Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 93. SZÄM 1985. ÁPRILIS 32., HÉTFŐ Az akció folytatódik Hét évig gyűjtötték a rávalét Hogyan juthatnak ma lakáshoz a fiatalok? Mennyibe kerül egy építkezés? Ha ezeket a kérdéseket bárkinek feltenném, kapás­ból zúdítaná rám a válaszok özönét, a nem éppen biztató le­hetőségeket, az építkezésre vállalkozók elkeserítő problémáit. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség már évek óta keresi a megfelelő megoldást a fiatalok otthonteremtéséhez. Ezt sikeres és kevésbé sikeres próbálkozások sora bizonyítja. A városi KISZ-bizottság négy éve olyan vállalkozásba kez­dett, amely országosan is is­mertté tette a váciakat. — Ma a fiatalok egyik leg­égetőbb gondja az otthonte­remtés — mondja Iványi Ká­roly, a bizottság titkára. — A városi tanácsnál nyilvántartott lakásigénylőknek csaknem a kétharmada harminc éven aluli. Az utóbbi évek áremel­kedései közismerten megnehe­zítették az önálló otthonhoz jutást. Ügy éreztük, ezt nem nézhetjük tétlenül. Támoga­tásunk része kell, hogy legyen az ifjúságpolitikánknak. így 1981-ben a „fészekrakók” segí­tésére KISZ-lakásépítő kö­zösséget alakítottunk. Jóllehet, ez már nem hagyomány nél­küli Vácott. Hiszen a hatvanas évek derekán és a hetvenes évek elején több száz lakás épült fel hasonló formában. — A kezdeményézés jó visszhangra és nagy érdeklő­désre talált a fiatalok körében. A tagok a KISZ-alapszervezet ajánlása alapján kerülnek az építők sorába. A legfonto­sabb szempontok egyike, hogy a jelentkező alap­szervezete és természetesen ő maga is kiváló mozgal­mi munkát végezzen. Az építkezők ezer óra társadal­mi munkát vállalnak, amit pénzben nem válthatnak meg. — A lakások hagyományos módon készülnek, egy év alatt. A tervezett költség jelenleg 9 ezer 400 forint négyzetméte­renként, Ez lényegesen olcsóbb az építőipar több mint 14 ezer forintjával szemben. — Az önerőből épült laká­sok kétszintesek. A kisebb la­kások negyvennyolc, a nagyob­bak hetvenhét négyzetméter Pintér Zoltánék Ízlésesen bérén de- zett otthonában jól érzi magát a család legkisebb tagja is. Iványi Károlyné felvétele alapterületűek. Eddig három közösség fejezte be az építke­zést, és összesen nyolcvan- nyolcan jutottak lakáshoz a segítségünkkel. Az eredmé­nyek és a tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy ez az építkezé­si forrná -életképes, és a fiata­lok anyagi lehetőségeihez mé­retezett. A bizottság éppen ezért úgy döntött, hogy 1990- ig folytatjuk az akciót. Ebben az időszakban háromszáznyolc- vannyolc lakás építését tervez­zük. — A negyedik építőközösség tagjai tavaly kezdték a mun­kákat. Az épületek egy része már tető alatt van. Most is sokan dolgoznak a területen. — Sem az idő, sem az anyag nem veszhet kárba — mondja Tóth Pál építésvezető. — Jó ütemben haladnak a munkála­tok. Mi januárban és február­éi KÉS megvizsgálta Új járatokat indítanak j Panasz érkezett a Föld- f váry lakótelepről a váci '} Népi Ellenőrzési Bizottság- ^ hoz. Ebben többen azt sé- í relmezték, hogy sokszor | csak átszállással, dupla í viteldíj kifizetésével tud- f nak a rendelőintézethez, a | kórházhoz autóbusszal ei- i jutni. A vizsgálat, amelyben a városi tanács műszaki, ter­melési és ellátásfelügyeleti osztálya is részt vett, megál­lapította, hogy a Volán a he­lyi 8. számú vonalán a Fel- szabadulás utcától a Forte gyár érintésével a kórházig 3, visszafelé ugyanezen az útszakaszon ismét 3 közvet­len járatot közlekedtet. Ezen­kívül a helyi M—5. számú vonalán a Gumigyártól a Földváry tér érintésével a kórházig 7, ugyanezen az út­szakaszon visszafelé szintén 7 közvetlen, járat jár. A panaszok orvoslása ér­dekében, belső átcsoportosí­tás. átszervezés után a Vo­lán, az új menetrend életbe lépésétől, azaz június 2-töl a fentieken kívül még a követ­kező járatokat indítja: A Felszabadulás utcától a Forte gyár érintésével a kór­házig munkanapokon (hétfő­től péntekig) 7.30, munkaszü­neti napokon 13.30, a kórház­látogatási napokon (kedden és pénteken) 14.35 órakor. Visz­szaíelé ugyanezen a vonalon munkaszüneti napokon 16.02 órakor indul az autóbusz a kórháztól. A fenti időpontok a Felszabadulás utcai végál­lomásitól való indulásokat je­lentik. A vitelidíjakat az egész or­szág területén szakaszhatá­rokon belül állapítják meg. Ilyen szakaszhatár Vácott a Felszabadulás utca és kórház között aiz 1. számú vonalon a Forte gyár, a Gumigyár és Híradó út között az M—5. szá­mú vonalon a kórház. Tehát, ha valaki az 1. számú járat­tal a kórházhoz akar jutni és még a Forte gyár előtt száll fel, 8 forint, ha a Forte gyár­nál száll fel, már csak 4 fo­rint viteldíjat kell fizetnie. A vizsgálat megállapította, hogy a Volán jelenleg nem tud több járatot indítani. Végső megoldás csak a,z ön­álló. helyi járati központ léte­sítése lenne, de ehhez több millió forintos beruházásra volna szükség. Erre jelenleg nincs pénz. M. Gy. Előadás idősetek Epe- és májbetegség címmel dr. Szalóky Tibor tart előadást április 24-én 15 órakor az idős embereknek. A rendezvény a Madách Imre Művelődési Köz­pont 47-es termében lesz. ban is dolgoztunk. Ügy szer­veztük a munkát, hogy az em­bereknek nem kellett fagysza­badságra menni. Anyagellátás; gondjaink nincsenek. Nagyobb nehézséget jelent az ügyinté­zés. Igen hosszadalmas például az OTP-kölcsön felvétele. — Az akció kezdete óta több­ször is emelkedtek az építő­anyagok árai. Ilyen körülmé­nyek között mennyire tudják tartani a tervezett költsége­ket? — Több szervező munkával, nagyobb körültekintéssel az árak mellett a tervezett határ, időt is tudjuk tartani. Most is azért téliesítettük az épületet az év végén, hogy a belső munkákat még a hidegben is tudjuk végezni. — Mekkora a túljelentkezés egy-egy akció meghirdetése­kor? — Három-négyszeres — mondja Iványi Károly. — A KISZ-alapszervezetek kapnak egy keretszámot, és azt már maguk döntik el, hogy kié le­gyen az elsőbbség. A Gombási útról átsétálunk a Szélsősorra, ahol a közel­múltban adtak át harminckét lakást. Ezek egyikébe elsőként költözött be a Csatai házaspár. — Mind a' ketten Vácott dolgozunk — mondja Csatai Ernő. — Eddig naponta utaz­tunk Nógrád községből a vá­rosba. Nagyon vártuk már az átadást.- — Nemcsak mi 'ütättürik.' hanem Vácrá hordtam óvodá­ba az ötéves fiamat is — kap­csolódik a beszélgetésbe a fe­leség, Erika. — Azt hiszem, nem kell magyarázni, mit je­lentett nekünk a beköltözés. Az ízlésesen berendezett szo­bában puha, süppedős a padló­szőnyeg, a faiakon tapéta, tá­gas a konyha, a fürdőszoba. — Nagyon örültünk ennek a lehetőségnek, mert ha OTP-la- kást kellett volna vennünk, még mindig a beugrót gyüjte- nénk. Igaz, nekünk ide is elég sokat; 160 ezer forintot kellett befizetni, de ez még mindig jóval kevesebb, mint az OTP- lakásoknál. Hét évig gyűjtöt­tük ezt is. de megérte — bi­zonygatják egybehangzóan. Surányi János Megemlékezés, jutalmak Ma is az ifjak példaképe A nemzetközi és a hazai munkásmozgalom kiemelkedő alakja, Komócsin Zoltán ápri­lis 18-án ünnepelhette volna hatvankettedik születésnapját. A tizenegy éve fiatalon el­hunyt politikusra, publicistá­ra, a Kommunista Ifjúsági Szövetség életrehívójára emlé­keztek csütörtök délután a vá­rosban. A Komócsin Zoltánról elne­vezett kollégiumban több száz ünneplőbe öltözött középisko­lás diák tisztelgett az emlék­tábla előtt, ahol a megemléke­zés virágait az MSZMP Pest megyei és Vác városi bizott­sága, a Vác városi tanács, az emlékbizottság, a kollégium, a KISZ városi bizottsága és a Dunamenti Regionális Vízmű Komóesin Zoltán KlSZ-alap- szervezetének képviselői he­lyezték el. A koszorúzás után az em- lékünnepseg a kollégium nagytermében folytatódott. A Himnusz elhangzása után a Komócsin Diákkör tagjai em­lékeztek meg a névadóról. Laczkó Andrea, tanuló ünnepj beszéde után felelevenítették Komócsin Zoltán életútját, majd az ifjúsági mozgalomban kiemelkedő munkát végzett ta­nulókat jutalmazták meg. Vé­gül a kollégium és a Lőwy Sándor Ipari Szakközépiskola kollégiumának vegyeskara adott műsort. A Madách Imre Művelődési Központ Vox-termében — ahol az MSZMP Vác városi Bizott­sága a propagandisták napját rendezte — dr. Olajos Mihály, a bizottság első titkára köszön­tötte a jelenlévőket. Ezt követően Schaufhauser Ferenc, az MSZMP Pest me­gyei Bizottság oktatási igaz­gatóságának tanára tartott szí. nes, érdekes előadást a társa­dalmunk gazdasági és politikai viszonyairól, majd dr. Olajos Mihály a kiváló propaganda- munka elismeréséül oklevele­ket és könyvjutalmakat adott át. S. J. Kedden este Tanácstagi jelölések Kedden este hat órakor a város hét választókerületében tartanak jelölő gyűlést. A 11. vk. az MTESZ-székházban, a 14. vk. a Juhász Gyula is­kolában, a 15. vk. a Kertész utcai óvodában, a 17. vk. a Katona Lajos városi könyv­tárban, a 18. vk. a Közgazda* sági Szakközépiskolában, a 45 vk. a Petőfi iskolában, s végül az 56- vk. a Radnóti Miklós iskolában dönt a je­löltek személyéről. B Barangolások. Ma este hat órakor a Dunakanyar fo­tóklub baráti körében dr. Greff József Tbiliszit és Jere­vánt, illetve Szlovákia leg­szebb tájait mutatja be — dia­felvételein. Orvosi ügyelet Mától, április 22-től az aláb­bi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a városban: hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Csupor Éva, szerdán dr. Kiss Péter, csütörtökön dr. Hajmer Viktória, pénteken dr. Füredi Gyula, szombaton és vasárnap dr. Bellavics Erzsébet. I Gyermekorvosi ügyeletes szombaton és vasárnap ár'. Hetényi Katalin. Az ügyelet a régi kórház épületében (Március 15. tér 9. .Telefon:. 11-525) található. Fogászati ügyeletet szombaT ton 7—13 óráig, vasárnap 8—12 óráig tartanak. Az ügye­let helye Cházár A. út 17. (a régi fürdő épületében). Önzetlen segítőkészség A kosdi szomszédok telek­vitájának alapját éppen ez a kölcsönös bizalom, a „majd elrendezzük egymás közt” ef­fektus vetette meg. Néhány éve még a fiatal Rottek há­zaspár es Zomborka Istvánná békés egymás mellett élése felhőtlen, példamutató volt. Nap, nap után osztoztak egy­más gondjában, bajában, s amikor az idősebb, tapasztal­tabb Zomborka Istváftné tu­domást szerzett róla, hogy if­jú barátai telekvásárláson tö­rik a fejüket, rögtön segítsé­gükre sietett. Saját földterü­letét ajánlotta fel, amelynek művelésére, karbantartására egészségi állapota miatt már úgysem nagyon volt lehető­sége. A megállapodás természe­tesen csupán szóban kötte­tett, hiszen méltatlan lett vol­na az , évtizedes barátsághoz a bürokratikus hivataloskodás. Rottek János és neje az épít­kezés, egzisztenciateremtés Két hazát kapott a sorstól Lengyel és magyar tájak A magyar származású de Varsóban élő Csorba Tibor festőművész akvarellkiállítása a minap nyílt meg a budapes­ti Lengyel Tájékoztató és Kul­turális Központban. A kiállí­tást Wojciech Salapski, a Len­gyel Népköztársaság nagykö­vetségének I. titkára nyitotta meg, aki méltatta Csorba Ti­bor művészetét és elévülhe­tetlen érdemét a lengyel—ma­gyar barátság elmélyítésében. Az idős művész ifjúkorát és iskolás éveit Vácott töltötte, majd évtizedeken keresztül ide járt vissza, mivel a szülei a városban éltek. Képein ma is visszatérő téma a város: a vá­ci Duna-part és a lengyel Tát­ra mellett szívesen örökíti meg a Börzsöny nyúlványait is. A kiállítás május 2-ig te­kinthető meg a Lengyel Kul­túra Házában. Felvételünk a megnyitón készült, a kép jobb oldalán a művész. P. L, anyagi gondjain szerettek volna enyhíteni, mezőgazda- sági művelésre, s a termés értékesítésére vásárolták vol­na a földterületet. Meg is egyeztek a nagyvonalú szom­szédasszonnyal, hogy a fris­sen telepített málnás termőre fordultával törlesztik a vétel­árat, amelyben egyébként konkrétan nem állapodtak meg. Pünkösdi királyság A békés egyetértés azon­ban csak addig tartott, míg a gondos művelés, ápolás , nyo­mán valóban termőre fordul­tak a más földjébe ültetett málnavesszők. A hároméves telepítvény hasznából Rotte­kék mér szerettek volna tör­leszteni, amikor Zomborkáné álláspontot változtatott, s kö­zölte, a föld mégsem eladó. Csak ekkor, az első nézetelté­réskor jutott Rottekék eszébe, hogy a tulajdonviszonyok, a telekkönyvi bejegyzés után érdeklődjenek. A sors iróniája — s admi­nisztrációs, nyilvántartási rendszerünk hiányossága — folytán tájékozódásuk első nekifutásra ellentmondásos eredményre vezetett. Kiderült ugyanis, hogy a vitatott sor­sú földterület, melyben há­romesztendős miunkájuk ered­ménye virít, a fóti Vörös­marty Tsz tulajdona, s Zom­borkáné, mint jogos tulajdo­nos vagy földhasználó, egyet­len nyilvántartásban sem sze­repelt. Rottekék pünkösdi király­sága azonban, amíg a Vörös­marty Tsz-szel kötött szerző­dés s a váci földhivatal hoz­zájárulása alapján jogos bér­lőként használhatták a föl­det, csupán néhány hónapig tartott. Alig szüretelték le a termést, s könyveltek el né­mi nyereséget a több éves anyagi és munkabefektetés után, amikor Zomborkáné újabb, s most már felülüthe- tetlen aduval állt elő. A se­gítőkész szomszédasszony fel­mutatott egy 1969-ben, a kos­di községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke által ki­állított határozatot, mely sze­rint Rottekék málnásának te­rületét ő akkor személyi föld- használatba kapta. E jogvi­szonya időközben nem szűnt meg, s így igényt tart a te­rületre, a tsz-szel kötött friss szerződés felbontására, mi több, a termőre fordult mál­nás művelésére. Az írásos dokumentum vég­leg derékba törte Rottekék őstermelőd pályafutását. Hiá­ba érveltek Zomborkáné rosszhiszeműségével, akinek akkor is tisztában kellett len­nie földhasználati jogával és ezzel járó kötelezettségeivel, amikor eladásra kínálta tel­két, amely a jogszabály sze­rint elidegeníthetetlen, s használati joga át sem ru­házható. Hiába hivatkoztak a községi tanács nyilvántartá­sára, s a földhivatal állásfog­lalására, amely szerint Zom­borkáné személyi földhaszná­lati joga bejegyezve sehol nem szerepel, s hogy földje után mindeddig adót. haszná­lati díjat nem fizetett. Az 1969-ben kelt egyetlen pél­dányban fellelhető tanácsi határozat megdönthetetlen érvnek bizonyult, s így, az időben előbb keletkezett jo­gosultságra való tekintettel, o Vörösmarty Tsz felbontotta Rottekékkal kötött bérleti szerződését. Tavaly őszre, mire megsár­gult a málnacserjék levele, a fiatal házaspár kézhez kap­ta a kiűzetésükről szóló vég­leges határozatot. S Rottek János akkor, akár a népme­sék elkeseredett hőse, utoljá­ra tette a lábát volt ültetvé­nyére. Kiszántotta a málnást, az utolsó vesszőig kiirtotta a négyéves, termőre fordult nö­vényeket. Ne arassa le senki a gyümölcsét, aki nem dolgo­zott meg érte. Szigorú rend Kacskarimgós történetünk mindenki által megszívlelen­dő tanulságokkal szolgál, amelyek azonban némileg megkérdőjelezik évszázadok óta használatos népi böl,- cseáségeink igazát. Ha csak az ügyben legidőszerűbbnek mondhatót citálnánk: A szó elszáll, az írás megmarad. Meg kell állapítanunk, eljárt felette az idő. Nem minden írás marad meg. Sőt, a jelek szerint éppen azoknak vész nyoma, amelyek számmal el­látva, iktatva, szigorú rendbe rakva különböző hivatalok­ban kéne őrizzék az államr polgárok különféle ügyleteire vonatkozó adatokat. Mivel azonban a gyakorlat kételyt kell ébresszen benő­nünk a földhivatal és a taná­csi adminisztráció megbízha­tóságát illetően, még na­gyobb gondot kell fordítani arra — különösen az ingatlan- forgalom területén —, hogy csak körültekintő tájékozó­dás után, a jogszabályok elő­írta formában, írásban kös­sünk megállapodást. Rottekék esete sem vonta ugyanis kétségbe, hogy ma is érvény­ben van ; örök értékű bölcses­ségünk: minden szentnek ma­ga felé hajlik a keze, Márványi Agnes ISSN 0133—2700 (Váci Hírlap) j. Rossz szomszédság, török átok — tartja a közmon- dás, ámbár, amint jelen példánk bizonyítja, alkalman- ként egy jó barátság, szíves viszony is felér egy ki- fj sebbfajia természeti katasztrófával. Legalábbis olyan- ^ kor, ha a bensőséges barátság véletlenül üzleti kap- f csolattá válik, s a kölcsönös bizalom jegyében a part- ^ nerek megfeledkeznek az előrelátó tájékozódásról, az % üzleti élet alapszabályairól. Rossz szomszédság... A szó elszáll — de a papír is

Next

/
Oldalképek
Tartalom