Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az I. oldalról.) tartalom, a módszerek, de az intézmények vezetése szem- powtj ától is. Az egyetemeken polémia folyt arról, hogy miként érvényesül — mindenekelőtt a személyi kérdésekben — az intézményeik önállósága. A demokrácia érvényesítése nemcsak az adott intézmény ügye. hanem a szélesebb tudományos és szakmai közvéleményé is. Ezért az egyetemi kinevezéseknél és megbízásoknál a Magyar Tudományos Akadémia bizottságai és testületéi véleményét kiérjük ki. E' vélemények alapján egyes esetekben a Minisztertanács, más eseteikben az illetékes miniszterek a kinevezők, illetve megbízók. A javaslattétel joga továbbra is az egyetemeké és a főiskoláké — hangsúlyozta Kö- peczi Béla. Erősíteni kívánjuk az oktatási intézmények és a külső világ közötti kapcsolatokat. A törvényjavaslat meghatározza az irányítás alapvető szabályait. — Az oktatás ágazati felelőse a művelődési miniszter, ami azt jelenti, hogy biztosítja az oktatáspolitika egységes érvényesülését, a nevelés és az oktatás tervszerű fejlesztését, elvi egységét. Az irányításban a szakmai oktatás szempontjából osztozik közép- és felsőfokon más miniszterekkel. Üj mozzanat, hogy a szakminiszter dolgoztatja ki a szakmai tantárgyak tanterveit, tankönyveit, meghatározza a vizsgáztatás és a képesítés szakmai követelményeit. A felsőoktatási intézmények irányítása megoszlik, mert több miniszter közvetlenül irányít felsőoktatási intézményeket. Irányító jogkörüket önállóan gyakorolják, abban a művelődési miniszter csak az egész oktatást érintő fő kérdésekben kap egyetértési, illetve véleményezési jogot. A szakképzési célok meghatározásában. a tantervi irányelvek kidolgozásában az eddiginél nagyobb szerepet kap a Magyar Tudományos Akadémia. A szakmai viták szóvá tették az oktatás ingyenességének kérdését. A Magyar Népköztársaság alkotmánya arról rendelkezik, hogy az állam a művelődéshez való jogot — töibbek között — az ingyenes és kötelező általános iskolával valósítja meg. A javaslat az ingyenesség fogalmát fenntartja, feltételezve, hogy az állam az iskoláztatás költségeiből a jelenleginél többet vállalhat magára, ha a népgazdaság teherbíró képessége ezt lehetővé teszi, A javaslat fenntartja azt a gyakorlatot, hogy minden gyermek a 16. életévéig tanköteles. A Minisztertanács a fejlesztési program elfogadása kapcsán vállalta: a közoktatás fejlesztésére társadalmi-gazdasági programot dolgoz ki; amelynek feladata — többek között — biztosítani a megfelelő számú tantermet, most már nemcsak az általános iskolában, hanem a középfokon is. Gondoskodni kell arról is, hogy legyen elegendő pedagógus: ennek érdekében már most jelentősen növeltük a beiskolázási létszámokat a pedagógusképző intézményekben, és igyekeztünk javítani a pedagógusok élet- és munkakörülményeit, erkölcsi, társadalmi megbecsülésüket. A kormány vállalta a felsőoktatási- -intézmények rekonstrukciójának folytatását, a kutatásihoz és az oktatáshoz is szükséges gép- és műszerbeszerzés javítását, a kollégiumi helyek növelését. Köpeczi Béla végezetül a következőket mondotta: a tavaly elfogadott fejlesztési program és az erre épülő jogi szabályozás alkalmas arra, hogy a magyar nevelés és oktatás tovább fejlődjék a pedagógusok, szülőik, a társadalom aktív közreműködésével. A miniszter kérte az országgyűlést, hogy mindezt figyelembe véve fogadja el a törvényjavaslatot síikkel a kezükben. Szükségesnek látja bővíteni a zsám- béki Tanítóképző Főiskola profilját, valamint a megyében már meglevő felsőoktatási intézményék keretein belül a pedagógusképzést megvalósítani. RÉG ER ANTAL: ft NEMZETISÉGI: TANNYELV DR. VÁMOS MARIETTA: MINDIG EGYÉNLŐ ESÉLYEKKEL — Abban, hogy a felnövekvő nemzedék műveltsége, szakmai tudása, emberi magatartása, erkölcsi érzülete megfeleljen a várakozásoknak — különösen a jövőre nézve — egyre jelentősebb az iskola szerepe, Kimondhatjuk ezt anélkül, hogy a szülők, az otthon felelősségét csökkenteni szándékoznánk — emelte ki bevezetésül Pest megye 5. számú választókerületének képviselője, tóalmása körzeti orvos, majd azt hangsúlyozta, _ hogy éppen ezért indokolt az új oktatási törvény, amelynek végrehajtásához nekünk kell megteremtenünk a feltételeket, széles körű társadalmi összefogással. Ezután választókerülete. Nagykáta és térsége feszítő gondjairól szólva elmondotta: — Az oktatás színvonalát tekintve á legtöbb esetben hátrányt szenvednek azok a gyermekek, akik kis településeken kezdik tanulmányaikat. Ezeken a helyeken közismerten hiányosak az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételei, a legelemibb szemléltető eszközök hiányával küszködnek a pedagógusok, hiányzik a tornaterem, betöltetlenül marad sok meghirdetett állás. Személyes tapasztalatom, hogy — az említett gondok miatt — a vidéki iskolákból középfokú oktatásba kerülő^ gyermekek egy része lelki sérültté válik, mire felzárkózik az előnyösebb helyzetből indulókhoz. A hátrány megszüntetése érdekében Pest megyében — és választókerületemben is — a korábbiakhoz nem hasonlítható társadalmi összefogás bontakozott ki az utóbbi évtizedben. Mégis ki kell .mondanom, hogy az országnak ez a része van a leghátrányosabb helyzetben, a művelődés feltételrendszerét tekintve. Súlyos problémáinkat önmagunk nem leszünk, képesek megoldani, feltétlenül differenciált érdeklődést, törődést igényel a megye a művelődési tárca részéről is, a felzárkóztatás érdekében. A személyi feltételek javításának lehetőségét is megjelölte a képviselő, a felsőoktatási! intézményekbe történő beiskolázást is az adott kis településeken kell szorgalmazni, hogy minél többen térjenek haza szülőhelyükre képesítémukban és szervezetükben megfelelnek a magyarországi nemzetiségek történelmileg kialakult sajátosságainak és szükségleteinek, jól szolgálják a nemzetiségek kollektív fejlődését, s beilleszkednek közoktatási struktúránkba is. A Réger Antal felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetiségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése a közoktatás egésze igényeihez viszonyítva, igen szerény szükségleteket jelent, s ezért folyamatosan fénháll annak veszélye, hogy más feszítő gondok mellett ezek elsikkadnak, s így a most már halaszthatatlan intézkedések elmaradnak. Ha így történne, tovább halmozódnának a nemzetiségi oktatás jlroblé- mái, ügyelni kell tehát arra, hogy a gyakorlat e területen ne kerüljön 'ellentétbe nemzetiségpolitikai elveinkkel . és szándékainkkal. MŰVELŐDÉSI MINISZTER! ZÁRSZÓ — A nemzetiségek továbbélésének, fejlődésének, a művelődési esélyegyenlőség maradéktalan megvalósulásának egyik legfőbb eszköze — s egyben biztosítéka —, a tartalmában és szervezetében korszerű, hatékony nemzetiségi oktatás — állapította meg Réger Antal (Pest megye 25. vk.), a Magyar Rádió főosztályvezető-helyettese, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének al- elnöke. — Ugyanakkor azonban számos történelmi ok következményeként hazánkban a nemzetiségi oktatásnak olyan rendszere alakult ki, amely csökkenti a nemzetiségi nyelvek presztízsét, és nem erősíti a nemzetiségi hovatartozás tudatát. A képviselő véleménye szerint nemzetiségi politikánknak egyetlen, tartósan kritikus pontja éppen az .oktatás volt. Mint mondotta, ezt a tényt felismerve az MSZMP Politikai Bizottságának 1978- . as, majd az. abban megjelölt feladatok időszerűségét megerősítő 1983-as nemzetiségpolitikai határozata nyomaték-1 kai hívta fel a figyelmet a nemzetiségi oktatás-nevelés fejlesztésére, a kétnyelvű óvodák és iskolák szélesebb körű elterjesztésére. Ebben a szellemben fogalmazódott meg a most előterjesztett törvény- javaslat 7. paragrafusa is, amely a felszabadulás óta először szabályozza teljes körűen a nemzetiségi nevelés és oktatás rendszerét. A képviselő rendkívül jelentősnek tartotta., hogy a törvényjavaslat az alkotmány szellemének megfelelően a magyar mellett nemzetiségeink nyelvét is oktatási nyelveknek deklarálja, valamint azt is, hogy a nemzetiségi gyermekek anyanyelvi, illetve kétnyelvű óvodai nevelésben és iskolai oktatásban részesülhetnek. A tervezet tehát olyan nemzetiségi anyanyelvi oktatási formákra tesz javaslatot, amelyek tartalKöpeczi Béla a vitában elhangzottakra válaszolva min- denékelőtt megköszönte a kép. viselők hozzászólásait, amelyekből — mint mondta — valóban érdemi, sokoldalú, fele. lős vita bontakozott ki, s a polémia felölelte az oktatás minden lényeges kérdését, azokat a legfontosabb témákat, amelyek a közép és felsőoktatás fejlesztési programjában is szerepelnek. A miniszter ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy változások után egy bizonyos stabilitást igyekeznek érvényesíteni az oktatásban. Egyetértett a miniszter azokkal. akik hangsúlyozták a a szaköktatásban a megújítás, a továbbfejlesztés szükségességét, az együttműködést a szakminisztériumokkal és a vállalatokkal, s azt, hogy egyszerre kell általános műveltségi szintet emelni és egyszerre kell megfelelő alapozó képzést adni, s ehhez kell társulnia a gyakorlati képzésnek, E tekintetben további jogszabályokra van szükség, amelyek az ..egyeztetést” elvégzik a különböző érdekek, illetőleg a különböző intézmények, szervezetek között. A nemzetiségi oktatással kapcsolatban emlékeztetett a párt XIII. kongresszusának ama határozatára, hogy a nemzetiségek egyenjogúságának biztosítását, anyanyelvűk ápolását, kultúrájuk fejlesztését, feladatunknak tartjuk. Ezt vállalni kell az oktatásban és a nevelésben is. Köpeczi Béla hozzáfűzte: ez a gondoskodás segíti a más államokkal, a szomszéd országokkal való barátság fejlesztését is. Jó volna, ha a magyar anyanyelvűek is részt vennének a nemzetiségi idegen nyelvi oktatásban; a kétnyelvűségét — fogalmazott — ebből a szempontból is érdemes értelmezni. A pedagógusok képzése és továbbképzése kapcsán megismételte, hogy a pedagógus- képző intézményekbe felvehetők létszámát emelték, tavaly 200-zal, az idén 500-zal. Meg kell vizsgálni, hogy a rosszul ellátott területeken milyen pedagógusképző intézetekre, avagy meglévő intézmények fejlesztésére van. szükség; elsősorban Budapesten, Pest megyében. Békés megyében. A továbbképzésre vonatkozóan kidolgoztak egy tervezetet, amely ősztől kezdve életbe lép. örömmel, nyugtázta azokat a képviselői véleményeket, amelyek szerint a felsőoktatás fejlesztése elképzelhetetlen a kutatás fejlesztése nélkül. — Abban a nagy nemzetközi versenyben, azok között a kihívások között, amelyek között élünk — mondotta végül a miniszter —, nem lehet eléggé becsülni az oktatás jelentőségét. Azok a fejlődési tendenciák is, amelyekről nemrég például az UNESCO — a világ oktatását áttekintve —, tájékoztatást adott, azt bizonyítja., hogy -mind a fejlesztési' program tekintetében, mind a törvényjavaslat tekintetében jó irányban haladunk. Természetesen a végrehajtás feltételeitől függ, hogy milyen gyorsan, milyen ütemben. Szeretnénk a munkát reálisan, konkrétan és következetesen megszervezni. Ehhez a végrehajtáshoz kérem az országgyűlés segítségét is. Megköszönte a pedagógusok, egyetemi oktatók és hallgatók, a pedagógus-szakszervezet segítségét, a népfrontbizottságok szervezte vitákat, a parlament plénumán elhangzott képviselői véleményeket. Kérte a miniszter e válaszának, valamint a beterjesztett törvényjavaslatnak az elfogadását. Határozathozatal következett: az országgyűlés előbb a kulturális, valamint a jogi igazgatási és igazságügyi bizottságának a törvényjavaslathoz tett módosító indítványát egyhangúlag, majd az oktatásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben, egy tartózkodás mellett, elfogadta. FALUVÉSI KULCSKÉRDÉS AZ ARÁNYOS FEJLŐDÉS Varga Imre szobrászművész alkot .. — Jogos társadalmi kívánság, hogy amit ma cselekszünk szűkebb és tágabb környezetünkért, az könnyítsen gondjainkon, de a gazdasági ésszerűség követelményét szem előtt tartva egyúttal az utánunk jövő nemzedékek várható' szükségleteivel is számoljon. Nincs olyan polgára hazánknak, akit ne érdekelne az — vagy akinek ne volna véleménye, elképzelése arról —, hogy miképp fejlődik és milyen legyen az a környezet, ahol lakik, dolgozik, tanul pihen, egyszóval ahol élünk. A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatainak kijelölésében, ebben az igazi nemzeti ügyben tehát okvetlenül szükség van a legszélesebb körű társadalmi egyeztetésre és a legfelsőbb népképviseleti testület állásfoglalására. Ebből kiindulva szerepelnek önálló napirendként most — első ízben — a magyar országgyűlés ülésszakán a terület- és településfejlesztés kérdései — mondotta bevezetőben a kormány elnökhelyettese. — A kormány a tudomány eredményeire támaszkodva készítette elő azt a dokumentumot és határozattervezetet, amely most önök előtt fekszik. Négy év munkájával igen sok megalapozó vizsgálat, előrejelzés és fejlesztési elgondolás készült. A munka szoros összhangban folyt — és sok szempontból egybefonódott — az ezredfordulóig kitekintő hosszú távú népgazdasági tervezéssel. A most vitára bocsátott javaslat előkészítése során olyan értékes elgondolások is születtek, mint a budapesti agglomeráció és a Balaton hosszú távú fejlesztésének új koncepciója, illetőleg programja. Emellett minden megyében körvonalazódnak a hosszú távú fejlesztés előzetes elgondolásai. Az előkészítő munka eredményeit összegző javaslatokról a Hazafias Népfront országszerte kilencven tanácskozást szervezett, mintegy tízezer résztvevővel. A tanulságokat igyekeztünk hasznosítani. Ez a kormányzatot, a társadalmi testületeket, a tudományt és a területi szerveket egybefogó vállalkozás — meggyőződésünk szerint — újabb szép eredménye és bizonyítéka a szocialista demokrácia és a közmegegyezés iránt elkötelezett politikánknak. Faluvégi Lajos ezután — rámutatva, hogy az előterjesztés a kormány által 1971-ben elfogadott területfejlesztési irányelvek megvalósítása során szerzett tapasztalatokból és tanulságokból indul ki — arról szólt: melyek az elmúlt évek változásainak a jövőt megalapozó és a jövőre érvényes tanulságai, A korszakos társadalmi változások nyomán a hatvanas évek végére jelentékenyen csökkentek — bár a különféle településtípusok között továbbra is számottevőek maradtak — a gazdasági fejlettség és az életszínvonal területi különbségei. Erőteljessé vált a népesség koncentrálódása. Meggyorsult az urbanizációs folyamat. A városokba áramló munkaerősereg és a nők tömeges munkába állása hatalmas szükségleteket keltett, elsősorban a lakások, a gyermekintézmények, a közművek, a távközlés és a városi tömeg- közlekedés iránt. Ezzel párhuzamosan nagyarányúvá vált az ingázás. Ugrásszerűen megnőttek a különféle szolgáltatásokkal, a pihenéssel, az üdüléssel és a motorizációval ösz- szefüagő új szükségletek. Egyfelől a megnövekedett szükségletek és a harmonikusabb fejlődésnek az igénye, másfelől a gazdaságirányítási reform bevezetésének sikereiből és a hatvanas évek végének lendületéből fakadó várakozás óhatatlanul megkívánta, hogy átfogó területfejlesztési stratégiát és településhálózatfejlesztési koncepciót dolgozzunk ki. Ezeket a kormány 1971-ben fogadta el. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy az azóta eltelt időszak hazánk terület- és településfejlesztésében eredményes szakasz volt. S ezt az expozé adatokkal is érzékeltette. Faluvégi Lajos megjegyezte, hogy bár számottevő eredményeket értünk el az elmaradott térségek és települések közelítésében, felzárkóztatásában, e folyamatnak még korántsem jutottunk a végére. A felzárkóztatás tehái időálló célunk, azt a jövőben is folytatnunk kell! Miközben eredményeink megszülettek, a gazdasági körülményekben mélyreható változások mentek végbe. A megváltozott külső és belső körülmények miatt lelassult a gazdasági növekedés üteme. Ennek következményei szükségképpen megmutatkoztak a terület- és településfejlesztésben is. A növekedés lassulása számos olyan társadalmi és gazdasági problémát is felszínre hozott, amely a gyors fejlődés sodrában rejtve maradt előttünk. Űj jelenségek mutatkoztak a társadalom szerkezetében, az életmódban és a társadalmi normákban is. Tovább differenciálódtak a szükségletek, s módosult azok szerkezete. Ráadásul olyan — eladdig ismeretien — gondok is ránk törtek, amelyeket a gazdasági fejlettségben elért magasabb színvonal és az urbanizalódás előrehaladása hozott magával. Helyenként károsodott, egészében pedig túiterheitté vált a természeti környezet. Ameny- nyire örvendetes volt például az, hogy a vezetékes vízellátás gyorsan bővült, annyira szaporította gondjainkat — külö(Folytatás a 3. oldalon)
