Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-19 / 91. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXA II. ÉVFOLYAM 91. SZÁM 1985. ÁPRILIS 19.. PÉNTEK Özem a település szélén Adottak a fejlődés feltételei Ebbe a hosszú, egyenes monori útba torkollik a Mikszáth Kálmán, a Dugonics, a Zalka Máté utca, s amikor — nem is olyan régi emlékek nyomán — azt várom, hogy mos. már csak szántóföldek és tanyák következnek, még mindig vadonatúj házakkal találko­zom, hatalmas fóliasátrakkal. Közben megváltozik az utca neve is, Kisfaludyról Paplaposra vált. s kétoldali, zöld levelüket bontogató akácbokrok, fehér bimbókkal télepettyezelt vadszilvák kísérnek. Már látom az OVEF hajdanvolt telepét, amikor három kutya ront ki egyik tanyából, utánuk vágódik egy görbe bot, ettől kicsit lecsendesednek. A telep kapujában megint egy jól megtermett eb, ennek egyenesen hivatása az őrzés, de szerencsére rokonszenves­nek talál, engedi, hogy hábo­rítatlanul beballagjak az épü­letig. Ha nem tudnám, hogy itt székel a TRANSZVILL Monorra kihelyezett részlege, semmiféle jelből rá nem jön­nék, hacsak logikus következ­tetés nyomán abból nem, hogy egy ilyen biztonságosan körülkerített, masszív épület­sor nyilván nem maradt hosz- szú ideig gazdátlanul. A kijárás még gond Az OVEF elköltözésével a TRANSZVILL budapesti köz­pontja vetett szemet a „mag- gyárkertre”, eleinte tranzit­raktárként kívánta használni, hiszen Sződligeten bérelt rak­táruk közelében nincs kihe­lyezett részlegük Monorhoz közel, Űriban viszont van, az oda és onnan irányuló szállí­tások alkalmával a monori raktár is könnyen érinthető. A szemrevételezéskor azután kiderült, hogy az épületben olyan szociális helyiségek van­nak, amelyeket vétek lenne nem kihasználni, s egyetlen dolog kivételével minden fel­tétel alkalmas arra, hogy ki­helyezett üzemet hozzanak létre Monoron is. Az egyetlen dolog is az, hogy télen nehézkes a kijá­rás. Nyáron még könnyen kibicikliznek a dolgozók, de a téli út már irgalmatlanul hosszú... Az idén — mert kicsi a Jétszám még, s igen összetartó a kollektíva — úgy oldották meg a napi munká­ba járást, hogy egy dolgozó, akinek kocsija van, minden­kit „összeszedett”, s szíves­ségből kiszállította. Mindezt Baranyi László cso­portvezetőtől tudom meg. aki szívesen tájékoztat és szíve­sen mutat meg mindent, hi­szen látogatásom éppen ak­tuális: most érkezett el az idő, amikor mór létszámfej­lesztésre gondolhatnak. Áp­rilis végéig ugyanis a -TRANSZVILL bérlője a te­lepnek, ettől kezdve viszont már gazdája is lehet, megvá­sárolhatja. Maradni akarnak — Egyelőre tizennégyen va­gyunk itt — számolgatja Ba­ranyi László. — Elektronikus vezérléseket gyártunk, s ép­pen most zajlik a tekercselés betanítása. Egy gépünk már van is ehhez, de négyet-ötöt Fékdobok a buszokhoz Tavaly adták át rendeltetésé­nek az új üzemcsarnokot a Gyömrői Vas- és Fémipari Kis­szövetkezetben. Általa a ko­rábbinál összehasonlíthatatla­nul jobb körülmények között dolgozhatnak az ottaniak. A kisszövetkezetben az idén 50 millió forintos termelési érté­ket kívánnak elérni, ehhez szükségük volt, illetve lesz új termékek gyártására is. A kö­zelmúltban kezdték meg a Vo­lánbusz részére az Ikarus-autó- buszok fékdobjainak gyártá­sát, amelyből ebben az esz­tendőben öt és fél ezer dara­bot készítenek a gyömrőiek. Képünkön Sipos Ferenc esz­tergályos tolómércével ellenőr­zi a fékdob méreteit Hancsovszki János felvétele ki tudna még helyezni a vál­lalat. A munka nem nehéz, betanított jellegű, létszámbő­vítés esetén azonban szak­embereket is foglalkoztathat­nánk, akár 5—6 fős csopor­tok vezetésére. Körbejárjuk a műhelyeket, raktárakat: tágasak, kényel­mesek, központi fűtés duru­zsolja a meleget, s a szociá­lis helyiségek valóban ritka szép „örökségnek” számíthat­nak. Fiatal nők hajolnak a munkadarabok fölé — az át­lag életkor 22 év — a han­gulat szinte családias. Mind­annyian azt válaszolják: úgy tervezik, hogy maradnak, mert munkájuk mindig van, keresetük is attól függ, ki ho­gyan áll hozzá a dolgához. Mudra Józsefné például egy év alatt két forint tíz filléres órabéremelést ért el, most 17,90-nél tart, s mert közel is lakik, örül, hogy nem kell ingázással töltenie az időt. Hasonlóan nyilatkoznak a többiek is, míg a Szovjetunió­ba kerülő vasalóüzemi vezér­léseket állítják össze. — Már azon is gondolkoz­tunk — mondja a csoportve­zető —, hogy ha többen len­nénk, a vállalatnak bizonyá­ra megérné a dolgozók kijá­rásáról gondoskodni. Sőt: itt a közeiben lakókkal arról is beszélgettünk, hogy ha egy Volán-busz naponta kétszer erre kanyarodna, reggel és délután — lenne bőven uta­sa. hiszen ez a rész nagyon messze van Monor központ­jától. Vállalnánk még azt is, hogy társadalmi munkát szer­vezünk egy megálló elkészí­téséhez ... Bíznak a jövőben Hogy a vállalati központ kezd komolyabban foglalkoz­ni a monori kihelyezett üzem­mel, arra enged következtet­ni a tekercselőüzem beindítá­sának terve. Hogy a kis üzemnek az ott dolgozók is jövőt szánnak, s hogy ra­gaszkodnak hozzá, azt apró jelek mutatják: frissen ülte­tett rózsatövek a fűben, rend, tisztaság, s például a fiatal vezető, Baranyi László mon­datai: — Én pesti voltam, de na­gyon jól érzem magam Mono­ron, ebben a kis üzemben pe­dig különösen nagy fantáziát látok ... Minden feltétel adott a fejlődéshez. Jó lenne, ha figyelnének ránk. K. Zs. Elet a majorban Csak a munkára lehet alapozni Ez egy más világ! — villan át az ember agyán a gondo­lat. amikor megáll. a Töves- majorban a gépkocsi, s ki­szállunk. Pedig Gyömrő köz­pontjától autón talán, még öt percre sincs. De itt nincs is gépkocsiforgalom, közel s tá­vol nincs egyetlen zajforrás. Még kiáltás sem hallik, pedig itt is élnek emberek, s látni is őket a házakban, gazdasá­gi épületek körül serényked­ni. Errefelé valahogy csende­sebbek. Talán a sűrű dolog teszi?... Az első háznál mindjárt meg is kapom kérdésemre a választ. Kis rókára megdöb­bentően hasonlító kutya kí­sér az ajtóig. Béniről kedve­sen invitálnak, ötvenes évei elején járó, kellemes külsejű asszony fogad. Szívesen be­szél családjáról, életükről, munkájukról. A Békés megyei Okányból valók, de 1957-ben a főváros­ba költöztek, mert akkoriban telente nem volt munkájuk. Földből és jószágból éltek. Az asszonynak még hat testvére volt, két húga is Pestre köl­tözött, s valamennyien ott alapítottak családot, ö, Né­meth Ferencné, fia és férje Rákoskeresztúron laknak, ker­tes házban, maguk építkeztek, ide a gyömrői Tövesmajorba a jószág miatt járnak ki. Bér­lik a házat, s az istállókat a Rákosmezeje Tsz-tői. Eddig jutottunk a beszél­getésben, amikor láttam, hogy a gazdasszony nagyon ké­szülődik a jószágokhoz, hát fölkerekedtünk... Kézilabda Egy győzelem, egy vereség Kézilabda, megyei férfi I. osztály: Gyömrő—Nagymaros 25- 23 (11-11), Gyömrő, 250 né­ző, vezette: dr. Basa A.— Tóth J. (jól). Gyömrő: Szabó István — Horváth L. (3), Novák 1. (4), Érsek T. (6). Nagy J. (6), Szél Sz. (4), Veres G., csere: Szabó Imre (2), Hevesi G. (kapus). Kiss Z. Izgalmas, változatos mérkő­zést vívott egymással a két csapat. Fokozta az izgalmakat, hogy az addig feltartóztatha­tatlan Nagy J.-t 12 perccel a lefújás előtt végleg kizárták — háromszor kétperces kisbün- tetője miatt — a játékból. Szerencsére a pályán mara­dottaknak helyén volt a szí­vük, s olykor kettős emberhát­rányt is kibírtak a veszedel­mesen támadó vendégek ellen. Jó: Nagy J., Horváth L., Ér­sek T., Novak I. If i: Gyömrő—Nagy m áros 26- 19 (10-11). Ha voltak is megingásai a gyömrői együttesnek, sokkal egységesebb játékukkal végül biztosan győztek. Góldobó: Barabás M. (8), Benkó R. (5). Túróczi K. (4), Szellő Z. (4), Murvai L. (2), Káplár 1., Kovács F., Horváth B. (1—1). Teljesen érthetetlen, hogy egy-egy néző mennyire meg tud feledkezni magáról. A já­tékvezetőket hangosan becs­mérlő bekiabálásaikkal nem segítik, sokkal inkább sújtják a csapatot. A dr. Basa—Tóth kettős egyike a legjobban fel­készült játékvezetői párosnak, ítéleteik logikusak voltak, a szabályok szellemében szület­tek. Talán jobb lenne, ha a magukról megfeledkező. ön­kontrollal nem rendelkező szurkolók otthon maradnának. Azzal használnának legtöbbet a csapatnak, s a nagyszámú közönségnek. Csepel Autó—Gyömrő 23-19 (12-6). Szigetszentmiklós, 100 néző, vezette: Pátkai I.—Vidra I. (következetlenül). Piaci árusok figyelmébe üás hérlemányi rendszer A monori városi jogú nagy­községi tanács MÜTEF-osztá- lyától kapott tájékoztatás sze­rint rendezik a monori piac­tér bérleményi rendszerét. Kérik, hogy az ott áruló ős­termelők és kereskedők nyújt­sanak be 1985. április 30-ig a városi jogú nagyközségi közös tanács vb MüTEF-osztályá- nak címzett kérelmet, amely­ben megjelölik azt a területet, ahol árusítani kívánnak. Felhívják a figyelmüket ar­ra, hogy a már kialakult te­rületfoglalási szokásokat ve­gyék figyelembe, továbbá, hogy a határidőn túl beérkező kérelmek beküldői a piacren­dezés után üresen maradó te­rületen kaphatnak árusítóhe­lyet. Rendkívül durva, egyoldalú ökölvívó-mérkőzéshez hason­lított a találkozó, amennyiben a hazaiak komolyabb bírói be­avatkozás nélkül verekedhet­tek a pólyán. Kiss Zoltánt egyszerűen lerúgták (kézilab­da-mérkőzésen!!), Szabó ka­pust k. o.-val terítették le — büntetlenül. Ezek csak a lát­ványosabb, de megtorlatlan pillanatai voltak a találkozó­nak. Nem tudni, milyen érzel­meket hagyott a találkozó a gyömrői csapatban. Az biztos, hogy a visszavágó nem lesz barátságos mérkőzés. Kiss Z. fogalmazott jól, amikor azt mondta a cserepadon ülő autó. soknak: mi nem verekedni jöttünk ide. hanem kézilab­dázni. Ez bizony nem kézilabda volt, hanem parkráció, amit a pártatlan, de rossz formában le­vő bírópáros közelről szem­lélt. Egyedül Kiss Zsolt volt olyan merész, hogy, bement a pofonok völgyébe. Hogy aztán ott mit kapott, arról csak 5 tudna mesélni. Elég volt 15 perc, s az egyébként nem nyu­szi hírében álló gyömrői játé­kosok alig merészkedtek a védőfalhoz közel menni. Góldobó: Szabó Imre (6), Nagy J. (5), Kiss Zs. (3), No­vák I. (2) Veres G. (1). Ifi: Csepel Autó—Gyömrő 21-19 (9-8). Szerencsével győ­zött a jó' képességű hazai gár­da. Góldobó: Barabás M. (7), Benkó R. (5), Káplár 1., Ko­vács F. (3—3), Túróczi K. (1). G. L. — Több mint 70 szarvas- marhánk van, abból 37 a fe­jőstehén meg egy pár borjú. A birkákra leszerződtünk a Rákosmezejével. Éppen ma vittek el a férfiak két na­gyobb üszőt meg két kisbor- jút a vásárba. A tehenek sa­játok, a tejet Monorra hord­juk mindennap a csarnokba. A tápot, az abrakot a tsz- ünktől vásároljuk. Két-három hetenként 25—30 mázsát is hazafuvarozunk a személyau­tó utánfutóján — mondja Né-- methné, közben benyitunk az egyik istállóba, ahol 15 fejős­tehén kérődzik békésen, ma­gyar tarkák és holsteinfrizek • vegyesen. Az egyik sarokban aranyos, néhány napos kisborjak né­zik anyjukat csendesen. A tejhozamról beszélgetünk, ar­ról, hogy a holsteinfriz többet^ ad vagy tíz literrel naponta, ugyanakkor a magyar tarka gyorsabban és nagyobbra nő. Tehát egyiknek is, másiknak is megvan a jó és a gyengéb­bik oldala. Egy másik istállóba is be­nézünk' a szomszéd kisfiú, Nyári Zsolt kíváncsiskodó kí­séretében. Ott fűrészpor lát­szik az alomban, amiről ki­derül, hogy sokszor jobb mint a szalma, mert jobban tisztit, könnyebb takarítani Az épü­letről azonnal látni, hogy más volt az eredeti rendeltetése, valamikor magtár működött itt. Idén át is alakítják majd a használatnak megfelelően. Aztán -újabb istállóba lé­pünk be. Ott a vemhes tehe­nek pihennek, egyiknek ak­kora a tőgye, hogy alig tud tőle feküdni. Nemsokára több új kisborjúval gyarapodik a család állománya, 'addig is elgyönyörködünk a néhány órás, előző éjszaka és haj­nalban született kisborjúk- ban. isii! Ekkor már csöppet sem kell magyaráznia a gazda - asszonynak, hogy miért fog­lalkoznak ennyi állattal. Nem­csak a pénzért. Szeretni is kell a jószágot, nemcsak ab- rakolni. Mert amikor a ha­sas tehén fejés közben oda­hajtotta fejét az asszony ölé­be, megnyugtató simogatást várva, amit meg is kapott, fe­ledésbe merült a kemény na­pi munka, a nagy kockázat­tal befektetett sok tízezer fo­rint. Mert ugyan a jószágból él a háromtagú család, de aki nem szereti az állatokat, az nem alapozhatja rájuk je­lenét,- jövőjét... Aszódi László Antal Férfi MNK Újabb nagy bravúr után Gyömrő—Váci Izzó RITE 21-15 (12-7), Gyömrő, 150 né­ző, vezette: Haide—Tekauer (mintaszerűen). GYÖMRŐ: Szabó István — Szabó Imre (5), Novák 1. (5), Érsek T., Nagy J. (7), Kiss Zs. (1), Szél Sz. (3), csere: Krausz E. Régen látott jó formában, látványosan búcsúztatta Csö­mör után a második NB Il-es csapatot, a Vácot a bajnok­ságban egyelőre gyengélkedő Gyömrő. Mintaszerű védeke­zésük ellen képtelenek voltak kibontakozni a vendégek nagy lövői, pedig itt voltak hiány­talanul — Hunyadkürti, Ko- vacsics, Flaskai. Ügy tűnik, igaz a mondás — jó csapat ellen lehet kézilab­dázni. Az ellen, amelyik va­lóban játszik, s nem pofoz­kodással van elfoglalva. Ha a Csepel Autó ellen a Haide—Tekauer páros bírás­kodik, szinte bizonyos, hogy a jobbik csapat győz, s nem az, amelyik nagyobbakat tud üt­ni. Nyugodt, példátlanul ma­gabiztos fellépésük mindkét együttest arra kényszerítette szinte, hogy csak a labdával törődjenek. S mivel így volt, ezen a napon is a jobbik csa­pat győzött, esélyt sem hagy­va a váciaknak. Ezzel Pest megyéből a Dunai Kőolaj mel­lett a Gyömrő maradt a Ma­gyar Népköztársasági Kupá­ban. Nem lebecsülendő telje­sítmény. —ás (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) PRV-NÄPOK MONORON A Bétex ajánlata: A Forrás Áruház ajánlata: kétrészes női divatruha, 997 Ft helyett 698 Ft női köntös, 1220 Ft helyett 854 Ft női köntös, 1020 Ft helyett 714 Ft Divatos, lánykaméretű jerseyruhák 30%-os árengedménnyel és gyermekdzsekik reklámáron. nyári vászon, 126,­Ft helyett 88,20 Ft matlasszé, 81.— Ft helyett 56,70 Ft karton, 63,50 Ft helyett 44,50 Ft blúzanyag, 43,10 Ft helyett 30,20 Ft selyem. 181,­Ft helyett 126,70 Ft jersey. 265,­Ft helyett 185,50 Ft Várjuk kedves vásárlóinkat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom