Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-04 / 79. szám

1985. Április -i„ csütörtök

PEST MEGYEI HÍRLAP

9

Szerkesztőségünk magas elismerése

A százhalombattai megyei ünnepségen lapunkat is magas elismerés érte:, elnyertük a Pest megyei Tanács alkotói díját. Az alapító úgy ítéli meg, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége, dolgozó kollektívája munkája nyomán a lap a szocialista magyar sajtó fel- szabadulás utáni megteremtése óta jól tölti be funkcióját. Sajátos eszközeivel eredményesen járul hozzá a megye gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi életének hiteles bemutatásához;

meggyőzően juttatja el a párt politikáját a tömegekhez; mozgósít a feladatok megoldására, eredményesen segíti a szocialista gondolkodás és magatartás formálását.

Dunai Kőolajipari Vállalat

Kerékpárút vezet a város szívébe

Az első élmény a csodálkozás. ÁLmélkodás afelett, hogy egy gyártelep is lehet szép. Hogy jólesik ránézni a fémesen csillogó csőkígyókra, amelyek erőt sugárzó, titokzatos vegyi folyamatokat rejtő monstrumban futnak össze, mérnöki rendben.

Itt fekszik a Duna mentén, a szemünk láttára fejlődött Közép-Kelet Európa legkorszerűbb kőolajipari-vegyipari bázisává. Ismerjük a történetét, megalakulásának körülrtié- nyeit, mint ahogy az embereket is, akik itt élnek. A védősisakos szerelőket, a milliós értékű műszereket kezelő fehérköpenyeseket és a párnázott ajtók mögött dolgozó vezetőket.

Kezdeményező szellem

Ezek az élmények jutnak eszembe először, háttérbe szorítva az észérveket. Például azt, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalat létesítését a kőolaj- származékok iránt mutatkozó növekvő igények tették szükségessé. A hazai energiahordozó bázis kiszélesítése és az energiastruktúra fokozatos átalakítása érdekében a kormány 1961-ben hagyta jóvá a beruházás alapokmányát. Az elmúlt negyedszázadban olyan ipari központ alakult ki Százhalombattán, amely biztonságosan kielégíti a belföldi fel- használást és hozzájárul az ország exportbevételeihez.

Jó helyre kerültek a beruházott forintok, hiszen a vállalat gazdasági, politikai vezetésére, közösségére a kezdeményező szellem és az ésszerű kockázatvállalás a jellemző. A kollektíva számos nehéz feladattal birkózott meg. Ilyen volt a hazánk energiaellátásában kiemelkedően fontos katalitikus krakküzem felépítése, amelyet körültekintő szervezéssel, nemritkán túlmunkával, határidő előtt adtak át.

Meghatározó szerepben

. Jelképnek is tekinthetjük azt a társadalmi munkával épített kerékpárutat, amely összeköti a DKV-t a várossal. Annak a szimbóluma, hogy az ipartelep együtt lélegzik Százhalombattával. A vállalat dolgozói, szocialista brigádjai

meghatározó szerepet töltenek be a fiatal város életében. A kölcsönös érdekek alapján jelentős erkölcsi és anyagi támogatást nyújtanak a fejlesztésekhez. Az elmúlt negyedszázadban semmi olyan nem történt a településen, amelyhez a DKV-nak ne lenne köze. Lehetetlen felsorolni, tételesen kimutatni a gondoskodás megannyi formáját. A lakások, a kulturális és sportintézmények építésétől a közművek korszerűsítéséig, a város szépítéséig mindenben benne van a munkájuk. Bölcsődéket, óvodákat, iskolákat patronálnak, hozzájárulnak a fenntartási költségekhez. A város fejlődéséért kialakult társadalmi ösz- szefogásnak a DKV a vezető ereje. Tavaly több mint 10 millió forint segítséget adtak anyagi juttatás, illetve társadalmi munka formájában.

K. L.

Vendégeink alkotói díja

Testvéri kapcsolatban

Rendszeres tapasztalatcsere a szocializmus építésének gyakorlati kérdéseiről. Művészegyüttesek fellépése, képzőművészeti kiállítások szervezése. Ezzel kezdődött immár harminc esztendeje szovjet, bolgár és NDK-beli testvérmegyénkkel az időközben egyre szorosabbá, tartalmasabbá vált kapcsolat. Omszk, Szófia, és Suhl megye dolgozóival alaposan megismertük egymás értékeit, felkutattuk a népeinket összefűző történelmi dokumentumokat. Nem csak barátságot, hanem olyan gyümölcsöző gazdasági kapcsolatot is kialakítottak egymással a vállalatok és szövetkezetek, amelyek során a szakemberek forintokban már nem is mérhető tudással gyarapodtak.

A szocialista internacionalizmus példájaként is jellemezhető testvérmegyei kapcsolatok fejlődéséhez az elmúlt esztendőkben tevékenyen hozzájárult Szergej Man- jakin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, az Omszk megyei pártbizottság első titkára, Nyikolaj Djulgerov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Szófia megyei pártbizottság első titkára, valamint Hans Albrecht, a Német Szocialista Egységpárt Suhl megyei Bizottságának első titkára, akiket a megyei tanács, illetve a megyei pártbizottság döntése alapján Pest megyei alkotói díjjal tüntették ki a százhalombattai megyei ünnepségen.

A plakettel Pest megye egyrészt a személyes érdeket ismerte el, másrészt a kitüntetés a testvérmegyék kommunistáinak, dolgozó embereinek is szól.

Polgáráé József igazgató

A kenyér ma is maga az élet

Patkós Irma színművész

Önmagamat adom a szerepeimben

Azt várná az ember, feléled a múlt a jelenben, amikor becsönget Cegléden a Hollós utcai öreg házba, Patkós Irma színművésznő, a Szocialista kultúráért kitüntető cím tulajdonosa, tavaly óta a Magyar Népköztársaság érdemes művésze otthonába. Ebben a házban született, itt töltötte gyermekéveit és ide hozta vissza élete hajója, amikor utoljára csattant fel a taps a színházi nézőtéren egy előadás után, a tiszteletére. Utána? — Utána kis ideig pauza volt. Amolyan szünet, két felvonás között, színfalak mögötti gyakorlással, rutinpróbákkal. így tért vissza a polgári, kisvárosi életbe, hogy azután onnan egy kis szerencsével ismét feltűnjön csillaga, úgyszint’ a jelképes égbolton, a színművészeiben. Csak épp nem az operettben, a színielőadásokon, hanem a filmen és a televíziós műsorokban.

mostanában igen gyakran.- A művésznőnek Cegléden egyszeribe’ több nagy szerepe lett. Az elsőnek a forgatókönyvét ő, maga írta: év elején tekintélyes összegű adománnyal segített megvalósítani a város rég tervezett képtárát. Most pedig, hogy a Kossuth Művelődési Központ színházterme, amely az ország legkorszerűbbjeinek egyike, megnyílt, a díszelőadáson számára is jutott szerep. Baranyi Ferenc költő vallomását mondta el Ceglédről a ceglédieknek. A költőét, áld itt diákoskodott.

Fáradhatatlanul

Az említett filmszerep óta a város közéletének forgatagában is eleven jelenség mindig. Eseményeken szerepel, irodalmi gyöngyszemeket csillogtat hallgatósága előtt, hívhatják, diákok, szocialista brigádok, vendége ifjúsági klubösszejöveteleknek. Azaz így élt az utóbbi tizenöt-húsz évben. Ám nyolc és fél évtized, az nagy idő. Azt mondja csak: könnyebben fárad.

Érthetjük úgy: fáradhatatlan, korához, elmúlt évtizedeihez s feladataihoz képest. Most vette át a Pest megyei Tanács Alkotói Díja kitüntetést.

E. K.

— Az eredeti szakmám pék. Azt nem mondom, hogy szakajtóban születtem, de nem véletlenül csöppentem a mesterségbe. A családban legalább tízen űzik ezt a foglalkozást.

Ez is szolgál nómá magyarázattal arra, miért oly közkedvelt a Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat üzemeiben készített kenyér. Ahol az igazgató maga is mestere a szakmának, ott nagy baj nem lehet. Polgárdi József ezt nem személyes érdemnek tartja, legalábbis nem elsősorban annak.

— A pékmesterség az utóbbi 10—15 évben vált iparrá. Ma számtalan feltétele van a jó kenyérnek, a nyersanyagtól kezdve a technológián, a technikán keresztül egészen az emberig. Az utóbbi rendkívül fontos, talán a legfontosabb. S itt elsősorban a mesterekre gondolok, akikben

iózsa Kálmán nyngd jas

Példájával alkotott maradandót

Nagy sikert kozott

Az egykori operettprimadonnát, kinek dala hallatán, személye láttán számos vidéki város, majd utóbb a főváros színházlátogató közönsége pirosra tapsolta a tenyerét, már majd hogy fefedték. Ám a fiatal filmrendező, Sándor Pál kezdeti filmjeinek egyike nagy sikert hozott, melynek főszerepét Patkós Irma színművész- nő kapta meg. Ekkor ébredt rá a város is igazán, hogy ki él polgárai sorában csendben, életben vállalt szerepét alakítva. Ekkor kezdődött a kisebb- nagyobb szereplések, köszöntések, elismerések sora.

Szerep szerepet követett és az idősebb korosztály, azok, akik még szegedi éveiben, soproni, debreceni vagy épp ceglédi játékai idején látták Mária főhadnagyként, a Mont- martre-i ibolya főszerepében, Mária Terézia császárnőt

Elöljáróban egy személyes élmény. Majdnem húsz esztendeje, amdikor kezdő újságíróként. lapunk váci különkiadásához kerültem munkatársnak, szépemlékű néhai főnököm elsőként az akkori járási tanácshoz vitt el bemutatkozni. Ott az elnökhelyettes volt az első, akivel találkoztam.

Az első benyomás máig elevenen él bennem. Akkor néhány mondat után így fogalmaztam meg magamnak: ez a tisztségviselő roppantul kellemes ember. Kitűnő társalgó volt, aki pillanatok alatt teremtett kapcsolatot a hozzá bekopogtatóval, legyen az a felettes szerv éppen ott időző munkatársa, egy betoppanó hírlapíró, vagy — s ak- nor csak igazán — a búját- baját neki felpanaszoló, tőle orvoslást váró állampolgár.

Irigylésre méltó képessége volt: a hozzáforduló joggal hihette, akkor és ott az ő gondja a legfontosabb; attól kezdve, hogy hozzáfordult, Józsa Kálmán elnökhelyettesnek semmi egyéb feladata nem lehet, mint hogy az ő ügyét — s méghozzá kedvezően —, elintézze.

Ősz haja miatt már akkoriban is majdnem mindenki Kálmán bácsinak hívta. Soha nem tiltakozott ellene. Az iránta érzett bizalom megnyilvánulásának érezte. S erre a bizalomra ugyancsak rászolgált.

Mert neki mindenki mindent elmondhatott, s ő minden emberi problémát megértett. Megérezte, hogy mikor kell oda mennie az iskolát éppen csak elvégzett gépírólányhoz, vagy a régi, kipróbált, a tanácsi igazgatás minden csínját-bínját ismerő, tudó, hétpróbás munkatársához, amikor az éppen valami szakmai vagy személyes gonddal küszködött.

De ugyanilyen érzékenységgel nyúlt a közösség gondjaihoz is. Ha árvíz volt — a gátakon láttuk, ha úttörővasutat kellett építeni Verőcemaros és Királyrét között, Józsa Kálmánt is a megvalósulást saját munkájával segítők között találtuk.

A járási tanácsok megszűnése után még néhány évig, nyugdíjazásáig a váci járási hivatal elnökhelyetteseként dolgozott azon, hogy a Dunakanyar bal partja is. megkapja azt a segítséget, miáltal a táj egykoron híres üdülőhelyei — Verőcemaros, Kismaros, Nagymaros, Zebe- gény — ismét fejlődhetnek. Nem csoda hát, hogy amikor megalakult a DIB — ma Kö- zép-Duna-vidéki Intéző Bizottság — balpa.rti bizottsága, immáron nyugdíjasként őt bízták meg a titkári teendőkkel.

Minap találkoztunk. Frissen, mozgékonyán és lelkesen intézi ma is a tájegység

még él a kenyér, a munka szeretete. Olyan kenyeret kell sütnie, hogy bátran végigmehessen a főutcán — a falvakban még ma is mindenki ismeri a péket —, hogy ne kelljen a kertek alatt sompolyognia. Persze a mai körülmények között a jó pék sem ér semmit, ha nincsenek fölkészült műszakiak, középvezetők és mérnökök.

Hogy a tudást, a munkabírást megbecsülik, azt jelzi, hogy az igazgató nem panaszkodik szakemberhiányról. Pék- dinasztiákról beszél, akik a vállalatnál dolgoznak. S erről tanúskodnak a Kiváló Vállalat címek, a BNV-nagydí- jak.

— Ez ugyanúgy csapatmunka, mint a foci. A munkafolyamatok egymásba kapcsolódnak, senki nem lóghat ki a sárból. Ad-e tekintélyt, hogy én is pék vagyok? Tudja, mit? Ezt inkább az emberektől kellene megkérdeznie. Annyit azért mondhatok: amikor igazgató lettem, hónapokig nem írtam alá semmit, csak az üzemeket jártam, s bizony gyakran nekivetkőztem és beálltam dolgozni. Először az terjedt el, hogy ezzel az emberrel vigyázni kell, mert nem iszik. Utána az, hogy vigyázni kell, mert ért a szakmához. Egyik azóta megszűnt üzemben történt: Éjfél tájban mentem ellenőrizni. Éreztem a pálinkaszagot, ahogy beléptem, s láttam, a kenyér sem olyan, amilyennek lennie kellene. De sehol nem tudtam fölfedezni az üveget, amíg észre nem vettem egy jókora

ügyeit. A legfrissebb tervekről beszélt, mire mennyit szánnak, hogy szebb, tisztább legyen Vác, hogy továbbfejlődhessék a gödi hőforrás vizét hasznosító tanuszoda és így tovább.

Józsa Kálmán — ha nem lenne olyan mérhetetlenül szerény — hosszan sorolhatná kitüntetéseit. Nem teszi.

Élete eddigi 72 éve alalt személyes példájával alkotott maradandót.

B. H.

palack feketekávét. Mondom, emberek, megkínálnának egy kis kávéval? Azonnal kiderült a turpisság. Rögtön megkértem a vezetőt, hogy öltözzön föl és menjen szépen haza. Persze, nem ment minden egyik napról a másikra, idő kellett hozzá, amíg mindenkinél a minőség került az első helyre. Az a szerencse, hogy minden üzemben van legalább egy olyan ízig-vérig pékmester, akire számítani lehet. Én a kezükbe adom a zászlót, hogy ne én beszéljek állandóan a minőségről, a szakmai tisztességről.

Keménységre, szigorra vallanak ezek a szavak, de ahogy mondja ezeket Polgárdi József, abból valami más is kicseng: a kenyér mélységes tisztelete.

— A kenyér az élet. Én sem tudtam még, amikor ezt a szakmát választottam. Az valami leírhatatlan érzés, ha az emberek örülnek a jó kenyérnek. Ide Dunaharasztiba sok külföldi rokon látogat. Nagy boldogság, amikor látom, hogy a helybéliek a mi kenyerünket adják ajándékba. Kenyeret ajándékként! Óriási elismerés ez nekünk! Mi, magyarok szeretjük a jó kenyeret, de sajnos, egyre kevésbé becsüljük. Ebben egyebek között szerepet játszik az is, hogy míg egyre nagyobb terméshozamokat érünk el a búzatermesztésben, úgy romlik a sütőiparban a minőség. De elgondolkodtató, hogy egy gombóc fagylalt három forint, egy zsemle mindösssze hetven fillér.

A kenyér kultikus tisztelete, megbecsülése minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a vállalat által ellátott mintegy félmillió ember elégedett a kenyérrel. De ez ma mér kevés. Polgárdi József szerint legalábbis. Nem elég a friss, ízletes kenyér. Választék kell. olyan pékáru, ami a korszerű táplálkozás követelményeinek megfelel. S ezen a téren jócskán akad még tennivaló. A vállalat tucatnyi féle kenyeret kínál, köztük a különböző betegségekben szenvedőknek valót. Polgárdi József, mint igazgató és mint az Élelmiszeripari Tudományos Egyesület sütőipari szakosztályának elnöke, egyaránt szívügyének tartja a tudomány és a sütőipar kapcsolatát. Mint mondja, a kenyérnek óriási szerepe van a népélelmezésben.

— Nem kevesebb kenyeret kell fogyasztani, hanem előnyösebb összetételűt. Meggyőződésem, hogy a növényi fehérje jelentősége növekedni fog a jövőben. Én azt szeretném, ha minél több embert taníthatnánk meg az egészséges táplálkozásra, s a kenyérnek ebben betöltött szerepére.

Mert a kenyér az élet.

M. N. P.

játszva, vagy épp Bob herceget, a kis polgárlányt, Annyt alakító Mészáros ' Ágival, ámultán figyelték őt. Az egykori operetténekesnő prózai szerepekben tűnt fel, többnyire nem főszerepben, hanem "kisebbekben, de jelentősekben. Tudták napjaink filmrendezői, egy-egy szerep megformálásához miért pont az ő arcvonásaira, termetére, játékára van szükség!

Adomány a képtárhoz

A csendes ősi házban beszélgetünk. Nem először, ki tudja, hányadszor. Szerényen tiltakozik:

— Tudod rég, gyerekem, hogy én nem alakítok, hanem játszom. Egyszerűen játszom, önmagamat adom minden szerepben.

Mostanában igen sok a bekukkantó vendég a háznál. Patkós Irma érdemes művész a 85. születésnapját ünnepelte. — helyesebben, mások ünnepelték. ö tudomásul vette: ennyi idős. Most éppen ennyi. Megy az élet, forog az óra mutatója. Lám, most is megszólalt, háromnegyedet ütött a szobában az öreg, pompás hangú bim-bamos.

Népművelők és helybeli múzeumi munkatársak keresik fel