Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-13 / 60. szám

4 «fsr 1 .MEG VEI 1985. MÁRCIUS 13., SZERDA Ment-e a könyvek által előbbre a világ? Bibliotékák a munkahelyeken Szakszervezeti dokumentumgyűjtemények Kiállítótermekből A Duna Nagymarostól Yácig A munkahelyi közművelődés szerepéről, jelentőségéről egyre több szó esik. A huszadik század vége felé a technika felgyorsította mindennapjainkat. Alig-alig győzünk eligazodni a ránk zúduló információáradatban. A szakmai továbbkép­zés igénye, a szabad idő hasznos eltöltése, a napi munka mind több követelménye gyakorta késztet töprengésre: vajon képesek vagyunk-c követni a kort? Éppen ezért egyre na­gyobb a munkahelyi vezetők és a közművelődési szakemberek felelőssége. A helyi adottságokhoz igazított, átgondolt szer­vezéssel a kultúra, úgymond termelőerővé válhat. Kiváltképpen érvényes a megállapítás a könyvek, a dokumentumok tárára. Ma már ritka az a munkahely, ahol legalább egy szekrénnyi könyvet ne találnánk. Nem beszélve a függetlenített könyvtárossal rendelkező, kor­szerű bibliotékákról. Ez utób­biból még meglehetősen kevés van. Mindenesetre a szakszer­vezeti könyvtári hálózat tere- bélyeseűése jelzi: nem volt hiábavaló a célokat megfogal­mazni mind a könyvtári tör­vényben, mind a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának irányelveiben. Az ebédlő mellett Pest megyében kétszáz­hetvennégy .szakszervezeti könyvtár működik a különbö­ző üzemek, vállalatok kebelén belül. A számadat azt jelenti, hogy minden második dolgo­zót a szakszervezeti hálózat iát el könyvvel. Tizenhárom bibliotéka nyújt nyilvános szolgáltatást, területi feladat­körrel. Az utóbbi tíz eszten­dő alatt volt, ahol semmi sem változott. Máshol jelentősen bővült a könyvtár, jobb kö­rülmények közé került. Ke­nyéri Kornéliától, a központi könyvtár igazgatójától meg­kérdeztük: hogyan értékeli az utóbbi időszak munkáját? — Túljutottunk a hálózat- fejlesztés alapgondjain. Szí­vesen felsorolnék néhány na­gyon szép bibliotékát, ahová öröm belépni. így ez idő alatt hívták életre Gödöllőn, a Ganz Árammérőgyár nyolc­vannyolc négyzetméteres könyvtárát, a műszaki gyűjte­ménnyel egy épületben. Vácott, a Fortéban a lehető legjobb helyen, az ebédlőben helyez­ték el az irodalmat. Tápiósze- lén, a Kohászati Gyárépítő Vállalat kommunális épületé­ben függetlenített könyvtáros vezeti a szép bibliotékát. Soly­máron a PEVDI könyvtára nemrégen rendezkedett be. Vá­cott a DCM üzemeltet a deák­vári klubban egy helyiséget, szeretnénk, ha idővel ez terü­leti jelleggel is működne. So­rolhatnám tovább, mind a hu­szonnégy helyet, ahol jelentős volt a változás. A kerepestar- csai kórházban az ott dolgo­zóknak természetes volt, hogy berendezik a könyvtárat. Csak éppen a betegekre nem gon­dolt senki. Szeretnénk, ha mihamarabb ők is kölcsönöz­hetnének. Önkéntes jelentkezők — Munkahelyükről az em­berek igyekeznék haza. A legtöbben futnak a buszhoz, a vonathoz. Hogyan alkalmaz­kodnak a gyárak, üzemek te­rületén dolgozó könyvtárosok a körülményekhez? — A közművelődési könyv­táraknál alapkövetelmény; le­gyen alkalom a helyben olva­sásra. Minden elképzeléssel szemben tudomásul kell ven­nünk; a kölcsönzés a legfon­tosabb feladat. Ezért jó, ha az ebédlő, a porta közelében — tehát olyan helyen, ahol a legtöbben közlekednek — ta­lálható a bibliotéka. Ugyan­akkor jó lenne, mind több helyen gyűjtenék az üzem­történetre vonatkozó és a szakszervezeti mozgalom do­kumentumait. — A hagyományos formá­kon kívül bizonyára újabbak­kal szeretnének kísérletezni. Milyen lehetőségeik és milyen elképzeléseik vannak? — Sok helyen a megfelelő elhelyezés a legnagyobb gond. Ott. ahol mindezen túlléptek, sok a tartalmi tennivaló. Vé­leményem szerint az egy he­lyen lévő, különböző funkció­jú intézmények együttműkö­désére van szükség. Így pél­dául a műszaki és a szakszer­vezeti részlegek sokkal jobban együtt dolgozhatnának. A nagyvállalatoknál fel kellene kutatni a számítógépes lehe­tőségeket. A dokumentumok feltárása maholnap elképzel­hetetlen lesz e segítők nélkül. Sajnos a legtöbb helyen hiányzik a főfoglalkozású könyvtáros. Mégis örömteli, hogy a kis helyeken nagyon sokan vállalják ezt a tevé­kenységet társadalmi munká­ban. Azt hiszem, manapság sehol sincsen ennyi önként vállalkozó, lelkes ember, mint az apró szakszervezeti könyv­tárakban. Több szolgáltatás — A központi könyvtár fog­ja össze a hálózathoz tartozó­kat. A budapesti centrumból módszertani tanácsok mellett a könyvellátást is irányítják. Itt meglehetősen szűkös körül­mények között dolgoznak. Ho­gyan tudják a leggyorsabban, a legésszerűbben megszervez­ni tevékenységüket? — A kettős feladat — a módszertan és a könyvellátás mellett — különböző szolgál­tatásokat szervezünk meg. így például kísérletképpen sajtófigyelőt készítünk. Egye­lőre a szakszervezeti ágazati lapokat próbáljuk feldolgozni. Kedvenc területem a sajtótör­ténet — így aztán az e téma­körhöz tartozó témákat min­denképpen számon tartjuk. Sajnos a köteles példány szol­gáltatás még elég gyatrán működik. így a legnagyobb gondunk a dokumentumok összeszedése a figyelőhöz. El­kezdtük a szakszervezeti kü- löngyűjtemény alapozását. Jó lenne, ha feltárhatnánk a szervezeti élet dokumentu­mait. Tíz esztendeje vagyok it.t, azóta elsősorban a hálózat fejlődése volt a legnagyobb eredmény. Most már azt sze­retném, ha a korszerű felada­tokat is fel tudnánk vállalni. Gondolok itt például a mosta­nában oly sokat emlegetett hangzó dokumentumok gyűj­tésére ... A munkahelyi közművelő­dés részeként egyre jelentő­sebb a szakszervezeti könyv­tárak szerepe. A könyvtáro­sok abban bíznak, hogy a vál­lalatok izmosodó önállósága révén a gazdasági vezetők is egyre többet tesznek az üze­mek bibliotékáiért. Mert a könyvek által lesz mindenki jobb szakember, segítségük­kel veszi a környezet üzene­teit, általuk megy előre a vi­lág. Erdős! Katalin Fesztiválnaptár Filmjeink külföldön Gyarmathy Lívia Együttélés című alkotása képviseli a magyar filmművészetet azon a nemzetközi filmfesztiválon, amelyet március 12—19. kö­zött rendeznek meg a francia- országi Strasbourgban. Ugyan­ezen a szemlén Bacsó Péter filmjeiből vetítenek váloga­tást. Láthatja a közönség a Nypr a hegyen, a Fejlövés, a Kitörés, a Jelenidő, a Forró vizet a kopaszra, a.z Ereszd el a szakállamat, a Zongora a levegőben, A tanú, a Ki be­szél itt szerelemről, a Tegnap­előtt és a Te rongyos élet cí­mű produkciókat. Bacsó Péter Te röngyos. élet című művét mutatják be az antwerpeni nemzetközi film- fesztiválon is, amelyet már­cius 13-tól 25-ig tartanak a belga városban. Filmex cím­mel rendeznek seregszemlét március 14-től Los Angeles­ben. Az eseményen Szomjas György Könnyű testi sértés, valamint Varga Csaba Augusz­ta szépítkezik című alkotását vetítik. f Kőhegyi Gyula és Nagy Előd V, festőművészek közös tárlata a kőbányai művelődési közpuní- j ban (X., Patáiky István tó’-' te- 6 kinthető meg március 15-ig, Z Markó Erzsébet önálló kiállí- í táson mutatkozik be március Z végéig Egerben, a Rudnay í Gyula-teremben. Ambrus Imre í képei a debreceni Medgyessy- z teremben március 16-ig várják * vendégeiket. Művészi leleménnyel A Duna Nagymarosnál — ez a címe Kőhegyi Gyula egyik hallatlanul finom akva- relljének. Mintegy indokolt ötletet sugároz a kép, azt, hogy festészetünk elmúlt \ negyven esztendejének művés zettörté- netileg hiányzó összegezését lehetne, kellene elvégezni a nagymarosi tematikából egy nagy kiállítás keretében. An­nál is inkább, mert ez a kor­szak lényegében lezárult a nagymarosi művésztelep-alko- tóház megszűnésével, szükség­szerűen más tájak kerülnek előtérbe. Például Paks — ahol a táj gyökeresen megvál­tozott; átalakította atomerő­műve, az emberi értelem és népünk alkotóereje. Ezt a me­tamorfózist ragadta meg Nagy Előd paksi sorozata, amely a természeti táj elemeit is meg­örökítette, még inkább azt a vizuális-társadalmi történést, amely létrehozta egyik új és nagyon fontos energiabázisun­kat. Mindezt hibátlan rajzi szerkesztéssel, kolorisztikus erővel. Ennek köszönhető, hogy ez a ciklusa nemcsak művelődéstörténeti érték, ha­nem festészet is. Tényként említem meg, hogy Nagy Előd vállalkozá­sának előképe Mikes István József képsora a váci DCM történetéről a kordék vonulá­sától a bonyolult műszaki szer­kezetek érzékeltetésétől egé­szen az emberi mozzanatok ábrázolásáig, amelyek átala­kítják a; -tájat é® az életet. Ez ■az archív anyag állandó kiál­lításként-a váci DCM tanács­kozó termében látható. Alföldi tanyaképek Ambrus Imre életében is je­lentős volt Vác azzal, hogy el­ső magyarországi kiállítását biztosította a repatriálás idő­pontjában, 1978-ban. A kolozs­vári egyetemen végezte kép­zőművészeti tanulmányait, többször is bemutatkozott Bu­dapesten, továbbá Marosvá­sárhelyen, Nyíregyházán, Győ­rött. Képed az NDK, Anglia, Románia, Amerika magán- és közgyűjteményeiben találhatók meg. Sajátos, hangvételű mun­káit tehetsége és sorsa építi, ez acélosítja festői jellemét, teszi vonzóan komollyá és Ka­rakteressé. Jellemző erre, hogy alföldi tanyaképei is az erdé­lyi élményekhez csatlakoznak; a Gyergyóban töltött ifjúság­hoz — színrendben és a rajz­vezetés szigorát tekintve. Csendéletei is tájak a tónusok pontossága és intenzitása ré­vén. így, ilyen sűrítő meg­közelítéssel foglalnak össze évszakokat és érzelmeket. Bal­Ott a helyed, Joe! C zűkebb hazánk Pest megye, új írót avat. Bicskei Gábor novellái a Szépirodalmi Könyvkiadó­nál jelenlek meg. Az Ott a helyed, Joe!, a 47 éves népművelő első szépiro­dalmi kötete. Bicskei Gábor Zsámbé- kon népművelő. Ez a pá­lya mindig vonzotta az ér­zékeny, a közösség gond­jaira reagáló embereket. Olyan fajta érzékenység ez, amely — hivatásából adódóan is — az írókkal, általában a művészetekkel rokon. Naponta lát bele közelről az emberek életé­be, társadalmi folyamato­kat elemez szűkebb közös­ségére is vetítve, s ezekből következtetéseket von le. Figyel és a kultúra eszkö­zeivel megkísérel változ­tatni az emberek sorsán, életvitelén. Ez a munkája, örömök, drámák kavarog­nak körülötte és történnek még vele is nap mint nap. Az írás csak eszköz A pálya választja ki ezeket az embereket és te­szi is ilyenné őket. Nem csoda hát, ha tollat fog. Végső soron az írás — vagy ha tetszik a népmű­velés is —, csak eszköz a feltárásra, a változtatásra. Első szépirodalmi köte­tében rögtön teljes értékű íróként jelenik meg. A ki­hordási idő volt csak hosz- szú. Mint népművelő is íróként élte életét. írásai­nak hőse ő maga és az a közösség, amelynek életét mindig formálni akarja, önkéntelenül is adódik a kérdés, milyen sikerrel? A novellák elárulják. Kudar­cokkal, küzdelmekkel tele világ ez. Ennek a megélt értelmiségi sorsnak sokszor kellett — és keli ma is — megvívnia mindennapos harcát. Mert társadalmi, emberi ismereteinek bősé­ge folytán jobban lobog az indulat, a felfokozott érzé­kenység kiszolgáltatottab­bá is teszi, sűrűsödnek konfliktusai. Türelmetlen, képtelen a „bölcs”, „hig­gadt” kompromisszumokra. Talán naiv is. Sokadszor is fejjel megy a falnak, kudarcok sorozata éri, akár novelláinak hőseit. A leírt elbeszélések olya­nok, mintha filmszalagra felvett emberi életek egy szeletei lennének. Érezhe­tő, nem él könnyű, hatásos írói eszközökkel. Az esz- köztelenség jellemzi, nem az olcsó hatásvadászat. Stí­lusának egyik fő ismérve a természetes hétköznapi be­széd. Mintha valami szür­ke líra vonná be írásait. A dráma mégis ott feszül valamennyiben, anélkül, hogy tragédiákat festene. Olyan, mintha az emberi fül számára észrevétlenül egyre erősödne valami kis zúgás, amely a novella el­olvasásának végére szinte mór elviselhetetlenné vá­lik. T rásai a mindennapi-*■ élet alapos ismereté­ről árulkodnak. Inkább a mikrokozmosz érdekli, semmint a nagy világmeg­váltó gondolatok. Ebben a világban is meg tudja fo­galmazni gondolatait. Olyan embereket ábrázol, amilyenek mi vagyunk. Legtöbbjüket bán tás, sére­lem is éri. Az olvasót egy­értelműen a kisemberek mellé állítja. Végh Károly Nagy Előd alkotása a paksi atomerőmű építését ábrázolja ladisztikus hangvételében az Anyaság című kép a gyermek és a felnőtt együttesében mu­tatja fel a színes és komplex időt; jelent és jövőt. Értékei számottevőek. A szépséget mo­rál alapozza. Élmény és töprengés Markó Erzsébet Vác szü­lötte, 1976 óta szerepel rend­szeresen országos tárlatokon, több önálló kiállítása nyílt Vácott, továbbá Budapesten, Szobon, Nagykőrösön, Székes- fehérváron, művei szerepeltek Szegeden, Salgótarjánban, Pé­csett, Bulgáriában és Meinin- genben. Rendkívül vonzó ké­peinek felületkezelése, amely egyszerre láttatja összefoglaló kiemelésekkel és elhagyások­kal tájélményeit, színekre hangszerelt érzelmi skálán. így válik a szemlélődés és a látvány, élmény és töprengés sajátosan egyedi látomássá, amely Markó Erzsébet egyre nagyobb térberf, egyre átütőb- ben ható művészetének meg­határozója, értéke és iránya, megtett útja és lehetősége. Losonci Milliós MOZIMŰSOR MÁRCIUS 14-TÖL 20-IG. ABONY 14—15: Házibuli 16—19: Az istenek a fejükre estek BUDAÖRS 14—17: Az istenek a fejükre estek 18—19: A nősténvfarkas kísértete** CEGLÉD, Kamaraterem 14—17: Megáll az idő 16—17: A teknős és a sün (du.) 18—20: A fehér városban CEGLÉD, Szabadság 14—17: Hóhányók és hóvirágok* (du.) Menekülés a győzelembe (este) 18—19: Apa (du.) 18—20: A szerelem csapdája* (este) DASAS M—15: Az elfelejtett hősők árnyal 16—17: Gyanútlan gyakornok 18: E. T. DUNAHARASZT! 14—17: Aranyoskám* 18—19: Szirmok, virágok, köszörűk** DUNAKESZI, Vörös Csillag 14—15: Te, rongyos élet* (du.) A vörös grófnő I—II. 16— 17: Ufó Arizonában* (este) 18: Defekt** DUNAKESZI, József Attilo 14: A sárkány éve 17— 18: Szombat este, . vasárnap reggel 20: Tavaszi szomfónia ÉRD 14: Ufó Arizonában* 17: Yerma* 18— 19: Álmodozások kora (du.) 18—21: Az istenek a fejükre estek FŐT 14—15: Szombat este, vasárnap reggel 16—17: Az első nagy vonatrablás 14—17: A préri (du.) 18—19: A vörös grófnő I—II. GÖDÖLLŐ 14—17: A prén (du.) A vörös grófnő I—II. (este) 18—19: Fényes szelek (du.) 18—20: Eper és vér* (este) 20: Mindent fordítva (du.) GYAL 14—15: Bombajó bokszoló* 16— 17: Gyilkosságok ok nélkül* (este) 17— 19: Sztrogof Mihály (du.) 18— 19: A tó szelleme* KEREPESTARCSA 14—15: Az istenek a fejükre estek 16— 17: Nehéz fiúk* (este) 17— 18: Szegény Dzsoni és Arnika (du.) 18: Suli-buli (este) 19— 20: Zsaru vagy csirkefogó faONOR 14—15: Szerelmem, Elektra* (du.) Fele-barát-nőm* (este) 16—18: Hét merész kaszkadőr (du.) a 16—19: Házibuli (este) NAGYKÁTA 14—15: Tegnapelőtt 14—16: Redl ezredes I—n.** (este) 17: Az egyiptomi utas* 18—19: Szerelmem, Elektra* (du.) Szentivánéji szexkomédia** (este) NAGYKŐRÖS, Arany János 14—15: A kapitány kalandjai (du.) Az ifjúság édes madara** (este) 16—17: Nevem: Senki 18—19: Te, rongvos élet* (du.) 18—20: Menekülés a győzelembe NAGYKŐRÖS, Stúdiómoii 14—17: Csoda Milánóban 16— 17: A rátóti csikótojás (du.) 18—20: Negyvennegyedik P1LISVÖRÖSVÁR 14—15: Redl ezredes I—II.** 17: Riki-tiki-tévi (du.) 17— 18: Ki kém, ki nem kém* POMAZ 14—15: Szirmok, virágok, koszorúk** 16—18: Bombajó bokszoló* RÁCKEVE 14—15: Vámhivatal Ifi—17: Gandhi I—II.* 18— 19: Yerma* SZENTENDRE 14—17: A nagoda csapdája (du.) 14—15: Eper és vér* (este) 16—17: Ellopták Jupiter fenekét (este) *8—20: Manhattan (du.) A vörös grófnő I—II. (este) SZIGETSZENTMíKIÓS 14—15: Nehéz fiúk* 16—17: A domb** 17: A csodatevő palatábla (du.) 18—19: Aranyoskám* TÁPSÓSZELE 14—15: BiriklitoTvajok 16—17: Gyilkosok utcája** 18: Az egyiptomi utas* VÁC. MaHóch Imre 15: ördögfa izat 20: A nvoleadik utas: a Halál*** VECSÉS 14—17: A nősténvfarkas kísérlete** (este) 16—17: A kétéltű ember (du.) 18—19: Fele-barát-nőm* VÁC, Kultúra 14—15: Álmodozások kora (du.) A város hercege I—II.* (este) 16—17: Feketeszakáll szelleme (du.) Atlasz-vonal (este) 18—20: Hóhánvók és hóvirágok* (du.) Ufo Arizonában* (este) • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom