Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

1985. ÄPRIT.1S 15. flRTFO

Csodamasina a feldolgozóban

Kerek a káposzta, de nem csipkés

Kerek a káposzta, levele azonban már nem csipkés, simán borul, s alkot kőkemény Sejeket, mégsem gurul, most különösen külföld felé nem gurul. A káposzta őshonában, a vecsésí Ferihegy Tsz is csökkenti a vetésterületét az előző évhez viszonyítva majdnem száz hektárral.

©

Az elmúlt év bő terméséből pedig már mutatóba is alig akad. A különleges módszerrel savanyított csekély meny- nyiséget már várják a német háziasszonyok. Világmárka a vecsési savanyú káposzta.

Ez évben előreláthatóan már enyhülnek az értékesítési gondok — hangoztatja Müller László, a közös gazdaság pártbizottságának titkára. Az új, korszerű NSZK csomagoló apparátus a népgazdaság részére is mérhetetlen előnyt jelent. A televízióban is elhangzott érvek hatottak és lizing- megállapodás alapján — értékét természetben kell kiegyenlíteni —, a csodamasinát a zöldségfeldolgozó üzemben felállítják.

©

A fakózöld színű ültetvény ; jókora területe az országút mellett terül majd el. Üllőn, J a község szélétől a péteri be- ! kötő útig már a K 700-as ! óriás traktor négy nyomsáv .

Élet a Nagykapasz tövében

Orrá lesznek a gondokon

Valamikor királyi kovácsok lakták a községet. Később, a török hódoltság ideje alatt, mint sok hasonló település, a királyi szolgia e szálláshelye is elnéptelenedett. Az ország benépesítését szolgáló XVIII. századi tudatos bevándoroitaiás során Nagykovácsi sváb falu lett. A második világháború után ismét lakosságcserét élt át a település. Ma Nagykovácsi a főváros agglomerációs övezetébe tartozik, s ez alapvetően meghatározza lakóinak életét.

— Községünk munkaképes! lakosainak 70 százaléka a fö-i városban dolgozik. Igaz, a nagykovácsiak nem tartoznak a klasszikus értelemben vett ingázók közé, hiszen a 63-as kék busz köldökzsinórként kapcsol bennünket Budapesthez — mondja a múltbéli kalandozásból a jelenre térve Tokodi Zoltán tanácselnök. — A többiek itt helyben dolgoznak, a nagyhírű Rozmaring Tsz-ben. Az ingázók alapvetően befolyásolják Nagykovácsi életét. Politikai, gazdasági érzékenységükből, a közügyek iránti fogékonyságukból a község egésze profitál. A főváros közelsége ugyanakkor nehéz feladat elé állítja a tanácsi apparátust, hiszen az emberes hazahozzák igényeiket, s itt is ug.vanolyan kereskedelmi és szociális ellátást, szolgáltatói színvonalat, áruválasztékot kívánnak, mint a budapestiek. Ezeknek az elvárásoknak, a hét szűk esztendő idején, nem könnyű eleget tenni.

A nehezebb gazdasági helyzet azonban — legalábbis Nagykovácsiban — nem jeleni tétlenséget. Tokodi Zoltán nem kevés eredményről számolhat be. A százéves, olajos- padlójú épületben működő iskolát például 1979-ben nyolc új tanterembe helyezték át. Később ezt tovább bővítve újabb három tantermet, modern községi könyvtárat, majd 1983 ban a padlástér beépítésével egy 90 négyzetméteres kondicionáló termet és klubszobái alakítottak ki. A nagykovácsiak előrelátását dicséri, hogy a még 1979-ben »átadott alapépületben mozgatható falú

tantermeket terveztettek, így alig fél óra alatt 300 személy befogadására alkalmas kamara színpaddá alakítható az iskola egy része. Idén — tovább bővítve az általános művelődési központot — tornacsarnok építésébe kezdtek.

— Először, 1977-ben, bővítettük a régi óvodát, majd egy év múlva újat is építettünk. Ezt megelőzően, még 1978-ban készült el a szolgáltató ház, egy esztendő múlva pedig az új ABC — sorolja nem kis büszkeséggel Tokodi Zoltán. — Az 1980-as években beköszöntött nehezebb .gazdasági időszak bennünket is az egyem vállalkozások támogatására ösztönzött. Ennek eredményeként sok kis üzlet könnyíti a napi bevásárlást, s jelentősen javult a szolgáltatások színvonala is. Közben azért mi sem tétlenkedtünk, mint azt a posta új épülete, s közel 150 nyugdíjasunknak étkezést biztosító Patkó étterem megnyitása is bizonyítja.

A főváros közelsége mellett nyilván a jó ellátás is szerepet játszik abban, hogy egyre többen szeretnének Nagykovácsiban letelepedni. A tanács 1982-ben 116, idén 78 házhelyet parcellázott ki, s adott tartós használatba. A telkek odaítélésénél természetesen a lakásra szoruló helyi fiatalok élveznek előnyt, akiket a házépítésben anyagilag is támogat a tanács. A Nagyszénás, Nagykopasz, Zsíros- és Kutya-hegy által övezett völgyben az új családi házak csoportja jelzi Nagykovácsi dinamikus továbbfejlődését.

Horváth Judit

Nemcsak melegít, szép is

A Mezőgép érdi gyáregységében megkezdték a korszerű alumínium radiátorok, a Koral-ok gyártását. A hagyományosnál kétszer jobb hőleadást biztosító radiátorok ötféle színben készülnek. Képünkön Héri Csaba próbálja ki a késztermékeket kilenc atmoszíérás víznyomással

Hancsovszki JAnos (elvétele

szélességű tárcsát vonszol, készíti elő a talajt a vetéshez, palántázáshoz.

Az egykori „aranykincsnek” a sárgarépának is csökkentett területen, mindössze 150 hektáron kezdték meg a vetését, mondja a párttitkár. Ezzel szemben növekszik a nem annyira munkaigényes és könnyebben értékesíthető napraforgó vetésterülete.

Az országos kukoricaprogram eredményes részese is szeretne lenni a Ferihegy Termelőszövetkezet közössége. Az országútról látni is a trappoló traktort, porba rejtett gépe már napok óta veti, temeti a sargarepamagot. Persze a termés értékét már nem aranyban számolják. Pedig igen- igen elvárja a/ kézi munkát. Gyomirtóval permetezik be a területet, hogy majd aztán az „idősebbek is elkezdhessék" — no nem a tornát...

Mert a munka dandárjában a határban masina nélkül már csak ez a korosztály található.

©

A traktor mellett feltűnik Bata Ferenc mezőőr is, amott a bekötő úton túl, a fakadó lucernatáblán a szeme, s a kiserdő felé is tekinget. Sok a kódorgó juhász — bosz- szankodik a zöídruhás, a falka gyakran téved a hasznosított területekre, tapossa, tépi az amúgy is gyáván, gyatrán rügyező lucernát, s rágja a kis fák gyenge héját.

Az éberen figyelő szemeket tehát nem szabad behunyni...

K. S.

lön a földgáz

Elkezdődött a földgázvezeték építése Hernádon. Ebben az évben több utcát, több száz családi házat kapcsolnak a hálózatrendszerbe. A munkálatokat a Március 15. Tsz brigádjai végzik.

Erdősi Agnes (elvétele

Kórházmuzeum

A grúziai Vardzijában nemrég kórházmúzeumot létesítettek egy — régészek által feltárt — középkori barlangvárosban, amelyet a régészek szerint közel 50 éven át építettek. Az ásatások során a Cyógyháznák nevezett barlangból ficamok és csonttörések gyógyítására használt eszközök is előkerültek. A barlang kőpadlójába vájt Í4 mélyedés valamikor gyógyszerek keverésére szolgált.

Ä veszteség elriasztja a gazdaságokat

A rekonstrukció elmarad

Bizonyára senki sem irigyli mostanság azokat a gazdaságokat, amelyekben halaszthatatlanul fel kellene újítani az állattartó telepeket. Mindez szinte átugorhatatlan akadályokba ütközik, a pénz hiánya miatt. Ezért sokan sutba dobták korább! elképzeléseiket. Inkább azon törik fejüket — helytelenül — miként szabadulhatnának meg veszteséges állattenyésztésüktől. Sajnos, Pest megyében is több példa adódik erre. Ez az oka annak is. hogy az utóbb időben mintegy háromezerrel csökkent a tehénállomány.

Sokáig dédelgetett álma volt a kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezet tagságának is, hogy a hatvanas évek közepén a régi uradalmi telepre felépített, azóta viszont elavult istállókat felújítsák. Az álom azonban álom maradt.

Biztos bukás lőtt volna

— Mi tagadás, mostanáig lelkiismereti kérdést csináltunk a rekonstrukcióból, de más a leikiismeret és más a haszon. A szövetkezet csak az utóbbitól marad életképes -— mondja Vörös Benjámin íő- ágaza tvezető. — Tehenészetünk nem hoz annyi nyereséget, hogy a rekonstrukcióval járó terheket vállalni tudjuk. Ez nemcsak nálunk, országszerte főfájást okoz.

— Legutóbb még úgy nyilatkoztak, hogy az átalakítási tervek is készen vannak.

— Való igaz — válaszolt hirtelen indulattal a főágazatve- zető. — Erőltettük a dolgot. A kivitelezési tervek elkészültek, sőt mintegy négy-öt millió forint értékű gépet és építőanyagot is megvásároltunk. Aztán újból átgondoltuk az egészet, Osztottunk, szoroztunk, de a huszonötmillió forintos költséget, a harmincszázalékos állami támogatás mellett sem tudjuk vállalni

i

Gombó Pál;

^JJocjijan heti házat építeni F

H

a van vagyon, gond nincs. Megveszi az ember azt a teiket, szerződtet egy építési vállalkozót, aki beszerez és építtet, egy ügyvédet, aki azt iratokat intézi és egy idegorvost, mert olyan simán azért nem megy. Például kék csempe éppen nincs, a garázs vasajtajához gyártatni kell az egyensúlyt, a házi úszómedence csőbekötése csak műanyag könyökcsővel oldható meg, az emeleti lépcsősorhoz nem kapható bordó szőnyeg csak vörös, így pedig úgy nézne ki, mintha elegancia helyett világnézeti tüntetés volna a célunk. Vagyonhoz egyébként könnyen hozzá lehet jutni egyeseknek, úgymint örökséggel, megfelelő szakmával, teszem azt, italméréssel, autóalkatrész-kereskedelemmel, továbbá így meg úgy, nem is szólva a tökmagbizniszről és a temetkezési hiénaságról.

Ha nincs vagyon, akkor takarékoskodni kell. Ezt mindenki megteheti. Például, aki magányos nő vagy férfi, se házastárs, se gyerek, se szülő, fizetése havi tízezer forint. Akkor abból ötezret félrerak, feltéve, hogy jelenleg is van lakása, és nem fizet albérletet. Havi ötezer, az évi hatvanezer, az húsz év alatt 1 millió 200 ezer, amennyiben közben az árak nem drágulnak számottevően, ebből kijön két szoba plusz komfort, legföljebb a tető beázik, az ablak- és ajtókeretek megvetemednek és a festék lepereg. A kezdés fél időre is lerövidíthető OTP-hitellel, ami viszont harminc évre nyújtja a fizetési kötelezettséget. Idegeinket közben aerobickal vagy hatha jógával lehet karbantartani, az ügyintézés magánerőből megoldható, vegyük úgy, hogy van egy másodállásunk és sok rosszindulatú főnökünk.

Ha a takarékoskodás nem megy. de sőt, ha megy, sőt ha vagyonunk van is, a legjobb a lopás. Sajnos, kész házat nem lehet lopni, ezért az sincs ingyen. Mert a sóderért, cementért, tégláért, cserépért ugyan nem fizetünk, de fizetni kell annak, aki házhoz hozza és azoknak, akik különben feljelentenek. Amellett mindent nem lehet lopni. Jó, jó, az a pár betonelem, vagy az a néhányszor tíz méter ólomcső senkinek sem tűnik fel, de a munkáért és tervért fizetni kell. Például. Néha még az ablakkeretért, ajtóért is, mert amit bontásból elemelhetünk, nem felei meg minőségi igényeinknek.

Házat építeni lehet továbbá saját munkával. Ilyenkor ajánlatos érteni is hozzá. Ezért a legcélszerűbb időlegesen állást változtatni, és elmenni az építőiparba, ahol három legvet ütünk egy csapásra — megkeressük a rezsit, magunk lopunk magunknak, és nem kell hálapénzeket dugdosni jobbra-balra, hiszen a dolog kölcsönbe megy. Én falazok neked, te betonozol nekem. Én lopom a téglát-csempét, te lopd a cementet-sódert, mi építünk. Ezt a formát bejegyzetlen építőipari munkaközösségnek hívják.

A legkevesebb pénz értelmiségieknél gyűlik össze, sőt ők még a testi munkát is rühellik, vagy kétbalkezesek, továbbá neurotikusak, még a rendőröktől' is félnek. Építhet-e ilyen egyed házat? Igen! Ismeretség dolga az egész. A megfelelő embereket össze kell szedni, egyenként, és dolgozni nekik saját szakmánkból. Teszem azt; egy újságíró reklámokat ír és röpcédulák formájában kj is hordja az építésznek, a villanyszerelőnek, gáz- és vízszerelőnek, tetőfedőnek. Ha ez nem megy, akkor is van társadalmi munkamegosztás. Én írok reklámot, készítek házi komputert az autószerelőnek, az autószerelő összedobja a betonkeverő Volvóját, a betonkeverő lopja és keveri a betont. Ha a szakmám jó, például főkönyvelő vagyok, semmi hézag. Ha a szakmám rossz, például szociológus vagyok, kitanulom azt a könyvelést, végeredményben a szürkeállomány az szürke, embert-összeget egyaránt képes rubrikázni így i's, úgy is.

A legjobb persze mindezeket a módszereket egyesíteni. Mondjuk eltenni a láb alól nagynénikénket, és némi vagyont örökölni. Ehhez hozzátakarékoskodni a többit, zsíros kenyér és alma tápláló ételek. Akkor már van miből lopatni, van módunk esti és hétvégi munkával beszállni egy építkezésbe segédmunkásnak, összeállni kalákába más becsületes építtetőkkel, legföljebb mikor nálunk dolgoznak, leütünk egy kőbányai sofőrt, és odavisszük az építkezésre a fuvar sört.

Vagyis végeredményben, mondjuk ki, az építkezéshez nem kell más. csak élelmesség és kellő emberismeret. Óvakodjunk például az álvállalkozóktól, álügyvédektől, áltolvajok* tói, mert ezekre rámehet vagyonunk is, mert hét. ház közül felépítenek egyet, az a lányuké lesz, a többi előtt azonban feloszlik a vállald kozás, a kaláka, kiderül, hogy nincs engedély. Vigyázni kell továbbá a sorrendre. A legtöbb félbemaradt ház ajtók, ablakok és tetők nélkül szomorog. Ezért mindig elsőnek ezek alapanyagáról és mesteréről kell gondoskodni, nélkülük a kaláka is csak káka marad, ruca költ a házunk tövén.

M

inderre önök azt mondhatják, hogy igen, igen, ám valamennyi eljárás bonyolult is, rizikós is, ezenkívül sérti az önök erkölcsi integritását; magánerő, magánerő, de nem az a tipikusan szabályos, keresetileg indokolt, jogilag védett magánerő. Én meg erre azt pon- dom: kishitűség! Tessék megnézni a valóságot, a pudingot, melyet megehet bárki. Ott állnak a kacsalábon forgó nyolcszobás villák a legdrágább telkű negyedekben, frissek, illatosak, bejáratuk ívelt hidakon vezet, miként a középkori várakba, erkélyektől roskadoznak, üvegtábláikon színes tévék fénye villog kifelé, előterüket oszlopok tagolják, úszómedencéjük körül pedigrés kopók száguldoznak, garázsaikban japán kocsik lapulnak.

Megy ez, csak akarni kelll

— Hitelt is kérhettek volna■

— A mai kamatok mellett szóba sem jöhetett Hiszen csak a technológiai korszerűsítés évente több mint egymillió forinttal növelné az amortizációs költségeket. Ha hozzákezdünk terveink valóra- váltásához, biztos a bukás. Ezt nem kockáztathattuk.

— Most hogyan tovább?

— A fejőház berendezéseit, amit már megvásároltunk, visszaajánlottuk a Taurina Állattenyésztési Közös Vállalatnak — kapcsolódik a beszélgetésbe Fejérdi Győző, a szövetkezet elnöke. Az építőanyag ' egy részét eladjuk, másik részét pedig felhasználjuk.

Kevesebb, ám jobb tej

— Mire?

— Az istállókat rendbe kell tenni. Mert igaz, hogy a rekonstrukcióról kénytelenek voltunk lemondani, a régi technológia felújítása azonban elengedhetetlen. E célra egymillió forintot fordítunk évente és úgy tervezzük, hogy öt év alatt, elkészülünk vele. Ha nem ezt tennénk, fel kellene számolni tehenészeti telepünket. Igaz mintegy 40—50 darabbal így is csökkentjük az állományt, de,a háromszázharminc tehén, ami- marad, jobb körülmények közé kerül.

— Hogyan alakul a tejtermelés?

— Az elavult technológia, a több éve tartó aszály, a nagy- hideg miatt ötezerháromszázról négy ezernyolcszáz literre mérséklődött az egy tehénre jutó tejtermelés. A takarmányok béltartalma értéke — éppen a kedvezőtlen időjárás miatt — romlott. Nem várhatunk csodát. Ennek ellenére, valamelyest javult a tej minősége. ami ellensúlyozza az. árbevétel-kiesést. Hárommillió forintot kaptunk, a 180—200 kilogrammos hizóbika-alapanyag értékesítéséért i?.

Olcsóbb takarmány kellene

' — Milyen a megyei helyzet? — kérdezem Ziskó Ferencet, a Pest megyei Tanács tőállattenyésztőjét.

— Előbb-utóbb helyre kell állítani az állattenyésztés presztízsét, mert ellenkező esetben később óriási árat kell fizetnünk. Eddig már mintegy háromezerrel csökkent a tehénállomány Pest megyében. És ezt nem ellensúlyozza a püspökhatvani Galgavöl- gye és a budakalászi Óbuda Termelőszövetkezet szarvasmarhatelepének bővítése, illetve rekonstrukciója sem. Igaz, vannak még gazdaságok, amelyek a felújítás gondolatával kacérkodnak, többek között a kocséri Petőfi, valamint a kiskunlacházi Kiskun termelőszövetkezet. Mindez azonban csepp a tengerben. Mert a tejtermelő tehenészeteknek több mint a fele veszteséges, ilyen ágazatra pedig senki sem költ manapság.

— Miben látja a kiutat?

— Elsősorban az üzemeken múlik, hogy olcsóbbá tegyék a tömegtakarmány-termelést, ami az aszályos időjárás miatt nagyon megdrágult az elmúlt években. Azonos ráfordítási költségek mellett ugyanis kevesebb 'termett az egységnyi területen. Például 100 kilogramm szipzst 100—150 forintért, ugyanennyi szénát 300—- 350 forintért termeltek meg a gazdaságok. Sújtja a tejtermelési ágazatot az is, hogy a 8—10 százalékot kitevő általános költségeket az árbevétel arányában terhelik az ágazatra. Ha ez nem így lenne, mintegy 4 százalék körül alakulna az állattenyésztés nyeresége.

Hóna Zoltán