Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

6 PEST MEGYEI HÍRLAP 19S5 ÁPRILIS 13.. SZOMBAT Az Ember ás Az Ember ül a fa tövében, felhúzott térdére fektetett kar­ral, űzött tekintettel, és azt hajtogatja : — Menjenek haza, jú embe­rek, nincs itt semmi látnivaló. Menjenek szépen a dolgukra. Az Ember Dunavarsány ha­tárában ül a fa tövében. Körü­lötte csoportosulás, az úton lassítanak az autók, az ember kíváncsi. Többen leállnak, ki­szállnak, így jött össze ez a kisebbrajta tömeg. — Baleset? Hívtak orvost? — ilyesféleképpen kezdi minden újonnan érkezett. — Nem tudom — mondja egy hátrább álló. — Ez az ember csak ott ül, és nem mondja, mi a baja .,. Az Ember tényleg csak ül. Nem mondja. Alulról néz föl­fele, a szemében bűnbánat és zavarodottság. — Azt mondják ásott — jegy­zi meg egy korábban jött jól­értesült. — Ásott?! — Azt mondják. — És? Mit ásott? — Hát ott, ni — bök oda a jólértesült a frissen szántott földre. — ott ásott, azt mond­ják ... A szántott föld szélében va­lóban ott az ásás nyoma. És az Ember mellett, a fa tövé­ben tényleg ott az ásó. — Itt? Itt ásott.. . ? — Azt mondják . .. A nép az ásott földre, aztán az ásóra, meg az Emberre pil- logat. Az ember elkínzottan, szégyenlősen néz. hol erre, hol arra. Fehér kötött sapka van rajta, melegítő, rossz cipő. — Nem gyanús ez maguk­nak? — mondja egy hatvanas asszonyság. — Mi van itt ás- nivaló? Ez az ő földje? Ekkora földje nem lehet... — Nem hát, ez a téesz föld­je, hogy lenne már egv em­bernek ekkora földje? Meg föl is van ez már ásva ... — Ásva!? Jól adja. Szántva van ez, kérem! Méghogy ásva' Minek beszél az, aki . .. — Miért ne beszélhetnék!^ Csak magának szabad? Én mondom, itt valami bűncselek­ményről van szó. — Nem kel! mindjárt a leg­rosszabbra gondolni, drága asz- szonyom. Én szerintem ez az ember egyszerűen ásni akart. Csak úgy. Ásni. Az emberkupac már kört al­kot, hitetlenkedve hallgatnák. — Csak úgy ásni!? — szólal meg végül valaki. — Miért? szeret ásni' Maga talán nem — Hát, nem is tudom, attól függ. — Mitől? — Hogy mit. Mit, mit. Nem mindegy az? Ásni akart, és kész. Én is sze­retek ásni, miért ne szeret­hetne más is? — Csak úgy? — Hát, ha valakinek nincs saját ásnivalója, akkor csak úgy. Miért ne? Tudja, asszo­nyom, mekkora érzés az? Be­leszűrni azt az ásót a földbe, amikor ió puha, még egy ki­csit nedves, nem #porhanyös, hanem olyan, hogyismond- jam . . . — Hát. .. — Bezonyám! Na, nézze csak.... hol az az ásó, köl­csön venném ettől a jó ember­től, Itt. a fa tövében . . . ★ A nép egy emberként néz a fa tövébe, aztán csak néznek némán egymásra. Az Ember, a fehér sapkában, aki állító- lag ásott, nincs sehol. Hol volt, hol nem volt -r- talán az egész igaz se volt. Hatos Erzsébet Jó ügyért rossz eszközökkel Eddig két terjedelmes cikkben foglalkoztunk a Budakeszin, három utcában épített gázvezeték körül kirobbant vitával, mégsem érdekte­len feleleveníteni a történteket. Az utcák lakói önerős gázvezeték-épí­tésbe fogtak, ennek beruházója az állampolgárok nevében a helyi ta­nács volt, a kivitelezésre pedig a Pest megyei Üt- és Hídépítő vállalat kapott megbízást. Az elhatározástól az előkészületek megtételéig közel egy esztendő telt el, az építők tavaly május elején kezdtek a munká­hoz, amikor még sem szerződés nem készült a budakeszi tanács és a kivitelező között, sem pedig pénzügyi fedezete nem volt a beruházás­nak. Ugyan formailag a tanács a fejlesztési alapjából megelőlegezhet­te a gázvezeték költségét, ám ennyi pénze — több mint négymillió fo­rintja —• nem volt. Az utcák lakói mindvégig úgy érezték, hogy a beruházó nem von­ja be választott képviselőiket az érdemi döntésekbe, tudtuk nélkül szerződtek a kivitelezők, nélkülük fogadták cl a költségvetést, amely­be később is alig kaptak betekintést. Haladék az OTP-től Már javában folytak a munkák, amikor az utcák la­kói vitatni kezdték a költség- vetés tételeit, illetve azt, hogy a gázvezeték-építés szabadáras kategóriába tartozik. A vitá­ban végül is az Országos Anyag- és Árhivatal döntött, miszerint az önerős gázveze­téképítés nem tanácsi beruhá­zás, s emiatt a szabad, árfor-1 mába tartózik. A tervezési díj ráeső részét mind a százkilencvennégy csa­lád befizette, és az előleget is, amely a huszonötezer forin­tos OTP-kölcsönhöz szüksé­geltetik, de a három utcából még csaknem félszázan nem kötöttek szerződést a takarék- pénztárnál, annak érdekében, hogy a hitel fedezetté váljon. Ök haladékot kértek az ÓTP Pest megyei Igazgatóságától, ugyanis panaszuk nyomán az Árhivatal a számla felülvizs­gálatára kötelezte a kivitele­zőt. A vita tárgya az átalány- díjasként vállalt munka volt. amelynek számlázásánál — az utcák lakói szerint el nem végzett tevékenységek ellen­értékét is érvényesíteni akar­ták. A Pest megyei Űt- és Híd­építő Vállalat igazságügyi műszaki szakértőt fogadott, s többek között az ő szakvéle­ménye alapján mintegy két- százhajrmineezer forinttal csőkk,én{e{ték a több mint négy millió-háromszázezer főt szóló végszámlát. Levonták az el nem végzett zsaluzások árát, ugyanakkor számláztak olyan munkákat,. amelyek . a . régi. számlában nem szerepeltek. Az utcák lakói viszont a be­ruházás összegének felét, mintegy kétmillió forintot vi­tatnak. Az új számla szerint á gázbekötés egy családra jutó költsége 22 ezer 518 forintról 20 ezer 951-re mérséklődött. Ki kérte a vizsgálatot ? Mindezt azonban a csütör­tök délután összehívott utca­képviselők még nem tudták, mert a panaszukra elrendelt számlafelülvizsgálat eredmé­nyéről — amelynek a határ­ideje március 31-e volt — őket nem értesítette senki. Mint ahogy arról sem. kinek a bejelentése nyomán indított vizsgálatot az ügyben a Buda­örsi Népi Ellenőrzési Bízott, ság. Nem csoda hát, hogy kis­sé paprikás hangulatban kez­dődött a beszélgetés. Joggal érezhette az a csaknem ötven állampolgár — aki nem kö­Vasárnap is nyitva. Nemrég nyitotta meg kapuit a Márka-Skála Szövetkezeti Áruház Szigetszentmiklóson. Az 1200 négyzetméter alapterületű keres­kedelmi létesítményben ABC-áruház, iparcikk-, lakástextil-, divatáru-, konfekcióosztály és ajándékshop várja a vásárlókat. Előnye, hogy vasárnap délelőtt is nyitva tartanak. Képünkön a bőség zavarában az ABC-ben. tött még szerződést az OTP- vel a hitel folyósítására, mert április 15-ig haladékot kapott —, hogy a tanács erre történő írásos felszólítása, amely a határidőt április 11-ében, ép­pen a NEB-vizsgálat napjában jelöli meg, valamiféle lélekta­ni nyomást igyekszik gyako­rolni a renitensekre. Kétség­telen viszont, hogy nem túl etikus élvezni az olyan gáz­vezeték nyújtotta előnyöket, amelyért nem fizettek, még akkor is így van ez, ha a fi­zetés megtagadásának elvi oka van. Hiszen ők a számla összegét vitatják és a fizetés annak elfogadását jelentené. Végül is, ha kicsit ingerül­ten. egymás szavába vágva, de elmondhatták az utcák képvi­selői, mit nehezményeztek a munkálatok során. A szavak mögött megbújt, hogy szinte kezdettől fogva bizalmatlanok az ügyintézéssel szemben. Az igazsághoz tartozik, hogy a csütörtöki értekezlet hangula­ta sem igyekezett oldani ezt, az előítéletet. A tanács pénzügyi vezetője ugyan tájékoztatta az utcabizalmiakat a számlafelül­vizsgálat eredményéről, de sietett leszögezni, hogy ennftk közlésére nincs felhatalmazá­sa. Bizonyos, hogy nem terem­tett volna ennyi vitát, indula­tot ez a gázvezeték-építés, -ha nem találkoznak lépten, nyomon joghézagokkal. Az ön­erős gázvezeték-építés .gyerek­cipőben iár. Budakeszi úttö- •-(€nek nevezhető, ezért itt kü­lönösen oda. kellett vo4lna fi­gyelni mináen apró fészlet. re, és rendkívül körültekin­tően előkészíteni a ‘Aunkát. Csak fsdszetiel lehet — Nem mondhatom, hogy legközelebb nem támogátjűk a lakosság önerős gázvezeték-’ építési igényét — mondja Bo- bály Mihály tanácselnök —, de az is biztos, hogy csak ak­kor indítjuk a munkát, ha va­lamennyi igénylő hitelszerző­dést köt az OTP-vel. Ez a vi­ta kellemetlen helyzetbe hozta a Pest megyei Űt- és Hídépí­tő Vállalatot is, pedig a régi jó munkakapcsolatot minden áron szeretnénk megőrizni. Nem értem az utca lakóit, számtalan kimutatás bizonyít­ja, hogy ilyen feltételek mel­lett szinte sehol sem tudnak olcsóbban gázvezetéket építe­ni. Budakeszin, a Rákóczi utcá­ban hamarosan indul egy ha­sonló munka. A három pórul­járt szomszéd példájából ta­nulva versenytárgyalást ren­deztek, és ezen kisiparosoktól kapták a legkedvezőbb aján­latot. Tény viszont, hogy Bu­dakeszi más részein is kezdtek cégek vezetéképítésbe, a há­rom utcánál kedvezőbb áron. Viszont ott jóval előbb kezd­ték, és a lakók ma sem fűte- nek, sőt most már perre men­tek a kivitelezővel. — Nézze, a budakesziek épí­tőközösséget is alakíthattak volna — mondja Varga János, a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat igazgatója. — Akkor bizonyosan olcsóbban meg­építhették volna a vezetéket, de annak a megoldásnak minden terhét vállalnia kel­lett volna. Mi májusban kezd­tünk a területen, és Jélen már fűthettek. Ha nem a százki- lencvennégy családot és a gáz­szerelés miatt szétvert laká­sokat néztük volna, akkor augusztusban, amikor kezdett bizonytalanná válni az ügy, le kellett'volna vonulnunk. Ak­kor nem kerülünk kényes helyzetbe a bevételi főigazga­tóság revíziója előtt. Hiszen, a számla még nincs kiegyen­lítve, a munka viszont még novemberben elkészült. Az vi­szont még most is kérdéses, hogy ki fizeti a huzavona alatt négyszázezer forintra nőtt bankkamatot. Szívesen cserélnének velük Bizalmi válság. Ezt a kife­jezést használta ez egyik lakó ezzel az üggyel kapcsolatban. Valóban, oda a bizalom, amely tálán soha nem 'volt teljes. Lehet, hogy a három utca la­kói az első percektől fogva ferde szemmel néztek a beru­házó tanácsra, s ez a bizalmat­lanság csak nőtt. amikor fon­tos ..döntésekből kihagyták az utcabizalmiakat. Akik vi­szont a demokratikus fóru­mok igénybevétele vagy az emberi hang helyett megen­gedhetetlen eszközökhöz fo­lyamodtak. Így jutottak e! odáig, hogy -a több vizsgála­tot átélt, igazságügyi szakértő által hitelesített új számlát sem hajlandók elfogadni. S már maguk sem egységesek: sokan elítélik azokat, akik nem kötöttek hitelfedezeti szerződést. Azok a lakók pedig, akik Budakeszin perben állnak a komolytalan gázvezeték-építő vállalattal, bizonyára örömest cserélnének a három utca bár­melyik lakójával. Máza Katalin fi nagyközség apraja, nagyja dolgozik t/ itthon akarnak boldogulni Tápiószele új ABC-án házzal mutatkozik be az érkezők­nek. Az útelágazásnál álló modern épület amolyan központja a nagyközségnek. A helybelieken kívül a környék számos ki­sebb településéről is érkeznek szép számmal a vásárlók. Nem véletlenül. Tápiószele alsóiokú központja környékének, sokan járnak ide lolgozni. Munkalehetőség van bőven. mente Tsz és az Áfész gépek­kel segítik az építkezést, az Állami Pénzverő tavaly és idén egy-egy millió forintot adott, a generálkivitelezést a KGYV dolgozói vállalták szo­cialista szerződés alapján. A vasszerkezetet önköltségi áron szállították, a szerelést az üzem szocialista brigádjai vál­lalták. A földmunkákra a helybéliek vállalkoztak. Nem először. Tavaly például 13 utcában végezték el a 4,3 ki­lométer hosszú, újonnan át­adott vezetékes vízhálózat földmunkáit. Ezzel a vízháló­zat hosszát — saját erőből — 10,3 kilométer hosszúra nö­velték a VI. ötéves terv ideje alatt. Az ingázók többsége idős ember — Sok kisebb gazdasági egység működik nálunk — tá­jékoztat Molnár János ta­nácselnök. — Nagyközségünk legjelentősebb ipari létesítmé­nye a Kohászati Gyárépítő Vállalat üzeme, amely 800 he­lyi lakost foglalkoztat. Főként a fiatalabbak vállalnak itt munkát, az átlagéletkor alig 35 év. Örömünkre szakmun­kásképzés is folyik az üzem­ben. A tanulók biztosítják a munkaerő-utánpótlást, s ami számunkra nagyon fontos, itt maradnak Tápiószelén. Az Ál­lami Pénzverő jelvényüze- mében főként asszonyok dol­goznak, több mint százan. Je­lentős nemzetközi kapcsola­tokkal rendelkezik a helyi ag- robotanikai központ, a NÖMI. Megfelelő munkalehetőséget kínál a Nagykőrösi Konzerv­gyár tápiószelei üzeme is. Nagyközségünkből ennek elle­nére. mintegy 900-an járnak el dolgozni Budapestre, Ceg­lédre, Jászberénybe. Az ingá­zók többsége idős szakember. A fiatalok már itthon akar­nak boldogulni. ,. Nemcsak a lakosság, a vállalatok szintén A helyi munkalehetőségek megtartó'erejéből Tápiószele egesze profitál. A lakosság jobban mozgósítható társadal­mi munkára és jelentős segít­séget nyújtanak az üzemek Az új ABC is nagyközségi összefogással épült 1978-ban, s azóta újabb jelentős eredmé­nyek születtek. — Hat hónap alatt készí­tettünk el egy nyolctantermes iskolát 1980-ban — kezdi a felsorolást Molnár János. — Később elhatároztuk; saját erőből építünk egy 40x20 mé­teres sportcsarnokot. A Tápió- i Rendezett település dicséri szorgalmukat — Igyekszünk csökkenteni a földutak számát, mert elég­gé megnehezíti ősszel és ta­vasszal a közlekedést. Több kilométer hosszú járda épült — ugyancsak társadalmi mun­kában. Immár hagyományos tavaszi programunk a Nép­kert rendezése a május else­jei ünnepségek előtt. Ásót, kupát ragad ilyenkor a nagy­község apraja, nagyja. A Nép­kert közelében volt egy sze­méttelep, tavaly sikerült ezt is fölszámolnunk. A tápiószeieiek szorgalmát és lelkes lokálpatriotizmusát szép, „rendezett település di­cséri. A tanácselnök hosszan sorolja a jók közül is a leg­jobbakat: ifj. Boros Mihály, Szabó István, Pintér Sándor, Terek János, .az Áfész építő­brigádjának tagja — akikre természetesen a nagyközség többi lakosával egyetemben bármikor számíthatnak. Nem véletlen, hogy a nagyközségi kategóriában a település fej­lesztéséért végzett társadal­mi munkaversenyben a tavalyi eredményeik alapján másodi­kak lettek a tápiószeieiek. Horváth Judit S zép ősz öregember Schusz- ter József. Kék szeme szinte világít. Miközben leül, rojtos szélű füzetet, dossziét és egy régi Mezőgéptröszt-ki- adványt tesz az asztalra. Vél­ném: ezek fölöslegesek, hisz mondandója jól él emlékeze­tében. Talán azért cipelte ma­gával, mert akkurátus ember. Vagy mert az állandó készen­lét beidegződött az akkori fiatalokba. Hogy jól megértsem, régről kezdi: — 1948-tól vagyok a mező- gépiparban. A Hoíherr-gyár- ban, a későbbi Vörös Csillag Traktorgyárban kezdtem. A gépállomások szervezésekor Csongrádra irányítottak főgé­pésznek; esztendő múltán pe­dig a Pest megyei Gépállo­mások Központjába, a Város­ház utcába, főmérnöknek. Így tartozott hozzám Monor is. Fölemeli mutatóujját: — Hadd oszlassak el egy tévhitet! A monori járás első gépállomása nem itt, Mono- ron, hanem Gyomron alakult! Ennek lett jogutódja 1954 ja­nuárjától a monori gépállo­más. — Hány volt a megyében? Fölemeli jegyzeteit. Moso­lyog. — Milyen jó, hogy megma­radtak! — Belelapoz. — Ti­zennégy volt Pest megyében. Tíz évvel alakulása után a monori fejlődött a legnagyob­bé. — Tovább keres: — Lás­Schuszter József igaza suk csak... Itt van! Százki­lencvenhét traktoregységgel rendelkezett a monori járás akkor. — Az mit jelent? — Átlagot — magyarázza. — Egy traktort, mivel külön­félék voltak, 15 lóérővel szá­moltak, — Kérhetném inkább da­rabban ? — Természetesen. — Száz­harminc! traktor, harmincnégy kombájn, száznegyvenhat traktareke. huszonnyolc vető- gép. tizennégy négyzetbe ve­tő gép ... Mutatóujja ismét ' figyel­meztetően lendül. — Már akkor is létezett! Schuszter József tovább so­rolja: — . . . Negyvenöt műtrágya- szóró, huszonegy Kultivator, tizenhét kévekötő-ara tógép, tizennyolc rendrearató, hu­szonnégy rendfelszedő, hu­szonnyolc cséplőgép. Ebben a járásban nem kaszált . kézzel senki, csak ott, ahová a kom­bájn nem fért be. A monori gépállomás önálló adóvevővel rendelkezett. — Honnan került ember ennyi géphez? — Beiskolázásból! Persze, nem azonnal. Abban az időben állandóan munkaerőhiánnyal küszködtünk. Aratás idején azonban a régi, a mezőgazda­ságtól elpártolt szakemberek szabadságot vettek ki és haza­jöttek ... — Hol született? Meghökken. — Kőbányán. Értem már — neveti el magát —, mire gon­dol! Pesten lakom, de itt, Mo- noron élek. itt vagyok mun­kásőr is.. 1967-ben irányítot­tak ide. A megalakuló Mező­gép vállalat üzemfenntartási osztályvezetője .lettem. S gyárvezetőként ment nyugdíjba, 1977-ben. Megbe­csülték munkáját, hiszen a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata. a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst és arany fo­kozata, három miniszteri, va­lamint vállalati kiváló dolgozó kitüntetés tulajdonosa. — Csak vezető beosztásban dolgozott 1948-tól ? Bólint. — Milyen különbséget láíaz akori és a mostani dolgozók között? — Az a munkafegyelem most is hasznára lenne a nép­gazdaságnak! Az emberek nemcsak nagyobb munkafe­gyelemmel, hanem nagyobb önfegyelemmel is tették a dol­gukat, Jobban ismerték, segí­tették egymást, összetartot­tak. Gondolatnyi szünetet tart. Fölkapja a fejét, úgy folytat­ja: — Húsz évig egzisztáltak a gépállomások — szól szinte in­dulattal. — Nagyon nagyot tettek a téeszekértí Meghatá­rozó szerepük volt a népgaz­daságban. Abonyt fél év alatt varázsoltuk szocialista gazda­sággá. Így igaz. varázslat volt! Lendül a mutatóujj: — A gépállomások nem ér­demlik meg a feledést! Sem itt. sem máshol, még egy kis tábla sem jelzi, hogy műkö­dött itt valaha egy gépállo­más... Pedig megeyctemelnek és megérdemelnénk;' hqgy leg­alább ennyi megörökítse azt a nagyon megszenvedett gépállo­másunkat! Jól értem indulatát, a töb­bes szám első személy- erejét, Schuszter József igazát, iga­zának súlyút. Hiszen';,amit ak­kor létrehoztak, több"'száz^n- ezren, az szolgált a mai Mező­gép vállalatok alapjául. T. y >gy ki tegye a táblát em­* * lékeztetőül — arra talán akadnak vállalkozó KlSZ-fia- talok. a honismereti szakkö­röket pártoló népfront bizott­ságok. S ha ez először Monoron esne meg — akkor lenne Schuszter József igazának igazán súlya. Vennes Aranka

Next

/
Oldalképek
Tartalom