Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

WST * M/í. lí.l 1085. Április n. szerda 6 TÍZ NAP RENDELETE9 JOGI TANÁCSOK Drőlőonat minden mennyiségben A csaták ráíiseitek Ha munkaszüneti! sscs pssra d©Ig®xik Táppénz kórházi kezelés aiaff ® Perpatvar diéta érn^éka kerül Az országos választási elnök­ség tagjai. megbízásának meg­erősítéséről a 3/1985. NET-ha- tározat rendelkezik. (Magyar Közlöny 14. száma.) A vízügyi törvény végrehaj­tásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendelet kiegészí­téséről, és a vízállások felül­vizsgálatáról a 15/1985 (III. 28.) MT. sz. rendelet intézkedik, amely szintén ebben a hivata­los lapban jelent meg. Ezzel kapcsolatos az ugyanitt közzé­tett 2/1985. (III. 28.) OVH. szá­mú rendelkezés is, amely a vi­zeken és a vízi létesítmények vízterületén vízi állások létesí­téséről és használatáról, vala­mint a vízi állások felülvizsgá­latával foglalkozik. A közkegyelem gyakorlásá­ról a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1985. évi 3. számú törvényerejű rendelete intézkedik. (Magyar Közlöny 15. száma.). A népesedéspolitikai célok elérése érdekében államunk az eddiginél még fokozottab­ban kívánja támogatni a gye­reket vállaló családokat. Ez jut kifejezésre az új intéz­mény, a gyermekgondozási díj bevezetésében. A jogszabály- módosítással a gyes időtarta­ma nem változott, csak a jo­gosultság eléréséhez szükséges munkaidő mennyisége. (A tör­vényes munkaidő fele elégsé­ges.) Kiegészítések A jogosultak körét így tá­gítja jelenleg az új jogsza­bály: Ha az anya, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apa felsőoktatási intézmény nap­pali tagozatos hallgatója, gyer­mekgondozási segélyre jogo­sult, amennyiben a gyerek a hallgatói jogviszony fennállá­sa alatt született. Jár a gyes a hallgatói jogviszony fennál­lása alatt és annak megszűn­tétől számított 180 napon be­lül is, minden külön feltétel nélkül. A gyes alapösszege nem vál­tozott, de a gyesen lévők ugyanúgy részesülnek kiegé­szítésben, mint a nyugdíjból élők. Eddig a gyeshez járó kiegé­szítés havi 360 Ft volt. Január 1-től a kiegészítés havi 80 Ft- tal emelkedett. Így az első gyermek után 800+440 Ft, a második gyermek után 900 + 440 Ft, a harmadik és minden további gyermek után 1000+ 440 Ft a gyermekgondozási se­gély. A gyermekápolási díj­hoz nem jár az árkompenzá­ciós kiegészítés. Változott még a gyermek másfél éves kora utáni munkavállalás időbeli lehetősége. A gyes mellett nem napi 4 órát, hanem a törvényes munkaidő felét le­het munkában tölteni. A gyermeket vállaló csalá­dok fokozott támogatása jut kifejezésre egy új intézmény­nek, a gyermekgondozási díj­nak a bevezetésében is. Ez március 1-től érvényes. A gyermekgondozási díj a gyermekgondozási segélyt vált­ja fel fokozatosan. Egyelőre csak az egy éven aluli gyer­meket nevelő anyák vagy az egyedülálló apák vehetik igénybe a gyermek egyéves koráig. A gyermekgondozási díj abban különbözik a gyermek- gondozási segélytől, hogy az egyéni keresethez, mértéke pe­dig a táppénzhez igazodik, vagyis a gyednél lényegesen magasabb szintű ellátás. Igényelni kell A gyermekgondozási díjat az veheti igénybe, aki ren­delkezik a gyermekgondozási segélyre jogosultság feltételei­vel. A gyermekgondozási díj a szülési szabadságra járó ter­hességi-gyermekágyi segély­nek a 65 vagy 75 százaléka. A <Q> A megszakítás nélkül üze­melő munkahelyeken dolgozók munkaszüneti napon végzett munkájáról. A Budapest Sportcsarnok hűtőgépház dolgozói folyama­tos munkarendben dolgoznak. Két nap éjjel (12+12 óra), és két napon nappal (12+12 óra), ezután 4 nap szabadság illeti meg őket. Előadásuk szerint so­ha nincs fizetett ünnepnapjuk, mert azokat a napokat is le ■kell dolgozniuk. így például az idei április 4-én. május el­sején munkarendjük úgy ala­kul, hogy ezeken a napokon szabadnaposak és nem dol­goznak. A következő napokon azonban a fizetett ünnepre eső 8 óra 20 percet ledolgoztatják velük. Nekik tehát a heti negyvenkét órát akkor is le kell dolgozniuk, ha azon a hé­ten fizetett ünnepnap van. Kérdésük: miért kell nekik azon a héten, amikor otthon vannak a fizetett ünnepnapon terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság megkez­dését megelőző naptári évben elért napi átlagkereset száz százaléka. A gyermekgondozá­si díj legkisebb és legnagyobb összegét jogszabály határoz­za meg. A napi összeg nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 1985-ben 2250 forintnak (a harmineadrészénél, és nem lehet több ennek kétszeresé­nél. így 1985-ben a napi ösz- szeg 75 forintnál kevesebb és 150 forintnál több nem lehet). Előfordulhat, hogy a szülési szabadság idejére járó terhes­ségi-gyermekágyi segély napi összege alacsonyabb az öreg­ségi nyugdíj legkisebb össze­gének harmineadrészénél. Ilyenkor a gyermekgondozási díj összege azonos marad a terhességi-gyermekágyi se­gély összegével. A gyermekgondozási díjat igényelni kell. A jogosultság elbírálása és a díj folyósítása a munkahelyi társadalombiz­tosítási szerv, ennek hiányá­ban pedig az illetékes megyei társadalombiztosítási igazga­tóság (kirendeltség) feladata. A terhességi-gyermekágyi se­gélyt is ezek a szervek folyó­sítják. A gyermekgondozási díjat igényelheti minden anya (egyedülálló apa), akinek a gyereke 1985. március 1-én első életévét még nem töltöt­te be, tehát az is, aki a szü­lési szabadság lejárta után visszament dolgozni, és az is, aki gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A gyermekgondozási díj be­vezetése mellett a gyermek- gondozási segély rendszere to­vábbra is megmarad. Egyrészt ez azt jelenti, hogy a gyer­mekgondozási díj lejárta után a gyermekgondozási segély a gyermek hároméves (súlyosan fogyatékos gyermek esetében hatéves) koráig — a jogosult­ság. ismételt elbírálása nélkül — igénybe vehető. Előfordul­hat az is, hogy a gyermek- gondozási segély összege — több gyermek vagy alacsony kereset esetén kedvezőbb a gyermekgondozási díjnál. Ezért a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási se­gély között a jogosultak vá­laszthatnak. Beteg gyermek ápolása cí­mén a gyermek egyéves ko­ráig továbbra is igénybe ve­hető a gyermekápolási táp­pénz. Ez nem vonatkozik azokra, akik a gyermekgondo­zási díjat választják, mert nincs jogi lehetőség arra, hogy a gyermekgondozási díj igény- bevétele esetén, a gyermek egyéves koráig a gyermek ápolása címén külön táppénzt is igénybe vegyenek. Dr. K. É. utólag ledolgozniuk az erre a napra eső munkaórákat? Ta­lán azért, hogy azon a héton is meglegyen a 42 órájuk? Ha igen. akkor hátrányosabb helyzetben vannak az egyéb munkarendben dolgozóknál. A megszakítás nélkül üze­melő (folytonos) és a rendelte­tése folytán a munkaszüneti napon is dolgozó munkáltató­nál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben dolgozó a mun­kaszüneti napon rendszeresen foglalkoztatható a Munka Törvénykönyve 41. § (2) be­kezdése értelmében. Ennek megfelelően, ha a dolgozó munkaidő-beosztása — a munkakör jellegének meg­felelően — folytonos, az egyéb- kénti munkarendjét a munka­szüneti napok nem érintik. Vagyis: ha a munkaszü­neti nap a dolgozó mun­kaidő-beosztása szerinti mun­kanapra esik, a dolgozó­nak munkát kell végeznie, s ez esetben a munkaszüneti na­pon végzett munkáért járó dí­jazás illeti meg a 17/1979. (XII. 1.) Mü.M. számú rende­let 39. § szerint. Ha pedig sza_' badnapjaira esik az ünnepnap, azt szabadnapként kell ke­zelni. És erre külön díjazás nem jár részére, mert a Mun­ka Törvénykönyve 41. § (2) bekezdése szerinti díjazás csak akkor illetné meg, ha munka­idő-kiesése volna. Olvasóink e szerint kereshe­tik igazukat, illetve a munka­szüneti napra járó többletdí­jazásukat. O Mennyi táppénz jár a kór­házi ápolás idejére? Olvasónk szállítómunkás, aki keresőképtelen betegállo­mányban volt, sérelmezte, hogy a nyugdíjjárulékkal csökkentett keresete után kap­ta a táppénzét, holott előzőleg december 15-től január 20-ig, a szintén betegállományban töltött időre a teljes keresete után kapta táppénzét. Szerin­te, vagy előzőleg tévedtek, vagy most. Olvasónk táppénzfolyósításá­nál helyesen jártak el az il­letékes kifizető szervek. Ja­nuár elsejétől ugyanis meg­változott a táppénz megállapí­tása, a jogszabály rendelkezé­se folytán. Most már csak a nyugdíjjárulékkal csökkentett keresetet lehet figyelembe venni. A rendelkezés azokra vonatkozik, akik 1984. de­cember 31. után válnak kere­sőképtelenné. Olvasónk az el­ső esetben még a múlt évben lett beteg, keresőképtelensé­ge áthúzódott ez év januárra is. A jogszabály előírása sze­A BÜNTETÉS új formája­ként bevezetett szigorított ja­vító-nevelő munka végrehaj­tásáról hozott rendeletet a kö­zelmúltban az igazságügymi­niszter. A hatóságok évente 15—20 ezer személlyel szemben in­tézkednek közveszélyes mun­kakerülés és az ilyen élet­módhoz gyakran kapcsolódó üzletszerű kéjelgés, illetve tar­tási kötelezettség elmulasztá­sa miatt. Ellenük társadalmi méretekben kell fellépni, s a munkakerülőknek hasznos, rendszeres munkára szorítása nem nélkülözheti az eddigiek­nél-szigorúbb büntetőjogi esz­közöket sem. E törekvések je­gyében hozott tavaly három — egymással összefüggő —, törvényerejű rendeletet az El­nöki Tanács: módosította a büntető törvénykönyv, a bün­tető eljárásról szóló törvény, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtását szabályozó törvényerejű ren­delet egyes rendelkezéseit. Eh­hez kapcsolódik az igazság­ügyminiszter rendelete, amely a bíróságok által kiszabott szi­gorított javító-nevelő munka végrehajtásáról intézkedik. rint. aki a múlt évben került betegállományba, és betegál­lománya erre az évre is áthú­zódik, a betogállomány meg­szűnéséig a korábbi rendelke­zések szerint jár a táppénz. A márciusi betegsége idejére azonban már az új rendelke­zések szerint, vagyis a nettó kereset szerint kell a táppénzt folyósítani. A kórházi ápolás időtarta­mára pedig az új rendelkezés szerint teljes táppénz illeti meg olvasónkat. Január 1. előtt a kórházi ápolás idejére az egyébként járó táppénz 70 (hetven), eltartott hozzátartozó esetén pedig ja 90 (kilencven) százaléka járt. Azokat a be­tegéket — így olvasónkat is — akik a múlt év december 31. után kerülnek kórházba, a kórházi ápolás idejére már a teljes táppénz illeti meg. Egyébként olvasónknak 5 százalékkal növekszik a táp­pénz mértéke, mégpedig a ke­resőképtelensége 31. napjától a 90. napig 5 százalékkal, a 91. naptól pedig — feltéve, ha még betegállományban lesz — további 5 százalékkal. O Lchet-e ltórnl a szomszéd fájának, növényzetének kivá­gását, ha az a másik kertet be­árnyékolja? A tulajdonos az ingatlan használata során az azon levő növényzet tekintetében is kö­teles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat — különösen szom­szédait — szükségtelenül za­varná, írja olvasónk kérdését nekünk szegezve: vajon igaz-e ez az ő esetében is. A szomszéd telkén van egy öreg diófa, közvetlenül olva­sónk kertje tövében. A telke­ket egymástól sövény választ­ja el. Olvasónknak 20 évig semmi baja nem volt a diófá­val, csak azóta hogy a szom­szédok összevesztek, családi perpatvar lett a jó szomszéd­ságiból, és még ölre is mentek egymással. Mit tehet most a jog, és milyen tanácsot adha­tunk mi, amikor olvasónk té­telesen idézi a jogszabályt, így igaz, azonban itt is érvé­nyes az az alapvető elv, hogy jogát mindenki csak jóhisze­műen gyakorolhatja, és jogá­val senki sem élhet vissza. Hasonló esetben foglalt ál­lást a Legfelsőbb Bíróság pol­gári kollégiuma nem is olyan régen. Ebben szó esett, hogy az egyes szőlő- és gyümölcsfa- ültetésnél, -telepítésnél figye­lembe kell venni az előíráso­kat. A jogvitákat egymagában ezek alapján azonban eldönte­ni nem lehet. Dr. M. J. A jogszabály szerint az el­ítélt köteles azon a munka­helyen dolgozni, abban a he­lyiségben tartózkodni, és azon a szálláson lakni, amelyet a bíróság kijelöl. Büntetésvégre­hajtási felügyelet alatt áll a szállás, s annak rendjét köte­les megtartani az elítélt. A szigorított javító-nevelő mun­ka kiszabható legrövidebb tar­tama egy év, a leghosszabb két év, a halmazati és össz- büntetés esetében három év lehet. A KORÁBBI joggyakorlat szerint azok, akik munkake­rülő életmódot folytattak, sza­bálysértést vagy bűncselek­ményt követtek el. Közveszé­lyes munkakerülésért szabály- sértés esetén legfeljebb 60 na­pi elzárásra vagy 10 ezer fo­rintig terjedő pénzbírságra büntethették. Bűncselekmény esetén a munkakerülő egy évig terjedő szabadságvesztés­sel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel volt sújtható. Mivel a munkakerü­lőknek általában nincs kere­setük, velük szemben a sza­bálysértési hatóságok több­nyire elzárást, a bíróságok legtöbbször három-hat hónapi A Pest megyei Bíróság dr. Szánthó Szilvia tanácsa négy hónapon át tárgyalta azt a bűnügyet, melynek két vád­lottja együttesen 2 millió 6C2 ezer forint kárt okozott a tár­sadalmi tulajdoniban. A bíró­ság 44 tanút hallgatott meg, köztük az igazságügyi könyv- szakértőt, aki két tárgyalási napon fejtette ki véleményét. Mintegy hetvenkilónyi bi­zonylatot kellett átvizsgálni ahhoz, hogy részleteiben is fény derüljön a bűnügyre. Már ezek az adatok is mutat­ják, hogy Lados Mihály és tár­sa, a másodrendű vádlott Tá- nyéros János, bonyolult manő­verekkel károsította meg a társadalmi tulajdont. Üssseforaédés Az egyik helyszín Veresegy­ház. a Gödöllő és Vidéke Áfész 13-as számú vas-műsza­ki és mezőgazdasági kisáruhá- za. Lados Mihály 1931-ben ve­zetője lett a több _ személyes, szoros elszámolású üzletnek, melyet bőségesen feltöltött áruval. A fiatal férfinak már volt kereskedelmi gyakorlata, értette a szakmát, de ennek ellenére átláthatatlan állapo­tokat teremtett az adminiszt­rációban. Folyamatosan meg­szegte a gazdálkodás szabá­lyait, és beosztottjaitól sem követelte meg azok betartását. A másik helyszín Fene köz­ség, ahová a tolcsvai Béke­harcos Termelőszövetkezet gesztorsága alatt működő Ha­ladás Gt drótfonó üzemét te­lepítették. Tányéros János gépészmérnök 1982 márciusá­ban lett a vezetője ennek az üzemnek. A központtól távoli, bérelt helyiségben működő üzemben, a" veresegyházi kisáruházhoz hasonlóan kaotikus állapotok uralkodtak. Raktáruk nem volt. a készterméket nem bi- zonylatolták és az egyéb sza­bályok betartásával sem tö­rődtek. A penci üzemvezető és a ve­resegyházi kisáruház főnöke az üzleti életben ismerkedett meg egymással. Lados Mihály­nak nagyon jó kapcsolata volt a MAGÉV-vel, ahol a Salgó­tarjánban készülő, országosan hiánycikknek számító dróthu­zalokat forgalmazták. A kis­áruház ebből a cikkből 13 te­kintélyes mennyiséget tárolt. Kenőpénznek Tányéros János kinevezése után röviddel már az üzlet ve­vőiköréhez tartozott. Készpénz­zel fizetett, mégpedig Lados szabadságvesztést szabtak ki. Az ilyen rövid tartamú sza­badságelvonás azonban — a tapasztalatok szerint —, nem alkalmas arra, hogy rendsze­res munkára neveljen. Mind­ezek alapján szükségessé vál­tak az új, az eddiginél szigo­rúbb rendelkezések. Bővítet­ték a közveszélyes munkake­rülés fogalmát: bűncselek­ménnyé nyilvánítják a tartó­san munkakerülő életmód folytatását is, tekintet nélkül arra, hogy az elkövető koráb­ban volt-e büntetve. Az ítél­kezési gyakorlat alakítja maid ki, hogy milyen időtartamú munkakerülést kell tartósnak tekinteni. AZ ERRE a büntetésnemre ítéltek jelenleg az annamajo- ri célgazdaságba mennek, ahol megvizsgálják egészségi álla­potukat, s felkészítik őket új életükre. Innen egy hónapon belül a nők a bőriparba, a férfiak a szénbányászatba ke­rülnek. Akik a föld alatti mun­kára nem alkalmasak, azok az egyik szénbánya brikettüze­mében dolgoznak majd. Az elítélteknek a vállalatok ugyanannyit fizetnek, mint a hasonló munkakörben dolgo­Segély vagy dig A gyermekgondozás Ideiére üiigorífoif i«ví#ó-newe!ő mu^kca Bányában töltik büntetésüket ajánlatát elfogadva, túlszám­láztak, mondván; szükség van a többletre, hogy legyen mi­ből kenőpénzt adni. Idővel arra is módot talál­tak, hogy az üzemvezető — a cég tulajdonát képező — drótfo­nattal fizesse a maszek bevá­sárlásait. Amikor 1982 tava­szán központi fűtést szerelte­tett a lakásába, az ahhoz szükséges anyagokat is a kis- áruházban szerezte be, drótfo­natért. S ha már ott járt, vá­sárolt színes tv-t és egy segéd­motorkerékpárt, ugyancsak az üzemi portékával egyenlítve ki a számlát. A veresegyházi főnöknek kapcsolata volt egy sor kis­iparossal is, akiktől előlegként különböző összegeket vett fel, de szállítani nem mindig tu­dott. Egyik üzletfelét, az In­tegrál Gt-t túlszámlázásból és árdrágításból eredően 133 ezer forinttal megkárosította. Közös ügyleteik során Tányérost is becsapta. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a kisáruház leltárkészlete nem egyezhe­tett. Az egyik ellenőrzésnél óriási többlete volt, amit csa­lással, okirathamisítással tün­tetett el. Máskor ismét több­letre számított — az áruk egy részét ezért ismerőse lakására szállította —, majd mikor mégis hiány mutatkozott, min­dent visszavittek. Árdrágítás A bűRcsolekroénysorozathoz még az is hozzátartozik, hogy Lados Mihály rendszeresen váltott be OTP-hitelleveleket készpénzre, és ezeket az össze­geket nem fizette be bevétel­ként, hanem megtartotta. Az ilyen és hasonló ügyle­tekből erodően a gödöllői Áfészt 1 millió 625 ezer forint kár érte, amiből csak 305 ezer forint térült meg. A tolcsvai Békeharcos Tsz kára 904 ezer forint, ebből utólag 62 ezer fo­rint térült meg. A Pest megyei Bíróság La­dos Mihályt különösen nagy értékre, folytatólagosan elkö­vetett sikkasztás, jelentős kárt okozó, üzletszerűen, részben bűnszövetségben elkövetett csalás, árdrágítás és magán­okirat-hamisítás bűntettéért hat év két hónap szabadság­vesztésre ítélte, továbbá a köz­ügyek gyakorlásától öt évre eltiltotta. A bíróság Tányéros Jánost sikkasztás, csalás, hűtlen ke­zelés és magánokirat-hamisí. tás bűntettéért három év sza­badságvesztésre ítélte, és a közügyek gyakorlásától két évre eltiltotta. Az ítélet jog­erős­Gál Judit zó munkásaiknak. A javító­nevelő munkán dolgozók ke­resetükből fedezik eltartásu­kat, fizetik tartozásaikat, pél­dául a gyermek-, illetve a családtartási díjat. A szigorí­tott javító-nevelő munkával kapcsolatban tudni kell, hogy az nem szabadságvesztés, da jelentősen korlátozza a szemé­lyi szabadságot. Az elítélt a büntetés végrehajtására kije­lölt intézetből a szabad ide­jében, a településről pedig azon a napon távozhat el, amelyen nem kell dolgoznia. Az eltávozáshoz az intézet en­gedélye szükséges; ez követ­kezik a szigorított javító-ne­velő munkát végrehajtó inté­zet rendiéből. Ha az elítélt kivonja masát a munka alól vagy kötelességeit súlyosan megszegi, büntetését fogház­ban eltöltendő szabadságvesz­tésre változtathatják. LEHETŐSÉGET ad az új büntetésnem a bíróságoknak, hogy ne börtönben, zárt in­tézetben végrehajtandó bün­tetéssel sújtsák azokat, akik munkakerülő életmódjukkal bűncselekményt követnek el. Rendszeres fizikai munkával, az intézeti és a munkahelyi közösség erejével remélhető­leg olyan személyiségváltozást érnek el az elítélteknél, hogy büntetésük letöltése után ké­pesek lesznek törvénysértő magatartás nélkül élni, és be­illeszkedni a társadalomba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom