Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
4 / lass. Április it. szerda Cegléd története * Az Arpád-kor üzenete Kiállítótermekből Felfedezzük az igazi Bernáthot Zebegényi táj (1939) Módszertani tábor # Történeti játszó Fiatal népművelőknek szervez módszertani tábort a KISZ KB, a Magyar Úttörők Szövetsége, a HNF Országos Tanácsa és a Magyar Nemzeti Múzeum. A tatai KlSZ-vezető- képző iskolában, 1985. június 18—25. között megrendezendő tábor célja, hogy a történeti játszóház, mint sajátos köz- művelődési forma elterjesztését segítse és a résztvevőket felkészítse ilyen jellegű foglalkozások vezetésére. A táborozóknak a Nemzeti Múzeum szakemberei bemutatják a honfoglalás kori történeti játszót. A népművelők előadások és csoportfoglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a történeti játszóházak tartalmi kérdéseivel és az ehhez kapcsolódó tárgykészí- téssel. A táborba április 30-ig lehet jelentkezni a NémzetuMúzeum közművelődési osztályán (Bp. VIII., Múzeum krt. 14-16.). A jelentkezésnek tartalmaznia kell egy rövid bemutatkozást, hogy a népművelő szervezett-e már hasonló programokat, s hogy a táborban szerzett ismereteket miként kívánja majd hasznosítani. A jelentkezések elfogadásáról május 15-ig értesítik az érdeklődőket. A hatvanas években komoly néprajzkutatók aggodalommal figyelmeztették kollégáikat: gyűjtsenek minél többet, jegyezzék le a még fellelhető dalokat, táncokat, népmeséket. Az írásos kultúra árnyékában ugyanis a népi tudás hamarosan homályba, feledésbe merül, a kismesterségeket kiszorítja az ipari termelés, a népi díszítőművészetet a formatervezés. Könnyű ma azt mondani, hogy szerencsére tévedtek, mert átmeneti pangás után — és meggyőződésem szerint a figyelmeztető szónak is köszönhetően — a népi kultúra megújult formákban él tovább, hihetetlen szívósságról és életerőről téve tanúságot. Eljőbb csak pávakörök voltak, alkalmi vetélkedők, aztán sorra alakultak a népi hangszeren játszó zenekarok, az egész ország értelmiségi fiatalságát táncra perdítette a táncház-mozgalom, és örvendetesen gyorsan népszerű lett az aprók tánca. A kismesterségek ma remek megélhetési forrásnak számítanak. Van már arra is példa, hogy középiskolások a néprajz fakultációt választják. Ha csak az utóbbi években tízezerszám forgalmazott népzenei lemezeket vesszük alapul, akkor is optimizmus nélkül mondhatjuk, hogy soha nem hallgattak annyian értékes népzenét, mint épp napjainkban. Kezdeményezők sorában Ez persze nem jelenti azt, hogy minden megnyugtatóan rendjén volna. Hiszen, hogy mást ne mondjak, az oktatás meglehetősen késve, épp napjainkban kezdi felismerni, mennyi mindent lehetne és kellene megkóstolni erről a terüljasztalkámról. örömmel nyugtázhatjuk, hogy megyénk az elsők között van, ahol ilyen jellegű kísérletek folynak. A nemrégiben lezajlott pedagógiai napok keretében Gödöllőn tartottak ankétot, ahol óvónők, tanárok számoltak be arról, miként próbálják meg beilleszteni néphagyományaink elemeit az oktatásba, a népi műveltséget a műveltség egészébe. A kiírt pályázatra tizenkét munka érkezett, ezekből hallhattunk — és a videotechnikának köszönhetően — láthattunk ízelítőt. Nekem minden okos gondolatnál jobban tetszett az, hogy a tanácskozás szünetében a zsámboki harmadikosok népviseletbe öltözötten, jókedvűen ropták a táncot az előcsarA Cegléd története című monográfia megjelenése után újabb tudományos ismeretterjesztő munka kiadására vállalkozott a ceglédi városi tanács. Hídvégi Lajos Pusztabokrok című kötete adatokat sorakoztat fel Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és földrajzi nevek alapján. (Kiegészítette és sajtó alá rendez, te Torma István.) Hídvégi Lajos Móra Ferenc emlékének ajánlotta mostani munkáját, akihez fiatal tanyai tanító korában bensőséges kapcsolat fűzte, s aki elindította a történetkutatás útján. Fél évszázadon át gyűjtögette, rendezgette, publikálta anyagát, amelynek most közzétett fejezetéről a többi között így ír a kötet előszavában Ikvai Nándor: Kézikönyve és lexikona ez a kötet a város történetének. Nem fantázia, de a mondák világával átszőtt (milliméterekkel nem ellenőrzött) történelemmozaik. A későbbi kutatók hasznos segítőtársa lesz ez az adatokat és térképeket bőséggel felvonultató munka. Gyarapíthatják belőle ismereteiket a vidék lakói is, sokat megtudván lakóhelyük múltjáról, a határ- és dűlőnevek eredetéről, a régészeti lelőhelyekről, temetőkről és templomromokról. A szerző a Pusztabokrokat munkamódszernek tekinti az Árpád-kori lelőhelyek felkuta. nokban. Egyik kedves gyerekdal a másikat érte, a sorok vidáman kígyóztak körbe-kari- kába. Szeretem szívem személyét! hangicsálták az édes kis torkok és hozzá egyet toppantottak. A efféle látványra szokás azt mondani, hogy szívet melengető. A tánc végén Oravecz Annamária pillangós szoknyájában épp elillanni készült, amikor elcsíptem. — Honnan ez a szép ruha? — Anyukám varratta. — Minden kislánynak van ilyen az osztályban? — Válaszul úgy néz rám, mint aki butaságot kérdezett; tehát van. — Mikor szoktátok felvenni ? Csak ha szerepeltek? — A lagziba is ebben mennek, nálunk gyakran van idegenforgalmi lagzi — kapcsolódik a beszélgetésbe fekete kendős nagymamája, Kiss Jánosáé. Nagymamától unokáig Ez megint csak jellemző ránk: néhanapján kitesszük a szép viseletét a kirakatba, de egyébként nemigen tudunk mit kezdeni vele. Pedig Európában van erre bőven példa — a finneknél, osztrákoknál —, hogy a népviselet ma is ünneplő ruha, abba mennek vasárnap hangversenyre, színházba. — Ez a kaláris — folytatja a nagymama — még nagyanyámról maradt rám. Sok családban megvannak még a régi ruhák. Közben szállingózik a nagyterembe a közönség. Zadra- vecz Teréz épp arról számol be, hogy az agráregyetem óvodájában az évszakokhoz kapcsolódva hogyan elevenítik fel a népszokásokat: Borbála napján kezdik a cseresznyeágak rügyeztetését, Luca napján a búza csíráztatását, mely üde zöldjével asztaldísz lesz karácsonykor. A gyerekekkel és szüleikkel együtt díszítik fel a karácsonyfát, maguk sütötte mézeskaláccsal, almával, dióval. A nagycsoportosok pásztorjátékkal köszöntik az ünnepet. Farsang végére télbúcsúztatónak elkészül a kiszebáb. Nézem a filmen sürgölődő gyerekeket, amint csuhébabát készítenek, gesztenyéből állatokat formáznak, kezecskéjükkel lapogatják a nemezrétegeket és közben az jár a fejemben: az lenne a jó. ha sok-sok óvodában így ismerkednének a kicsinyek a hagyománnyal, hiszen a kisgyerektásához, az oklevelekből ismert települések azonosításához. Tanulmányának újdonsága az a felismerés, amely szerint az eredeti kisméretű falvakból, mint az élő test sejtjeiből épült fel Szent István király zseniális műve, a XI-XIII. századi Magyarország. Kutatásai alapján feltételezi, hogy Cegléd környékén valaha egy-egy falu 1564 hold kiterjedésű volt. Határrészek, halmok, tavak, árkok, patakok nevét sorakoztatja fel, ismertetve a legfontosabb történeti, nyelvészeti és régészeti vonatkozásokat. A ceglédi határjárások és határperek írott emlékei az érdekes határmegjelölési módokra irányították a figyelmét. Vén tölgyek, „farkasakasztó körtvély- fák”, magányos sírok szerepelnek jelként az okiratokban. A Pusztabokrok ezerkétszáz földrajzi nevet ölel fel, s jelenleg ez az első, legnagyobb ilyen gyűjtemény megyénkben. A megjelent mű Dél-Pest megye településtörténeti adatai első kötetének tekinthető. A kutató elkészült már az egykori ceglédi, monori járás és Nagykőrös pusztabokrainak feltárásával, most dolgozik a volt nagykátai és dabasi járás anyagán. Reméljük, további támogatókra talál kéziratai megjelentetéséhez. T. T. kori élmény meghatározó lehet. Az aszódi múzeumigazgató, dr. Asztalos István és a tanárok előadása mind arról győz meg, hogy a kezdeti lépéseknél tartunk. Nem lett volna haszontalan a gyermekíolklór kutatásával foglalkozó néprajzosokat is meghívni. Bizonyára akadt volna néhány használható ötletük. Az együttműködés épp a kezdetekkor hasznos lehet. Kezdjük az óvodában — Szeretnénk elérni — mondja Szabolcsi Miklós akadémikus —, hogy az egysíkú választást nem megengedő tantervek mellett a variábili- sabb, fakultatívabb oktatás is teret nyerjen. Ehhez egyik lehetőség a helyi hagyományok, regionális sajátosságok beépítése az oktatásba. Különösen fontos, hogy már az óvodában legyenek ilyen jellegű foglalkozások. Az alsó tagozaton a művészeti tárgyak, — az ének-zene és rajz — kereteibe lehet beépíteni a népi kultúra értékeit. Egyként tanítanunk kell Beethovent és népzenét, úgy, hogy egyik se menjen a másik rovására, közösen gazdagítsák a gyerekeket érzelmekben, műveltségA középfokú tanintézetekben országszerte 350 diáklap jelenik meg és 400 iskolarádió működik. A diákújságok szerkesztése, tördelése és témaválasztása javult az utóbbi időben: egyre több rajz. karikatúra, humor kap helyet a lapok hasábjain — állapitatták meg a KISZ KB intéző bizottsága, ületve a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló-tanácsának legutóbbi ülésein, amelyeken a diáksajtó helyzetét, fejlesztésének feladatait tekintették át. A diákélet hű tükröztetésé- re leginkább a szerkesztett, egyebek között mozgalmi, művészeti, sportrovatokra tagolt újságok felelnek meg. Vannak ezeken kívül a krónika szerepét betöltő lapok, ezek eseményekről, programokról közölnek rövid híreket. A művészeti folyóirat jellegű újságok az I Bernáth Aurél Kossut h<; díjas kiváló művész em- ^ lékkiállítása az Ernst Mú- zeumban április 28-ig te- í kiüthető meg. Sajátos karakter Rilke hangoztatta, hogy ... a hírnév nem más, mint egy ember köré kialakított félreértések összessége. Idő kell ahhoz, hogy egy életmű értékeit elfogultság nélkül, pontosan lássuk, vagy megítéljük. Most kezdjük felfedezni az igazi Bernáthot; minőségét, klasszikussá váló teljesítményét, fontosságát képzőművészetünk európai határai között. S festőként is, a Képzőművészeti Főiskola 1945-ben kinevezett tanáraként, aki nemzedékeket nevelt, hozzájárulva festészetünk sajátos karakteréhez, kontinentális mértékű távlataihoz. Bernáth Aurél munkája meghatározó lett, de nem stílusának átvételében, hanem tanítványai ön törvényeiben; ugyanis lényének lényege nemcsak az, melyet Németh Lajos jelzett, miszerint nagysága, hogy mindig főműveket tudott teremteni, hanem személyisége is. Bernáth úgy lett én maradt mind nagyobb festő, hogy személyisége hatott és sugárzott. A szellem eleganciája Művészete eszmei központokat érint, összegezi a partvédő gátakat, a pöstyéni hidat, Prágát, Zebegényt és a Balaton számára megnyíló kiszögellé- seit. Ady a zongora fekete tömbjében érezte meg a lélek vulkanikus mélységeit, Bernáth Aurél a zenére készülő hegedű alakzatával közelíti századunk általános emberi önarcképét a festészet optimális magaslatán, gondolati, formai felkészültségének felső fokán. A'kifogástalan külső szellemének eleganciája, immár mérték a folytatásra, amelyet európai körben tanítványai — Csernus Tibor, Mácsai István, Bér Rudolf, Kiss László Pál, Vecsési Sándor, Kóka Ferenc és sokan mások —, több korosztály terebélyesít új eszmei, formai ideákkal — a személyiség és a kor belső felszólításainak megfelelően. A festők tanára Bernáth Aurél képei rózsaszín vagy kék árnyalatúak, vagy az egyik, vagy a másik Kin a főszereplő, ha nem is korszakra osztva, mint Picas- sónál, hanem az egész életművet jellemezve. Az is fontos mozzanat, hogy egyik csendéletén Cézanne-könyv látható: Bernáth számba veszi e stratégiai fontoságú mester ajánlásait. Költőiség és konstruk- tivitás választóvonalán szervezi képzeletét Bernáth Aurél a 20-as évekből, így hol Bonnard a társ, máskor Derkovits, Uitz, Aba Novák Vilmos eszményei türemkednek egy-egy képe feiskola életével alig foglalkoznak, inkább csak egy szűk kör érdeklődését elégítik ki. a félévente, évente megjelenő ösz- szefoglaló kiadványok pedig a tanintézetek eseménykróniká- ját tartalmazzák. Az iskolarádióknak évek óta jellemző gondja, hogy stílusukban, műsorszerkesztésükben a nagy rádió utánzása, a komolykodó hangnem tapasztalható. A jövőben elsősorban a kollégiumi rádióktól várják hogy adásaik műfajilag gazdagabbak legyenek, kapjanak helyet a műsorokban riportok, tudósítások, glosszák. A tapasztalatok szerint a diákújságírók szakmai felkészültsége nem megfelelő, a diákszerkesztők többsége tájékozatlan az iskolai KISZ- munkáról. aktuális feladatairól. lületére, sokszor úgy, hogy Bernáth a kezdeményező. Nemcsak folytat, hanem indít is, — mert szellemisége gazdag. Ezért olyan takarékos eszközeivel, amelyek választékosságának is bizonyítékai. Nem a rivalizálás jegyében, hanem azonos értékrend alapján, időnként Egryvel halad egy nyomvonalon. Aki gondolkodásban és kolorizmusiban olyan magaslatra érkezett, mint Bernáth Aurél, annak, természetszerűleg lehettek és voltak is elfogultságai is. Csontváryval szembeni fenntartása azonban általános tünet volt, egész korosztálya ér- tetlen maradt e jelenséggel. Lyka Károly is csak a különcséget érzékelte, nem a szándék és a kivitel zsenialitását. Bernáth munkásságában nem e műkritikai pontatlanságok maradtak fenn, bár írónak és műelemzőnek is kitűnő volt, hanem mesterművei — a Ki- kötőmunkás és a Riviéra — s különösképpen az önarckép rózsaszín szobában, mely korszakalkotó mű, mintegy bejelenti Derkovits Gyula és Sző- nyi István remekműveit. Bár átmenetileg visszhangtalannak tűnt nagy és fontos festői tette, értékei révén újra és véglegesen időszerűvé növekszik értékrendje, ö a festők festője, erről tanúskodik az emlék- kiállítás vendégkönyve. Losonci Miklós MOZIMŰSOR ÁPRILIS 18-TÖL 24-IG ABONY 18—19: Erotikus képregény*** 20—21: Gumi Tarzan (du.) Hány az óra, Vekker úr?* (este) 22—23: Vera és a férfilátogatók* BUDAÖRS 18—19: örült római vakáció 20—21: Zugügyvéd zavarban* 22—23: 39 lépcsőfok* CEGLÉD, Szabadság 18—21: Fehér farkasok (du.) Maraton életre halálra** (este) 22—42: A szultán fogságában (du.) Végállomás*** (este) CEGLÉD, Kamaraterem 18—21: Társasutazás 20—21: A harapós kiskutya (du.) 32—24: Csatorna DUNAKESZI, Vörös Csillag 18— 19: Vera és a férfilátogatók* 19— 21: Boszorkányszombat (du.) 20— 22: Örült római vakáció DABAS 18—19: Robinson Crusoe (du.) 18—20: A nőstényfarkas kísértete** 21— 22: A piszkos tizenkettő I—II.* DUNAHARASZTI 18—19: Az ember, aki lezárta a várost* 20—21: Menekülés a győzelembe 22— 23: 39 lépcsőfok* DUNAKESZI, József Attila 18: Kabaré** 21: Széplány ajándékba* 22: Barbara királyné sírfelirata* 24: Kémek a lokálban** ÉRD 18: A legyőzhetetlen vutang* 21: Az ember, aki lezárta a várost* 22—24: örült római vakáció FÓT 18—19: Szirmok, virágok, koszorúk 20— 23: A legyőzhetetlen * vutang* GÖDÖLLŐ 19: A dolgok állása* 18— 21: Az első nagy vonatrablás (du.) 39 lépcsőfok* (este) 22—24: A jégmezők lovagja (du.) Maraton életre halálra** (este) GYAL 18: Szindbáb* 19— 20: Kincs, ami nincs 21— 23: A nőstényfarkas kísértete** (este) KEREPESTARCSA 18—21: A legvőzhetetlen vutang* 22: Atlasz-vonal 23: Vadölő 24: Macbeth** (du.) MONOR 18—19: Hány az óra. Vekker úr?* 30—21: Erotikus képregény*** (este) 22—24: Maraton életre halálra** NAGYKŐRÖS, Arany János 18—21: Tudom, hogy tudod, hogy tudom 22—23: Robin Hood nyila (du.) 22—24: Hánv az óra, Vekker úr?* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 18—21: Hair* 20—21: A legkisebb törpe újabb kalandjai (du.) 22—24: A háborúnak vége NAGYKÁTA 18—21: Aranyoskám* 22—23: Ufó Arizonában* PIUSVOROSVAR 18—19: E. T. 21: Az egyiptomi ntas* 22: A nagyrozsdásí eset POMÁZ 18—19: SOS Concorde 20—21: A kurta farkú Peti cica 22: Tigriscsapáson RÁCKEVE 18—19: Menekülés a győzelembe 20—21: Házibuli 22: Te, rongyos élet* 23: Az önvédelem nagymestere SZENTENDRE 18—24: Feketeszakáll szelleme (du.) 18—21: Maraton. életre halálra** (este) 22—24: Tudom, hogy tudod, hogy tudom (este) SZIGETSZENTMIKLOS 18—19: Házibuli 20—22: Az önvédelem nagymestere (du.) 20—21: Végállomás*** (este) 22—23: Menekülés a győzelembe TAPIÖSZEIE 18—19: Láttam az új világ születését I—II. 20—21: Ufó Arizonában* 22: Valaki figyel VÁC, Kultúr 18—21: A szultán fogságában (du.) 39 lépcsőfok* (este) 22—24: Fehér farkasok (du.) Erotikus képregény*** (este) VECSÉS 18—21: örült római vakáció (este) 20—22: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban (du.) 22—23: A vörös grófnő I—II. • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. Nephagyományok a közoktatásban Szeretem szívem személyét ben. Nagy Emőke Javuló színvonalon Diákújságok, iskolarádiók
