanácsi testületek meghatározó és a központi akaratot érvényesítő szerepe, szorosabbra fűződött a megye és a helyi tanácsok együttműködése. A szervezeti változások óta eltelt rövid időszak tapasztalatai túlságosan mély általánosításokra, messzemenő következtetésekre nem adnak lehetőséget, de megfelelő alapul szolgálhatnak az elkövetkezendő időszak teendőinek meghatározásához. A fejlődés iránya A tennivalók szempontját® egyik kiindulópontnak az országgyűlésen megfogalmazott azon megállapítást tekintjük, mely szerint a tanácsok népképviseleti és önkormányzati tevékenységének fejlődése elmaradt azoktól a lehetőségektől, amelyeket a jelenlegi alkotmányos keretek is biztosítanak, és szándékaink szerint szerettünk volna elérni. Különösen a gazdálkodás területén volt lassúbb az előrehaladás, de a demokratikus fórumok, a testületek működése sem válthat ki teljes elégedettséget. így például nem bontakozott ki kellően a tanácsi bizottságok munkája és nem kapott megfelelő támogatást a tanácstagok kezdeményező szerepe sem. Másik kiindulópontnak azt kell tekinteni, hogy társadalmi fejlődésünk általános iránya a szocialista demokrácia elmélyülése és kiteljesedése. A szocialista demokrácia fejlesztése terén kiemelkedő feladat a tanácsok társadalmi, politikai funkciójának az eddigieknél hatékonyabb ellátása; az érdekek feltárása, egyeztetése és a közérdek képviselete a nemzeti egység további erősítésével; a tanácsi önállóság, döntési képesség és felelősség növelése, valamint; a lakosság még tevékenyebb részvétele a döntések meghozatalában és azok végrehajtásában. A feladat bonyolultsága miatt érdemes újra és újra átgondolni, megvitatni, értelmezni ennek a demokráciának a tartalmát. A szocialista demokrácia lényege szerintem az, hogy minél több állampolgár, a társadalom egyre szélesebb rétegei vegyenek részt a közéletben, vállalják a közös ügyünket és azért a felelősséget. Fontos kérdés természetesen a szocialista demokráciában történő részvétel formai, garanciális oldala is. A részvétel lehetőségét szükséges megteremteni és a tevékeny bekapcsolódást elő kell segíteni. Az ezzel kapcsolatos feladatok ugyanakkor nem homályosíthat- ják el a lényeget, azt, hogy a döntések és a végrehajtás felelősségének a vállalásáról van szó. Ez az a választóvonal, amely a szocialista demokráciát megkülönbözteti a polgári demokratikus formától. A tanácsi munka korszerűsítésének kérdését Pest megyében is valamennyi pártszervezet és tanácsi fórum megtárgyalta. Ez a téma kellő súllyal szerepelt az MSZMP XIII. kongresszusát előkészítő helyi pártértekezletek és a megyei küldöttértekezlet napirendjén, és a megyei tanács testületét megelőzően tárgyalták a megyében működő tanácsi szervek is. Megállapítást nyert, hogy a tanácsi tevékenység meghatározó eleme a testületi munka. A képviseleti testületek szerepe érvényesül mind a helyi, mind a megyei tanácsnál. A tanácsok a legátfogóbb, a koncepcionális, illetve az adott település, terület legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak. Igaz ez a megállapítás akkor is, ha előfordul, hogy a helyi tanácsok esetenként elvesznek a napi feladatok, problémák között és nem tudják, nem képesek arra, vagy éppen a feltételek hiányoznak ahhoz, hogy a napi gondokból kiemelkedve koncepcionális kérdéseket tárgyaljanak meg, átfogó elképzeléseket alakítsanak ki. Van arra is példa, hogy végrehajtó bizottságok döntenek átruházott hatáskörben a tanácsi testületek elé tartozó ügyekben. Ez nem kívánatos. Ezeknek a kérdéseknek tanácsi hatáskörben kell maradniuk. Amennyiben a gyakorlat nem ezt az elvet követi, akikor azt a rossz gyakorlatot felül kell vizsgálni és ki kell igazítani. A tanácsok, mint testületek hatékony működésének egyik alapfeltétele, hogy az apparátus által kidolgozott előterjesztések lehetőséget nyújtsanak érdemi vitára és döntésre. Az. előterjesztések nagy többségének színvonala jó és szakmailag megfelelő alapot biztosít a döntésekhez. Ugyanakkor általános követelményként fogalmazható meg, hogy a jelentősebb, a terület egészét átfogó vagy a lakossági életkörülményekre alapvetően kiható előterjesztések esetében a tanácsi bizottságok, a tanácstagok vagy akár a lakosság közvetlenül érintett csoportjai is abban az időszakban kapjanak beleszólási lehetőséget, amikor a szakapparátus még csak formálja a szándékot, és ne csak akkor, amikor már „kőbe vésett’’ álláspontokat kell feladni vagy megvédeni. Általános követelmények Célunk a lakosság tevékeny részvételének fokozása, elképzeléseik és igényeik felszínre hozása, ez azonban csak a folyamatos és alapos lakossági tájékoztatók alapján valósítható meg. Életének, környezetének alakításába csak az szólhat bele, aki ismeri, hogy a helyi és a megyei tanácsnál mit csinálnak, miért és milyen célok megvalósításáért dolgoznak, és melyek a megvalósítás útjára vonatkozó elképzelések. A lakossági párbeszédek hagyományos formái — a falugyűlések, rétegtalálkozók — kialakultak és beváltak. Nyi- tottabbnak kell lenni azonban az új formákkal szemben is. Ilyen sikeres új formának tekinthető az a társadalmi vita, ami az elmúlt időszakban a településfejlesztéssel, az agglomeráció jövőjével kapcsolatban bontakozott ki. Ezzel a lehetőséggel a jövőben bátrabban kell élni. kulcskérdése az, hogy miként sikerül a helyi tanácsoknál az ügyintézés minőségét, szakszerűségét javítani. Fontos politikai szándék, hogy a lakossági ügyek intézése során a szakembereink ne csupán a jogszabályi előírásokat vegyék figyelembe, hanem lássák az emberi sorsokat is, jó- indulatúlag és a megoldás szándékával közelítsék a problémákat. íj választói magatartás A jogi önállóság mellett fontos megteremteni a helyi tanácsok gazdálkodási önállóságát, melynek érdekében 1986-tól jelentős előbbrelé- pés várható. Bízunk abban, hogy a szabályozás változása új alkotó energiákat hoz mozgásba, hogy még tovább erősödik az összefogás, nő a társadalmi munka a települések fejlesztéséért. Pest megyében számos közös tanácsú község van, ezért az elöljáróságok szerepe jelentős. A közös tanácsú községek kialakításakor a cél az államigazgatási munka színvonalának emelése, eredményességének növelése és a költségek csökkentése volt. Nem számoltunk azonban azzal, hogy a népképviseleti fórumok kivóniilása ezekről a t-Sepülésekrőh visszaveti a társközségek társadalmi, közösségi életét. Az elöljáróságok létrehozása kellően hozzájárul ezeknek a kedvezőtlen társadalmi folyamatoknak a megállításához. Mindezek a feladatok a választásokat követően kerülnek ismét napirendre. Választási rendszerünk továbbfejlesztése az eddigieknél még fokozottabban társadalmunk figyelmének központjába állítja a választásokat, s ez befolyásolja teendőinket is. Várható, hogy a politikai mechanizmusunkban érvényesülő érdekkifejezés és érdekegyeztetés rendszere a korábbiaknál markánsabban jut érvényre. Ez az új vonás már a jelöltek kiválasztása, a jelölő gyűlések időszakában erőteljesen megnyilvánulhat. Kívánatos, hogy mindez együtt járjon a választók felelősségének bővülésével, az alkalmas személyek kiválasztásában, végül is ezen múlik, hogy ütőképes, a település gondjait magukénak valló testületek jöjjenek létre. Az 1985. évi választások a korábban beidegződött szemlélet kiigazítását, új magatartást és a korábbinál aktívabb részvételt követelnek a választópolgároktól, a jelöltektől és a választások lebonyolításában részt vevő politikai, társadalmi és állami szervektől egyaránt. Szükséges ez azért is, mert a vérehajtás alapjául szolgáló jogi szabályozásban rejlő újszerűséget politikai, társadalmi, gazdasági életünkben bekövetkezett változásokhoz való igazodás „kényszere” hozta magával. E követelmények teszik indokolttá azt, hogy bővüljön az állampolgári jogok gyakorlásának lehetősége, erősödjön a népképviseleti szervek társadalmi, politikai súlya, szélesedjen a szocialista demokrácia. Ennek érdekében az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról alkotott 1983. évi III. tv. — fenntartva ko- "rábbi választási rendszerünk jól bevált alkotmányos elveit és szabályait — számos olyan új rendelkezést tartalmaz, melynek tudatosulása nélkül az új szabályozás szelleme, célja, jövőbeni törekvéseink nem valósíthatók meg. Csak azokkal a jogokkal élhetünk, melyekkel tisztában vagyunk, és csak az ismert kötelezettségeknek lehet eleget tenni. Több ezer jelölt Választási rendszerünk egyik je-' lentős fóruma, az országgyűlési képviselők és tanácstagok kiválasztásának jogát is gyakorló jelölő gyűlések szerepe a kötelező többes jelöléssel, illetve legalább két jelölt állításának követelményével tovább növekedett. A sok vitát kiváltó kötelező többes jelölés a demokratizmus továbbfejlesztésére való törekvés fontos állomása, melyre azért van szükség, mert a korábbi kettős jelölés lehetőségével a választók a gyakorlatban egyre ritkábban éltek, így a tényleges választás alig valósulhatott meg. A jelölésnek ez a módja növeli a választás politikai jelentőségét és egyben a választópolgárokat felelősségteljesebb közreműködésre serkenti, hiszen az ő szavazatuk dönti majd el, hogy az adott választókerületben ki lesz a képviselő, illetve a tanácstag. Ezért is fontos, hogy az elkövetkezendő hetekben az állampolgárok megismerhessék a választásokban való tevőleges részvételükhöz szükséges jogi szabályokat, hogy azokkal megfelelően élhessenek, hiszen döntésükkel meghatározó szerepet játszanak abban, hogy a jövőben a terület problémáit jól látó, megalapozott döntések hozatalára és végrehajtására alkalmas munkatestületek jöjjenek létre. A megyében az országgyűlési és tanácstagi jelölő gyűléseken több ezer, a képviselői, illetve tanácstagi munkára, a közéleti tevékenységre A tanácsi munka fejlesztésében új elem^ a kétfordulós testületi tárgyalás. Ennek a lényege, hogy jelentős, koncepcionális jellegű kérdésekben a tanácsi testületek érdemi vitában először a koncepciót tárgyalják meg, majd az esetleges társadalmi vita és a szakmai munka alapján kerül sor a végleges anyag elfogadására. Ezzel nemcsak a testületi szervek munkája lesz érdemibb, hanem hatékonyabbá válik a lakosság bevonása a döntés meghozatalában és ezáltal annak végrehajtásában is. A helyi tanácsok önállósága, felelőssége sokat erősödött, különösen a közigazgatás átszervezése óta eltelt egy év alatt. A hatáskörök decentralizálása a 70-es évek elejétől kezdve folyamatosan megtörtént és napjainkra gyakorlatilag be is fejeződött. Ez azt jelenti, hogy a lakossági ügyek 95 százalékát ma már helyben, a helyi tanácsok intézik. A továbbfejlődés Tavaszi szántás .V: . -3 4F $ Í j ’ •.' •, 'ü* 1 .... -i-#'- • ‘ : Tv C; : . > . : , í alkalmas jelöltet kell állítani és ez fokozott felelősséget ró mindazokra, akik élhetnek ezzel a joggal, vagyis a HNF szerveire, a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervekre, munkahelyek képviselőire és végül, de nem utolsósorban magukra a választópolgárokra. A többes jelölés nagyobb aktivitást, felelősségteljes döntést kíván a választópolgároktól, hiszen akit jelöltként elfogadnak, azt ismerni kell személyiségében és elképzeléseiben is. tudni kell, milyen elgondolásai vannak lakóterülete és tágabb környezete számára, magáénak érzi-e a HNF választási programjában megfogalmazott elveket és célokat. Egy* szóval mérlegelni kell, alkalmasnak tartjuk-e érdekeink képviseletére az elkövetkezendő öt évben. És alkalmasnak tarthatjuk mind a két jelöltet. sőt a két jelölt elfogadása mellett élhet az állampolgár további javaslattal a jelölő gyűlésen annál is inkább, mert választási rendszerünkben a választókerületekben az országgyűlési képviselők és tanácstagok jelölésének jogát a választó- polgárok jelölő gyűlései gyakorolják. De a többes jelölés új helyzet elé állítja magát a jelöltet is, mivel nyilvánvaló, hogy minden választó- kerületben csak egy jelölt válhat -képviselővé, illetve tanácstaggá. A két vagy több jelölt közötti tényleges választás elősegítése érdekében valamennyi jelölt számára egyenlő feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy a választók megismerhessék elképzeléseiket, terveiket, céljaikat. Ugyanakkor fontos megértetni, hogy az azonos feltételek nem teremtenek egyenlő esélyeket. A kötelező kettős, illetve többes jelölés bevezetésével szinte kínálkozott a lehetőség a választójogi törvény által megteremtett pótképviselői és póttanácstagí intézményre. Azok a jelöltek, akik választókerületükben megkapják a leadott összes szavazatok egynegyedét, pótképviselővé, illetve póttanácstaggá válnak. Élvezik tehát a választók nagy részének bizalmát, a róluk alkotott vélemény alapján alkalmasak a közéletben való aktív részvételre. Szerepet vállalhatnak a választókerület munkájában, aktív tagjai lehetnek egy-egy tanácsi bizottságnak, meghatározó szerepet játszhatnak a lakosság társadalmi munkára, vagy egyéb feladat megoldására történő mozgósításában, de számos egyéb lehetőség is kínálkozik tapasztalataik; elképzeléseik kamatoztatására a köz érdekében. ^ Egyenlő feltételekkel Hincz Gyula rajza Figyelemmel kísérhetik településük fejlődését, a tanácsi munkát, s ennék eredményeként felkészülten, már közéleti tapasztalatokkal vehetnek részt a következő választásokon, ahol a tények és a tettek is egymás mellé kerülnek és a bizalmat, majd a mandátumot biztosan az kapja, aki bizonyította, hogy méltó a lakos-, ság bizalmára. A pótképviselői és póttanácstagi intézmény életre hívásának nagy előnye abban is rejlik, hogy hozzájárul a választási rendszer egyszerűsítéséhez. Jelentősen csökkentheti az időközi választások számát, hiszen ha a képviselő vagy tanácstag megbízatása r ''"’szűnik, a megüresedő helyet au*> • latikusan átveszi és a népképviseleti szerv teljes jogú tagjaként végezheti tovább munkáját. Az MSZMP XIII. kongresszusa meghatározta társadalmi, gazdasági és politikai életünk továbbfejlesztésének irányát. Ebben az összetett és mindenre kiterjedő építőmunkában meghatározó szerep hárul a népkép. viseleti szervekre. Az országgyűlés és a tanácsok az állami életben betöltött szerepüknek akkor tudnak eleget tenni, ha az előttünk álló választásokon meghatározott célok elérése érdekében tenni tudó és akaró, a felelősséget át- érző testületek kapnak bizalmat választóiktól.
