Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

Sorsukról a szükség dönt Amikor hiányoznak a láncszemek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1985. ÁPRILIS 23.. IIÉTFÖ Kincset ér a stabil munkaerő Sok fáradsággal elárt helyezés Ismerősöm csodálkozva né­zett rám, amikor elmebeliem, a minap a város egyetlen tás- kakészitő kisiparosával be­szélgettem. Meglepetését ért­hetőnek találtam, mi tagadás, egy ízben magam is úgy hit­tem, a bőrös szakma ezen áganak végleg befellegzett ná­lunk. A szakadt táskák javít­tatásával meg különösen gond­ban volt az utóbbi években a körösi nép, talán mert eszebe sem jutott senkinek, hogy a hetipiacokon tetszetős készít­ményéit árulgaló fiatalasszony nem elsősorban kereskedő, portékáit saját kezűleg készí­ti odahaza, s közben kinek- kinek javít is. Korai kelés Öröklött kézügyessége. no meg a felismerés vitte rá Fá­tyol Károiynét, hogy egy szép napon kiváltsa az ipart. En­nek is öt éve lesz lassan, s ezalatt jó néhányszor megfor­dult már fejében az is, hogy végleg abbahagyja örömmel kezdett vállalkozását. Pedig azt hihetnénk, a helyzet teremtette privilégiumában gondtalan megélhetést nyújt szamára ez a munka, de ko­rán kitapasztalta, hogy a kis­iparosok gondjai — így az övé is — gyakorlatilag ugyan­azon okból fakadnak, hason­ló formában kísértenek. Mert mire panaszkodnak? Az adóra? Ami azt illeti a tóskakészítő sem rejti véka alá eziránti rosszalló meg­jegyzéseit, akárhogy számol­juk, nem kevés az. Általában mégis az a meglátásom, hogy ahol simán megy a bolt, ott másodrangú kérdésként keze­lik az anyagiak ezen részét, hiszen végtére is a társada­lom nem elnyomni, éppenség­gel életben tartani igyekszik azon szakmákat, amelyekre szükség van. Persze sorsukról is javarészt a szükség dönt. s ha a kereslet nem jelentke­zik kellőképpen, az elvonás tű­nik méltánytalannak. Azzal is számolnia kell minden vállalkozónak, hogy a munkához szükséges feltéte­leket is kezdettől fogva ön­magának kell megteremtenie, s ha ezek láncolatában vala­mi hibádzik, legalább annyi kárt tesz. mintha munkája gyümölcsére nem tartana igényt a piac. Fátyol Károlynénak mosta­náig sem adatott meg, hogy üzletet nyisson valahol a vá­rosban, így hetipiacokra, vi­déki vásárokra kénytelen hor­dani áruját. Nála tehát ez az egyik hiányzó láncszem, emiatt jön hétvégeken a ko­rai kelés, a strapa. Annyi vi­gasza van — s talán ezért is hozza szívesen az áldozatot —, női táskáit, piaci bevásár­ló szatyrait, autóstáskáit a vi­déki vevők is megismerték, megszerették, eddig még egyetlen reklamációt sem ve­tettek szemére. Minőségi munkával — Gyártani, és egyben utaz­ni az áruval manapság na­gyon költséges megoldás. Ezért ragaszkodtunk egy üz­lethelyiséghez, ahol férjem­mel megosztanánk a munkát. Idehaza nincs módunk be­rendezkedni, és sajnos, egye­lőre ígéret sincs, hogy ez a kívánságunk teljesül. Ha csak ennyiből állna a táskakészítő kisiparos bánata, nagyon szót sem veszteget­nénk rá, majdcsak megoldó­dik. Kiderült, a nyersanyag- beszerzés sem éppen sima ügy, Budapestig kell utazni érte, s az sem biztos, hogy egyáltalán jut. Mert állítólag n kisiparos e területen sem élvez előnyt, a bőrösboltok a pénz mellé még szűkös idők­ben sem kérik bemutatás­ra az iparengedélyt, hogy legalább a kenyerét ezzel ke­reső szakmabelinek jusson. — A mi szakmánkban is rengeteg a kontár, de nem a piacot féltem én tőlük, az amúgy is gyatra anyageiíátast nehezítik. Annyit már ma­gam is hamar megtanultam, hogy tömegigényt kielégíteni csak legális, és mindenekelőtt minőségi munkával lehet. De sokszor kérdezték, milyen fo­nállal dolgozom, hogy elnyű- hetetlenek a táskáim, kevesen hiszik, hogy normál bőrvarró cérnával is lehet szépen, jól dolgozni. — Ügy tűnik, hiányszakma a miénk, azért annyira még­sem hiányzik, mint gondol­nánk, hiszen a nagyipari cik­kek versenytársak, a piaccal meg kell tehát kötni a komp­romisszumot. A vásárló ezt olyképpen érzékeli, hogy ugyanazon árut 100—120 fo­rinttal olcsóbban kapja meg. A Csillag utcai házban nem ritkán 10—12 órát is zakatol napjában az öreg Csepel var­rógép. A színes bőrszeletkék- ből mintegy 15-féle fazonú táskát gyárt Fátyol Károlyné. Valamennyi az ő szépérzékét, ízlését dicséri, de leginkább könnyen kezelhetőségük, prak­tikusságuk miatt kedvelték meg a vevők a mindennap szükséges alkalmatosságokat. Nem titkolja, büszke a mun­kájára. bár hetenként egyszer az öreg feslett táskákra is gondot kell fordítania. Adómentes Főleg tanévkezdés előtt sza­porodik meg a javítanivaló. Bizonyos határig ez már adó­mentes tevékenység, látszólag vonzó lehet a javításokat szor­galmazni, de közel sincs ak­kora jelentősége, hogy komo­lyan építeni lehessen rá. Az apróbb hibákat az ügyeseb­bek otthon is helyreigazítják, a komplikáltabb javítás meg sem a kisiparosnak, sem a kuncsaftnak nem kifizetődő. — Szóval ilyen felemás ér­tékűek az én néhány éves iparos tapasztalataim. Nem mindig túloz á maszek, ami­kor a nehézségeire panaszko­dik, s az is biztos, hogy a mi szakmánkban sem lehet meg­gazdagodni. De becsületes, ió munkával azért meg lehet él­ni. Miklay .Tenő A nagyteremben Hány az óra, Vekker ír? Színes, magyar filmvígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben A háborúnak vége. Szink­ronizált francia—svéd film, fél 6-kor. A krónikástól joggal várja el az olvasó, hogy minden ér­demleges eseményről friss hí­rekkel szolgáljon. Szűkre sza­bott ideje az ok, ha olykor mégis sorrendet állítani kény­szerül. Amikor valamely téma kifut az időből, hetek múltán már nem szívesen veszi toll­hegyre azt. Viszont sajnálja átadni az enyészetnek, külö­nösen, ha a konkrétum mindig aktuális. Nevezetes eseményeink em­lékezetének ápolása sem csu­pán az évforduló napjára szól. gondoljunk a földek, üzemek dolgozóinak hónapokkal ko­rábbi lelkes, eredményes mun­kaversenyeire, a legméltóbb köszöntőre, amivel történel­münk legjelesebb ünnepét, s vele együtt a többit fogadták. Mert mi, szocialista módon gondolkodó felnőttek, így tu­dunk ünnepelni igazán, nem­csak külsőségeiben adjuk meg a módját. De talán még ennél is fontosabb, hogy gyerekein­ket a haladó hagyományok ápolására neveljük, mert múl­tunk nemes fejezeteinek élte­tése jövőt formáló erő. Vajon megadunk-e minden feltételt hozzá? Néha úgy tű­nik, csak keveset. A Rákóczi- évforduló kapcsán jó alkalom ezt megjegyezni. A fejedelem életéről, a nemzeti felkelésről mindössze egyetlen valamire való ismeretterjesztő kiad­ványt adhatunk általános is­kolás gyerekeink kezébe. Rög­tön hozzáteszem, nagyot téved Forgács László, a Göngyö­leggyártó és Forgalmazó Szö­vetkezeti Vállalat nagykőrösi telepének vezetője örömmel újságolta a minap, hogy a tavalyi munkaverseny során kecskeméti gyáregységük az első helyezést érte el. Termé­szetesen a hozzá tartozó 4 te­lep között is folyt a nemes vetélkedés, ennek során a körösiek másodikok lettek. Jó előjel A fenti sportízű összefog­laló után az előzményekről is illik valamit mondani. Az el­múlt évben szegezőknek, fű­részeseknek alaposain meg kellett dolgozniuk az erköl­csi, anyagi elismerésért. Kü­lönösen az utóbbiakra vonat­kozik ez, hiszen 4 társ híjával kellett helytállniuk az öreg 800-as szalagpengés masinák mellett. Ezért történt, hogy a tényleges munkaerőre jutó, egyébként igen jó teljesít­mény ellenére a fűrészáru­termelés mintegy ötödrésszel maradt el az eredeti célkitű­zéstől. A szegezők viszont 10 szá­zalékkal tettek többet az asz­talra. Nem csorbul érdemük, ha megjegyezzük, náluk a gépesítés is kellő lendületet adott a munkának. A telepen összességében 1300 köbméter nyárfarönköt dolgoztak fel. A CáT és az Arany János Termelőszövet­kezet mint régi szállítók meg­felelő mennyiségben és mi­nőségben küldték a nyers­anyagot. A 740 nettó köbmé­ter fűrészelt faanyagból ké­szült változatos méretű, faj­tájú rekeszek pedig szinte az ország minden tájára eljutot­tak. A legnagyobb felvásárló a Bács-Kiskun megyei Zöl­dért. A helyi konzervgyár is mintegy 40 ezer fórumládát rendelt, áttételesen segítve így a kistermelők csórna,go- lási gondjain. az, aki úgy gondoja, ilyen kor­ban még ennyi is elegendő. Kellemetlen érzés arról hal­lani, hogy évente több millió forint értékű nyomdai mű he­ver eladatlanul, ami igazán kellene, abból nincs, vagy csak nagyon kevés. A névadóra emlékező isko­lában fájlalták ezt leginkább, hiszen azt mindenki tudja, a sok tanulnivaló mellett a tör­ténelemórák is csak annyit tudnak nyújtani, amennyi a tananyaghoz szorosan hozzá tartozik. Persze emlékezetessé, tartal­massá tenni az évfordulót enélkül is lehet, sőt a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskolá­ban a három tavasz ünnepe mellett a névadó tiszteletére szóló programok szervezése külön kitüntetést jelent Idén Luzsányi Lászlóné osztályfő­nök vezetésével a 8/A osztály tanulói tettek ennek eleget Takarítottak, kicsinosították iskolájuk parkját, felhívásuk­kal szellemi vetélkedőre, sport- versenyekre mozgósították a többieket. Filmet néztek Rá­kóczi hadnagyáról, és termé­szetesen kicsik, nagyok ott voltak a Pálfájában rendezett jubileumi emléktúrán, csak­nem egy héten át tartott dél­utánonként a játék, szórakozás, a falitáblák fáradsággal ösz- szegyűj'tött anyaga emlékeztet a gyerekek lelkes részvételére. ők így ünnepeltek, s azt hi­szem, a maga módján ?z is felért egy értékes felajánlással. Tavaly történt először, hogy Ausztriába, és az NSZK-ba 570 darab hitelesített EURO- rakiapot küldtek. Igaz nem nagy tétel, de az áru kedve­ző fogadtatása mindenképp jó előjel, és folyamatos kiszállí­tást tesz lehetővé. Egyutas raklap Az összegzés végén megje­gyezhetjük, a körösi telep az elmúlt ev folyamán mindvé­gig ki tudta elégíteni a meg­rendelők igényeit. Lássuk te­hát a folytatást. — Termelésünket minden­képpen növelni szeretnénk, ehhez elsődlegesen a fűrész­áru gyártásának fellendítését kell szorgalmazni, szám sze­rint ez 10 százalékot jelent. Terveink 225 ezer export 6 kilogrammos, 30 ezer belföldi 10-es rekeszt, és 90 ezer szat­mári almásládát irányoztak elő. E fontosabbak mellett még 50 ezer 2 soros export­ládát és 75 ezer ládatetőt is le kell gyártanunk. Rövide­sen nálunk új termékként je­lentkeznek az egyutas rakla­pok, ezekből egyelőre 10 ez­res tétel értékesítésére van lehetőségünk — mondja a telepvezető. Juttatások Tavaly 6 százalékon felüli béremelést valósítottak meg. A lehetőségekhez mérten a vállalat sok egyéb juttatás­ról is gondoskodik, a becsü­letes munkát végzőknek, a rá­szorulóknak. Többen része­sültek a múlt évben is külön­böző segélyekben. A csalá­dosok a balatoni üdülőben A Hazafias Népfront városi Bizottsága értesíti a lakossá­got, hogy április 23-án, ked­den 17 órai kezdettel az aláb­bi helyeken lesz tanácstagi je­lölő gyűlés. Az 5-ös választókerületnek a Felszegi óvodában (Tabán u. 2.). A 11-es választókerületnek A hét végén közepes piac volt. A szabolcsi termelők na­pok óta árulják a vetőburgo­nyát, s már 6—7 forintért is adnák, de nemigen vették. A helyi termelők 6 forintért kí­nálják a vetőburgonyát. Ol­csóbb lett a tojás és sok volt a virág. Már egy forintért adtak egy szál tulipánt. Sok virág­bokrot és palántát is árultak. Csak primőr zöldségfélékben volt élénk a forgalom. A háztáji s2emesterménypia- con változatlanok voltak az árak. A morzsolt kukorica li­terjét 7, a búzát 6—6,50, a nap­raforgómagot 12—15 forintért mérték.. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 10—18, a héjas dió 32—34, a burgonya 6, az apróbb 5, a kelkáposzta 14—20, a fehér káposzta 16—20, a gyö­kér 18, a sárgarépa 8—10, a vöröshagyma 10—12, a fok­hagyma 30, a sóska 15—30, a saláta feje 5—7, a hónapos re­tek 5—10, a melegágyi karalá­bé darabja 10, az uborka 50— pihenhettek. A munkaver­seny jutalma sem maradt el. Búkor Béláné szegező mun­katársuk pedig kiváló dolgo­zó kitüntetésben részesült. A két telepi brigád is tovább növelte tekintélyét. A nem túl régen alakult kollektívák idén már a szocialista cím vi­selésére is érdemesek. My. J. Mától: Áramszünet A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a la­kosságot, hogy április 22—26-ig naponta reggel 7 órától délután 4 óráig a Mintakert, a Baross és a Temesvári utcákban fel­újítási munkák miatt áramszü­net lesz. Tanácstag jelöltek A csütörtökön megtartott ta. nácstagjelölő gyűlések után a 2-es körzetben Gömöri János­áé (Lőrinc pap u. 1.) és Máté József (Farkas u. 5/b.); a 9-es körzetben Egyedi Dénes (Tá­rogató u. 25.) és Lestyán Béla (Kossuth L. u. 76.); a 10-es körzetben Járó János (Szőlő u. 32.) és Kovács Lászlóné (Szőlő u. 9.); a 23-as körzetben Varga Mária Magdolna (Kecskeméti u. 55.) és Dobi Dénesné (Ádám L. u. 17.);; a 25-ös körzetben Ronkó Éva (Mintakert u. 25.) és Mató Imre (Délibáb u. 56.); a 41-es körzetben dr. Törös László (Kecskeméti u. 8.) és dr. Kruppa' Ildikó (Szabadság tér 11.) kerültek fel a jelölő­listára. az Erzsébet iskolában (Kinizsi u. 4.). A 12-es választókerületnek az MTESZ-székházban (Kos­suth L. u. 18.). A 13-as választókerületnek a Kossuth L. Általános Iskolá­ban (Patay u. 20.). A 44-es választókerületnek a Pest megyei Szolgáltató és Cso­magoló Vállalat telepén (Bat­thyány u. 50.). 70, a paradicsom 240, a gomba 100 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 200—700, a vágócsirke 130— 160, kilóra 50—55, a kacsa 200, a tyúktojás 1,80 volt. llif SíífRÁFSi A kecskeméti Katona József Színházban, este 7 órakor: Koldusopera. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik fe­lejthetetlen. drága, jó férjem és édesapánk, id. Meggyes! János te­metésén részt vettek, utolsó útjára elkísérték, sírjára a kegyelet és a megemlékezés virágait, koszorúit helyezték ' és mély gyászunkban személyes megjelenésükkel vagy táviratukká) osztoztak. Külpn kö­szönjük Kardos főorvos úr és Ko­vács Zsigmqnd doktor úrnak be­tegségben a kezelésüket, özv. Meggyest Jánosné és családja. ISSN 0X33—2708 (Nagyköröst Hírlap) Damskraíikus légkörbűn Emberség, közvetlenség Az idegennék keveset mond, ha a Halász-tanya kerül szó­ba Nyársapáton. Igencsak a külterület szélének számít, hiszen azzal a ságvári résszel határos, amely nemrégiben került át Törteihez. A község központjához nagyjából nyolc kilométerre van. s nemcsak most. tanácstagi jelölő gyűléseik idején telik meg élettel: a tarya tanúja volt a téesz-szervezéseknek, ki­sebb gyűléseknek. A tanácstagi beszámolóknak is rendszeresen helyet adnak a házigazdák. így történt ez legutóbb is, mikor a 16. számú választókerület állampolgárai gyűlték össze, hogy számbavegyék az elmúlt öt esztendő történéseit, s jelölteket állítsanak a tanácstagi posztra. Flórián Sándorné, a tanács vb-tátikára, rövid, a lényeget lát­tató eredménylistát mutatott fel. A VI. ötéves terv jelentős fejlődést eredményezett. Megnyílt az Apáti bisztró, ami mű­velődési létesítményként, közétkeztetést megoldó intézmény­ként is jelentősnek mondható. Elkészült a fogorvosi szakren­delő. s átalakult az orvosi is, új helyre, jobb körülmények kö­zé költözhetett a hús-bolt. tanácsi bérlakás épült, a belterüle­ten 1,2 kilométer, a külterületen 13 kilométer villanyhálózat létesült. Négy napközis csoportnak foglalkoztatót hoztak létre s talán a legnagyobb eredmény, hogy lakossági összefogással felépült az óvoda új szárnya. A tanács — igen nagy nyíltsággal — a megválasztandó új testületnek ajánlást készített, s most azok is a jelölő gyűlés hallgatói elé kerültek. Legfontosabb feladatnak az iskola központi fűtésének meg­oldását tartják, kazánházépítéssel. De korszerűsítésre szo­rulnak ugyanitt a vizesblokk helyiségei is. A községi szemét­telep tervei elkészültek, végleges kialakítása nem várathat so­kat magára. Sürgetni kell majd a kereskedelmi szolgáltatások színvonalának emelését, s a lakosság jobb kiszolgálását is. Ezután Hegedűs József, a községi pártvezetőség titkára is­mertette a körzetbe tanácstagjelöltnek javasoltak eddigi élet­útját, munkásságát. Labancz Árpád — a jelenlegi tanácselnök — 1947-ben Nagy­kőrösön született, mezőgazdasági iskolát végzett, felsőfokú végzettsége van. Előbb téeszben dolgozott, majd immár tíz esztendeje. Nyársapátra került, s néhány hónap után, tanács­elnökké választották. A község bevezetőben már említett sike­rei jórészt határozott vezetői magatartásának, jó kapcsolatte­remtő képességének is gyümölcsei. Eredményes munkásságát több alkalommal kitüntetéssel ismerték el, ezek közül a Nyárs­apátért emlékplakettet említjük meg. Faragó Ferenc, a másik jelölt, 1933-ban született Nagykőrö­sön, s 1959 óta Nyársapáton él. E huszonhat esztendő alatt a szövetkezeti mozgalomban tevékenykedett, a szervezéstől a mai. más embert igénylő feladatok megvalósításáig. Jelenleg munkavédelmi megbízott és rendész egy személyben, tevékeny­ségét közmegelégedésre végzi. Csaknem tíz évig a Haladás Termelőszövetkezet párttitkára, ötszörös kiváló dolgozó. (Figyelem az arcokat a jellemzések alatt. A megjelentek bó­logatnak. ismerik mindkét jelöltet. Már most látni, nehéz lesz a szavazás, igazi választást igényel majd .június nyolcadika.) Nehezen szólalnak meg az emberek. Mikor mégis szót kér egyikük, mindkét jelöltről jót mond, dicséri emberségüket, közvetlenségüket — de hát enélkül itt nem is lehetne senkit sem javasolni. Apró közjáték a jelölő gyűlés végén, miután Labancz Árpád és Faragó Ferenc is listára került. A szavazás módjának ismer­tetésekor huncut kérdés hallatszik: s mi lesz akkor, ha a két jelölt egyenlő számú szavazatot kap? Riposzt is van rá azon­nal, hasonló hangnemben: felteszünk nekik egy kérdést, aztán ki tud rá jobb választ adni... A nyársapáti Halász tanyában, távol az utak zúgásától, iga­zi demokratikus légkörben, felelősségteljes tanácskozáson je­löltek tanácstaggá arra érdemes állampolgárokat, a körzet la­Felért egy felajánlással Tanácstagi jelölő gyűlések Piaci jelentés" Telítettség mindenütt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom