Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-11 / 84. szám

1985. Április ii., csütörtök 3 Eltemették Nemes Dezsőt Múzeumok sokféle szerepkörben A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Elvtársai, barátai, küzdő­társai vettek végső búcsút szerdán a Mező Imre úti te­mető diszravatalozójában a 77. életévében elhunyt Nemes Dezsőtől, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségétől, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagjától, a Párttörténeti Intézet nyugalmazott igazga­tójától, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagjától. Vö­rös drapériával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatalá­nál díszőrséget állt az MSZMP Politikai Bizottságá­nak és a Központi Bizottság titkárságának több tagja, ál­lami és társadalmi életünk számos vezető személyisége, ott voltak egykori harcostár­sai, munkatársai. A gyászszertartáson az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia nevében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vett bú­csút az elhunyttól. — A gyász óráiban megkí­séreljük szavakkal megfor­málni emlékeinket, gondola­tainkat, fájdalmunkat, de ke­vés minden szó, ha jegy hat évtizedes munkásmozgalmi múltnak akár csak főbb állo­másait, egy küzdelmes és ál­dozatos életútnak a lényegét, egy igaz ember és forradal­már jellemének a főbb voná­sait próbáljuk felvázolni — mondta. Ezt követően Nemes Dezső életútjának arról a sza­kaszáról beszélt, amikor csat­lakozott az illegális kommu­nista párthoz, — Nemes Dezső elvtárs a felszabadulás utáni évtizedek­ben a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ismert és nagyrabecsült személyiségévé vált — mondotta —, mert po­litikai és elméleti munkássá­gában mindig következetesen marxista—leninista, interna­Az országgyűlés tavaszi ülésszakát megelőző képvise­lői munkaülések során szer­dán a Parlamentben együttes tanácskozást tartott az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi, a terv- és költségve­tési, valamint az építési és közlekedési bizottság. A napi­rend szerint a képviselők elő­ször a terület- és településfej­lesztés hosszú távú feladatai­ról tárgyaltak, annak a terje­delmes anyagnak alapján, amelyet az ország ezredfor­dulóig kialakítandó arculatá­ról állított össze az Országos Tervhivatal, közösen az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­nisztériummal. A tervezethez — amely az előzetes értesülé­sek szerint határozati javas­latként kerül majd a parla­ment plénuma elé — szóbeli kommentárt fűzött Faluvéqi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Arányos fejlesztés A tervezet megállapítja, hogy területi és települési vi­szonyaink meghatározók a népgazdaság fejlődése, a la­kosság életkörülményeinek ja­vítása, szocialista életmódjá­nak kibontakoztatása szem­pontjából. Az elmúlt másfél évtizedben számottevő ered­ményeket értünk el az ország egyes területei közötti — tör­ténelmileg kialakult —. arány­talanságoknak, fejlettségi és ellátásbeli különbségeknek csökkentésében. A társadalom és a gazdaság térbeli szerke­zete jelentősen átalakult. Ki­bővült' és megerősödött a vá­roshálózat. Minőségi változás következett be az ipar területi elhelyezkedésében. Területileg is teljessé vált a foglalkozta­tás. A továbbiakban arra van szükség — hangoztatták a képviselők —, hogy a terület- és településfejlesztés szolgálja még fokozottabban legfőbb társadalmi és gazdasági cél­jainkat, teremtsen kedvezőbb körülményeket a népgazdaság intenzív fejlődéséhez, a terü­cionalista álláspontot képvi­selt. — A legnehezebb időszak­ban is kiállt a magyar—szov­jet barátság és együttműködés mellett, mert szilárd meggyő­ződése volt, hogy ez, a politi­ka rövidebb és hosszabb tá­von egyaránt szolgálja né­pünk érdekeit, a társadalmi haladás, és a béke egyetemes ügyét. — Politikai tevékenységé­nek másik lényeges vonása volt, hogy bárhol is dolgozott, a marxizmus—leninizmus el­méletének és a párt politiká­jának határozott képviselője volt, igazi propagandista a szó nemes és jó értelmében. — Sokszínű életének lénye­gét keresve, arculatának leg­jellegzetesebb vonását kutat­va ezt minden bizonnyal a munka szeretetében találjuk meg. Boldog ember volt, mert. tapasztalhatta, hogy munká­jának nemcsak célja, hanem értelme és eredménye is van. — Nemes elvtárs jól tudta, hogy az eredményes munká­hoz nem elég a szorgalom. Munka mellett és munka köz­ben szüntelenül tanult. így lett kárpitos szakmunkásból nemzetközileg is elismert tör­ténész, akadémikus. Tanult könyvekből, de méginkább mozgalmunk gyakorlatából. A siker sohasem tette elbizako- dottá, a kudarc bizonyára bántotta, de nem tette csaló­dottá, kiábrándulttá, mert bízott eszméink erejében, Molnár János, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóhelyettese az elhunyt munkatársai nevében mondott búcsúszavakat. A gyászolók százai kísérték a Munkásmozgalmi Panteon sírsétányára, ahol a koporsó­ja fölé emelkedő sírhantot a koszorúk, a virágok sokasága borította el. A gyászszertar­tás az Internacionálé hangjai­val ért véget. leti és települési aránytalan­ságok további mérséklődésé­hez, a lakosság életkörülmé­nyeinek és a társadalom köz­érzetének javulásához. Egyet­értésüket nyilvánították a te­kintetben, hogy a település- rendszert a gazdaságossági kö­vetelményekkel és a helyi ön- rendelkezés kibontakoztatásá­val összhangban, arányosab­ban kell fejleszteni, jobban előtérbe helyezve a közép- és kisvárosokat, valamint a köz­ségeket. Népességmegtartás Többféleképpen, de egyér­telmű igényként fogalmazták meg a vitában, hogy az urba­nizáció, a korszerűbb életfelté­telek a települések mind szé­lesebb körére terjedjenek ki, folytatódjék a városok és a falvak közötti különbségek mérséklődése. Hangot kapott az a vélemény, hogy a munka­helyek választékának bővíté­sével, az alapfokú ellátás ja­vításával erősíteni kell a fa­lusi térségek, illetve az arra alkalmas községek népesség- megtartó képességét, mérsé­kelni a városba áramlást. A városokat és a vonzáskörze­tükben levő falvakat — mond­ta több képviselő — a kölcsö­nös egymásra utaltság alapján, összehangoltan kell fejleszte­ni. Szóba került még, hogy az ezredfordulóig tartó időszak­ban a terület- és településfej­lesztés feltételei számottevően módosulnak. A gazdasági nö­vekedés üteme a 90-es évekig valószínűleg mérsékelt marad, a területfejlesztés anyagi hát­tere lényegesen csak az idő­szak második felében bővül­het Jogszabály-módosítás Szót kértek a napirendi té­ma vitájában S. Hegedűs László és Cselőteí László Pest megyei képviselők is. A véleménycserében elhangzot­takra Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter válaszolt Egyházi vezetők Pozsgay Imrénél A magyarországi egyházak vezető képviselőivel találko­zott szerdán a népfront szék­házában Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára. A találko­zón jelen volt Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke. A nyílt és szívélyes légkörű összejövetelen'a népfront fő­titkára időszerű politikai kér­désekről tájékoztatta a ma­gyarországi egyházfőket és a jelenlévő tisztségviselőket. A beszélgetés témáját alapvetően meghatározták a közelmúlt jelentős politikai eseményei: hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és a Magyar- Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Pozsgay Imre kiemelte: a kongresszus le­szögezte, hogy a párt folytat­ja eddigi politikai irányvo­nalát; a szocialista nemzeti egység további erősítésére, társadalmi méretű konszen­zusra törekszik. Emlékzászló-átadás Szerdán hazaérkezett a Bor­bély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka vezette munkásőr küldöttség, amely Csehszlovákia felszabadulása 40. évfordulóján a népi milí­cia parancsnokának meghívá­sára részt vett Besztercebá­nyán a közép-szlovákiai né­pi milicisták felszabadulási ünnepségén. Borbély Sándor emlékzászlót adott át a kö­zép-szlovákiai területi népi milicistáknak, a magyar és a csehszlovák testvérmilícia ba­rátsága elmélyítésében szer­zett kiemelkedő érdemeikért, s viszonzásul azért az em­lékzászlóért, amelyet Miroslav Novak, a csehszlovák népi mi­lícia országos parancsnoka adományozott hazánk felsza­badulása 40. évfordulóján a nógrádi munkásőröknek. Ezt követően a jogi, igazga­tósági és igazságügyi bizott­ság a terv- és költségvetési bi­zottsággal együtt magas szin­tű jogszabályok módosításá­nak tervezetéről tárgyalt. Vé­leményezték a képviselők a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módo­sításáról és egységes szövegé­ről kidolgozott törvényjavasla­tot. Hetényi István pénzügy- miniszter ismertette a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerűsítésével összefüggés­ben azt a két törvénymódosí­tási javaslatot, amelyek közül az egyik az állami pénzügyek­ről szóló, a másik pedig a ta­nácsokról szóló törvény egyes rendelkezésein változtat majd a gyakorlati követelmények­nek megfelelően. Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Napi­renden kívül Balogh László tanácselnök méltatta dr. Ma­jor Miklós nyugállományba vonult Pest megyei főügyész munkásságát, aki 12 éven át volt állandó, aktív meghívott­ja a testület üléseinek. Az ün­nepélyes búcsúztatás alkalmá­ból a tanácselnök ajándékot A tegnapi tanácskozás na­pirendjén szerepelt a Pest megyei múzeumok fejlődésé­ről, tevékenységéről szóló be­számoló is. Amint a jelentés megállapította, a vb 1976-ban és 1977-ben hozott határoza­tot a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának feladatairól a VI. ötéves tervidőszakban. Az azóta eltelt években dinami­kusan fejlődött az intézmény- hálózat. Az igazgatósághoz tartozó múzeumok és kiállító- helyek száma 32-re emelkedett és további 12 gyűjtemény ke­rült városi, községi kezelésbe. Ekkor nyitották meg a buda­keszi Munkásmozgalmi Mú­zeumot, az ikladi német táj­házat, a pomázi helytörténeti gyűjteményt, Szentendrén a képtárat, a Herényi és a Kmetty Múzeumot, az Anna Margit—Ámos Imre Gyűjte­ményt. Bővült a Kovács Mar­git Múzeum, megnyílt továbbá a galgamácsai tájház, Vácott a Hincz- és a fotótechnikai történeti gyűjtemény, az dl- bertirsai állandó helytörténeti tárlat és a tápiógyörgyei fa­lumúzeum. Amint a felsorolás mutatja, a múzeumi fejlesztések egy- egy nagyobb hagyományokkal rendelkező körzetre koncent­rálódtak, s ez hátrányosan érintette a dabasi, monori, nagykátai és ráckevei körzete­ket. A jövőben e területeken is igyekeznek megtalálni a mód­ját az arányosabb fejlesztő-* seknek. A múzeumi hálózat alapve­tő feladata, hogy szerteágazó munkakapcsolatokat építsenek ki a megye más közművelődési intézményeivel, iskolákkal, üzemekkel. Ennek keretében szerveztek több helyen sike­resen múzeumi órákat, szak­köröket, honismereti táboro­kat. Nagy jelentőséget tulajdo­nítottak a múzeumbarát körök működésének ösztönzésére. Számos helyen tartalmas együttműködés alakult ki a múzeumok és különböző mun­káskollektívák, honvédségi alakulatok, általános és közép­iskolák között. Jelentős támo­gatást nyújtottak színvonalas kiadványaik megjelentetéséhez a helyi tanácsok, üzemek, ter­melőszövetkezetek. adott át dr. Major Miklósnak, aki meleg szavakkal mondott köszönetét a testület tagjai­nak. A tanácsülés előkészítése­ként a vb megtárgyalta A köz­oktatás helyzete és feladatai című előterjesztést. A vita után a testület úgy döntött, hogy az anyagot az április 26-i megyei tanácsülés elé ter­jeszti. A gondokról szólva megálla­pították, hogy az új kiállító- helyek létesítésével párhuza­mosan nem bővülték kellő mértékben a technikai és tu­dományos háttér feltételei. Az elmúlt nyolc évben a megyei múzeumok állománya meg­duplázódott. Szentendrén pél­dául, ahol hét új létesítmény nyílt meg, mindössze 40 négy­zetméternyi raktárhelyiség épült. Másutt is hasonló a helyzet. A nagyarányú gyara­podás új restaurátorműhely kialakítását teszi szükségessé Nagykőrösön, s felújításra szo­rul ugyanez Szentendrén, Vá­cott és Cegléden. Hosszú távú műtárgyvédelmi koncepciót jelenleg nem is lehet kialakí­tani a restaurátorkapacitás szűkössége miatt. A hálózat bővülésével több lett a múzeumi dolgozó s nö­vekedett a költségvetés is. A jelentés mégis feszítő ellent­mondásokról számolt be. Ala­csonyak például a fizetések, gondot okoz a magasan kép­zett szakemberek letelepítése. Csekély a műtárgyvásárlásra és ásatásra fordítható összeg is. Olykor még a leletmenté­sekre sem jut mindig pénz. A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén tájékoztató jelen­tést hallgatott meg a megyei energiaracionalizálási program eddigi eredményeiről, az 1981- ben elfogadott középtávú in­tézkedési terv végrehajtásáról. Amint a tavalyi eredmények is mutatják, további jelentős tartalékokat sikerült feltárni e területen. A beruházási igény nélküli intézkedések eredmé­nyeként földgázból 102 ezer köbmétert, motorbenzinből 21, gázolajból 54, tüzelőolajból 259 tonnát, villamos energiá­ból pedig 382 megawattórát sikerült megtakarítani az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A megyei program előírta a fűtési- és villamosenergia­felhasználás csökkentését a kommunális ágazatban is. Ugyancsak szerepelt a tervek között a tüzelőolaj helyettesí­tése hazai anyagokkal. A kö- zületeknél és a tanácsi intéz­ményeknél a gazdasági bizott­ság határozata nyomán előír­ták az olajkályhák megszün­tetését. Több helyeh azonban — például egyszemélyes üz­letekben — helyi hatáskörben ésszerűségi okokból felmentést adtak e kötelezettség alól. A távhőszolgáltató vállala­tok körültekintő ellenőrzések­kel elérték, hogy mindenütt Ugyancsak a tegnapi ülésen fogadott el a végrehajtó bizott­ság egyes vállalatok új irányí­tási formába sorolásáról ké­szült előterjesztéseket. Ennek megfelelően idén július 1-től vállalati tanács által irányí­tott egységként működnek majd az Észak-, a Nyugat- és a Dél-Pest megyei sütőipari vállalatok, valamint a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat. A Pest megyei Nyomda Vállalatot pedig jú­A múzeumi hálózat fontos feladata a tudományos gyűj­tő, feldolgozó, bemutató és publikáló tevékenység. Ennek során befejeződtek a régészeti topográfiai munkálatok a bu­dai, szentendrei és váci körze­tekben és most készül ez a felmérés a nagykátai térség­ben. Tudományosan feldolgoz­ták a Börzsöny, a Galga men­te és a Tápiő mente mint nép­rajzi tájegységek jellegezetes- ségeit. Több helyen kiemelke­dő eredményeket értek el a történelmi, munkásmozgalmi dokumentumok felkutatásá­ban, a hagyományok ápolásá­ban, így a budai, a ráckevei, a szentendrei, monori, ceglé­di és gödöllői térségben. Szent­endrén, Vácott, Nagykőrösön eredményes tudományos kuta­tások jelzik a képzőművészeti hagyatékok feldolgozását. A megye irodalomtörténeti érté­keit a nagykőrösi Arany Já­nos Múzeum munkaközösségei dolgozzák fel sikerrel. Mint korábban lapunkban megírtuk, a múzeumok látoga­tottsági statisztikájában évek óta Pest megye jár az élen. A szentendrei Kovács Margit Múzeumra többen kíváncsiak, mint sok nagy fővárosi intéz­ményre. Az érdeklődőket a legtöbb helyen új szolgáltatá­sokkal, kezdeményezésekkel várják. Olyan közművelődési programokat alakítottak ki, melyek igazodnak a kiállítá­sok sajátosságaihoz, sokolda­lúan gyarapítják az ismerete­ket. Végezetül arról is beszá­moltak az illetékesek, hogy a gyűjtemények, múzeumok biz­tonságának feltételeiről részle­tes felmérés készült, s terv­szerű munkával megterem­tik, illetve korszerűsítik a művészeti, történelmi értékek védelmét. meg tudták tartani a minisz­térium által megjelölt nor­mákat. Valamennyi egység egyébként átállt a földgáztü­zelésre. Sikeresen folytatódott a la­kosság földgázellátásának ki- terjesztése az országos ener­giagazdálkodási program ré­szeként. A megye 21 települé­sén van vezetékes földgáz, ta­valy döntően a lakossági for­rásokra támaszkodva mintegy 100 kilométernyi vezeték épült meg. További 15 település ren­delkezik minisztériumi beköté­si engedéllyel, s ez évben 9 községben kezdődhetnek meg a kivitelezési munkálatok, il­letve a lakások, közületek be­kapcsolása. Arról is szólt a tájékoztató, hogy a tanácsi intézmények nem kellő mértékben éltek az energiaracionalizálási pályázat adta lehetőségekkel. Legin­kább a termelőszövetkezetek mutattak aktivitást, elsősor­ban a terményszárítók átala­kításával. A termények ned­ves tárolásának elterjedésével csaknem 300 tonna tüzelőola­jat és 35 megawattóra villa­mos energiát sikerült megta­karítani. A dömsödi Dózsa Tsz hitel segítségével készítette el a tervezettnél kedvezőbb ha­tásfokkal működő biogáz­termelő berendezését. lius 1-től közgyűlés irányítja majd. Valamennyi gazdálkodó egy­ségnél még az év elején meg­alakultak az előkészítő bizott­ságok, az irányítás javasolt formáját különböző fórumo­kon ismertették a dolgozókkal. A kollektívák mindenütt egyetértettek a tervezett irá­nyítási formával és az átállás idejével, és kérték vállalatuk számára az új, úgynevezett lé­tesítő határozat kiadását. Mészáros János Hazai fehérjeforrások A fehérjék szélesebb körű hasznosításának lehetőségein dolgoz­nak a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet tudományos munkatársai. Képünkön: új enzim alvasztja majd a tejet, a hagyományos borjúoltó helyett Országgyűlési bizottságok ülése Az ezredfordulóig szóló tervek Az egyre gyarapodó számú érdeklődőt új szolgáltatások, kezdeményezések várják További tartalékokat tártak fel sok helyen az energiaracionalizálási Intézkedések Kereskedelem, élelmiszeripar, nyomda: vállalati tanács, közgyűlés irányít idén július elsejétől t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom