Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
6 PEST MEGYEI HÍRLAP 19S5 ÁPRILIS 13.. SZOMBAT Az Ember ás Az Ember ül a fa tövében, felhúzott térdére fektetett karral, űzött tekintettel, és azt hajtogatja : — Menjenek haza, jú emberek, nincs itt semmi látnivaló. Menjenek szépen a dolgukra. Az Ember Dunavarsány határában ül a fa tövében. Körülötte csoportosulás, az úton lassítanak az autók, az ember kíváncsi. Többen leállnak, kiszállnak, így jött össze ez a kisebbrajta tömeg. — Baleset? Hívtak orvost? — ilyesféleképpen kezdi minden újonnan érkezett. — Nem tudom — mondja egy hátrább álló. — Ez az ember csak ott ül, és nem mondja, mi a baja .,. Az Ember tényleg csak ül. Nem mondja. Alulról néz fölfele, a szemében bűnbánat és zavarodottság. — Azt mondják ásott — jegyzi meg egy korábban jött jólértesült. — Ásott?! — Azt mondják. — És? Mit ásott? — Hát ott, ni — bök oda a jólértesült a frissen szántott földre. — ott ásott, azt mondják ... A szántott föld szélében valóban ott az ásás nyoma. És az Ember mellett, a fa tövében tényleg ott az ásó. — Itt? Itt ásott.. . ? — Azt mondják . .. A nép az ásott földre, aztán az ásóra, meg az Emberre pil- logat. Az ember elkínzottan, szégyenlősen néz. hol erre, hol arra. Fehér kötött sapka van rajta, melegítő, rossz cipő. — Nem gyanús ez maguknak? — mondja egy hatvanas asszonyság. — Mi van itt ás- nivaló? Ez az ő földje? Ekkora földje nem lehet... — Nem hát, ez a téesz földje, hogy lenne már egv embernek ekkora földje? Meg föl is van ez már ásva ... — Ásva!? Jól adja. Szántva van ez, kérem! Méghogy ásva' Minek beszél az, aki . .. — Miért ne beszélhetnék!^ Csak magának szabad? Én mondom, itt valami bűncselekményről van szó. — Nem kel! mindjárt a legrosszabbra gondolni, drága asz- szonyom. Én szerintem ez az ember egyszerűen ásni akart. Csak úgy. Ásni. Az emberkupac már kört alkot, hitetlenkedve hallgatnák. — Csak úgy ásni!? — szólal meg végül valaki. — Miért? szeret ásni' Maga talán nem — Hát, nem is tudom, attól függ. — Mitől? — Hogy mit. Mit, mit. Nem mindegy az? Ásni akart, és kész. Én is szeretek ásni, miért ne szerethetne más is? — Csak úgy? — Hát, ha valakinek nincs saját ásnivalója, akkor csak úgy. Miért ne? Tudja, asszonyom, mekkora érzés az? Beleszűrni azt az ásót a földbe, amikor ió puha, még egy kicsit nedves, nem #porhanyös, hanem olyan, hogyismond- jam . . . — Hát. .. — Bezonyám! Na, nézze csak.... hol az az ásó, kölcsön venném ettől a jó embertől, Itt. a fa tövében . . . ★ A nép egy emberként néz a fa tövébe, aztán csak néznek némán egymásra. Az Ember, a fehér sapkában, aki állító- lag ásott, nincs sehol. Hol volt, hol nem volt -r- talán az egész igaz se volt. Hatos Erzsébet Jó ügyért rossz eszközökkel Eddig két terjedelmes cikkben foglalkoztunk a Budakeszin, három utcában épített gázvezeték körül kirobbant vitával, mégsem érdektelen feleleveníteni a történteket. Az utcák lakói önerős gázvezeték-építésbe fogtak, ennek beruházója az állampolgárok nevében a helyi tanács volt, a kivitelezésre pedig a Pest megyei Üt- és Hídépítő vállalat kapott megbízást. Az elhatározástól az előkészületek megtételéig közel egy esztendő telt el, az építők tavaly május elején kezdtek a munkához, amikor még sem szerződés nem készült a budakeszi tanács és a kivitelező között, sem pedig pénzügyi fedezete nem volt a beruházásnak. Ugyan formailag a tanács a fejlesztési alapjából megelőlegezhette a gázvezeték költségét, ám ennyi pénze — több mint négymillió forintja —• nem volt. Az utcák lakói mindvégig úgy érezték, hogy a beruházó nem vonja be választott képviselőiket az érdemi döntésekbe, tudtuk nélkül szerződtek a kivitelezők, nélkülük fogadták cl a költségvetést, amelybe később is alig kaptak betekintést. Haladék az OTP-től Már javában folytak a munkák, amikor az utcák lakói vitatni kezdték a költség- vetés tételeit, illetve azt, hogy a gázvezeték-építés szabadáras kategóriába tartozik. A vitában végül is az Országos Anyag- és Árhivatal döntött, miszerint az önerős gázvezetéképítés nem tanácsi beruházás, s emiatt a szabad, árfor-1 mába tartózik. A tervezési díj ráeső részét mind a százkilencvennégy család befizette, és az előleget is, amely a huszonötezer forintos OTP-kölcsönhöz szükségeltetik, de a három utcából még csaknem félszázan nem kötöttek szerződést a takarék- pénztárnál, annak érdekében, hogy a hitel fedezetté váljon. Ök haladékot kértek az ÓTP Pest megyei Igazgatóságától, ugyanis panaszuk nyomán az Árhivatal a számla felülvizsgálatára kötelezte a kivitelezőt. A vita tárgya az átalány- díjasként vállalt munka volt. amelynek számlázásánál — az utcák lakói szerint el nem végzett tevékenységek ellenértékét is érvényesíteni akarták. A Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat igazságügyi műszaki szakértőt fogadott, s többek között az ő szakvéleménye alapján mintegy két- százhajrmineezer forinttal csőkk,én{e{ték a több mint négy millió-háromszázezer főt szóló végszámlát. Levonták az el nem végzett zsaluzások árát, ugyanakkor számláztak olyan munkákat,. amelyek . a . régi. számlában nem szerepeltek. Az utcák lakói viszont a beruházás összegének felét, mintegy kétmillió forintot vitatnak. Az új számla szerint á gázbekötés egy családra jutó költsége 22 ezer 518 forintról 20 ezer 951-re mérséklődött. Ki kérte a vizsgálatot ? Mindezt azonban a csütörtök délután összehívott utcaképviselők még nem tudták, mert a panaszukra elrendelt számlafelülvizsgálat eredményéről — amelynek a határideje március 31-e volt — őket nem értesítette senki. Mint ahogy arról sem. kinek a bejelentése nyomán indított vizsgálatot az ügyben a Budaörsi Népi Ellenőrzési Bízott, ság. Nem csoda hát, hogy kissé paprikás hangulatban kezdődött a beszélgetés. Joggal érezhette az a csaknem ötven állampolgár — aki nem köVasárnap is nyitva. Nemrég nyitotta meg kapuit a Márka-Skála Szövetkezeti Áruház Szigetszentmiklóson. Az 1200 négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítményben ABC-áruház, iparcikk-, lakástextil-, divatáru-, konfekcióosztály és ajándékshop várja a vásárlókat. Előnye, hogy vasárnap délelőtt is nyitva tartanak. Képünkön a bőség zavarában az ABC-ben. tött még szerződést az OTP- vel a hitel folyósítására, mert április 15-ig haladékot kapott —, hogy a tanács erre történő írásos felszólítása, amely a határidőt április 11-ében, éppen a NEB-vizsgálat napjában jelöli meg, valamiféle lélektani nyomást igyekszik gyakorolni a renitensekre. Kétségtelen viszont, hogy nem túl etikus élvezni az olyan gázvezeték nyújtotta előnyöket, amelyért nem fizettek, még akkor is így van ez, ha a fizetés megtagadásának elvi oka van. Hiszen ők a számla összegét vitatják és a fizetés annak elfogadását jelentené. Végül is, ha kicsit ingerülten. egymás szavába vágva, de elmondhatták az utcák képviselői, mit nehezményeztek a munkálatok során. A szavak mögött megbújt, hogy szinte kezdettől fogva bizalmatlanok az ügyintézéssel szemben. Az igazsághoz tartozik, hogy a csütörtöki értekezlet hangulata sem igyekezett oldani ezt, az előítéletet. A tanács pénzügyi vezetője ugyan tájékoztatta az utcabizalmiakat a számlafelülvizsgálat eredményéről, de sietett leszögezni, hogy ennftk közlésére nincs felhatalmazása. Bizonyos, hogy nem teremtett volna ennyi vitát, indulatot ez a gázvezeték-építés, -ha nem találkoznak lépten, nyomon joghézagokkal. Az önerős gázvezeték-építés .gyerekcipőben iár. Budakeszi úttö- •-(€nek nevezhető, ezért itt különösen oda. kellett vo4lna figyelni mináen apró fészlet. re, és rendkívül körültekintően előkészíteni a ‘Aunkát. Csak fsdszetiel lehet — Nem mondhatom, hogy legközelebb nem támogátjűk a lakosság önerős gázvezeték-’ építési igényét — mondja Bo- bály Mihály tanácselnök —, de az is biztos, hogy csak akkor indítjuk a munkát, ha valamennyi igénylő hitelszerződést köt az OTP-vel. Ez a vita kellemetlen helyzetbe hozta a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalatot is, pedig a régi jó munkakapcsolatot minden áron szeretnénk megőrizni. Nem értem az utca lakóit, számtalan kimutatás bizonyítja, hogy ilyen feltételek mellett szinte sehol sem tudnak olcsóbban gázvezetéket építeni. Budakeszin, a Rákóczi utcában hamarosan indul egy hasonló munka. A három póruljárt szomszéd példájából tanulva versenytárgyalást rendeztek, és ezen kisiparosoktól kapták a legkedvezőbb ajánlatot. Tény viszont, hogy Budakeszi más részein is kezdtek cégek vezetéképítésbe, a három utcánál kedvezőbb áron. Viszont ott jóval előbb kezdték, és a lakók ma sem fűte- nek, sőt most már perre mentek a kivitelezővel. — Nézze, a budakesziek építőközösséget is alakíthattak volna — mondja Varga János, a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat igazgatója. — Akkor bizonyosan olcsóbban megépíthették volna a vezetéket, de annak a megoldásnak minden terhét vállalnia kellett volna. Mi májusban kezdtünk a területen, és Jélen már fűthettek. Ha nem a százki- lencvennégy családot és a gázszerelés miatt szétvert lakásokat néztük volna, akkor augusztusban, amikor kezdett bizonytalanná válni az ügy, le kellett'volna vonulnunk. Akkor nem kerülünk kényes helyzetbe a bevételi főigazgatóság revíziója előtt. Hiszen, a számla még nincs kiegyenlítve, a munka viszont még novemberben elkészült. Az viszont még most is kérdéses, hogy ki fizeti a huzavona alatt négyszázezer forintra nőtt bankkamatot. Szívesen cserélnének velük Bizalmi válság. Ezt a kifejezést használta ez egyik lakó ezzel az üggyel kapcsolatban. Valóban, oda a bizalom, amely tálán soha nem 'volt teljes. Lehet, hogy a három utca lakói az első percektől fogva ferde szemmel néztek a beruházó tanácsra, s ez a bizalmatlanság csak nőtt. amikor fontos ..döntésekből kihagyták az utcabizalmiakat. Akik viszont a demokratikus fórumok igénybevétele vagy az emberi hang helyett megengedhetetlen eszközökhöz folyamodtak. Így jutottak e! odáig, hogy -a több vizsgálatot átélt, igazságügyi szakértő által hitelesített új számlát sem hajlandók elfogadni. S már maguk sem egységesek: sokan elítélik azokat, akik nem kötöttek hitelfedezeti szerződést. Azok a lakók pedig, akik Budakeszin perben állnak a komolytalan gázvezeték-építő vállalattal, bizonyára örömest cserélnének a három utca bármelyik lakójával. Máza Katalin fi nagyközség apraja, nagyja dolgozik t/ itthon akarnak boldogulni Tápiószele új ABC-án házzal mutatkozik be az érkezőknek. Az útelágazásnál álló modern épület amolyan központja a nagyközségnek. A helybelieken kívül a környék számos kisebb településéről is érkeznek szép számmal a vásárlók. Nem véletlenül. Tápiószele alsóiokú központja környékének, sokan járnak ide lolgozni. Munkalehetőség van bőven. mente Tsz és az Áfész gépekkel segítik az építkezést, az Állami Pénzverő tavaly és idén egy-egy millió forintot adott, a generálkivitelezést a KGYV dolgozói vállalták szocialista szerződés alapján. A vasszerkezetet önköltségi áron szállították, a szerelést az üzem szocialista brigádjai vállalták. A földmunkákra a helybéliek vállalkoztak. Nem először. Tavaly például 13 utcában végezték el a 4,3 kilométer hosszú, újonnan átadott vezetékes vízhálózat földmunkáit. Ezzel a vízhálózat hosszát — saját erőből — 10,3 kilométer hosszúra növelték a VI. ötéves terv ideje alatt. Az ingázók többsége idős ember — Sok kisebb gazdasági egység működik nálunk — tájékoztat Molnár János tanácselnök. — Nagyközségünk legjelentősebb ipari létesítménye a Kohászati Gyárépítő Vállalat üzeme, amely 800 helyi lakost foglalkoztat. Főként a fiatalabbak vállalnak itt munkát, az átlagéletkor alig 35 év. Örömünkre szakmunkásképzés is folyik az üzemben. A tanulók biztosítják a munkaerő-utánpótlást, s ami számunkra nagyon fontos, itt maradnak Tápiószelén. Az Állami Pénzverő jelvényüze- mében főként asszonyok dolgoznak, több mint százan. Jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik a helyi ag- robotanikai központ, a NÖMI. Megfelelő munkalehetőséget kínál a Nagykőrösi Konzervgyár tápiószelei üzeme is. Nagyközségünkből ennek ellenére. mintegy 900-an járnak el dolgozni Budapestre, Ceglédre, Jászberénybe. Az ingázók többsége idős szakember. A fiatalok már itthon akarnak boldogulni. ,. Nemcsak a lakosság, a vállalatok szintén A helyi munkalehetőségek megtartó'erejéből Tápiószele egesze profitál. A lakosság jobban mozgósítható társadalmi munkára és jelentős segítséget nyújtanak az üzemek Az új ABC is nagyközségi összefogással épült 1978-ban, s azóta újabb jelentős eredmények születtek. — Hat hónap alatt készítettünk el egy nyolctantermes iskolát 1980-ban — kezdi a felsorolást Molnár János. — Később elhatároztuk; saját erőből építünk egy 40x20 méteres sportcsarnokot. A Tápió- i Rendezett település dicséri szorgalmukat — Igyekszünk csökkenteni a földutak számát, mert eléggé megnehezíti ősszel és tavasszal a közlekedést. Több kilométer hosszú járda épült — ugyancsak társadalmi munkában. Immár hagyományos tavaszi programunk a Népkert rendezése a május elsejei ünnepségek előtt. Ásót, kupát ragad ilyenkor a nagyközség apraja, nagyja. A Népkert közelében volt egy szeméttelep, tavaly sikerült ezt is fölszámolnunk. A tápiószeieiek szorgalmát és lelkes lokálpatriotizmusát szép, „rendezett település dicséri. A tanácselnök hosszan sorolja a jók közül is a legjobbakat: ifj. Boros Mihály, Szabó István, Pintér Sándor, Terek János, .az Áfész építőbrigádjának tagja — akikre természetesen a nagyközség többi lakosával egyetemben bármikor számíthatnak. Nem véletlen, hogy a nagyközségi kategóriában a település fejlesztéséért végzett társadalmi munkaversenyben a tavalyi eredményeik alapján másodikak lettek a tápiószeieiek. Horváth Judit S zép ősz öregember Schusz- ter József. Kék szeme szinte világít. Miközben leül, rojtos szélű füzetet, dossziét és egy régi Mezőgéptröszt-ki- adványt tesz az asztalra. Vélném: ezek fölöslegesek, hisz mondandója jól él emlékezetében. Talán azért cipelte magával, mert akkurátus ember. Vagy mert az állandó készenlét beidegződött az akkori fiatalokba. Hogy jól megértsem, régről kezdi: — 1948-tól vagyok a mező- gépiparban. A Hoíherr-gyár- ban, a későbbi Vörös Csillag Traktorgyárban kezdtem. A gépállomások szervezésekor Csongrádra irányítottak főgépésznek; esztendő múltán pedig a Pest megyei Gépállomások Központjába, a Városház utcába, főmérnöknek. Így tartozott hozzám Monor is. Fölemeli mutatóujját: — Hadd oszlassak el egy tévhitet! A monori járás első gépállomása nem itt, Mono- ron, hanem Gyomron alakult! Ennek lett jogutódja 1954 januárjától a monori gépállomás. — Hány volt a megyében? Fölemeli jegyzeteit. Mosolyog. — Milyen jó, hogy megmaradtak! — Belelapoz. — Tizennégy volt Pest megyében. Tíz évvel alakulása után a monori fejlődött a legnagyobbé. — Tovább keres: — LásSchuszter József igaza suk csak... Itt van! Százkilencvenhét traktoregységgel rendelkezett a monori járás akkor. — Az mit jelent? — Átlagot — magyarázza. — Egy traktort, mivel különfélék voltak, 15 lóérővel számoltak, — Kérhetném inkább darabban ? — Természetesen. — Százharminc! traktor, harmincnégy kombájn, száznegyvenhat traktareke. huszonnyolc vető- gép. tizennégy négyzetbe vető gép ... Mutatóujja ismét ' figyelmeztetően lendül. — Már akkor is létezett! Schuszter József tovább sorolja: — . . . Negyvenöt műtrágya- szóró, huszonegy Kultivator, tizenhét kévekötő-ara tógép, tizennyolc rendrearató, huszonnégy rendfelszedő, huszonnyolc cséplőgép. Ebben a járásban nem kaszált . kézzel senki, csak ott, ahová a kombájn nem fért be. A monori gépállomás önálló adóvevővel rendelkezett. — Honnan került ember ennyi géphez? — Beiskolázásból! Persze, nem azonnal. Abban az időben állandóan munkaerőhiánnyal küszködtünk. Aratás idején azonban a régi, a mezőgazdaságtól elpártolt szakemberek szabadságot vettek ki és hazajöttek ... — Hol született? Meghökken. — Kőbányán. Értem már — neveti el magát —, mire gondol! Pesten lakom, de itt, Mo- noron élek. itt vagyok munkásőr is.. 1967-ben irányítottak ide. A megalakuló Mezőgép vállalat üzemfenntartási osztályvezetője .lettem. S gyárvezetőként ment nyugdíjba, 1977-ben. Megbecsülték munkáját, hiszen a Munka Érdemrend ezüst fokozata. a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst és arany fokozata, három miniszteri, valamint vállalati kiváló dolgozó kitüntetés tulajdonosa. — Csak vezető beosztásban dolgozott 1948-tól ? Bólint. — Milyen különbséget láíaz akori és a mostani dolgozók között? — Az a munkafegyelem most is hasznára lenne a népgazdaságnak! Az emberek nemcsak nagyobb munkafegyelemmel, hanem nagyobb önfegyelemmel is tették a dolgukat, Jobban ismerték, segítették egymást, összetartottak. Gondolatnyi szünetet tart. Fölkapja a fejét, úgy folytatja: — Húsz évig egzisztáltak a gépállomások — szól szinte indulattal. — Nagyon nagyot tettek a téeszekértí Meghatározó szerepük volt a népgazdaságban. Abonyt fél év alatt varázsoltuk szocialista gazdasággá. Így igaz. varázslat volt! Lendül a mutatóujj: — A gépállomások nem érdemlik meg a feledést! Sem itt. sem máshol, még egy kis tábla sem jelzi, hogy működött itt valaha egy gépállomás... Pedig megeyctemelnek és megérdemelnénk;' hqgy legalább ennyi megörökítse azt a nagyon megszenvedett gépállomásunkat! Jól értem indulatát, a többes szám első személy- erejét, Schuszter József igazát, igazának súlyút. Hiszen';,amit akkor létrehoztak, több"'száz^n- ezren, az szolgált a mai Mezőgép vállalatok alapjául. T. y >gy ki tegye a táblát em* * lékeztetőül — arra talán akadnak vállalkozó KlSZ-fia- talok. a honismereti szakköröket pártoló népfront bizottságok. S ha ez először Monoron esne meg — akkor lenne Schuszter József igazának igazán súlya. Vennes Aranka
