Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
1985. Április it, szerda Gyáli iroda Ügyfélszolgálat Sok embernek akacf"hapon- ta ügyes-bajos dolga a tanácson, ám ez jó ideig nem kis bosszúság forrása volt. Az ügyfélfogadás rendje ugyanis *r>k mindenhez igazodott, csak. éppen a gyárak, vállalatok munkaidejéhez nem. Az a szándék, hogy javítsák a lakosság szolgálatát életre hívta az ügyfélszolgálati irodákat.. A gyáli nagyközségi tanács idén január elsején nyitotta meg ügyfélszolgálati irodáját. Az ízlésesen berendezett helyiségekben öt, szakavatott tanácsi alkalmazott fogadja az ügyfeleket. A ki- és bejelentéseket, az anyakönyvi kivonatok és munkakönyvek kiadását azonnal lebonyolítják, egyéb—.például gyám- vagy szociálpolitikai ügy, segélykérés —, esetekben jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyet az illetékes csoporthoz továbbítanak. A lényeg: az ügyfélnek nem kell többször is a tanácshoz szaladgálnia. Az első napok után a gyáli ügyfél- szolgálati irodát egyre többen keresik fel, forgalmuk azóta is folyamatosan emelkedik. Nem véletlenül. A nagyközség lakosságának több mint 90 százaléka Budapestre jár dolgozni, s nagy köny- nyebbség, hogy január elsejétől nem kell csúsztatni, vagy szabadságot kivenni, ha valamit el akarnak intézni a tanácsnál. A gyáli irodában egyébként nyomtatványok és okmanybélyegek is beszerezhetőek. Vírusmentes vetőgumó a Rozmaringból Mit tud még a Meriklon? A társulás vállalja a kockázatot Sok szó esett mostanában a Rozmaring Tsz Meriklon gt- jéről. A növényi sejtszaporítás módszereit kutatják. Ugyanilyennek mondható az enzimes ellenanyag-technikai vizsgálat is, amellyel a növényi vírusfertőzöttség kimutatható. Ám, hogy ennek a két módszernek együttes alkalmazásából lehetőség nyílik egyszer arra is, mint például a — régen népszerű, de vírusíertőzöttsége miatt a köztermesztésből kiszorult gülba- ba burgoiiyafajtank megmentése, azt a hajdani feltalálok sem, gondolták volna. Ráadásul a teljes feltámasztás egyetlen egészséges burgonyagumóból, sőt nem is a gumóból, hanem annak is csak a rügyéből sikerült. És ebből tonnaszámra készül törzselit vetőgumó. Persze nem ez az egyetlen jelentős produktum a Rozmaring Tsz Meriklon-szolgáltatá- sai között. Azonkívül, hogy a hazánkban termesztett burgo- nyafajtákiból — legnagyobb tételben désirée-ből —, vírus- fertőzéstől mentes vetőgumo törzsanyagot állítanak elő, számtalan biotechnológiai elDolgozó nyugdíjasok A makacskodó öreg zárat ertö kézzel reparálta meg Feri bácsi, és közben arról beszélt, nem bánja, hogy már hetvenöt éves; az a fő, hogy még tud dolgozni. Áltálában jellemző az idős emberekre, hogy örülnek, ha évtizedek tapasziaimait g.yümöl- csözfcethetik, ha tevékeny, munkával tölthetik el nyög díjas éveiket is. Áz életét ,ielenr ti nekik,' hogy még szükség van rájuk, hogy igényt tart felhalmozott tudásokra, alkotókedvükre a társadalom; és a munkahelyi közösség állandó kapcsolatot, kötődést nyújt, sokak számára enyhíti az egyedüllétet. Mindez természetesen nemcsak érzelmi kérdés, a realitáshoz hozzátartozik, hogy a 2 260 000 nyugdíjas többségének szüksége van arra a pénzre, amit munkájával keres. A 84 milliárd forintból, amelyet például tavaly nyugdíjként kifizetett az állam, havi átlagban egy személyre 3130 forintot mutat ki a statisztika, a valóságban azonban a nyugdíjasak többségének ennél kevesebbet visz a postás hónapról uomapra. Szükség van tehát a nyugdíj kiegészítésére; a népgazdaságnak viszont a nyugdíjasok munkájára, hiszen az aktív keresők száma — 4 920 000 — idén január elsején újabb 20 ezer emberrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A legutóbbi évtizedben a részmunkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasok száma 380—430 ezer között mozgott. Egyes ágazatokban, például a belkereskedelemben a nyugdíjasok nélkül nem lenne biztosított a folyamatos ellátás. Annak érdekében, hogy a munkaerőhiány enyhüljön, a Minisztertanács 1983. január elsejétől módosította korábbi rendeletét, növelte a foglalkoztatási időkeretet; évi 10 ezer forintról 60 ezer forintra, emelte a kereseti ösz- szeghatárt: és bővítette a foglalkozási időkorlát alól mentesített munkakörök számát. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a közelmúltban készített összegzésében megállapította, hogy a munkaeroero»'dokkal küzdő vállalatok éltek is a lehetőséggel. Ha az ágazatok szerinti megóvást nézzük, az iparban 50 ezer, a mezőgazdaságban 45 ezer, az egészségügyben «I ezer, és a kereskedelemben 30 ezer nyugdíjas dolgozik. A területi megoszlás szerint a fővarosban lakó mintegy 400 ezer idős emberből 90—100 ezer vállal munkát, a megyékben Lakó 1 millió 800 ezerből 200 ezer nyugdíjas dolgozót tartanak nyilván. (A falvakban, tanyákon élő öregek természetesen mindannyian dolgoznak a háztájiban, ameddig csak mozdulni tudnak.) Megyénként nagy az eltérés abban, hogy hány idős ember jár munkába. A főváros vonzáskörében élő Pest megye például csaknem kétezer esetben kért mentesítést az évi 1260 órán felülj foglalkoztatáshoz, míg Szabolcs megyében csak 75 nyugdíjasnál volt erre szükség. A két véglet között a nagyobb foglalkoztatási igény jellemző Nógrád, Heves, Somogy, Komárom és Békés megyében. Győr-Sopron megyében például a textiliparban, az élelmiszeriparban, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban várják a nyugdíjas dolgozók jelentkezését. A nád- és erdő- gazdaságok, másutt a konzervgyárak és cukorgyárak idénymunkájára is szívesen vesznek fel nyugdíjban levőket, és persze az idegenforgalmi szezonban is bőven akad feladatuk. Heves megyében az állattenyésztésben nyugdíjasokkal tudják pótolni a hiányzó létszámot. A megyékben is csak 20 százalék a szellemi munkás nyugdíjasok aránya. Hivatásuknak élő pedagógusok, körzeti orvosok dolgoznak a falvakban — köztisztelettől övezve —, áldozatkészen idős korukban is. De ott vannak az 55—60 éven felüli szakemberek a művelődés egyéb területein, a kórházakban, és számviteli területen is. T ág tere nyílik nyugdíjas korban is a munkára mindazoknak, akik a szolgáltatóipar valamely ágában szereztek szakmát. Néhol például kevés a fodrász, máshol a kerékpárok ezreinek orvosaiból kelne el több is. Jó néhány faluban örülnének, ha mindenütt akadna cipész a kaptafához. És sorolhatnánk tovább, hány helven lenne még becsülete az idős mesterek keze munkájának, szakmaszeretetének. I. E. kién befejezik a munkákat Hat új tanterem épül Hat tanteremmel bővítik Tökölön az 1976-ban épült általános iskolát. Kényszer szülte az jelhatározást, mert a kemény télben a régi iskolát nem tudták kifűteni, szünetelt a tanítás, a gyerekeket máshol kellett elhelyezni. A régi, csaknem 150 éves iskola felújítását nem javasolták a szakértők, ezért építenek hozzá az újhoz. A Ceglédi Építőipari Vállalat a kivitelező. Most húzzák fel a belső térelválasztó falakat, s a tervek szerint még az idén birtokba vehetik a gyerekek a helyiségeket. Sajnos azonban, ez a hat tanterem sem lesz elég. Így is két műszakban tanulnak majd az iskolások — éppen csak elfogadható létszámú csoportokban. Ugyanis a hétezres lélekszámú nagyközségben 960 gyerek látogatja az általános iskolát. járást alkalmaznak bámulatos eredménnyel. Most mégiscsak a burgonyát célszerű a többi közül kiemelni. Miért? Mert a bur- gonyaszaporító-anyagot Nyugatról — elsősorban Hollandiából — hozzuk be. Ez pedig minden évben öt-hat millió dollárjába kerül a népgazdaságnak. Miért onnan? Ugyanis Hollandia olyan szerencsés természeti adottságokkal rendelkezik, hogy a burgonyaví- rusok közül egyik sem talalt ott kedvező körülményeket. Akkor most itt a kérdés, hogy a Meriklon módszerével előállított anyag jobb-e, vagy a holland vetőgumó? A gazdasági versenyt állja a Meriklon, nem drágább, bár nem is olcsóbb az ott előállított szaporító anyag. • A szakemberek mégis óvatosak az értékelésekor és kíváncsian figyelik az eredményeket. A holland burgonya isg hamar fertőződik magyar környezetben. Ezén kell újra és újra az elit törzsanyagot importálni. Kérdés, hogy mi lesz a Meriklon vírustól mentes vetőgumójából, mire a köztermesztésbe kikerül. Nem lesz-e fertőzöttebb, mint a holland? Minderre a közeli jövő ad választ. A gazdasági társulás azonban vállalja a kockázatot és e hónap végére újabb laboratóriumot kapcsol be a termelésbe. s így évi két és fél-három millió növénnvel emeli majd meg eddigi kapacitását. ». T. E. Válaszlevél nem érkezik Sorsa ügyirattá lépett elő Nemrégiben levél érkezett a dunakeszi tanácshoz. A szokásos eljárást, iktatást, intézkedést megelőzően sokak kezén megfordult a papír, s tartalma váratlan érdeklődést, együttérzést keltett. A level írója szamára ugyanis életkörülményei meg azt sem tették lehetővé, hogy a minden magyar állampolgár számara kötelező általános iskolát elvégezze, s hogy ma birtokában van az írás-olvasás eszközének, melynek segítségével sorsáról a nagyvilágnak hirt tudott küldeni, csupán saját szorg állmának, kitartásának köszönheti. vénvekkel, képregényekkel teli. — Egész nap egyedül vagyok, olvasok, vagy kereszt- rejtvényt fejtek. Levelezni is szeretek, de hiába írok az ismerősöknek, válasz nem érkezik. Egyszer kaptam választ, még a régi lakásunkban volt egy barátnőm, az válaszolt. Tél volt, hideg, nem tudtam kimenni, ezért beszéltük meg, hogy levelezünk. Négyszer írtam neki és ő mind a négyszer válaszolt. Környezettanulmány helyett Pedig Jurák László mindössze 22 esztendős. Sorai mégis arról tanúskodnak, hogy a XX. század utolsó évtizedeiben leélt gyermekkora híján volt minden örömnek, élménynek és szórakozásnak, melyben pajtásai — kortársai — részesülhettek, S hogy ez így történt, abban nem csupán egyéni tragédiája, az egykor rettegett betegség, a gyermek- paralízis játszott szerepet, melynek következtében mozgássérültté, s így bizonyos szempontból eleve hátrányos helyzetűvé vált. Váratlan látogatásomat barátságosnak éppen nem nevezhető otthonában örömmel fogadja. — Talán tud rajtam segíteni. — Mértéktartóan fogalmaz, ám a ledőlt kerítéstől az egyetlen helyiségből álló lakásig vezető út, az ismerkedés zavart pillanatai elegendők a hézagok kitöltéséhez a ki nem mondott panaszok felméréséhez. — Az az igazság, hogy az édesanyám nem foglalkozik velem túl sokat. Reggel elmegy, és egész nap legfeljebb tíz percre jön haza. Ritkán főz és gyakran nincs tiszta ruhám. Magam takarítok és megpróbáltam kimosni már a ruhámat is* Félénk mosollyal zavartan félrenéz, maga is tudja, sovány eredménnyel jártak kísérletei. ■ Ujjai idegesen babrálnak egy füzetet, Füles, vagy hasonló képeslap, kereszt,rejtNycmasztó magányban ^ • A betűvetés alapjait az 1. számú általános iskolában sajátította el annak idejen. Tanítás előtt, reggel hétre, kiskocsin tolták az iskoláig, s ott egy óra hosszat foglalkoztak vele. Az oktatásnak ez a formája azonban nagy terhet rótt a nem túlságosan önfeláldozó családra, így még az első osztályban abba is maradt. Tolókocsija, amely legalább a szomszédokig vagy a sarki térig elviheti, ma sincs. — A testvérem negyedik osztályos volt, amikör a Fóti .Gyermekvárosba került. Én is emberek, barátok közé szeretnék kerülni. Ahol beszélgetni, szórakozni lehet, ahol nem lennék mindig egyedül. Ezért írtam, hogy helyezzenek el engem valahol, nem akarok tovább itthon maradni. Jurák László ügye korábban sem volt ismeretlen a városi tanács dolgozói előtt. A hatósági osztály az anya alkoholelvonó .kúrája kapcsán, a „Ha fizetsz, láthatod!” Az édesapa duzzogva távozott A felbomlóban lévő — vagy már a bíróság által is szen- tesítetten tönkrement — kapcsolatok közül jó nóhánnyal foglalkoznak a tanácsok gyámügyi előadói. Panaszok Valamikor biztos V.-ék is álmodoztak közös életükről. Nem is oly rég, nyolc-ki lene éve. A tenyérnyi irodában most véletlenül sem néznek egymásra. A másiknak sízánt sértést átlátszóan bújtatják a gyámügyisnek sorolt tények mögé. A férfi színtelen hangon adja elő panaszát, január óta nem láthatja a gyerekeket. A fiatalasszony összeszorítja a száját, s egy szót sem szól, míg volt férje válaszol a tényeket tisztázó kérdésekre. Csak ódivatú retiküljét mar- kolássza görcsösen. — Igaz, amit a volt férje állít? — fordul végül hozzá az előadó. — Majd láthatod őket, ha fizetsz! — szakad ki belőle gyűlölködve, s először néz élete volt párjára. A tények — Sok ilyen ügyet tárgyalnak? — Láthatásit? — kérdez vissza dr. Kondás Magdolna, a dabasi tanács hatósági osztályának vezetője, akivel külön szobába húzódunk a felcsapódó indulatok elől. — Rengeteget. Gondolja csak el: Dabason és a körzetébe tartozó kilenc községben 743 veszélyeztetett gyereket tartunk nyilván. S ebben a számban nem szerepel az oktatási intézmények külön listáján található 567 diák. A láthatási ügyek nem is a legsúlyosabbak. Mi intézzük — körzetünkben — az állami gondozásba vételt. Előfordult, hogy olyan csecsemőt kellett elhoznunk otthonából, akinek láttán még a sokat próbált gyámügyig is elsírta magát. Vagy egy másik példa: az édesapa börtönben, a feleség új élettársával élte életét. Három gyerekének helyzetéről csak annyit, hogy a legna- gyobbik szemétvödörből szedte össze maguknak az ennivalót ... Ilyenkor — vált hirtelen indulatosra a hangja — miért nem lehet az „édesanyát” megbüntetni ? Pár pillanat múlva fegyelmezett szenvtelenséggel folytatja: — A láthatási ügyeknél tartottunk... — Egy-egy félórás, órás tárgyalás során több éve rossz házasságak felgyülemlett indulata zúdul a gyámügyi előadókra. Lehetséges ilyen körülmények között az igazság- tétel? — Ez nem is feladatunk. Nekünk azt kell vizsgálnunk és eldöntenünk, hogy melyik a gyermekek számára kedvezőbb megoldás. Amennyiben biztosítottak az együttlét feltételei — ezt egyébként ellenőrizzük is —, megadjuk a másik szülővel való találkozásra az engedélyt. — Gyakoriak az imént is hallott, ha fizetsz, láthatod kijelentések? — Nem ritkák. Néha az az érzésünk, hogy a házasfelek közötti harc eldurvulásával a gyermek cél helyett egyre inkább eszközzé válik. A zsarolás eszközévé. — A láthatási ügyek eldöntése azonban csak egy a gyámügyi előadók tengernyi feladata közül. — Foglalkozunk örökbefogadási ügyekkel, mint már említettem, állami gondozásba vétellel, családjogi helyzet rendezésével, pártfogói felügyelettel és vagyoni kérdésekkel. — Gondolom ez utóbbi a legkevésbé ismert feladatuk. — Azok az esetek tartoznak ebbe a csoportba, amikor a kiskorú ajándékozás vagy örökség révén jelentősebb ingó vagy ingatlan vagyonhoz jut. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak az árvák anyagi javait kezeljük, hanem minden kiskorúét. Azért itt is akadnak cifra esetek. Egyszer például alig tudtunk meggyőzni egy apukát arról, hogy gyermeke pénzén nem utazhat kedvenc focicsapatával külföldre. Végül belátta, hogy igazunk van, s rögvest felajánlotta, magával viszi fiát is. Változatlanul nemleges válaszunkra duzzogva távozott. S ha már a pénznél tartunk, szólni kell nem éppen hálás feladatunkról: a rendkívüli segélyek adásáról. Évente 25— 30 ezer forint áll rendelkezésünkre e célra, holott ennek az összegnek a dupláját is gyorsan szét tudnánk osztani. A szülök ruhára, tanszerekre költhetik a pénzt, a vásárolt áruk számláit be kell mutatniuk. — Dabason mennyien végzik ezt a munkát? — Az anyakönywezető, akinek munkájához szorosan kapcsolódik a családjogi helyzet rendezése, s három főállású gyámügyi előadó. Valamennyien asszonyok. Tárgyalás — Akkor pontosítsuk, hogy most hol tetszik lakni — fordul a feleséghez az előadó, harmadszor próbálva valamiféle mederben tartani a tárgyalást. — Minden két hétben máshol — szól bele a (volt) férj — ugyancsak harmadszor. — Mert mindenkivel összeveszik. Volt úgy, hogy ... A gyerekekről egy ideig nem esik szó. Horváth Judit A levél írója Jurák 'László, lakhelye barátságos otthonnak igazan nem nem nevezhető kisebb fiú állami gondozásba vételekor, az egészségügyisek a szomszédok által kért tet- vetlenítések alkalmával találkoztak a családdal. S akit valamennyi ügyirat elkerült, az az épület mögötti piactéren, a porban csúszva láthatta nyaranta a gyereket. Ügyében eljárás mégsem indult, sorsáról akta nem kerekedett. Észrevétlen évtizedek Deákné dr. Bohus Erzsébet gyámügyi főelőadó az általános iskola jelzése alapján figyelt fel a családra és vetette állami gondozásba a kisebbik gyereket. — Akkor a nagyobbik már nagykorú volt. Én már nem léphettem az^ ‘ügyében. A kicsit is rendőrségi segédlettel vihettük csak el, s a nyári szünetre sem engedjük haza, A szociálpolitikai előadó, Zweiner Károlyné már az irattárba küldte a mozgássérült fiatalembertől érkezett levelet. — Elhelyezésére eljárást csak saját kérésére kezdeményezhettünk. Jurák László súlyos mozgásfogyatékos, így csak speciális intézetbe kerülhet. A körzeti orvos szakvéleményét levélben kértük meg, készülünk a környezettanulmányra is. Aztán megcsináljuk a beutaló határozatot szóval, folyamatban van az eljárás. Mindezt, persze, korábban is kérhette volna, de úgy látszik, idáig jó volt neki otthon. Bizonyára most érett meg a helyzet annyira, hogy ki akar derülni eddigi környezetéből. Jurák László sorsa tehát sínre került, végre elérte, hogy ügyirattá lényegült. Igaz, még nem biztos, csak valószínű, hogy sürgősséggel fogják kérni az elhelyezését — de hát, ha neki eddig jó volt otthon, a helyzet megérte után is kibír még néhány hónapot. Jogkörök, hatáskörök és illetékességek pontos ismerete szükségeltetne ahhoz, hogy egyértelműen eldöntsük: az elmúlt 22 esztendő alatt a körzeti orvostól a védőnőig, a hajnalonként. korrepetáló tanártól a fertőtlenítő KÖJÁL- tisztviselőig, hány olyan hozzáértő szakember hanyagolta el hivatali kötelességét — emberi kötelességüket valameny- nyien —, akiknek módjuk és lehetőségük lett volna a fiatalember sorsán javítani, elhelyezését egy neki megfelelő intézetbe javasolni. Léte azonban nem volt feltűnő. Devianciájával, elhanyagoltságával nem tűnhetett fel az iskolában, zavartan matató keze nem juthatott el a hivatali asztalokig. Feltételezték hát, hogy ha másokat nem zavar, elégedett kell legyen maga is? Jurák Lászlónak segítő kezet eddig egyetlen ember nyújtott. Az, aki anyja bele- egvezése nélkül eljuttatta levelét a sarki postaládáig. A nevét nem árulta el. Marványi Agnes