Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
1985. Április i3., szombat PEST MEGYEI HÍRLAP 3 DR. ARATÓ ANDRÁS: A HÉT HÍREHHKHa Felelősen jelöljük mindenütt a legjobbakat msht a Dr. Arató András előterjesztésében elmondta: az országgyűlési képviselők és a tanácstagok megbízatása 1985. június 8-án lejár. Az általános választások időpontja 1985. június 8., a pótválasztásoké június 22. Az első je- lölógyűlésekre már hétfőn, április 15-én kerül sor. Május 15-ig valamennyi helységben kiválasztják az arra legalkalmasabbakat. A választói nagygyűlések és gyűlések május második felében kerülnek lebonyolításra. A dátumok is jelzik, hogy az előttünk álló választási feladatok feszes, összehangolt, tervszerű és felelős munkát kívánnak meg minden arra hivatott szervtől, amelynek tiszte a jelölések, a választások előkészítése. S felelősséget kíván a jelölő lakosságtól, hiszen öt esztendőre adják megbízatásukat azoknak, akik a lakosság érdekeit a helyi, a megyei tanácsokban, illetve az országgyűlésben képviselik. < A választásokra való felkészülés nem most veszi kezdetét, hiszen az arra illetékes vezető szervek már hónapok óta dolgoznak a sikeres előkészítésen és a választási feladatok eredményes lebonyolításán. Pest megyében — mint ahogy arról már tájékoztattuk a lakosságot —, a megyei párt-végrehaj tóbizottság határozata alapján 11 tagú választási operatív bizottság tevékenykedik, melynek 1984. év végétől feladata a napi operatív munkák összehangolása, az illetékes szervek közötti koordináció elvégzése és a legszükségesebb előkészületek megtervezése és lebonyolítása. Dr. Arató András a továbbiakban méltatta a képviselő- és tanácstagi választások politikai jelentőségét. Az állam- hatalom, az államigazgatás és népképviselet hármas funkcióját betöltő szervek megválasztása nagy felelősséget jelent valamennyi felnőtt állampolgár számára, márcsak azért is, mert az idei választás a korábbiakhoz képest számos új tartalmi tényezőt hordoz, a demokrácia szélesebb körű érvényesítése próbára teszi az előkészítőket és választókat egyaránt. Szélesebb, tartalmasabb demokratizmus Politikai érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a választások demokratizmusát jelentősen kiszélesítsük és ehhez kapcsolódóan a népképviseleti testületek tartalmasabb tevékenységét biztosítsuk — hangsúlyozta dr. Arató András. Választási rendszerünk természetesen alapvető politikai céljaiban nem változott: minden területen a szocialista előrehaladásunk ügyét kell szolgálnia. A párt politikai és szervezeti irányításával, a Hazafias Népfront jelölésével és mozgósításával —, az egész társadalom aktivitásával érhetjük el a teljes sikert. A lakosság szoros együttműködésére, összehangolt munkájára van szükség, s arra, hogy a hatályos törvényes előírásokat pontosan megtartsuk, a választások tisztaságát, demokratizmusát megőrizzük. Ennek eszköze az is, hogy az idei választásokon kötelező a kettős — s ahol szükségét látják a többes jelölés. Mint minden új — ez is számos kérdést vet fel a gyakorlatban, s minden bizonnyal ennek a megoldásnak kétségtelenül1 vannak és lesznek nehézségei. De ha mindenki jól érti és a legjobb tudása szerint végzi a felkészülés rövid időszaka alatt a munkáját, jó hangulatban, eredményesen készülhetünk a választásra. Kivált így lesz, ha előre számolunk azzal, hogy mind a felkészülés, mind pedig a lebonyolítás Egyforma esélyekkel Különösen fontos ezt kiemelni azért is, mert a megválasztásra kerülő helyi tanácsok megnövekedett döntési jog- és hatáskörrel rendelkeznek az adott község terület- fejlesztési, beruházási és helyi társadalompolitikai kérdésekben is. Tehát mérlegelni kell azt, hogy felkészült, a társadalmi és közéletben is jártas állampolgárokat jelöljenek s válasszanak meg a községi, városi és a megyei tanácsbá egyaránt. Pest megyében június 8-án 29' országgyűlési képviselőt, majd az alakuló tanácsüléseken 101 megyei tanácstagot és 4225 helyi tanácstagot kell megválasztani. Természetesen a' jelölés előkészítésénél, a jelölő gyűlések időszakában ez a szám minimum megkétszereződik. olykor zökkenőkkel jár majd, esetleg váratlan helyzetekben kell dönteni. A korábbinál több időt és energiát kell a választópolgárok széles körű tájékoztatására és felkészülésére fordítani. Eddigi felfogásunk egyes elemei is — mondotta a megyei pártbizőttság titkára — változáson mennek keresztül, hiszen nemcsak a szervezőknek, de az ország választópolgárainak is gyökeresen változtatni kell korábbi megszokásaikon, a beidegződött mechanizmusokon. A választási politika irányítása, összehangolása növelte a helyi pártszervek szerepét, önállóságát. A pártszervezeteknek ügyelniük kell arra. hogy a választások népfrontjellege minden szinten érvényesüljön, és a népfronttestületek aktív közreműködésében is kifejeződjék. A népfronttestületek érdemi munkája elsősorban a jelöltek kiválasztásának segítése — de fontos a szerepük a jelölő gyűlések megszervezésében és a tömegpolitikai munkában is. Hiszen itt pártállásra, világnézetre, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyre való tekintet nélkül — az egész felnőtt lakosságot mozgósítani kell. Ebből következik az is, hogy azj előkészítő munkában meghatározó szerepük van a helyi, városi tanácsoknak és a megyei tanácsnak, a jelenleg is funkcionáló tanácsi tisztségviselőknek a jelöltek előzetes kiválasztásában és a választás egész menetében. indulnak Törekszünk arra, hogy a feladat ellátására alkalmas és megközelítően egyforma esélyekkel induló jelöltek kerüljenek listára. Ez csak úgy érhető el, ha a párt-, a népfront- és a tanácsi szervek a korábbiaknál is nyitottabb, az előzetes kiválasztás demokratizmusát szélesebb alapokra helyező tömegpolitikai munkát végeznek. A kiválasztásnál alapvető szempont, hogy a választópolgárokkal is elfogadtassuk, miszerint a képviselő vagy a tanácstag szerepe nem a „kijárásban”, vagy a panaszügyek elintézésében kimerülő tevékenység, hanem a népképviseleti testületekben a megfelelő döntések meghozatalában való aktív és felelős részvétel. A jelölés a korábbi esztendőkben is a választási munka egyik fontos aktusa volt, a jö© A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeit összegezte. .© Kiállításon mutatták be a fővárosban a nívódíjat kapott form<itervezési■ alkotásokat. © A Magyar Elektrotechnikai Egyesületben a mezőgazdásági villamosenergia-í'orgalom alakulását elemezték. © A hét híre az is, hogy Búcsú a gőzmozdonytól címmel' dokumentumfilm ősbemutatója volt a Közlekedési Múzeumban. vőben pedig még inkább az lesz. Mindenekelőtt a politikai szándék és cél tisztázásán kívül az arra1 alkalmas és érdemes jelenlegi képviselőket és tanácstagokat kell megnyerni, hogy támogassák, illetve újból vállalják a kettős jelölést. Társadalmilag el kell ismertetni és a maga természetes valójában kell látni azt a jelenséget, hogy kettő vagy több jelölt között jó értelemben vett versengés alakul ki. Az érvek között kapjon hangsúlyt a jelölés vállalásában a pótképviselő, illetve a póttanácstag új intézménye és fogalma is. A pótképviselők, póttanácstagok, illetve a jelölésre alkalmas, de a meg nem választott állampolgárok — mert élvezik a nép bizalmát — kapjanak megbízatást a tanácsok munkabizottságaiban, a Hazafias Népfront bizottságaiban és más olyan társadalmi szervekben, ahol bizonyíthatják közéleti rátermettségüket. Érthető, hogy két vagy több jelölt-közül csak egy juthat célba, de éppen az esély- és feltételegyenlőség alapján a listára kerültek érdemesek másfajta fontos megbízatásra. A törvény szerint — s ezzel tisztában kell lenni — addig nincs választás és szavazás, amíg legalább két jelölt közül nem lehet választani. Ezt a rendeltetést tölti be és szolgálja a pótválasztás intézménye. A jelölésen kívül a jelölő gyűléseknek más politikái szerepük is van. Közéleti fórumai kell legyenek a népfront választási programjában megfogalmazott célok megismertetésének. társadalmi megerősítésének. Pest megyében — utalt dr. Arató András a tapasztalatokra — a (tisztségviselők túlnyo. mó többsége tevékenysége alapján közéleti tekintélyt vívott ki, és ez komoly biztosíték az újraválasztáshoz. NcmCS egyszerűséggel, a tényekkel egyezően — és persze tréfásan — azt állapíthatjuk meg: valamikor az ország — mai területének — összes vasútvonala itt, Pest (-Pilis) (vármegyében volt megtalálható. Ezt a valamikort 1847-re datálhatjuk, mert mind a Budapest—Véc — megnyílt 1846. július 15. —, mind a Budapest —Cegléd — megnyílt 1847. szeptember 1. — vonal, mint az ország akkori teljes vasúti „hálózata”, elfért a megyében. Meghökkentően zűrzavaros világba csöppenünk, már ami a vasútépítési terveket illeti, ha fellapozzuk a múlt század húszas, harmincas éveinek gazdasági krónikáját. Társaságok megalakulása, föloszlása, fúziója és szétválása, nagyravágyó tervek tucatjainak hangoztatása — „összekötendő egyetlen vonalként Becs—Pozsony—Budapest—Cegléd— Szolnok—Arad”; csipetnyi egy, 1839-es tervezetből •—, az eredmény pedig ... ?! Egy 1340-es országgyűlési felirat a királyhoz, „méltóztatnék felügyelni”, hogy báró Sina ne csak ígérgesse — Ausztriából — a Pestig elérő vonal építését... Az urak már akkor a hasznon vitatkoztak, amikor még egyetlen méternyi pályát sem építettek meg. Indokolt volt tehát egy másik gróf — és egy egészen másként gondolkodó, cselekvő gróf —, Széchenyi István aggodalma, amikor leírta: „ ... előre biztosan nem lehet tudni, minő érdekeket érint, alakulásokat teremt nálunk a vasútrendszer; s míg ez kifejlődnék, mindenesetre szükség, hogy az ország teljesen megóvja intézkedési jogát... ” Bizony, nem óvta meg. Egyezkedések, perek, csúnya viták évtizedei körítették a hazai vasútépítés évtizedeit, hiszen a Magyar Királyi Államvasutakat valójában egy csődbe jutott magántársaság javainak átvételére, hasznosítására hozták létre annak idején ... A közélet nagy eseménye Két nap múlva megkezdődik a jelölés: a közélet nagy eseménye, vizsgája. Vizsga annyiban, hogyan tudunk élni nagyobb lehetőségeinkkel, a választás demokratizmusával. Hiszen ez nem csupán formai I lehetőség, hanem tartalmi változás: valóban a nép döntsön arról, kit, illetve kiket tart arra alkalmasnak, hogy a választott testületekben szószólója legyen közös érdekeiknek. A megyei népfronteSnikság ülése A szülői munka értő közössége Egymás megismeréséhez ver hidat a barátság Pénteken délután a mozgalom megyei székházában tartott ülésén a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnöksége összegezte azokat a javaslatokat, amelyek a helyi — városi, községi — népfrontbizottságoktól, a politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervezetektől, szervektől, vállalatoktól, szövetkezetektől, intézményektől, valamint egyes állampolgároktól érkeztek be azon személyekre, akiket az április 15-én kezdődő jelölő gyűléseken az említettek országgyűlési képviselőjelölteknek kívánnak javasolni. Kapcsolatok A testület a továbbiakban — az elfogadott napirendnek megfelelően — megvitatta és jóváhagyta azt a beszámolót, amely a megye középfokú tanintézeteiben tevékenykedő szülői munkaközösségek helyzetéről nyújtott áttekintést, majd az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a népek közötti megismeréshez hidat verő béke és barátsági munka eredményeiről és fejlesztésének teendőiről. Á továbbiakban a napirendnek a szülői munkaközösségekre vonatkozó részét ismertetjük részletesen. A megyei népfrontbizottság pedagógiai munkabizottsága, az előterjesztés készítője huszonhét középfokú tanintézetben gyűjtött tapasztalatokat a szülők és a szülői munka- közösségek, ez utóbbiak és a pedagógusok, a szülők közösségei és az iskola más szervezetei — így például az ifjúsági szövetség — kapcsolatáról. .Legfontosabb tapasztalatként azt állapíthatta meg az elnökség ülése: a szülői munkaközösségek, azok választmányai különböző összejöveteleiken valóban a legfontosabb tárgykörökkel foglalkoztak, összhangban a pedagógiai programokkal. A lényegre koncentrálás — mint például az ötnapos tanítási hét okozta gondok, a tananyag mennyiségéből következő túlterhelés változatlansága a gyerekeknél stb; — elősegíti á pedagógiai és a családi törekvések egyeztetését, közös céljainak kijelölését. Még eredményesebb lehetne ez a munka akkor, ha a szülői közösségek — elsősorban osztályonként — a jelenleginél jobban keresnék a kapcsolatokat a tanintézetekben tevékenykedő más szervezetekkel, közülük is elsőként az ifjúsági szövetséggel. Igaz, a legtöbb helyen a szülői munkaközösségek választmányai állandó megbízásként kérnek fel mamákat, papákat a KISZ tevékenységének segítésére, ám a tapasztalat szerint az ilyen foglalkozás alkalomszerű, legtöbbször rendezvények megszervezésében adott támogatásban ölt testet. Figyelmet érdemel a felmérésnek az a megállapítása, mely szerint — és erre az elnökség tagjai a vitában sokféle példát említettek — a szülői munkaközösségek, azok választmányai gyakran túlzott mértékben hagyatkoznak az iskola igazgatójának elképzeléseire, mind a munkatervek összeállításakor, mind az ülések lezajlásakor, hiszen ezeken az összejöveteleken a legtöbb helyen az iskola igazgatója elnököl. Feladatok Ennek tudatában talán már nem hat újdonságként, hogy sűrű esetként említették a szülők: valójában nem eléggé nyíltak, őszinték a szülői értekezletek, a mamák, a párjuk úgyszintén, nagyon óvatosak az iskolát érintő észrevételek megtételével, a kritikával még inkább csínján bánnak, s az sem kerül terítékre, miként vélekedik a gyermek az iskoláról. A demokratizmus fejlesztése — mutatott rá az elnökség több tagja is felszólalásában — szükségszerűvé teszi, hogy a helyi népfronttestületek foglalkozzanak ezzel a helyzettel, a szülői munkaközösségek segítésével megbízott aktivistájuk, aktivistáik adjanak ennek a gondnak az enyhítéséhez az eddigieknél több támogatást. Szembetűnő különbségek mutathatók ki a szülők érdeklődésében. Van olyan tanintézet, ahol a családok valamelyik felnőtt tagja mindenképpen ott van a szülői értekezleteken — a megjelenési arány kilencven százalék feletti —, másutt viszont az osztályba járó gyermekek szüleinek csupán a húsz százaléka szakít időt rá, hogy csemetéjük előmeneteléről, magatartásáról beszélgessen az érintett tanárokkal. Hasonló szélsőségek érzékelhetők a szülők közreműködésénél a pályaválasztás bonyolult gondjainak megoldásában. Igaz, a megyei tanintézetek többsége nincsen könnyű helyzetben, hiszen amint a tanulóknak, a szülőknek is utazniuk kell egy-egy értekezletre, amit nemcsak a költségek tesznek megfontolandóvá, hanem szerepet játszik az időhiány is. Ajánlások A megyei elnökség, az előterjesztésben rögzített tapasztalatok, valamint a vitában elhangzottak alapján ajánlásokat fogadott el a középiskolai szülői munkaközösségek, választmányok tevékenységének segítésére, a fejlesztésnek arra a részére, amely a népfrontmozgalomra tartozik. Az ajánlások között szerepel a tanév elején — a megyei pedagógiai munkabizottság által — a szülői munkaközösségek választmányainak adott módszertani eligazítás, az iskolai és a szülői munkaközösségi munkatervek koordinációjának megvalósítása, iskolán belül a szülői közösségek és más szervezetek kapcsolatainak tisztázott rendszere, különös tekintettel a KISZ-re, a választmányi ülések rendszeressé tétele és napirendjének alaposabb kialakítása. Az elnökség meghatározta azokat a teendőket is, amelyeket a helyi népfronttestületek vállalhatnak magukra a munka eredményeinek gyarapítása érdekében. Az első kapavágást 1844. augusztus 2-án tették meg a Budapest—Vác vonalon, a 34 kilométer hosszúságú pályán 1846. július 15-én megindult a forgalom. Itt és később másutt ‘is íacsarnokok szolgáltak állomásépületként, a hírközlő felszerelés akácfákból állt, rajtuk színes jélzőkősarakkal, lámpákkal. Ne .^mosolyogjunk. Mai eszközeink vajon nem lesznek, a felgyorsult technikai fejlődés következtében még inkább mosplyogtatóak száznegyven esztendő elteltével? Mert marakodások, pereskedések, technológiai nehézségek ellenére is — például az 1880-as évekig a sín importáru volt, akkor kezdték meg gyártását Diósgyőrben — egy, 1869-ben megjelent tanulmányban már azt Írhatták le: „Végül utalnunk kell a vonatok felszerelésére, a kocsik kényelmességére, mely téren sok európai államot megelőztünk.” Megy a gőzös ___fogy a sz erkocsikból, a szertartályokból a tüzelő, a víz, ám mind világosabbá lesz, a tizenegy százalékos hatásfokkal dolgozó lokomotív aligha a legtökéletesebb eszköz a vontatáshoz. A többi? A többi már romantikától mentes —> nagyipari történelem. Hazánkban 1959-ben gyártottak utoljára gőzmozdonyt — legendás típust! —, egy 424-es sorozatút. A buCSU meglehetősen könyörtelen ritmusban zajlott le. A gőzvontatás aránya 1970- ben még 34, 1975-ben 11,6 százalék, s 1983-ban süllyedt egy százalék alá. Ma az uralkodó a villamos vontatás, hatvan- százalékos részesedéssel. Pénz, pénz... A Budapest—Abony közötti vbnalkoivzerűsítés 74 millió forintot emésztett fel. Kis munka volt. mondják a szakemberek. A kis és nagy munkák eredményeként négy év alatt négy kilométerrel növekedett a személyszállító vonatok óránkénti átlagos utazási sebessége, s ez azért — is — érdekes, mert az utasok kilencven százaléka személyvonatra száll fel. Döntő részük: kedvezménnyel. Teljes árú menetjegyet ma is — a kedvezmények körének szűkítése ellenére — az utasoknak csupán negyede vált, százból hetvenötén valamilyen kedvezményben részesültek. Hiába no, annak idején az első hazai mozdonyt Derű névre keresztelték .... Mészáros Ottó
