Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

ÉLJEN FELSZABADÍTÓNK ÉS BARÁTUNK A SZOVJETUNIÓ! Hét eleji világpolitikai kitekintés Mi a helyzet a feszültség! gócokon ? Reagan manőverei Kösép-Amerika ügyében — Pretoriai akciók Válság Libanonban — Az első forduló vége Genfben Az elmúlt napokban az utóbbi időszak legsúlyosabb harcai voltak Bejrutban. A képen romos utcarészlet a libanoni fővárosban. Nagyszabású tiltakozás a kormánypolitika ellen Washington' tömegtüntetés A világpolitikai porondon nemegyszer váratlan fejlemé­nyek következnek. A diplo­máciai naptárban szereplő elő­rejelzések, amelyek úgy tűnt, fő események lesznek, hirte­len háttérbe szorulnak, s ki­sebb jelentőségűvé válnak. Így nem lehetett előre látni, hogy Nimeri szudáni diktátor wa­shingtoni utazása — amelyre gyógykezeltetés céljából került sor — kirobbantója lesz egy olyan puccsnak, amely meg­fosztja őt több évtizedes hatal­mától. S ugyanígy a hatalmat átvevő — Nimeri által kine­vezett hadügyminiszter — sem számított talán arra, hogy ígé­retei, a heves tüntetések és a folyamatok, amelyet a diktá­tor megdöntése elindított, oda­vezetnek, hogy néhány nap le­forgása alatt már engedélyez­zék a politikai pártok műkö­dését, beleértve a Szudáni Kommunista Pártot is, amely­nek tagjait eddig, ha a titkos- rendőrség a nyomukra buk­kant és elfogta őket, a sivata­gi börtönökben halálra kínoz­ták. Vannak azonban olyan események, amelyek egy hosz- szabb folyamat részei, s min­den héten a világpolitikai szá­la gcímekben szerepelnek. A feszültségi gócokról érkeznek ezek a hírek, amelyek szinte már megszokottá válnak az újságolvasó előtt. Az egyik ilyen mindennapos hírcsokor Közép-Amerikábóí származik, s így a kitekintés a hét ele­jén bizonyosságot adhat arról, hogy e napokban is ez a prob­lémakör a napilapok első ol­dalain szerepel majd. A „KONTRÁK” PÉNZÜGYI SEGÍTÉSE KÖRÜLI VITA. — Várhatóan a Reagan-kor- mányzat ezen a héten' maxi­málisra fokozza a nyomást a törvényhozásra, hogy elérje a nicaraguai ellenforradalmá­roknak, az úgynevezett „kont­ráknak” korábban felfüggesz­tett 14 millió dolláros segély újbóli folyósítását. Az ellen­forradalmár osztagokat az 1979-ben megdöntött Somoza diktátor Hondurasba és Costa Ricába menekült gárdistáiból hozták létre a CIA közremű­ködésével. Hondurasban Wa­shington 20—25 . ezer, Costa Ricából 5—10 ezer fegyveres bevetésére számít a managuai forradalmi rendszer megdön­tésére. Ehhez azonban Reagan szerint szükség van a 14 mil­lió dollár újbóli folyósítására. Persze az amerikai elnök nem beszél nyíltan a pénzösszeg valódi rendeltetéséről. Olyan „béketervet” dolgozott ki — legalábbis ennek keresztelte el —, amely megváltoztatná Nicaragua előbb fegyverekkel kivívott, később, tavaly no­vemberben szavazócédulákkal is megerősített forradalmi fo­lyamatát. A beavatkozás azonban sok tekintetben „meredek” ügy, még a washingtoni politikai élét egyes élvonalbeli képvise­lői szerint is. Egyrészt azért, mert katonai szempontból kockázatosnak tartanak egy elhúzódó nicaraguai interven­ciót. Nicaragua nem a parányi Grenada, figyelmeztetnek a demokrata párti törvényhozók. Másrészt a közép-amerikai be­avatkozás ellen Latin-Ameri- ka legtöbb országa szót emel. Néhány tekintélyes ország kö­zülük — Mexikó, Venezuela, Kolumbia és Panama — bé­ketervet dolgozott ki, az úgy­nevezett Contadora-okmányt. Ez fellép a térség ügyeibe való idegen beavatkozások el­NSZK-BELI hivatalos látó gátasának befejeztével Bonn­ból hazautazott Moszkvába a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának küldöttsége. A kül­döttséget Mihail Zimjanyin, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa nemzetiségi tanácsa kül­ügyi bizottságának elnökhe­lyettese, az SZKP KB titkára vezette, i len. Washington ugyan óvást emelt a dokumentum ellen, s elérte, hogy értekezlet üljön össze átdolgozására. De a tény tény marad: Washington manőverezésre kényszerül to­vábbra is a nyílt fegyveres beavatkozás helyett... DÉL-AFRIKAI PORHINTÉS. — Több afrikai állam kéri, hogy hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát. Az ok: Pretoria bábkormányzat létre­hozásával akarja ismét meg­kerülni, hogy Namíbiának tényleges függetlenséget adja­nak. A törekvés nem új. A dél-afrikai rezsim immár esz­tendők óta igyekszik ezt a ter­mészeti kincsekben oly gazdag, valaha mandátumos területet bekebelezni — burkolt formá­ban. Pretoria úgy érezte, hogy valamit lépnie kell, oly nagy .jpKÖltffg Öél-Afriká- ban, és annyira megnöveke­dett a fajüldöző rendszer el­szigeteltsége. Az Egyesült Ál­lamokban heves tüntetések zajlanak le amiatt, hogy a Reagan-kormányzat semmibe veszi az ENSZ-határozatokat, s támogatja a pretoriai rend­szert. Véres összecsapások színhelye volt az elmúlt he­tekben a Dél-afrikai Köztár­saság, s a rendőri erők több tucat, jogait követelő fekete bőrű aktivistát gyilkoltak meg , sortüzeikkel. A világszerte nö­vekvő felháborodás ennek láttán csakúgy, mint a feszült­ség növekedése otthon, kész­tette arra a pretoriai kor­mányzatot, hogy látszatlépést tegyen Namíbia ügyében. SÚLYOS HELYZET LIBA­NONBAN. — Karami kor­mányfő lemondása után, im­már csak ügyvezetői szerep­kört tölt be, s nyilatkozata szerint nem látja: mi volna a kivezető út a véres összecsa­pásokból, amelyek Libanonban ismét mindennaposakká vál­tak. Szidon város mohamedán lakóit képviselő politikusok pedig, miként a vasárnapi hír arról beszámol: Damaszkusz- hoz fordultak segítségért és kértek védelmet a falangista csapatok támadásai ellen, amelyek célpontja a békés la­kosság. A szidoni segélykérő felhívás az Arab Liga határo­zatára hivatkozik. Ez béke- fenntartó szereppel bízta meg Szíriát Libanonban. Ilyen alapon tartózkodnak jelenleg is a Bekaa völgyében szíriai alakulatok. Szidon azonban nem tarto­zik a megállapodások szerint ebbe az övezetbe. Hogy mégis Damaszkusz beavatkozását ké­rik, az azzal függ össze, hogy a szidoni politikusok úgy íté­lik meg a helyzetet: a bejrúti SZOMBAT ÖTA nem fogad és nem indít repülőgépeket a moszkvai vnukovoi repülőtér. Ezt az 1941-ben megnyitott polgári repülőteret három hó­napon át tatarozzák, korsze­rűsítik. Vnukovo forgalmát a domogyedovói és a Sereme- tyevo—1 repülőterek veszik át kormány immár képtelen a rend helyreállítására, az egy­mással és a lakosság ellen fegyveres harcot folytató osz­tagok megfékezésére. SZÜNET ELŐTT GENFBEN. — A genfi szovjet—amerikai tárgyalások első fordulója kedden véget ér. A három kérdéscsoportról — az űrfegy­verkezés megelőzéséről, a kö­zepes hatótávolságú és hadá­szati támadó fegyverrendsze­rek csökkentéséről — zajló megbeszéléseket a legteljesebb titoktartás jellemezte, az elő­zetes megállapodás megtartá­sával. Kedvezőtlen előjel volt viszont, hogy a Reagan-kor­mányzat folytatta az űrhábo­rús kutatások programját, és ebbe NATO-szövetségeseit is igyek^ett bevonni. További negatív felhang volt, hogy ép­pen a tárgyalások megkezdé­sekor-fogadta el az amerikai- törvényhozás új MX-rakéták gyártását és telepítését. Visz- szatetszést keltett sok helyütt az is, hogy Washington mily ingerültséggel válaszolt arra a szovjet bejelentésre, hogy a Szovjetunió novemberig egy­oldalúan felfüggeszti a köze­pes hatótávolságú nukleáris rendszereinek európai telepíté­sét. A Fehér Ház megismétel­te, hogy elutasít mindenfajta moratóriumot. A kedden kezdődő szünet a tárgyalásokban mindenesetre időt biztosít arra, ’hogy a kö­vetkező fordulóig az érdekelt kormányok áttekintsék az ed­digi fejleményeket a genfi tár­gyalásokon, s további lépések történjenek ebben az egész emberiséget oly sorsdöntőén érintő leszerelési problémakör­ben. ^ A szovjet nép és az egész g haladó emberiség április 22-én y ünnepli Lenin születésének 115. > évfordulóját. Lenin hallatlanul V gazdag szellemi ór ikségehez Z fordulva a mai nemzene:* 5s J választ kap napjaink Kér lósei- <£ re. illa nincs fontosabb falada- ■* ta az emberiségnek, mint hogy elhárítsa a földi élet pusztulásával fenyegető nuk­leáris háború veszélyét. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy Lenin volt az első, aki teljes mélységében megér­tette a huszadik századi há­borúk veszélyét és reális utat mutatott megelőzésükre. Az első világháború tapasz­talataiból azt a következte­tést vonta le, hogy a haditech­nika meghatározott fejlődési szakaszában „a militarizmus az emberi társadalom létét fe­nyegető” körülményeket te­remt. Korunkban e szavak minden korábbinál aktuálisab­bak, hiszen a tömegpusztító eszközök sok milliószorosan felülmúlják az eddigieket és nemcsak egyes országokat fe­nyegetnek, hanem az egész földet, a bioszférát, a termé­szeti környezetet is E fenyegetés láttán a világ egyre jobban aggódik bolygónk sorsa miatt. Ezt egyre inkább kifejezésre juttatják a tudó­sok, politikai és katonai sze­mélyiségek minden országban, így az Egyesült Államokban is. A napokban például William Namíbia ügyében Pérez de Cuellar állásfoglalása Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete semmisnek és érvényte­lennek fogja tekinteni az úgy­nevezett namíbiai átmeneti kormány létrehozását, s to­vábbra is kizárólag a Bizton­sági Tanács 1978-ban hozott 435. számú határozatát tartja egy nemzetközileg elfogadható namíbiai rendezés alapjául — közölte pénteken a világszer­vezet székhelyén Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár Kurt von Schirnding dél-afri­kai ENSZ-nagykövettel. Az ENSZ-főtitkár azért kérette magához a nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen Pretóriá- nak egy namíbiai bábkormány megalakítására vonatkozó dön­tésére. Az ENSZ főtitkára lehetsé­gesnek nevezte, hogy a kér­désben összehívják a Bizton­sági Tanácsot. Idejében megtett ésszerű lé­pésnek minősíti szombaton a Pravda >azt a norvég döntést, amellyel Norvégia — a NATO- tagállamok közül elsőként — elutasította a részvételt az Egyesült Államok „hadászati védelmi kezdeményezés” né­ven ismert űrfegyverkezési kutatási programjában. Mint a lap emlékeztet, Nor­végiában öt hónap múlva parlamenti választásokat tar­tanak, s a kormánykoalíció­ban részt vevő pártok vezetői nem hagyhatták figyelmen kí­vül a lakosság többségének el­utasító magatartását A Pravda kommentárja sze­rint egy másik észak-európai NATO- tagállam, Dánia is el­Az amerikai rendőrség szombatra virradóra Miami­ben letartóztatta a 72 éves, lett származású Konradsz Ka- lejszt, akit azzal vádolnak, hogy az 1942-ben személye­sen irányította Szanniki lettor­szági kisváros és a környező falvak lakosságának kiirtását. Az Egyesült Államok igaz­ságügyi minisztériumának közleménye szerint, a máso­dik világháború alatt Kalejsz a lettországi Szalaszpilsz kon­centrációs, táborban szolgált A szocializmus Proksmaier és Mark Hattfield szenátor az Egyesült Államok törvényhozása elé terjesztett egy javaslatot olyan közös szov­jet—amerikai bizottság létreho­zásáról, amely azt vizsgál­ná meg: milyen pusztító^ hatása volna egy atomhá-’ borúnak az atmoszférára, az éghajlatra, a természeti környezetre. Véleményem sze­rint ennek jóval több 'értelme van, mint Reagan elnök azon szándékának, hogy a csillaghá­borúk előkészítése érdekében széles körű tudományos kuta­tásokat indíttasson. A korlát­lan fegyverkezési verseny, il­letőleg annak kiterjesztése a világűrre egy olyan határra juttatja az emberiséget, mely­nek átlépése a szó szoros ér­telmében élethalálkérdés. ITlkerülhető-e az esemé­^ nyék ilyen tragikus ala­kulása? A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének leni­ni elveire támaszkodva a szov­jet vezetés válasza egyértel­mű: a nukleáris őrületet meg lehet állítani, a békét meg le­het őrizni és meg lehet szilár­dítani. A jelen konkrét körül­Az amerikai főváros a viet­nami háború ellehi tiltakozó mozgalom csúcspontja óta nem látott még olyan tömeg- tüntetést, mint ami szombaton vonult végig Washington köz­pontján, a Fehér Háztól a tör­vényhozás épületéig, a Capi- toliumig. Még a rendőrség is 26 ezerben adta meg a felvo­nulók számát, az „Április ak­ció” nevű mozgalom szerint azonban mintegy félszázezren vettek részt a megmozduláson. Hasonló tüntetésekre került sor az Egyesült Államok más városaiban is. A megmozdulások résztve­vői tiltakoztak az Egyesült Ál­lamok közép-amerikai politi­kája, különösen nicaraguai in­tervenciós próbálkozása ellen, követelték a nukleáris fegyve­rek azonnali befagyasztását és a fajüldöző dél-afrikai rezsim támogatásának megszünteté­lenzi a világűr militarizálásá- nak amerikai elképzeléseit. A folketing, a dán parlament szavazattöbbséggel felszólította a kormányt, hogy lépjen fel a világűr militarizálása, vala­mint Dániának az űrfegyver­kezési kutatási programban való részvétele ellen. A lengyel fővárosban meg­emlékezték az 1942-as gettó­felkelés hőseiről. 42 évvel ez­föhadnagyként, s ő volt az Arajsz kommandó egyik szá­zadparancsnoka. Kalejsz ké­sőbb az egyik SS-alakulat tagja lett. A háborús bűnös 1959-ben Ausztráliából vándorolt be az Egyesült Államokba. Állítása szerint a háború alatt mező- gazdasági munkásként dolgo­zott. Kalejsz jelenleg letartózta­tásban várja a kiadatási el­járás befejezését — közölte az amerikai rendőrség. és a leszer ményei közepette e célt kell szolgálniuk a nemrég kezdő­dött szovjet—amerikai tárgya­lásoknak. A tárgyalások mind­két ország által egyeztetett tárgya és célja a világűr mili- tarizálásának megakadályozá­sa, a jelenlegi fegyverkezési verseny megfékezése, a nuk­leáris fegyverek radikális csök­kentésének megkezdése, majd végcélként azok teljes felszá­molása. A Szovjetunió szilár­dan vallja ezt az álláspontot, abból kiindulva, hogy a fegy­verkezési verseny megfékezése és a leszerelés, mindenekelőtt nukleáris leszerelés elérése a legfontosabb probléma. A békepolitikát, a leszerelés irányvonalát a szovjet állam megalapítója, Lenin hagyta örökül országunkra. „A lesze­relés a szocializmus eszméje” — mondotta. Ez napjainkban azonban nemcsak a mi jelsza­vunk, hanem egvben az egész emberiség létszükséglete is. 1985; az ENSZ nemzetközi éve. Mit mutat a leszerelés, elsősorban a nukleáris lesze­relés problémáinak vitája e nemzetközi fórumon? A világ- szervezet közgyűlésének utób­sét. A felvonulók egyúttal til­takoztak a Reagan-kormány szociális politikája ellen, mun­kát, a meglevő szociálpolitikai intézkedések megvédését sür­gették. Az Április akció nevű alkal­mi koalícióban több mint nyolcvan különböző szervezet vett részt, köztük egyházi, po­litikai, társadalmi szervezetek, nagy amerikai szakszervezetek — például a fémipari munká­sok, a dokkmunkások, a kór­házi alkalmazottak szakszer­vezete. A megmozdulást tá­mogatásáról biztosította az ‘Egyesült Államok Kommunis­ta Pártja, amelynek képviselői ugyancsak ott voltak a menet­ben. A menet több mint egy órán át haladt a Fehér Ház előtt jelszavakkal, a kormány poli­tikája ellen tiltakozó feliratok­kal. Sokan hoztak magukkal nicaraguai zászlót és a salva- dori hazafiak zászlaját. Egy óriási rakéta maketten felirat követelte a nukleáris fegyve­rek befagyasztását. A tüntetők fényképeket mutattak be a vé­res dél-afrikai terror áldoza­tairól. Bár a rendőrség nagy erő­ket vont össze a felvonulás út­vonalán, beavatkozásra nem került sor, a menet mindvégig rendben, békésen vonult végig Washington központján. Rea­gan elnök a tüntetés idején nem tartózkodott a Fehér Ház­ban, még pénteken a Camp Davidban lévő elnöki reziden­ciára utazott. előtt, április 19-én tört ki a fegyveres harc a gettóban, ahol akkor mintegy 70 ezer zsidó élt. A megszálló hitleristák csak úgy tudták leverni az el­lenállókat, hogy egyenkét fel­robbantották a gettó házait. A harcban elesett a gettó hétezer védője, csaknem ugyanennyien bent égtek a lángoló házak­ban. Május 8-án foglalták el a felkelés vezérkarának bun­kerét, a küzdelem vezetőit meggyilkolták. A nácik az élet­ben maradottakat a treblinkai haláltáborba hurcolták, a get­tó maradványait a földdel tet­ték egyenlővé. Varsó lakosai, a különböző társadalmi szervezetek képvi­selői és külföldi zsidó szerve­zetek küldöttei megkoszorúz­ták a gettó helyén álló emlék­művet. bi ülésszakain a szavazások azt bizonyítják, hogy az ENSZ- tagországok többsége aktívab­ban kívánja, hogy megvalósul­jon az alapokmány ama tétele, hogy „megszabadítani a jelen­legi nemzedéket a háború csa­pásaitól”. Ugyanakkor mind erőteljesebb az a törekvés is, hogy egyre jobban elszigete­lődtek az új katonai progra­mok megvalósítását kívánó erők. Megemlítem, hogy az ENSZ-közgyűlés legutóbbi, 39. ülésszakán a világűr militari­zálása elleni javaslatterveze­tet egyedül az Egyesült Álla­mok nem szavazta meg. Megalapozottan állíthatjuk, hogy a leszerelés lenini eszméje egyre szervesebben beleszövődik a jelenlegi nem­zetközi viszonyok rendszeré­be. Mivel a nukleáris háború fenyegetése napjainkban álta­lános jelleget öltött, s mivel minden népet és országot érint, az ellene folytatott harc is ál­talános jellegű, melybe föl­dünk lakóinak óriási többsége kapcsolódik be. Az életben va­lósul meg Lenin azon elképze­lése, hogy „segíteni kell a né­peknek. hogy beleszóljanak a háború és béke kérdéseibe”. Az orosz forradalom vezére ebben látta a demokrácia leg­magasabb szintű megnyilvánu­lását. V. KORTUNOV, az APN politikai szemleírója Csak röviden... Árkus István Száztizenöt éve született Lenin A Pravda kommentárja Ésszerű norvég döntés Kiadatását várja Konradsz Kalejszl Háborús bűnös letartóztatása A varsói gettófelkelés évfordulóján Megkoszorúzták az emlékművet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom