Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

2 1985. ÁPRILIS 17. SZERDA Fókusz HAVANNAI g. Ak)l{ Kuba elszigetelődésére í ipeKuláltak, egyre csAIodottab- Y bak, mégpedig okkal. Havamra á ma már nemcsak néhány li- 8 berális latin-amerikai rend- g szerrel, hanem a földrész igen v sok országával normalizálta £ kapcsolatait. Kivételnek leg- 8 iöljebb a szélsőjobboldali dik- 4 tatárak tekinthetőek, mint pél- í dául Haiti vagy Chile. Legutóbb világszerte feltű­nést keltett az ecuadori állam­ié és népes kíséretének ha­vannai tárgyalása. Az eszme­cseréken Leon Febres Cordero elnök vendéglátójánál, Fidel Castróval mindenekelőtt a tér­séget leginkább foglalkoztató témákat: a közép-amerikai válságot és a latin-amerikai államok eladósodásának kö­vetkezményeit tekintette át, da szó volt a kétoldalú kap­csolatokról is. Most először fordult elő a kubai forradalom győzelme óta, hogy Ecuador elnöke el­látogatott a karibi országba. Jó jel ez, biztató jelenség, hi­szen — mint a quitói sajtó is hangsúlyozza — sok a közös téma, amelyre együttesen kell megoldást találni. Bizonyos, hogy a közép-amerikai válság okainak elemzésében eltér Ha­vanna és Quito álláspontja, de az is biztos, hogy a súlyos és elhúzódó feszültség megszün­tetését mindkét országban üd­vösnek tartanák. Kuba az elmúlt években számtalan jelét adta annak, hogy elkötelezett szocialista orientációját híven őrizve, szeretné kapcsolatait fejlesz­teni Latin-Amerika országai­val. Sőt, a közelmúltban Ha­vanna ésszerű indítványokat tett arra nézve is, hogy javít­sa viszonyát szomszédjával, az Egyesült AlTamokkal. Igaz, er­re a kezdeményezésre Wa­shington a jól ismert módon válaszolt: Fidel Castro konk­rét javaslatait propagandaszó­lamoknak minősítette, s eluta­sította. Más a helyzet Kuba és a '„zöld kontinens” viszonyában. Emlékezetes, hogy án'h.aíc ide­jén az amerikai;’; áfiámók .szer­vezetében az USA valóságos kampányt folytatott Havanna elszigetelésére. Akkor az Egye­sült Államok mellé sok latin­amerikai ország fölsorakozott, s csak alig néhány — köztük Mexikó és Costa Rica — sze­gült szembe a washingtoni ál­lásponttal. Azóta azonban a helyzet gyökeresen megválto­zott. Kuba tekintélye az utób­bi években nőttön-nőtt. s Ha­vannában igen sok latin-ame­rikai politikus járt, mint ahogy kubai küldöttek is tár­gyaltak külföldön. Az ecuado­ri államfővel folytatott tár- gvalások is bizonyítják, hogy *Kuba kész az eszmecserére mindazokkal, akik jó szándék­kal, az egyenjogúság elveinek tiszteletben tartásával óhajt­ják a párbeszédet. Gy. D. Kölcsönös érdek a kelet-nyugati kapcsolatok fejlődése Kohl kancellár fogadta limjanyint A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság köl­csönösen érdekelt a kelet— nyugati viszony elmélyítésé­ben — ezt hangoztatta keddi, bonni találkozóján Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Mihail Zimjanyin, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottságának elnökhelyettese, az SZKP KB titkára. A másfél órás megbeszélés középpontjában a genfi szov­jet—amerikai tárgyalások és az Egyesült Államok űrfegy­verkezési programja állt. En­nek során Kohl kancellár az NSZK-nak azt az érdekét hangsúlyozta, hogy a genfi tár-: A spanyolok többsége elutasítja az atlanti tagságot MA Tű-ellenes eseménysorozat Spanyolországban hétfőn es­te „a NATO ellen — a nép­szavazásért” gondolat jegyé­ben egyhetes eseménysorozat kezdődött. A békeszervezete­ket és mozgalmakat tömörítő NATO-ellenes bizottság szer­vezésében az ország nagyobb városaiban kiállításokat ren­deznek, vitaesteket tartanak. Felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy az Atlanti Szö­vetség korlátozza az ibériai ország nemzeti függetlensé­gét, külpolitikai mozgássza­badságát. A gyárakban, hivatalok- ben, egyetemeken sorra kerülő rendezvényeken azt követelik a kormánytól, hogy az ország NATO-beli jövőjével kapcso­latos, beígért népszavazás kér­dése legyen egyértelműen vi­lágos. Kérdezzék meg a vá­lasztókat: akarják-e, hogy Spanyolország tagja marad­jon a NATO-nak? Az anda- lúz békebizottság hétfő esti sevillai nagygyűlésén a részt­vevők a kormányhoz küldött táviratukban azt követelték, hogy a kabinet még Reagan május eleji látogatása előtt rögzítse a népszavazás idő­pontját. s A legújabb közvéleményku­tatási adatok szerint a spa­nyolok 80 százalékának az a véleménye, hogy a kormány­nak be kell tartania a nép­szavazásra vonatkozó ígéretét. A NATO-ellenes hét ese­ménysorozata vasárnap, a madridi városligetben béke­fesztivállal zárul, amelyen ne­ves spanyol és külföldi művé­szek is részt vesznek. A há­ború és a NATO-ellenes nagy­gyűlés szónoka, Marcelino Camacho, a munkásbizottsá­gok főtitkára lesz. gyalások mihamarabb vezes­senek eredményre. Mihail Zimjanyint, aki hét­fő óta tartózkodik parlamenti küldöttség élén az NSZK-ban. fogadta Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának elnö­ke is. Ezen a megbeszélésén is a genfi tárgyalások, a lesze­relés kérdései játszották a fő szerepet. A szociáldemokrata vezető egyébként kedden felszólítot­ta a nyugati államokat, hogy — Mihail Gorbacsov „figye­lemre méltó kezdeményezésé­hez” hasonlóan — a közeljö­vőben ne telepítsenek új nuk­leáris rakétákat Európába. Az Egyesült Államoknak átfogó telepítési moratóriumot is ja­vasolnia kellene Genfben — jelentete ki Hans-Jochen Vo­gel. Genf: Szovjet—amerikai tárgyalások Genfben kedden ülést tartott az atom- és űrfegyverekről folytatott szovjet-amerikai tár­gyalások keretében a közepes . hatótávolságú atomfegyverek kérdésével foglalkozó csoport. Újabb lövöldözések a libanoni fővárosban Viszonylagos nyugalom Tizenkét órás heves harcok, s három tűzszüneti kísérlet után kedd délben viszonylagos nyugalom lett Szidonban és környékén. Előzőleg a keleti dombokon és a két palesztin Megemlékezés az elbai találkozóról Ünnepélyes nyilatkozat Az elbai találkozóról való megemlékezés napjává nyilvá­nították 1985. április 25-ét Il­linois és Üj-Mexikó ameri­kai szövetségi államok kor­mányzói. Az erről kiadott ünnepélyes nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szovjet—amerikai együttmű­ködést a béke javára fel kel­lene újítani. Az illinoisi és új­mexikói döntést több más szö­vetségi állam hasonló elhatá­rozása előzte meg. Az elbai találkozó 40. év­fordulóján — 1945. április 25-én az Elbán, Torgau mel­lett nyújtottak először kezet egymásnak a hitlerizmus ellen harcoló szovjet és amerikai ka­tonák — amerikai háborús ve­teránok látogatnak el az egy­Kfaűják a trebfinkai hókért Izraelnek A clevelandi bíróság döntése Első ízben döntött úgy egy amerikai joghatóság, hogy egy az Egyesült Államokban mű­ködő háborús bűnöst kiad­nak Izraelnek. A 64 éves, uk­rán származású volt SS, Ivan (John) Gyemjanuk a treblinkai megsemmisítő tábor gázkam­ráját irányította, s sok ezer ár. lattan ember haláláért felelős. Bár a hatóságok már régen feltárták tartózkodási helyét, és Izrael kérte kiadatását, csak hosszadalmas vizsgálat, eljárás után rendelte el hétfőn egy clevelandi bíróság a háborús bűnös elleni eljárást. Az el­múlt években az amerikai ha­tóságok nem adtak ki más or­szágoknak háborús bűnösöket, hanem csupán eltávolították őket az országból, megvonták tőlük az amerikai állampolgár­ságot. A treblinkai hóhér azt ál­lítja. hogy nem azonos a ke­resett, háborús bűnössel, de számos tanú teljes bizonyos­sággal azonosította. Védői az­zal is7 megpróbálkoztak, hogy tetteit „az Egyesült Államok­ban nem üldözendő eljárás­ként” tüntessék fel. XSAK RÖVIDEN... KÍNAI—BELGA kormányfői tárgyalásokat tartottak kedden Pekingben. Martens belga mi­niszterelnök arról tájékoztatta kínai partnerét, Csao Ce-jan- got, hogy véleménye szerint a Spanyolországgal és Portugá­liával kibővült Európai Gaz­dasági Közösséget közös kül- és hadügyi politikával rendelkező politikai unióvá kell tenni. Az elképzelés az „erős Nyugat- Eürópa” gondolatát mindig támogató kínai' félnél elisme­résre talált. MEGINDULHAT rövidesen a több mint három éve szünete lő rendszeres légiforgalom Len­gyelország és az Egyesült Ál­lamok között. Az ezt előirány­zó és három évre szóló új két­oldalú légügyi megállapodást kedden írták alá Varsóban. Várhatóan április végétől vagy május elsejétől ismét indíthat rendszeres járatokat a két or­szág között a LOT lengyel és a Panam amerikai légiforgalmi társaság. kori találkozó színhelyére, majd felkeresik a Szovjetu­niót is. Ütjukról több ameri­kai televíziós társaság ripor­tokban szándékozik beszá­molni. menekülttábor körül folytak a csatározások, s több ágyúlöve­dék hullott magára a kikötő­városra is. Csak ezen a napon öten vesztették emiatt életü­ket, s huszonketten sebesültek meg. Az, új, hivatalos mérleg szerint, a fala-ngista lázadók egy hónappal ezelőtt indított támadása, majd a hadsereg muzulmán egységeinek és az őkét támogató ’ kisebb csopor­toknak az ellénakc.'ói miatt 80 ember halt meg, s 369 a sebe­sültek. skáma — túlnyomó többségük polgári lakos. Bejrut héhány körzetében is feszültség volt a nap folya­mán. A volt demarkációs vo­nal egy szakaszán folytatódott az orvlövészek működése. Kiéleződött az észak-indiai feszültség A reakciós csoportok akciói Az észak-indiai Jripura szövetségi államban kedden bezártak a hivatalok, a ban­kok és az üzletek: a helyi po­litikai pártok felhívására til­takozó napot tartanak a reak­ciós csoportok véres akciói ellen. Mint a National Herald című kormánypárti lap írja, a „tripurai nacionalista ön­kéntesek” nevű szakadár cso­port az elmúlt három hónap­ban számos terrorakciót haj­tott végre, s ezek több tucat­nyi halálos áldozatot köve­teltek. Az Indiától való elszaka­dásért fegyveresen fellépő csoportok rátámadnak a kato­nai járőrökre, de zaklatják, fosztogatják a békés polgári lakosokat és az állami tisztvi­selőket is. Az indiai belbiztonsági erők közlése szerint az ország északkeleti részén fekvő más államokban is erősödik a sze­paratista szervezetek, csopor­tok tevékenysége. Mint a The Tribune című lap arról be­számolt, újabb illegális szer­vezet jött létre, amely bét szövetségi állam és terület, köztük Tripura, Nagaföld, Manipur és Asszam, szepara- tistáit tömöríti. Szíria nemzeti a harminckilenc éve, 1946. április 17-én hagyták el Szíria területét az utolsó fran­cia és angol katonai egységek. Azóta minden évben ez a nap ünnep a Szíriái Arab Köztár­saságban. Ä négy évszázados török, és negyedszázados francia ura­lom után a független fejlődés első szakasza nem volt men­tes a nehézségektől: állam­csínyek és a Közel-Keleten dúló háborúk törték meg az útkeresés lendületét. Forduló­ponthoz akkor érkezett el az ország, amikor 1970-ben a Háfez Asszad vezette Bath- párt átvette a kormányrudat. Bár 1973-ban újabb háború zavarta az építőmunkát, az utóbbi másfél évtizedben az ország igen komoly eredmé­nyeket ért el a gazdasági-tár­sadalmi felemelkedésért ví­vott harcban. A vezetés po­litikája megértésre talál a la­kosság körében, amit az is bizonyít, hogy Asszad elnököt . a közelmúltban ismét állam­fővé választották. A KözeJ- Kelet egyik kulcsfontosságú államának számító Szíria kül­politikája következetesen an- * tiimperialista. Damaszkusz szilárdan kiáll a közel-keleti rendezés igazságos megoldá­sa mellett, s elutasít minden különutas próbálkozást, le­gyen az a Camp David-i egyezmény, vagy az ammani megállapodás. Az ország a haladó erők és a szocialista államok kapcsolatának erősí­tésén munkálkodik szüntele­nül, síkraszáll azért, hogy e stratégiai viszony mélyüljön Szépen fejlődnek a hazánk és Szíria közötti sokoldalú kap­csolatok is. lemzeti ünnepén további sikereket kívánunk a ba­ráti szír népnek az elért vív­mányok megerősítésében és fejlesztésében. N* Az SZVSZ irodájának ülése Szakszervezetek a békéért A német fasizmus felett aratott győzelem 40. évfor­dulója alkalmából tartott em­léküléssel kedden Balatoníü- reden megkezdődött a Szak- szervezeti Világszövetség iro­dájának 33. ülése. Az ünnepi emlékülésen Gás­pár Sándor, az SZVSZ elnö­ke méltatta a fasizmus feletti győzelem jelentőségét és an­nak hatását a munkásosztály­ra, a szervezett dolgozók mozgalmára. Az ülés résztvevői felhívás­sal fordultak a világ dolgo­zóihoz és szakszervezeteihez. A felhívás hangsúlyozza: a jelenlegi helyzetben múlhatat­lanul szükséges, hogy minden ország, valamennyi földrész dolgozói színre, vallásra, po­litikai hovatartozásra való té- kiútet nélkül, közös erőfeszí­téseket tegyenek a békéért, a háborús veszély elhárításáért. A Szakszervezeti Világszövet­ség kész a közös fellépésre valamennyi szakszervezettél. Felavatták Lukács György szobrát Munkássága máig ható Lukács György születésének 100. évfordulója alkalmából kedden szobrot avatott a Ma­gyar Tudományos Akadémia és a Fővárosi Tanács a. XIII. kerületi Szent István parii ban. A század kiemelkedő marxis­ta gondolkodójának alakját Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész mintázta meg. Az ava'tóünneps-égen a Him­nusz hangjait követően Szent- ágothai János, a Magyar Tu­dományos Akadémia. elnöke idézte fel a filozófus munkás­ságát. Lukács György — mon­dotta — azokkal a fiatal ma­gyar értelmiségiekkel indult, akik a század első évtizedé­ben — a korabeli európai kul­túra leghaladóbb irányzatai­nak értékrendje alapján — határozottan szembeszálltak a magyar szellemi elet elmara­dottságával és provincializmu­sával, s akik közül többen el­jutottak a marxizmushoz; Lu­kács a filozófiát nem elvont élméletként művelte. Mindig a társadalom, a jelepkor, s a kö­vetendő politikai-erkölcsi ma­gatartás legfontosabb kérdé­seire kereste és adta meg a választ — máig is ható érvé­nyességgel. Ez motiválta sze­repvállalását a Tanácsköztár­saság idején, ezért kellett el­hagynia Magyarországot 1919- ben. A fasizmus veszélyét ide­jekorán felismerve, egyre ha­tározottabban vette fel a szellemi küzdelmet annak ideológiája ellen. Az ünnepségen Lukács György szobrának talapzatá­ra a Magyar Tudományos Akadémia nevében Szentágo- thai János, a Fővárosi Tanács képviseletében Nyíró Rózsa el­nökhelyettes, a Lukács György-emJékbizottság részé­ről Lukács József akadémikus, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója helyezett el koszo­rút. A szoboravatás az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. Tanácskoztak a parlamenti bizottságok Oktatási törvénytervezet Kedden befejeződött a par­lamenti bizottságoknak az or­szággyűlés soron következő ülésszakát előkészítő tanács­kozássorozata. Együttes ülésen az ország- gyűlés kulturális, valamint jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottsága az oktatási törvény- javaslatról tárgyalt Köpcczi 3éla művelődési miniszter elő­terjesztése alapján. Az okta­tási rendszerről szóló, jelenleg hatályos törvény elfogadása, 1961 óta — mondta a minisz­ter — lényegesen megváltoz­tak az oktatás, a nevelés irán­ti igények, változtak a tárgyi és a személyi feltételek is. Ugyanakkor a társadalmi-gaz­dasági viszonyokban bekövet­kezett változások, valamint az oktatási rendszerrel kapcsola­tos, már korábban felgyülem­lett tapasztalatok az 1970-es évek elejétől a nevelés és az oktatás fokozatos reformját tették szükségessé, s ennek so­rán jelentős tartalmi fejlesz­tés történt. Mindezek a tényezők — mondta Köpeczi Béla — szük­ségessé teszik az egész neve­lési-oktatási rendszert átfogó, olyan új Oktatási törvény meg­alapozását, amely épít az ed­digi eredményekre, tekintetbe veszi a fejlesztési program cél­jait, ugyanakkor alapul szol­gálhat a nevelési-oktatási rendszerre, illetőleg intézmé­nyeinek tevékenységére vonat­kozó, mintegy 750 különböző szintű jogszabály korszerűsíté­séhez, egyszerűsítéséhez is. A törvénytervezet vitájában felszólalók egyetértettek an­nak törvényi deklarálásával, hogy hazánkban az oktatás az általános műveltség és a szak­mai ismeretek megszerzését és bővítését, az ifiúságnak. vala­mint a tanuló felnőtteknek szocialista, humanista szelle­mű. az igazi hazafiság és a nemzetköziség eszméit érvé­nyesítő nevelést szolgálja. A vitában felszólalók, kö­zöttük Bánáti Gézáné Pest megyei képviselő (21. vk). ki­fejtették egyebek között, hogy erősíteni kell az egyetemi au­tonómiát — a tanári kineve­zéseknél, a vezetői megbízá­soknál is —, minden fokozatú és típusú iskolai tanuláshoz esélyegyenlőséget kell biztosí­tani, az oktatásnak az eddi­gihez hasonlóan továbbra is ingyenesnek kell lennie, A képviselői észrevételekre egyetértőleg reagált a minisz­ter, majd a bizottság — több kisebb szövegpontosító javas­lattal együtt — elfogadta a törvénytervezetet, s úgy hatá­rozott, hogy az országgyű­lésnek is elfogadásra ajánlja. A kulturális bizottság ezután — ugyancsak Óvári Miklós elnökletével — önállóan foly­tatta munkáját: az idegen nyelvek iskolai oktatásának helyzetéről, a nyelvoktatás fejlesztésének irányairól tájé­kozódott a Művelődési Mi­nisztérium előterjesztése alap­ján. Az ülésen Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes fűzött kiegészítést az anyag­hoz. Legfőbb teendőként azt jelölte meg, hogy minden szinten és formában úgy kell megszervezni és programozni a nyelvtanítást, hogy a tanu­lók, hallgatók végül is majd értsék, beszélni is tudják a szóban forgó nyelvet. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság külön ülé­sen foglalkozott a tanácsi gaz­daságirányítás új rendszeré­vel, a Minisztertanács elé ke­rülő előterjesztés tervezetével. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese adott tájékoztatást a képvise­lőknek, akik közül Röder Edit (Budapest) és Győré Sándor (Pest megye 9. vk.) kért szót, A bizottság — amelynek ülé­sén Nagy József Baranya me­gyei képviselő elnökölt — . a tájékoztatást egyetértőleg tu­domásul vette. Az országgyűlés külügyi bi­zottsága keddi ülésén meg­hallgatta Várkonyi Péter kül­ügyminiszter tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdések­ről. Ezután Darvasi István­nak (Budapest), a bizottság titkárának előterjesztésében értékelték az elmúlt öt évben végzett külügyi bizottsági munkát. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom