Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-19 / 91. szám
Tanácskozik az országgyűlés tavaszi üléssza ka AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Árai 1,80 forint 1985. ÁPRILIS 19.. PÉNTEK • ELFOGADTAK AZ ti OKTATÁSI TÖRVÉNYT • VITA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS KöSSZÖ TÁVÚ ÁTFOGÓ FELADATAIRÓL Varsói Szerződés tagállamai A legfelsőbb szintű pales állami vezetők találkozója Az előzetes megállapodásnak megfelelően a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb szintű párt- és állami ve. zetői április végén Varsóban találkozót tartanak. A törvényjavaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket az MSZMP XIII. kongresszusának határozata fogalmazott meg; nevezetesen, hogy folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését, amelynek középpontjában a tartalmi megújítás, az oktató-nevelő munka minőségének javítása, a szocialista neA jelenlegi oktatási törvény 1961-ben született, s azóta lényeges változások mentek végbe. Az eddig megjelent törvényi szintű jogszabályok nem határozták meg az oktatásban részt vevők jogait és kötelességeit. Jelenleg mintegy 800 jogszabály van hatályban, ez a nagy meny- nyiség önmagában is zavarja az áttekinthetőséget. Az oktatás fejlesztési programja olyan változtatásokat irányoz elő, amelyek újabb jogszabályok megalkotását teszik szükségessé. A törvényjavaslatot szakmai vitára bocsátottuk. Sok ezer pedagógus szólt hozzá az óvodák és a közoktatási intézmények nevelőtestületeiben, sok száz oktató és hallgató az egyetemeken és a főiskolákon. A szakemberek véleményét meghallgatva, javítottunk a tervezeten, s ma egy lényegesen átdolgozott szöveget terjesztünk elő. A törvényjavaslat tartalmazza az egész nevelési és oktatási struktúrára és annak irányítására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Meghatároztuk benne a művelődéshez való állampolgári jog érvényesülésének módozatait, a nevelésben-oktatásban részt vevők jogait és kötelességeit. Jogi eszközökkel is biztosítani kívántuk az óvónő, a tanító, a tanár, a főiskolai, egyetemi oktató és kutató helyét és szerepét, önállóságát és felelősségét hivatása ellátásában, Fontosnak tartottuk a diákönkormányzat működésének jogi biztosítását is. Külön törekedtünk arra, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók sajátos helyzetét, felnőtt voltukat és egyben hallgatói státusukat egyszerre vegyük tekintetbe, és ezen az alapon határozzuk meg tanulmányi, szociális, művelődési viszonyainkat és lehetőségeinket. A törvényjavaslat nyomatékkai szól a család, a szülők jogairól és kötelességeiről. A csalód funkciója pótolhatatlan a nevelésben. A javaslat utal a nagyobb közösségek, a gazdasági és társadalmi szerCsütörtök délelőtt összeült az országgyűlés. A Parlament üléstermében jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. A tavaszi ülésszakot Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt dr. Gosztonyi János országgyűlési képviselőről. A törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, s érdemeit az ország- gyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették. Ezt követően a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd döntöttek az ülésszak napirendjéről. ^J| Az oktatásról szóló törvényjavaslat; O A terület- és településfejlesztés hosz- szú távú feladatairól szóló javaslat; © Törvényjavaslat a népgazdasági tervezésről szóló 1973. évi VII. törvény módosításáról cs egységes szövegéről; ® A tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggésben törvényjavaslat az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról, valamint törvényjavaslat a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról; © Felhatalmazás a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Ezután Köpcczi Béla művelődési miniszter tartotta meg expozéját. A vitában elsőként Gárdái Zoltánná (Komárom megye, 8. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója kért szót. Majd Szurgyi Istvánná (Szolnok megye, 3. vk.), Szabó Imre (Hajdú-Bihar megye, 15. vk.), Czibere Tibor (Borsod megye, 3. vk.), dr. Vámos Marietta (Pest megye, 5. vk.), Pál József (Győr-Sopron megye, 1. vk.), Reger Antal (Pest megye, 35. vk.), Puskás Andrásné (Békés megye, 3. vk.), Orlovácz György (Tolna megye, 8. vk.), Káli Ferenc (Fejér megye 13. vk.), Végh György (Zala megye, 5. vk.), Reidl János (Somogy megye, 5. vk.), Gyurkó László (Budapest, 47. vk.) mondta cl véleményét a javaslatról. Köpeczi Béla viíazárója után határozat- hozatal következett: az országgyűlés az oktatásról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben, egy tartózkodás mellett elfogadta. Második napirendi pontként Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke tartotta meg expozéját a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól. A témához Horváth Lajos (Baranya megye, 3. vk.), a javaslat bizottsági előadója szólt hozzá elsőként. Ezután Bibók Istvánná (Csongrád megye, 7. vk.), Szurdi István (Budapest, 3. vk.), S. Hegedűs László (Pest megye, 34. vk.), Gyulavári Pál (Békés megye, I. vk.) kapott szót. Ezzel a tavaszi ülésszak első napi munkája befejeződött. Ma a képviselők folytatják a terület- és településfejlesztés hosz- szú távú feladatairól szóló javaslat megvitatását. (A Pest megyei képviselők felszólalását a 3—3. oldalon ismertetjük.) KÖPECZI BÉLA: TÓVÁRI FEJLŐDÉSÜNK ALAPFELTÉTELE — A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve — mondotta bevezetőben — tavaly elfogadta a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, amely az 1972-ben elkezdett reformfolyamat egyik lényegi mozzanata, s 15—20 esztendőre határozta meg a fejlődés irányát. Most a Minisztertanács felhatalmazása alapján beterjesztett oktatási törvényjavaslat az említett reformfolyamat részeként elvégzi a jogi szabályozást a fejlődés említett szakaszára. A karzaton vezetek felelősségére is az ifjúság nevelésében. Látnunk kell, hogy a nevelés nem egyedül az iskola ügye, de mi itt hangsúlyozni akarjuk, hogy az iskoláé is. A javaslat kiemeli a fejlesztési programnak azt a szándékát, hogy az általános iskolát állítsuk a munka középpontjába, mint az alapozó képzés intézményét. A törvényjavaslattal először szabályozza oktatási törvény a nemzetiségi ; nyelven való oktatást. Egész nemzetiségi politikánk szempontjából alapvető fontosságú a nemzetiségek alkotmányunkban biztosított jogainak érvényesítése az oktatás eszközeivel. A javaslat humanista szellemének egyik megnyilvánulása a fogyatékos és hátrányos helyzetben levő gyermekekkel, fiatalokkal való törődés, gondoskodás jogi kereteinek meghatározása. E szempontból is újítunk, nemcsak a jogok meghatározása. hanem a továbbtanulási lehetőségek megadása tekintetéiben is. A gyermek, és ifjúságvédelemmel kapcsolatban a törvényjavaslat az óvodák, közoktatási intézmények felelősségét hangsúlyozza, s meghatározza a gyermek- és ifjúságvédelemből rájuk háruló feladatokat. A törvényjavaslat által előirányzott szervezeti intézkedések egyik lényeges cél.ia a köz- és felsőoktatás demokratizmusának fejlesztése. Ezt szolgálja a nevelőtestületek jogkörének kiszélesítése, a (Folytatás a 2. oldalon) velős erősítése áll. Gorbacsov ntegbsszé'éss Kim Jong Mammal lél fejlődő képcsőim Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Kremlben fogadta Kim Jong Namot, a Koreai Munkapárt KB PB tagját, a közigazgatási tanács (kormány) elnökhelyettesét, a KNDK külügyminiszterét. Kim Jong Nam átadta Kim ír Szénnek, a KB főtitkárának, a KNDK elnökének személyes üzenetét. A megbeszélésen véleményt cseréltek a kétoldalú baráti kapcsolatok fejlődéséről, a nemzetközi élet időszerű, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseiről. Mihail Gorbacsov és Kim Jong Nam kifejezték meggyőződésüket, hogy a két párt kapcsolatainak erősítése, a sokoldalú szovjet—koreai együttműködés elmélyítése - a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján megfelel a két ország népei alapvető érdekeinek, a távol-keleti béke és biztonság érdekeinek. A felek hangsúlyozták a Koreai-félszigeten kialakult feszültség enyhítésére a KNDK által tett új kezdeményezés jelentőségét. ★ Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Kremlben fogadta Friedrich Wilhelm Christians NSZK-beli üzletembert, a Deutsche Bank elnökét. A tárgyszerű és építő szellemű megbeszélésen a felék áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, különös tekintettel a gazdasági kapcsolatok néhány kérdésére. A megbeszélésen jelen volt Vlagyimir Alhimov, a Szovjet Állami Bank elnöke is. Marjai József Moszkvában Csütörtökön Moszkvába érkezett Marjai József miniszterelnök-helyettes, a magyar —szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. Marjai Józsefet a repülőtéren Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettes, a bizottság szovjet tagozatának - elnöke fogadta. Csali tárgyalások Csütörtökön Genfben az atom. és űrfegyverekről folytatott szovjet—amerikai tárgyalások keretében ülést tartott a közepes hatótávolságú atomfegyverek kérdéséivel fog. lalkozó munkacsoport. KÜLÖNÖS KEGYELET Reagan nemcsak a mai németekkel, de a tegnapi ná■' cikkal is el akarja ásni a csatabárdot — állapítja meg a The Jerusalem Post című angol nyelvű lap annak kapcsán, hogy az amerikai elnök a napokban olyan bejelentést tett, hogy májusi NSZK-beli látogatásakor fel kívánja keresni az egykori SS-rohamosztagosok egyik temetőjét. A hír nemcsak az Egyesült Államokban, de az egész világban megdöbbenést váltott ki. Amerikai elnök — az elmúlt negyven évben — még sohasem követett el ilyen súlyos kegyeletsértést. Pedig a világ békéjét jó néhányszor próbára tette már a hidegháború szele, az esztelen fegyverkezés, a tengeren túlról érkező alaptalan vádaskodás, amelynek mindenkor gátat tudott szabni a józan ész, a Szovjetunió és a szocialista közösség országainak politikája. De hogyan lehet megakadályozni azt, hogy Washington a közelmúlt hóhérai előtt hajtson fejet? A felháborodás és a tiltakozás hatására Reagan elnök máris módosította korábbi elképezéseit: eredeti tervétől eltérően mégiscsak felkeres az NSZK-ban egy volt koncentrációs tábort. Ez a lépés persze aligha tudja „megédesíteni” azoknak a szájízét, akik még emlékeznek a negyven évvel ezelőtti náci borzalmakra. Akik túlélték az akkori eseményeket, de azok emlékét egy életen át megőrzik, s meg is kell hogy őrizzék! Mi sem bizonyítja jobban azt, mint ez a lépés, hogy mit jelent az Egyesült Államok reakciós köreinek úgynevezett „béketörekvése”. De vajon, mit szólnak mindehhez azok az amerikai katonák, hősi halottak hozzátartozói, akik négy évtizeddel ezelőtt itt, Európában a fasizmus megsemmisítéséért harcoltak? Durva tréfa lehet ez a számukra, s egyben meghökkentő valóság is. Hisz az elnöki főhajtás nem nekik szól, hanem ellenfeleiknek, S mindez akkor, amikor Európa népei a győzelem évfordulójára készülnek, a mártírokra, az esztelen pusztítás áldozataira emlékezve. V ajon mi vezeti Reagan elnököt, hogy saját népe ellen is elkövesse ezt a barbár kegyeletsértést? Tettei adják meg a választ: a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, minden haladó rendszerrel szembeni gyűlölködése, a fegyverkezés fokozása, a világuralmi törekvések. Hiszen elnöksége eddigi időszakában csak a vádaskodásra, a feszültség szítására tellett. A józan megfontoltság jelei mindeddig késtek. Az SS-katonatemető tervezett meglátogatása figyelmeztetés. Arra világít rá, hogy a Fehér Ház urainak politikájával szemben azoknak az erőknek kell még szorosabb egyseget alkotva fellépniük, akik a gyermekeik jövőjét is biztosítva kívánják látni, s semmit sem szeretnének jobban, mint a világ törékeny békéjének megőrzését. Csitári János A megyei képviselők elfogadják a törvényt
