Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-19 / 91. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1985. ÁPRILIS 19., PÉNTEK Tervszerű utánpótlásképzés A legtöbben a fonást tanulják Felsőfokú tanfolyamra is rendszeresen járnak Ballagrár '85 Fent lent, lent kendert Veresegyház Gálaműsor Veresegyházán tartják meg a Népdalkörök pódiuma című sorozat gálaműsorát. A Ma­gyar Rádió nyilvános hang­versenye előtt a színpadra lé­pő népdalkörök felvonulnak a község utcáin. Az útvonal: ABC-áruház, kisvendéglő, strand. Szabadság utca, vasút­állomás, művelődési ház. Az esemény napja szombat, ápri­lis 20. A menet délután fél 5- kor indul. A hangverseny este 8 órakor kezdődik. Fellép a kónyári, letkési, ölbői, tarpai, tápéi és a helybeli népdalkor. A műsort Csapó Károly, a rá­dió munkatársa vezeti. Holnap délután Találkozó Bagón Tegnapi számunkban téve­sen .közöltük a bagi népművé­szeti találkozó időpontját. A tánccsoportok, népi együtte­sek szombaton délután 3 órá­tól lépnek színpadra. A statisztika azt mutatja, hogy Pécelen több mint egy könyv jut átlagosan a helybeli lakóra. A nagyközség könyv­tárában ugyanis tizenkilenc és fél ezer kötet vár az olvasók­ra, akik tavaly csaknem hatszáznyolcvanan látogatták rendszeresen a Szemere Pál Művelődési Házban lévő könyvtárat. Az idén eddig csaknem öt­A. versenykiírás értelmében több hétvégen bonyolítanak le kettős fordulót a megyei I. osztályú kézilabda-bajnokság­ban. Ilyen voit a legutóbbi is, amikor a GSC férficsapatai vasárnap, illetve hétfőn csak a felnőtt játszott, a sűrített prog­ramon belül egymás utáni na­pokon. Nem kísérte szerencse a két idegenbeli mérkőzésen a gö­döllői gárdát, a papíron gyen­gébb Túra és az örök rivális GEAC ellen egyaránt három­gólos vereséget szenvedett a szebb napokat is átélt GSC. Túra—GSC 24-21 (13-18) A különféle elfoglaltságok miatt kissé toldozott gödöllői csapat elsősorban azért nem tudta felvenni a lelkes, idén ismét az I. osztályban szerep­lő turaiakkal a versenyt, mert a kulcsjátékosok, főképpen az elmúlt fordulóban kiválóan le­játszó Hegyi, valamint Hor­váth formán kívül volt. A vé­dekezésben a hazaiak felül­múlták a GSG-t, és sorsdöntő pillanatokban sokkal jobban akartak győzni. Csupán Ba­logh néhány szép védése ér­demel említést, nemkülönben Szlifka eredményessége. GSC ifi—Túra ifi 22-15 (13-19) A GSC játékosai úgy álltak ismét helyt, hogy zömében in­dításokkal kerekedtek felül a közepes játékerőt képviselő tu­raiakkal szemben. Hétfőn helyi rangadóval folytatódott a megyei bajnok­ság, az egyetemi csarnokban. A GSC legjobb összeállításá- ben kezdte a mérkőzést, de igen rossz védekezése miatt a GEAC lendületes, lelkes iátéka ellenében nagy meglepetésre a vendéglátó csapat hosszú évek után először diadalmaskodott, megérdemelten. GEAC—GSC 34-31 (18-11) A nagy nevekkel felvonuló Tíz csapat részvételével meg kezdődött a kartali kispályás labdarúgó-bajnokság. Az első forduló rövid krónikáját kö­zöljük. Termelőszövetkezet—AS Bra­sil 5-1. A helyzeteit jól kihasz­náló tsz-csapat megérdemelten nyert a szétesően játszó el­lenfele ellen. Gól: Baráth (2), Beme (2), Kovács, ill. Bozlék. Lendület—ÍM Munkásőrök 1-0, A jól védekező munkás- őrcsapat ellen nehezen nyert a Lendület. Gól: Vince. Törekvés—Pedagógus 3-3. Az utánpótlás nevelése, kép­zése minden szakmában fon­tos. A könnyűipar üzemeiben gukat, akiknek több mint a fele az általános iskolák ta­nulói közül kerül ki. Mint másutt, Pécelen is korosztá­lyonként nyilvántartják az ol­vasókat. Ebből kiderült: a leg­kevesebb olvasó a húsz-har­minc évesek, vagyis a család­alapítók között találhatók. A könyvtárban az idén ötvenöt­ezer forintot költenek az állo­mány gyarapítására. GSC egy alkalommal sem tud­ta magához ragadni a kezde­ményezést, végig az egyete­misták irányították a játékot. Csak Szabó átlövései és bünte­tői éltették a reményt a jobb­nak vélt csapat tisztes helyt­állásában. Jellemző volt a GSC védekezésére, hogy az első félidő utolsó 5 másodper­cében sem voltak képesek gól nélkül átvészelni az alig lé­legzetvételnyi időt. Kritikán aluli védekezés mellett a kapus is gyenge napot fogott ki, ugyanakkor Fazekas, a GEAC portása olykor bravúrosan há­rította a sablonos lövéseket is. M. G. Ismeretterjesztés Az epekarol Az epekövesség és az epekő­betegség aktuális problémái­ról tart előadást a városi mű­velődési központban dr. Vá­mos János körzeti szakfőor­vos április 21-én, délután 4 órakor. Az előadás témái: az epekőképződéshez vezető ál­lapotok, megelőzhető-e a kő­képződés, az epekövesség min­den esetben egyenlő a műtét­tel? Van-e értelme az évekig, évtizedekig tartó diétának, konzervatív kezelésnek? Fel- oldhatók-e az epekövek? Az epekőbetegség, életet is ve­szélyeztető szövődményei. ÜÜ M o z i mm Az első nagy vonatrablás. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték. Csak 4 órakor! A 39. lépcsőfok. Színes, szinkronizált angol krimi. 6 és 8 órakor. Az 50. percben 3-1-re vezető Törekvéstől nehezen nyerték vissza a pedagógusok az egyik pontot. Gól: Zsiga (2), Kapusz- ta, ill. Csábi, Bálint, Feren- csik. KIOSZ—Egyetértés 0-1. Az eredményt egy rosszul haza­adott labda döntötte el. Gól: Bozsik (öngól). Fortuna—Spartacus 8-2. A Fortuna könnyedén nyert a rossz napot kifogó Spari el­len. Gól: Gulyás (4), Gábor (2), Zámbó (1), Krekó (1), ill. Kőműves, Sinkó. sincs ez másképp. A Hazai Fé­sűsfonó- és Szövőgyár kistar- csai gyárában, ahol a vezetők hetven százaléka harmincöt év alatti fiatal, a szakmunkás- gárda megújításán fáradoznak évek óta, sikerrel. Igaz, még koránt sincs be­fejezve a megújítás: a gyúr újabb és újabb, a mainál is több szakmunkást igényel. S hogy mi a titkuk a képzés vi­szonylag jó menetében? Ne­héz lenne rá a válasz, de annyi mindenképpen feltűnik, hogy a leendő munkatársakat többoldalúan segítik. — Nálunk valóban intézmé­nyesen folyik a szakmunkás- képzés — mondja Sándor Má- tyásné, a személyzeti és okta­tási osztály vezetője. — Eb­ben annak is része van, hogy jó a kapcsolatunk például a Bolyai János Textilipari Szak- középiskolával, a Thán Károly Vegyipari Szakközépiskolával, s természetesen a gödöllői szakmunkásképző intézettel is. — Hány tanulójuk van, s milyen ellátást adnak nekik? — Három kihelyezett osz­tály van nálunk, összesen öt­venhárom tanuló. Az első és a második osztályosok egy- egy hétig felváltva vesznek részt elméleti, illetve gyakor­lati fqglalkozasQkph, a .har­madéveseknek két nap az el­méleti és három nap a gya­korlati elfoglaltság hetente. Minden gyakorlatot itt telje­sítenek. — Viszonylag magas társa­dalmi ösztöndíjat fizetünk. Ha­vi 700 forint ez, amihez jön 200 forint kiegészítés. Ez a fonószakmára vonatkozik, amelyet a legtöbben tanulnak. Persze a többiek sem marad­nak el ettől nagyon. Minden évben képezünk vasipari, vil­lanyszerelő és más fontos szak­mákban is. Akik náluk végeznek, azok­Sok levelet kapok írásaim­ra. Vannak, akik elismerő so­rokat írnak, mint tette Kele­men István Gödöllőről, s új történetek, emlékek megírásá­ra biztatnak. — Mennyi szép emléket idéznek a régi lako­dalmak, fonók, a szombat dél­utáni utcasöprés, a* lányok va­sárnapi körtánca a falu főte­rén, a búzaszentelés, a mada­rak és fák napja és sok más egyéb, amiről a mai fiatalabb korosztálynak már nincs köz­vetlen tapasztalata — sorolja Kelemen István mindazt, ami­ről olvasna. Csömörről panaszlevél érke­zett. — Bezzeg, amíg Fogd Mi- 'hály volt a művelődési ház igazgatója, pezsgett az élet, de 3*óta, hogy elment, minden csendes — írja a segítséget kérő, aki szerint tenni kelle­ne valamit a ma már nagy­községi rangot viselő telepü­lés közművelődéséért. Most egy névtelen levelet kaptam a gödöllői Szárító­pusztáról. Nagyon sajnálom, hogy a levélíró nem fedte fel kilétét, mert szívesen megke­restem volna. — Azt írta egyik cikkében, hogy a tanyasi, fa­lusi gyerekek mindig szaba­dabban, egészségesebben éltek, mint a városiak, akiknek csak a játszótér jutott. — Nincs igaza — mondja a ra továbbra is gondjuk van. Tavaly egy húszszemélyes leányszállást alakítottak ki, s ebbe az egy évvel ezelőtt még harmadik szakmunkástanuló­évüket taposó fiatalokat he­lyezték el. Még van hely ezen a szálláson. — Ügy tudom, a jövő tan­évben is indítanak osztályt. — Természetesen. Már meg­kezdtük a jelentkezők beírá­sát a nagyközségben és a volt gödöllői járás területén. Sok általános iskolával felvettük a kapcsolatot. A szervezett oktatás termé­szetesen nem csupán ennyiből áll a gyárban. Nemrégiben zajlott le a fiatal vezetők helybeli negyvenórás tovább­képző tanfolyama. Ezen több mint harmincán vettek részt. Ugyanakkor máshova is kül­denek képesítést nyújtó tan­folyamra dolgozókat és mun­katársakat. Évenként nyolc­tíz felsőfokú tanfolyamra is­koláznak be, vagy például rak­tározási, karbantartási, tar­goncavezetői tudnivalók elsa­játítására. Politikai tovább­képzésen tavaly is kétszáz- harmincan vettek részt. F. I. A ccp programja Gödöllő, művelődési ház: Kortárs filmklub. A dolgok állása. Színes NSZK-film, 20 órakor. Dzsesszteázó. 20 órakor. Oktatófilmek vetítése, az Erkel-iskolának, 10 órakor. Reismann János emlékkiál­lítása, megtekinthető 15—19 óráig. Veresegyház, művelődési ház: Ki pyer ma? Játék és mu­zsika 10 percben, a kisvendég­lőben, 12.15 órakor. Videomozi, 19.30 órakor. névtelenségbe rejtőzött levél­íróm —, mert a cseléd poron­tyának csak a kopár béresud­var jutott, amelyben legfel­jebb egy-két eperfa árválko­dott, és a közepén rendszerint egy terjedelmes és mély, bü­dös gödör terpeszkedett. Higy- gye el nekem — kéri a levél —. hogy a gyerek, amíg az öt­hat éves kort el nem érte, nap­hosszat ott kuporgott a közös konyha ajtaja mellett, s ha mozdult, keményen visszapa­rancsolták. Sok mindent elmond ez a levél a cselédszülők gyerekei­nek életéről, s én is elisme­rem, hogy az összes uradalmi hatalmasságok azt tartották, a gyerek ne ficánkoljon, hanem szokja meg időben: cselédnek, zsellérnek csendes embernek kell lennie. Neki egyetlen jog adatott: az engedelmesség. Régen ismerjük a tételt, mely szerint a játék a fejlő­dés, a természetes út a munka és a legnagyobb, legmaga- sabbrendű emberi tevékeny­ség, az alkotás felé. Napjaink­ban alig akad közművelődési intézmény, könyvtár, művelő­dési ház, múzeum, amelyben nem tartanának játszóháza­kat, ismereteket nyújtó játé­kos foglalkozásokat. — A cseléd gyereke minek szokott volna rá a játékra — Szép élet az egyetemistaélet! Talán átkölthetjük a dalt ab­ból a jeles alkalomból, hogy szombaton százharminc agrár­egyetemista szertartásszerű bú­csút vesz a várostól á város­ban, az egyetemtől. Nem men­nek el nyomtalanul. Itt van mindjárt egy kacag­tató kiadvány, a Ballagrár ’85, tele a diákélet vidámságával, megismételhetetlenségének bi­zonyítékaival. A száznegyven oldalas könyv címlapján ka­cagó két rajzfigurának talán már a hasa is fáj a boldog tartalomtól! A Hartyányi László főszerkesztésével ké­szült Ballagrár ’85 nagy sikert aratott a tudományos diákköri konferencia résztvevői között is, akik hazautazva,, Dunán in- nenre, Dunán túlra magukkal vitték a hírét. Ez úton is szeretnénk kö- szönetünket és hálánkat kife­jezni tanáraink és társaink hosszú éveken át tartó, folya­matos témaszolgáltatásáért, ál­dozatos munkájáért, ami nél­kül ez a Ballagrár nem válha­tott volna olyanná, mint ami­lyenné végül is vált — hang­zik a bevezető, ami egyrészt megható is, ugyanakkor arról árulkodó, milyen árgus szem­mel figyelték a hallgatók az öt év alatt professzorok és saját társaik előadásait, feleleteit. Miért jók, fontosak ezek a könyvek? (Azért a többes szám, mert a gépészek is szer­kesztettek hasonlót.) Az elő­adások aranyköpései így nem felejtődnek el, s végigkísérve a holnapi mezőgazdák életét, mindig emlékeztetnek majd az egyetemre, Gödöllőre. Urbán László óráján hang­zott el például ez. Hogy lehet megjegyezni, hol termelnek nálunk lent, illetve kendert? Ránézünk a térképre és fent lent, lent kendert — főleg. Néha a hallgatók is olvas­ták a számukra írt jegyzete­ket. A vizsgákra készülődés során külön élvezet a mulat­tató mondatok, hibák fellelé­se. Egy ilyen: Légetéskor a te­hén a fű levelét és szárát Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mo­gyoródon, Nagytarcsán, Péce­len, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen április 20-án, szom­baton reggel 8 órától április 22-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Rédling Tibor, Kerepes- tarcsa, Váci Mihály utca 2. Telefon: 214. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, kérdezte tőlem a kartali ura­dalom cselédjének unokája, Bárány László —, hiszln egy­két év, és úgyis le kellett vol­na szoknia. Minek vesződjék a leszoktatással is az ember? Ma már hihetetlen, de igaz volt, hogy ha alkalom nyílott rá, a béresgyerek hat-hét éves korában kenyérkeresőnek állt. A tyúkpásztornak, libapásztor­nak, pesztonkának nem lehe­tett játszani. Zaj, lárma vagy a játékos gyermeki kéz ren­detlensége már vétek volt. Persze, titokban készültek játékok, amikor a felnőttek elől sikerült elbújni. Kukori­caszárból hegedű vagy tehén, cérnagurigából gőzeke. papír­ból csákó, mezei virágból menyasszonyi csokor, agyag­ból gömböcske. A gyermeki lelemény még a cselédlakások mellett is kiapadhatatlannak bizonyult. Lopva még futká- rozni is lehetett. Játszhattak kiszaladóst, nemzetest, pinci- késet. Egy-egy bátrabb szülő vasárnap délután megrendezte a gyereklakodalmast. De ezek­től a kopár udvarokon élő. el­nyűtt, megviselt, évenként te­herbe esett asszonyoktól kí­vánhatta-e valaki, hogy ját­szani merjen a gyerekével? — A hajnali négykor ko- lompszóra ébredő, késő este ágyba zuhanó apától várhat­mintegy 6-6,5 cm szélességben mindkét állkapcsának közre­működésével leharapja. Az idézethez egy rajzot is mellé­keltek, melyen a boci a lege­lőn ülve a gyeptermesztési könyvet tanulmányozza. A diákok sem maradtak per­sze ki a sorból. Gyukits György: A rizst több évi vál­tás nélküli termesztés után ki­tehet váltani például halastó­val. Szabó Béla: Tételem a szabadgazdálkodásos földmű­velési rendszer. Erről annyit mondanék, hogy ebben az idő­ben az ember'ek szabadon gaz­dálkodtak, azt hiszem, ezt pontosabban ki sem tudnám fejezni... meg az az igazság, hogy ezt már nem is olvas­tam el. Külön érdekessége a Ballag­rár ’85-nek a kérdés-felelet ro­vat. Mit kaptál az egyetemen és mit nem kaptál meg? Ja- nászik Andrea: Svájci utat ugyan nem kaptam, de náthát nyolcszor is az előadásokon. Legnagyobb bakija pályafutá­sa során? A.ggod József: El­múltam 25 ... (Ezt a hibát kétszer is elkövettem.) Her­nádi Ágnes: Egyszer így mu­tatkoztam be: Hernádi Judit vagyok... Végül egy kis mérleg az gödöllői nagy oskola most bú­csúzóiról. Az utóvizsgakirály, — neve e szép napon marad­jon titok — 18 darab UV-je- gyet váltott. A küzdelem ki­élezett volt, mert hárman sze­reztek 17 UV-jegyet. Az ösz- szesen 683 darab UV-jegy 24 215 forintot hozott a déká­ni hivatal konyhájára. Az igazsághoz tartozik, hogy kü^ lönböző címeken viszont félmillió korsó kőbányai vi­lágos sörnek megfelelő össze­get, csaknem ötmillió forintot osztottak ki az öt év során a hallgatóknak, akik közül 33- an hajtották fejüket a házas­ság igájába, melynek eredmé­nyességét már 9 kis utód bi­zonyítja ékesszólóan. Jó folytatást minden téren! Balázs Gusztáv Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon április 20-án, szombaton reg­gel 8 órától április 22-én, hét­főn reggel 8 óráig: dr. Molnár Attila, Aszód, Kossuth Lajos utca 27. Telefon: 46. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. ták-e a gyerekek a világ együttes felfedezésének boldog örömét? Szári tópusztai isme­rősöm írja: — A mese volt a mienk, mert minden cseléd­bokorban akadt legalább egy nagymama, aki ismerte a tün­dérek világát, aki tudta, hogy a szegény kiskondás legyőzi a gonosz királyt. Őket vettük körbe — amíg szolgálatunk nem akadt — s az ő szájukon csüngve ismertük meg a szé­pet, a távoli ígéretet. Örülök a szárítópusztai le­vélnek, mert egy olyan világ­ra hívta fel a figyelmemet, amely előttem, a falun felnőtt előtt ismeretlennek számít. A mi egykori világunkban, ha az egyik család munkát adott a másiknak, azért _ adta, mert szükség volt a segítségre. Aki ment, azért ment, mert ná­luk kevesebb föld jutott egy emberre. Kellett hát a kiegé­szítés. «91 RI» A cselédsors nehezebb volt. más volt. Nem lehetett este ki­állni a kapuba, várni a kon- dát, nem volt miért a házat szé­píteni, hisz a szerződést bár­mikor felbonthatták. Aki cse­léd volt, utolsó volt a sorban. Akár az apának, a cselédgye­reknek is nyomorúság ült ar­cán s lelkén. Milyen sokról beszél a já­ték! Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (GödöUSi Hírlap) Korosztályok, olvasók százán újították meg a tagsá­A GEAC nyerte a rangadót A Fortuna jó napja Kartali kispályás rajt A múltról a mának A cselédnek még rosszabb volt Ügyelet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom