Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
Talán megbocsátja a kedves olvasó, hogy egy személyes, több mint két évtizedes esettel kezdeni. Az általános iskola Vili. osztályában bárom hét telt el a tanévből, amikor az Igazgatói irodába hívtak engem és egy másik fiút. — Mától a falusi iskolába fogtok járni, mivel nagy a zsúfoltság az osztályban, becsüljétek meg ott is magatokat, tanuljatok jól — így szólt a néhai igazgató elbocsátó szép üzenete ... Egymásra néztünk barátommal, s a lezárt borítékkal (ben- no az addig szerzett érdemjegyek) és a táskával elindultunk új iskolánk felé. Nem volt jókedvünk, hiszen addig annak az iskolának a padjait koplaltuk több mint hét éven keresztül, s csak úgy elküldték minket... Bizony ma is sor kerülhetne hasonló átcsoportosításokra a gyömrői általános iskolában, hiszen cseppet sem rózsás a helyzet a tantermi ellátottság területén. Űj oktatási intézmény több' mint hat évtizeddel ezelőtt épült utoljára az ■agglomerációs településen, azóta csak a tanterembővítések, a kisebb-nagyobb felújítások •jelentették a változásokat. A zsúfoltság most is szembetűnő a község négy általános iskolájában, ahová több mint ezer gyerek jár. A kiút? Nem lehet kétséges, szükség van egy új oktatási intézményre, amely hosszú távra, akár évtizedekre enyhít a gondokon. A Pest megyei Tanács illetékesei többször jártak Gyömrőn, közelről láthattak a Sokáig nem tartható áldatlan állapotokat. Ezért döntött Ú2v az illetékes testűjét, hoav 12 tantermes új iskola épüljön a községben. A közelmúltbart megtartott versenytárgyaláson a helyi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat nyerte el az iskolaépítési jogot, az új létesítmény 47,5 millió forintba kerül majd. Az idén kezdődik a munka, három ütemben folytatódik, s várhatóan az 1987/88-as tanévet már ott is indíthatják. Gellér Nándor, az ÉSZKV igazgatója: — Az alapozási terven kívül már minden tervdokumentációval elkészültünk, hamarosan hozzáfogunk a kivitelezéshez. A 12 tanterem mellett lesz majd korszerű fizikai, biológiai foglalkoztató, lesz benne aula is, amely otthont adhat majd a különféle iskolai rendezvényeknek. Társadalmi zsűrit alakítottunk, amelybe bevontuk Z. Horváth Gabriella textilterve- ző iparművészt és ifj. Pál Mihály szobrászművészt, kikérSzcknyák, szólóban Ügyesen Elánnak az ollóvá! Á fővárosban, a PEVDI Nép- köztársaság úti szaküzletének kirakatából gyakorta köszöni nek a nézelődőre, divatos ru-_ hadarabok, főként szoknyák' és öltözékünk kiegészítő kellékei, táska, díszzsebkendő, nyakba 'köthető, vidám kis sál formájában. Szinte egyik sem szériatermék. Valamennyi a részlegekben dolgozók ügyességét dicséri. A ceglédi konfekciórészleg helybeli, abonyi, monori, nagy- kátai és datoasi varrodáiban például az év során külföldi anyagokból tetemes mennyiségben készítenek export-, illetve bérmunkát. Ha a ceglédi szabászaton jól bánnak az ollóval. annak rendszerint hasznát láthatja a hazai vásárló- közönség: akár. ha egy-két szoknyára való marad, a külföldi szabásminta szerint szabják, varrják saját boltjuk számára is. A módosítás csekély — mindössze annyi, hogy a külföldi megrendelő „plagi- zálás” miatt szót ne emeljen. Ha megtetszik az új fazonú szoknya rajza, van rá eset. hogy hazai alapanyagból is varrnak belőle. Az idei bérmunkákra jellemző, hogy egyre kevesebb az átfutási idő. Gyakori, hogy a kért tételt két és fél, három hét alatt szállítani kell. Varrtak ruhákat, szoknyákat, kiskosztümöket.' bélelt .kabáttal, csipkedíszítéssel, mutatós sza- badidő-overallt pamutszöVet- ből. Akadt ruhadarab, amelynek az elkészítési ideje az első művelettől az utolsóig öt- ven, ötvenöt perc volt, a másikra pedig három tárát kellet*, rászánni. Az első negyedévet jól zárta a konfekciórészleg, árbevételük húszmillió forint körüli. A második negyedév is hasonlóan eredményesnek ígérkezik. Mivel sok a külföldi megrendelő, s köztük is többen vannak, akik már évek óta itt szabatnak-varratnak, a konfekciórészleg a feladatvégzésben egy kis átcsoportosítást tervez, Egy-egy munkahelyet, ha lehet, egy-egy cég megrendelésének a teljesítésére állítanak be, folyamatos termeltetésre. Idő- és energiatakarékossági szempontból ez célravezető. Ha folyamatosan érkezik a mintadarab és a megrendelés teljesítéséhez szükséges alapanyag, beleértve a kellékeket is, akkor ritkítani tudják a hajrás időszakokat, a túlórázást, a szombati pluszmunkákat. Eszes Katalin Hatalmas könyökcsövek Évente körülbelül három és fél ezer különböző átmérőjű és falvastagságú csövet gyártanak a VÍZÉP vccsési üzemében. Sura István hegesztő brigádvezető egy 400 milliméter átmérőjű, hatalmas könyökcsövet készít elő hegesztésre. Ilancsovszki János felvétele tűk véleményüket. Ügy érezzük, hasznosan segítették munkánkat, s ha szükség lesz rá, menet közben is számítunk véleményeikre. — A terveket egyébként saját csoportunk készítette el, Boris János osztályvezető irányításával. Ő nagy szeretettel és ügybuzgalommal csinálta a terveket, hiszen tősgyökeres gyömrői, igazi lokálpatrióta, nem mindegy, hogyan vélekednek majd a későbbi generációk az új iskola esztétikus megjelenéséről, funkcióbeli részleteiről. A szívét-lelkét beleadta a tervezésbe, már azt is megálmodta, melyik tanteremben hány iskolapad elhelyezésére lesz szükség... Az új iskola alapterülete egyébként 2 ezer 100 négyzetméter lesz. Igyekszünk sikerrel megbirkózni a feladattal, s határidőre, jó minőségben felépítjük az iskolát. — Mit jelént majd a község életében az új oktatási intézmény? — ezzel a kérdéssel kerestük meg Gál Ferencnét, a gyömrői nagyközségi tanács elnökét. — Iskoláink feltételrendszere, eszközellátotysága igen alacsony, az országos átlag alatt van. A tanulók 47 százaléka váltott műszakban tanul, s ez nagy mértékben befolyásolja az oktató-nevelő munka színvonalát. Ha felépül az új iskola, szeretnénk elérni, hogy a tanulók 20—25 százaléka járjon csak váltott műszakban. Az új létesítmény minőségi változást hoz majd minden vonatkozásban. Még arra is figyelünk, hogy a parknak csak azt a részét áldozzuk fel, ahol kevésbé értéken fák vannak. Mire felépül az új iskola, már megoldódik a gyermekétkeztetés is, hiszen a Halászkert Étterem új szárnyában lesz 100 személyen ebédlő, valamint egy 1200 adagos konyha. Gér József Elérte-e céliát a konferencia? Bár a Körösi tavasz elnevezésű rendezvénysorozat már befejeződött, egyik eseményére, a Falvak, mezővárosok az Alföldön című tudományos ülésszakra valószínűen nem utoljára térünk vissza. Mast dr. Novak Lászlót, az Arany János Múzeum igazgatóját, a konferencia fő szervezőjét kérdeztük, elérte-e célját a három nap? — Ügy gondolom, nagy jelentőségű volt a tudománykö- ziség, ismert idegen szóval az interdiszciplinaritás gyakorlati alkalmazása. Ügy hívtuk meg az előadókat, s úgy válogattuk össze nemcsak az előadásokat. de a tudományokat is, hogy mindegyik megszólalónak legyen mondanivalója a másiknak, s beférkőzzön gondolatmenetükbe egy-egy másfajta is, olyan tanulságokat hordozva és adva, amelyeket illik figyelembe venni. Ihletés Ha például a néprajzzal kezdjük, amelyet nem is olyan régen még jóformán nacionalista tudománynak tartottak sokfelé, megállapíthatjuk, hogy a területi munkamegosztás kutatásával sokféle inspirációt ad más szakágaknak is. Másképpen szólva, szintézistuL dománnyá is vált erről nézve, s így még nagyobb jelentősége van annak, hogy engedi magára hatni a más áramlatokat. A régészet nagyon jól hitelesít bizonyos eddigi feltételezéseket — Kovalovszky Júlia előadása éppen ezt mutatta. Érdekes tény, hogy az Alföldön, még inkább a Duna—Tisza közén, igen sűrű, kiterjedt települ éshál..zat volt, természetesén nem a szó mai értelmében mérve. A történeti szekció a jobbágytelek kezdeti szerveződését nyomozta, s a különböző politikai, társadalmi, gazdasági hatásokat kísérte figyelemmel a mezővárosi fejlődésben. Szakály Ferenc megállapításai alapján elmondhatjuk például, hogy az 1660-as években jelentős csorbát szenvedett az autonómia, s a XVIII—XIX. századi rendi viszonyok között a kisnemesség szereplése volt domináns tényező. Ezt Rácz István is hangsúlyozta. Néprajz — A szociológusok a jelenhez szólnak, és ők csak azt erősíthették meg, hogy évszázadok fejlődése eredményezte a mai településstruktúrát. Egyértelmű, hogy a Duna—Tisza közén maradt meg sértet- lenebbül a hagyományos település, bár a különböző fejlődési tendenciák itt is hátrányos helyzetet teremtettek (például a periferikus települések, tanyavilág problémája). Az is tény, hogy a tanyákat az eddigieknél jobban meg kell becsülnünk, akármilyen szemszögből Is közelítünk létükhöz, fontos szerepet töltenek be például az élelmiszer- termelésben. Már említettem a néprajzot, amely a településszerveződésre, a gazdálkodási viszonyokra helyezve a súlyt, mutat rá a települések kialakulására. Ügy is mondhatjuk, a gazdasági rendszer egyben településrendszert is jelentett, s ezzel a mezővárosi fejlődés egy lehetséges irányát is jelölte. A néprajz természetesen figyeli a régészeti, történeti eredményeket, de más aspektusból közelít a kérdésekhez. Szabó László, a kerlesség kérdéséhez kapcsolódó előadásában, a házas-telkes-aklos ,településfunkciókat vizsgálta, megállapítva, hogy az az ősi rendszerhez nagyon hasonló, de mégsem azonos azzal. Keleti örökség, mégis más a szisztéma, s mindig a fejlettebb gazdasági viszonyoknak megfelelő állapotát ismerhetjük meg. A hagyományos mezőgazda- sági üzemszervezetet a határ egységében lehet csak szemlélni. Volt a ház, a gazdasági kert, valamint a távoli határban is üzemhely, amit mezei kertnek, később tjnyának neveznek, a XVI. századtól a XIX. század közepéig terjedő időszakban. Tendenciák Más oldalról is értékelve, nagyon elégedetté tehet bennünket az is, hogy minden bejelentett előadás elhangzott, s jól szervezett volt az ülésszak. Megjegyzendő, hogy azok a tendenciák, törvényszerűségek, melyekről a konferencián szó volt, nem válhatnak csak könyvészeti ritkasággá megjelenésük után, mert mai életünkhöz, a tervezhető jövőhöz kínálják mindama segítséget, amelyet a tudományoktól egyre jobban elkívánnak — fejezte be értékelését dr. Novák László. Ballal Ottó Megnyugodó mácsaiak Áramvonalas vaspálya EMLÉKSZEM, a hetvenes évek elején, amikor gimnáziumba jártam, a galgamácsai osztálytársaim között állandó beszédtéma volt, hogy egy-egy éjszakán nem tudtak aludni az' aszód—váci vasútvonalon robogó dízelmozdony vontatta A hazafias nevelésért Történelmi lecke tablókon súlyos tehervor.atok zajától. Elsősorban a lokomotív dübörgésére panaszkodtak. Ha pedig maguk ültek vonatra, gyakrabban kellett mosakodniuk, mert a jó öreg 424-es gőzös húzta vagy tolta a személyvonatokat. Hol vannak már azok az Idők? Akkor úgy gondoltuk, talán nem is olyan soká meg is szüntetik a vasutat Galgamá- csá felé, hiszen a vaspálya is erősen meg volt rongálódva. Tévedtünk. Különösebb búcsúceremónia nélkül nyugdíjazták a koromköhögő csühöst. Még ma is hiányzik az Aszód környéki települések esti zajából a fekete vasparipa indulási nyerítése. Messziről lehet persze sajnálni, de akik mindennap elszenvedték hátrányait is, aligha sírják vissza, a mai Piroskák, a Tátra aljában épült szlovák motorvonatok elődjét. Átépítették a síneket is. Ma reneszánszát éli az aszód—váci vasútvonal. Hamarosan megindul rajta a villamos vontatás. Ezt a hírt, ha megjósolják a galgamácsaiak, nagy nevetéssel fogadtuk volna a gimnázium fizikatermének ablakainál beszélgetve, miközben azzal voltunk elfoglalva, hogv letöröljük az oda is felszálló kormot az iskolafüzet lapjairól. A villamosításnak nagyon is nyomós az indoka. Annak révén a nemzetközi tehcrszerel- vények elkerülhetik a fővárost. De nemcsak a legforgalmasabb vaspályákat tehermentesíti az aszód—váci vonal, hanem a távolságokat is csökkenti, olcsóbbá teheti a szállítást. A váciak már abban reménykednek, hogy egyszer közvetlen eyorsvonat indul városukból Egerbe, Miskolcra. Ez nem lehetetlen, hiszen már ma is közlekednek személy- vonatok Ceglédről Vácra. KÜLÖN ELŐNYE p jelenlegi beruházásnak, hogy a távközlési és biztosítóberendezési munkákat egyszerre végezhetik el a Budapest—Hatvan fővonal rekonstrukciójával. A dízelmozdonyokat ter- més'elespn továbbra is láthatjuk Aszódon, mert a balassa- gyn-mat vonatokat azok vontatják a jövőben is. Balázs Gusztáv Egy régi emlék kapcsán Fák, virágok, fény és új iskola Saját tervezés, társadalmi zsűri dostói emlékbélyegzéssel. A tárlókban eredeti fegyverek. A bemutatott könyvek között látható egy magyar nyelven írott Imakönyv Rákóczi szellemében, melyet 1756-ban adtak ki. — Kiktől kapott segítséget a magángyűjteménye kiegészítésében? — Elsőnek a váci Esze Tamás laktanyát említeném. Igen segítőkész volt a péceli Ráday Múzeum , igazgatója. Nagyon sokat tett Hegyi Füstös István barátom, Papp László, a fotódokumentációs anyag összeállítója, Varga Zoltán, a Madách Imre Művelőldési Központ igazgatója. Több ismeretlen embertől is kaptam segítséget, akik valahonnan tudomást szereztek a kiáliítási tervemről. Közülük Magyar András ormosbányai szobrász küldeménye, lepett meg a legjobban. Egy terrakotta Rákó- czi-portrét küldött erre az alkalomra. . — A jövőt illetően milyen tervei vannak? — Tovább szeretném gazda gítani a gyűjteményemet. Az összeállított Kossuth- és Rá- kóczi-kiállítások anyagát örömmel mutatom be máshol is. Jövőre Mályás király és a Hunyadiak címmel állítok ösz- sze anyagot. m w — Kutatásaim során a hely Vak Bottyán Múzeumban megdöbbenve tapasztaltam hogy a névadóról nincs anyaga az intézménynek. Ezért felajánlottam, hogy a magángyűjteményemből kialakítok egy Vak Bottyán emlékszobái Surányi János nyugállományban. Igazán csak most van időm foglalkozni ezzel a szenvedélyemmel. 1930- ban egy véletlen kapcsán lettem bélyeggyűjtő. Már akkor is csak a történelmi témájú kiadások érdekeltek. így állt össze a most látható filatéliai anyag is, Aztán a gyűjtőmunkám során egyre több emberrel kerültem kapcsolatba. Kü-. lönböző, Rákóczival kapcsolatos dokumentumokat ve;tem és' kaptam ajándékba. Ez lett a bemutatott anyag alapja. . Több -mint nyolcszáz levelet, küldtem el. Ezek mgv készét különböző országokba. Sajnos, a levelek felére nem kaptam választ. Több olyan válasz is érkezett, amelyekben azt kérdezték tőlem, hogy miért foglalkozom ezzel. Ennek ellenére rengeteg anyag közül választhattam ki a legjobbakat. Sok különlegességgel szolgálva a látogatóknak. w — Felsorolna közülük néhányat? — Egy tablón fotókról ismerhetik meg a Rákóczi családot a nézők. Látható a bre- záni kiáltvány fotókópiája, amelyben a szabadságharcra szólítja fel a magyarságot. Tizenhat kiállítási lapon helyeztem el a postai filatéliai anyagot, amely a bélyeggyűjtők szerint egyedülálló az országban. Láthatók a kiadott Rákóczi-bélyegsorok, az 1900- as évekből levelezőlapok. A fi- latelistáknak igen értékes, úgynevezett Carta Maximumok Vagy a Budapest—Isztambul—Rodostó útvonalon futtatott levelek. Teljes bélyegsorok hét különböző roÁltalános iskolások, középiskolák diákjai, üzemek szocialista brigádjai keresik fel csoportosan ezekben a napokban is a II. Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulójára rendezett emlékkiállítást a Madách Imre Művelődési Központban. A hosszú és gazdag életút emlékét őrző tárgyakat, eredeti és reprodukciós dokumentumokat, fotókat, filatéliai és numizmatikai gyűjteményt május 12-ig láthatják az érdeklődők Vácott. A bemutatott gazdag anyagból minden látogató választ kap arra a kérdésre, hogy miért tartjuk ma is a nagy elődök, példaképeink közötti II. Rákóczi Ferencet. m w Amit az egymást követő századok egyformán becsültek Rákócziban, az elsősorban az, hogy tudta, merre van a föld népének boldogságos útja. — Élhette volna gondtalan főúri életét, hiszen' a korabeli Európa egyik legnagyobo vagyonát tudhatta magáénajt — mondja Dobai János nyugalmazott alezredes, a kiállított anyag egyik összeáll'tója. — Lehetett volna a Habsburgok kedvence, csinálhatott volna udvari karriert. Ehi'yctt Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem inkább népe élére állt. — A tavaly be Mutatott, nagy sikerű Kossuth-kiállítás után igen gaz lag anyagot láthatnak Rákócziról is az érdeklődök. Mióta jogi i'Izozík gyűjtőmunkával? — ké-dezem Dobai Jánost. — Hivatásomnál fogva mindig érdekeltek történelmi nagyjaink, öt éve vagyok
