Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-13 / 60. szám
1985. MÄRCIÜS 13.. SZERDA PKST \tm, \f Tervszerűen építjük a vezetéket Egyensúlyban maradni — Tisztában vagyunk anyagi helyzetünkkel. Kiegyensúlyozottan tervezünk, dolgozunk — kezd a beszélgetésbe Bobály Mihály, Budakeszi tanácselnöke. — Magabiztosan hangzik, de ennek az anyagi lehetőségnek sok összetevője van. — Elsősorban az állami támogatás, a tanács saját bevétele, a lakosság hozzájárulása a közművesítéshez és nagyon sok társadalmi munka. Az országszerte híres, különlegesen tiszta gyógylevegő- ből máris lemegyünk a föld alá, persze csak elméletben. — Vezetékes vizünk van — a fővárostól kapjuk az ivóvizet. Tervszerűen építjük tovább a gázvezetéket. A legfontosabb pedig a föld alatt a csatornahálózat fejlesztése. A korszerű szennyvízgyűjtő- ülepítő kialakításához az Érdi Víztársulattól és az Országos Vízügyi Hivataltól kapunk komoly segítséget. — A tiszta levegő még csak fél egészség... — Sürgős feladat az orvosi rendelő bővítése, korszerűsítése. öt körzeti négy gyermek- és öt fogorvos működik a községben — szinte lehetetlen körülmények között. Ezen akarunk változtatni és egyúttal létre kívánjuk hozni az éjszakai ügyeletet. — Több mint tizennégyezer ember él itt. — A munkaképes lakosság nyolcvan százaléka a fővárosban dolgozik. Hétszáz napközis gyerek étkeztetése vár megoldásra. Nincs megfelelő ebédlő, melegítőkonyha. Az építkezést még az idén megkezdjük — előreláthatólag jövőre elkészül. — Maradjunk még az építkezésnél, mindenütt napi téma a lakás. — Számunkra elsősorban a háromezer lakásos, többszintes, modern József Attila lakótelep építése. Nagy köny- nyebbség, hogy a területen a közműhálózat már kész, csak rá kell csatlakoztatni, ha elkészül egy-egy épület. — A magánerős építkezés sem jelentéktelen. — Ez elsősorban újjáépítés. Lebontják a régit és újat építenek, de beépülnek lassan a foghíjak is. Terjeszkedni, parcellázni nem tudunk — igazság szerint nem is akarunk, mert az a hasznos területek rovására menne. — Gondolom elsősorban a termőföld csökkenne. — Ezt nem akarjuk. Itt működik egyébként a Kertészeti Egyetem Tangazdasága és a legjelentősebb a Budavidéki Erdő- és Vadgazdaság. Tőlük sem rabolhatunk területet, már csak azért sem, mert szocialista brigádjaiktól nagyon sok segítséget kapunk. Célunk az életkörülmények szintentar- tásához és a fejlesztéshez olyan pénzügyi egyensúly biztosítása, hogy ne billenjen ki a mérleg. Nem fogunk — eddig sem tettük — felelőtlenül eladósodni, még csak nullába sem futunk. Tavalyról is máradt némi tartalékunk, így zökkenőmentesen kezdhettünk az új év feladataihoz. M. S. A farmergyár idei tervei Bővítik a kínálatot Újabb termékekkel bővíti külföldi és hazai kínálatát, egyben technológiai korszerűsítéssel igyekszik jövedelmezőbbé tenni ez évi gazdálkodását a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat. A hazai piacon a Trapper, a Weekend és a Safari sportruhákon kívül az itt konfekcionált Lee Cooper márkájú farmer és kordbársony nadrágok iránt nőtt meg a kereslet. Újdonságként megjelenik a kamasz és a férfi farmering is. Készítik az előmosott, az év második felétől pedig kőmosott, azaz koptatott változatú Trappért is. Új vonás a vállalat gazdálkodásában a hulladékok, a maradékok, elfekvő készletek piaci értékesítésére való törekvés. Ezt gondosabb válogatással, utólagos feldolgozással kívánják elérni, és 30 millió forint árbevételt várnak belőle. üernádról ma már nem járnak ef Élni tudtak ai önállósággal A messziről érkezőnek új arcával mutatkozik be Hernád. Letérve az M5-ös útról, az Örkénytől örökölt Váradi telep után, modern sorházak mellett halad autónk. A tető- térbeépítéses lakóházak — mint azt később Z sadányi Lászlónétól, a nagyközségi tanács fiatal elnökétől megtudtam — mintegy az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett fejlődést jelképezik. Mindenki ingázott — Szomorú kis település volt Hernád a hetvenes évek fordulóján. A rossz termőföld nem biztosította' a megélhetést, aki tehette, az ingázást választotta. A felfelé törekvőbbek, igyekvőbbek közül sokan elköltöztek a nagyvárosokba: Budapestre vagy a közeli Kecskemétre. Ezt a helyzetet már csak megpecsételte, amikor Hernádon egy kirendeltséget hagyva, az Örkényi nagyközségi tanácshoz csatoltak bennünket — mondja Zsadányi Lászlóné. Pedig a község későbbi sorsát alapvetően befolyásoló változások is éppen 1970-ben kezdődtek. Akkor épült fel a termelőszövetkezet baromfifeldolgozó üzeme, amelyet később a keltető, a sertésfeldolgozó és a fehérjetelep átadása követett. Hernádon fiatal szakembergárda telepedett le, a helyi lakosok pedig egyre inkább a gyorsan fejlődő gazdaságban s az ezzel együtt prosperáló háztájiban keresték anyagi boldogulásukat. Ma már az ország második legnagyobb termelőszövetkezetét tudhatják magukénak, amely tavaly hárommi) liárd forintos termelési értéket állított elő. Hernádról ma már nem járnak el máshová dolgozni. „Kinőtték” a Fő utcát A termelőszövetkezet és a helyi lakosok régi óhajaként 1904. január elsejével a Minisztertanács visszaállította a régi igazgatási rendszert. Azóta Hernád ismét önálló tanáccsal rendelkezik. Hogy mi mindent sikerült megvalósítaniuk saját erőből, illetve a megye; tanács, a tsz. a kéziszerszámgyár helyi üzeme, s nem utolsósorban a lakosság segítségével? Erről már a község útjait járva, a gyarapodást dokumentáló új házak között kalauzolva beszél az elnöknő. — Tavaly kezdtük meg a gázprogram kivitelezési munkáit. A lakosság önerős beruházásaként — és nem kevés társadalmi munkájával — eddig elkészült az első három kilométeres szakasz. Ma már központi fűtés van az óvodában és az iskolában, de több lakóházban is gázzal fűtenek. Utcáink állapota katasztrofális — mutat bokáig sáros csizmájára. — Eltekintve a Fő utcától, csak földútjaink vannak — kivéve a Gyóni utcát, amelyet jelentős állami támogatással sikerült tavaly aszfaltoznunk. Igaz. a Fő utcánkkal sem dicsekedhetünk. Mivel mélyebben fekszik a környező házaknál, tavasszal és ősszel olyan vastagon lepi be a sár, hogy az idegenek észre sem veszik, hogy aszfalt- útón járnak. Ráadásul kinőttük, keskeny a mai nagy forgalomhoz képest. Nem lesz olcsó mulatság a rendbehozatala, hiszen csak az idénre tervezett első kilométer újraasz- faltozása négymillió forintot emészt fel. Közben modern épülethez, a hernádi általános iskolához érkezünk. Zsadányi Lászlóné otthonosan nyit be a kapun, hiszen alig két esztendeje még maga is itt tanított. — Négy tanteremben tanítottunk még 1983-ban is. Ta valy — a tetőtér beépítésével — három új termet tudtunk kialakítani. Az új helyiségek közül kettőben napközis foglalkozásokat tartunk — kapcsolódik beszélgetésünkbe Siklósi László iskolaigazgató —, a harmadikban úttörőszoba lesz. A több hely lehetővé tette a tantermek átrendezését. az ebédlő és a könyvtár megnagyobbítását. Nemcsak pénzen múlik A látványos eredmények mellett sok apró munkával szépült Hernád az elmúlt évben. A község lakosai örömmel vettek részt a tavaly először megrendezett lomtalanítási akcióban, amelynek leboSokrétű gondoskodás a rászorulókról Tapintattal és differenciáltan nyolításához a tsz és a kéziszerszámgyári üzem biztosított teherautókat. Most mar szervezik a gázprogram befejezését — amely őszre várható — követő parkosítást. Addig is az iskola és a művelődési ház környékét csinosítják társadalmi munkában. Hosz- szan lehetne még folytatni a sort — mondja Zsadányi Lászlóné tanácselnök —, de inkább pár szót a terveinkről’ Bővíteni szeretnénk a művelődési házat, „kinőtt:...” a régi körzeti orvosi rendelőt is, nagyobbat, korszerűbbet szeretnénk helyette. Újabb két tanteremmel, egy nagy előadóval és egy sportcsarnokkal szeretnénk tovább fejleszteni az általános iskolát. Igaz, mindezekhez sok pénz kell, de bízom benne, hogy mint eddig, is, a hernádiak — akik az önálló tanács visszaállításával jobban magukénak érzik községüket — ugyanolyan lelkes munkával s ha kell, anyagi áldozatvállalással segítenek bennünket, mint az elmúlt esztendőben. A hernádi példa azért is követésre méltó, mert az itt működő termelőszövetkezet, valamint a kéziszerszámgyár helyi üzeme minden segítséget megad a tanácsnak, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy dolgozóik ne csak mint anyagi boldogulásukat megtaláló munkások, hanem mint a község polgárai is jól érezzék magukat lakóhelyükön. Ezt a munkát — mint a példák is bizonyítják — jól szolgálja, koordinálja, irányítja a helyi tanács. H. J, Bővítik az iskolákat Nyolc tanterem Tanácsülés! határozat Budapest agglomerációs övezetében — amelyhez Pilisvö- rösvár is tartozik — szorítób- ban jelentkeznek az infrastrukturális, szolgáltatás:, ellátási gondok, mint a megye más részein. Nem véletlenül, hiszen a lákosság száma évről évre ugrásszerűen emelkedik, s az itt lakók is — érthetően — kulturált, életvitelüket könnyítő körülményeket szeretnének elérni. Pilisvörösvárott például a túlzsúfolt általános iskola okoz gondot szülőknek és a tanács vezetőinek egyaránt. Tanácsülés! határozat született — s lakosság egyetértésével — múlt év elején az iskolabővítésről, s ezt idén januárban megerősítették. A közel 20 millió forintot igénylő hat tan- és két politechnikai termet az elkövetkező másfél évben szeretnék tető alá hozni. Hasonlóan komoly gondot jelent a nagyközségben élő több száz idős emberről való gondoskodás. A tanács vezetői jól tudják, milyen sokat jelent\e munkában megfáradt embereknek a meleg, tiszta helyiség, az ízletes ennivaló, de mindenekelőtt az emberi közösség. Éppen ezért az iskolabővítés után idősek napközi otthonának kialakítását tervezi a tanács. Felkészülés a kábeltelevíziózásra Budaörsön gyártják már A budaörsi Vegyesipari Szövetkezet — számos más terméke mellett — évek óta gyárt korszerű igényeknek megfelelő központi tévéantennákat. A lakótelep-építkezések csökkenésével azonban egyre jobban megcsappan ezek iránt a kereslet. Olyan új gyártmány készítésére kellett felkészülniük, amelynek jövője van. A különböző lehetőségeket mérlegelve, Úgy döntöttek, hogy az egyre terjedő kábeltelevíziózás’ irányában keresik a megoldást. Már tavaly megtették a szükséges műszaki feltételek megteremtésének előkészületeit, s az utolsó hónapokban már az üzemszerű termelésre is rátértek. A Royal Szállóban elkészítették első jelentősebb munkájukat; olyan kábeltelevíziós láncot szereltek fel, amelynek számos részegységét is maguk gyártották. A termelő munka mellett tovább folytak a fejlesztési kísérletek, s ennek eredményeként most, már olyan központi tévéantenna-rendszert is készítenek, amely a kábeltelevíziózás céljait is szolgálja. A berendezés továbbfejlesztett változata pedig a visszirányú információközlésre is alkalmas, sőt, egy-egy lakótelep valamennyi liftjéhez úgy csatlakoztatható, hogy egy központból ellenőrizhető a felvonók üzemképessége, s könnyű szerrel felderíthető a hibaforrás. A budaörsi üzem maga gyártja a kábelek és antennafogak kivételével az antennarendszerek valamennyi alkatrészét is. K. Z. Szigorúan védőruhában Palackozzák a tartósítószer nélküli szilvanektárt a Csepeli Dana Termelőszövetkezet halásztelki konzervüzemében. A külföldön is keresett, különféle pürékből 2600 tonnát, az Ivóle- vckből pedig 2 millió palackot gyártottak. Képünkön: Gere Sándorné a zárógépet kezeli, úgy, ahogy elő van írva, védőruhában. Hancsovszki János felvétele többen várnak szociális otthoni elhelyezésre. Az idős emberek esetében különös tapintatot kíván a gondozói tevékenység. Nem biztos például, hogy az egyedül élő, hajlott korú rászoruló magatehetetlen, így differenciálni is lehet, sőt kell. Á közelmúltban Ráckevén és körzetében is felmérték a 75 éven felüliek és a kisnygdíjasok helyzetét. Egy híján 4770 embert kerestek fel. Mint kitűnt, közülük 1491 az egyedülálló. Inkább az ő körükből — ha nem is kizárólag — kerülnek ki azok, akikkel a jövőben törődni kell. A rendelkezésre álló adatokból kiderült, hogy nyolcvanheten rendszeres, 431- en pedig rendkívüli szociális segélyre jogosultak. Hetven- hárman kértek szociális étkezést, és újabb igénylői vannak az öregek napközi otthonának. Elég magas a házi szociális gondozásra szorulók száma is. Viszont voltak olyanok, akik nem kértek mást, mint valamiféle elfoglaltságot, bedolgozást, kis jövedelemkiegészítést. Megbirkóznak a feladattal Valamennyi ellátásra, gondozásra szorulót ismét felkeresnek. hogy megbeszéljék velük a továbbiakat. S hogy ezek a továbbiak újabb anyagi tehervállalást jelentenek, ez nyilvánvaló. Megnyugtató azonban, hogy a ráckevei városi jogú nagyközségi közös -tanács vezetői úgy látják, a megnövekedett feladattal is maradéktalanul megbirkóznak a település és körzetének illetékes tanácsi szervei. K. E. gondozók. Köz-gyógyellátásban — ez ma már az ingyenes gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-ellátást jelenti — 47 személyt részesítettek a múlt évben. Kedvezményes benzinutalványt 45 mozgásában korlátozott embernek adtak. Szobák házaspároknak Hosszú évek óta eredményesen, közmegelégedésre működik Ráckevén a házi szociális gondozás. Egy hivatásos gondozónő — aki maga is ápol és gondoskodik a rászorulókról — szervezi e tevékenységet, irányítja a 64 tiszteletdíjas házigondozót. S minthogy volt és van igény rá, hozzákezdtek és még az idén befejezik az öregek napközi otthonának építését a községben. Egyelőre húsz idős ember elhelyezésére gondolnak. de a feltételeket tekintve akár még egyszer annyi befogadására is alkalmas lesz, kényelmes körülmények között. Ezen kívül abban a szerencsés helyzetben vannak e téren, hogy a településen működik egy idős korúak szociális otthona. (Nem kizárólag ráckeveiek élnek ott.) Ez a jelenleg 102 személyes intézmény az idén bővül; az új épület kilenc kétágyas szobájában elsősorban házaspárokat szeretnének elhelyezni. Tavaly 14 embert utaltak be otthonba, jelenleg is munkaképességű embert tartanak nyilván, aki valamilyen módon szociális gondozásra szorul. Helyzetük vizsgálata során figyelembe veszik a hozzátartozók — ha vannak — szociális körülményeit, továbbá az átmenetileg vagy tartósan jelentkező tényezőket, mint például a krónikus betegségek, amelyek többletkiadásokkal járnak stb. A segítség, az ellátás módja e szerint módosul. Rendszeres szociális segélyben hetvenhat embert részesítettek, teljes összeggel — amennyiben nincs más jövedelme —, illetve nyugdíjvagy házastársi pótlék kiegészítése címén. Rendkívüli segélyt 249 személy részére utaltak ki egy vagy több esetben. E segélykeretből évente négy alkalommal a rendszeres szociális ellátásból élők is részesültek, összesen 5 ezer 500 forint összeggel. De kapnak belőle esetenként azok is, akik a nyugdíjintézet által folyósított rendszeres szociális, illetve átmeneti járadékból élnek. A rászorulókról való gondoskodás nem hagyatkozik pusztán pénzsegélyekre. Többféle formája van a természetbeni juttatásnak. Például téli ruházatot, ágyneműt vásárolnak olyan idős, csökkent munkaképességű embereknek, akik nem tudnak magukról gondoskodni. Ráckevén, Makádon és Szigetbecsén negyvenötén kapnak térítés nélkül meleg ebédet, közülük harmincnyolcnak haza is viszik a házi szociális a A sokgyerekes és a hátrá* y nyos helyzetű családok, a ne* y béz anyagi és szociális körül- £ tnények között élő idős és í csökkent munkaképességű em- V berek helyzetével pártunk XII. V. kongresszusa is foglalkozott, 2 es ezzel a közfigyelmet még y inkább feiéjük fordította. In- ^ tézkedések születtek a iegrá- ^ szorultabbak nehéz helyzeté- '/ nek enyhítésére. Mindenkori y körülményeik figyelemmel kí- y sérése elsősorban a helyi táji nácsok feladata, s megsegíté- ^ sükhöz évente megfelelő pénz- í eszközöket bocsátanak rendel- í kezésükre. Rendszeresen vagy esetenként Csupán egyetlen tanács, a ráckevei, mint körzetközpont, a múlt évben közel 1 millió 630 ezer forintot kapott pótlólag a rendszeres szociális segélyek összegének, az ellátásban részesülők számának emelésére. Továbbá a kisnyugdíjasok rendkívüli segélyezésére, az étkeztetésben részesülők körének bővítésére, a házi szociális gondozottak számának növelésére. E pótkerettel ösz- szesen csaknem 3 millió forintot fordíthattak rendszeres és rendkívüli segélyezésre egyetlen esztendő alatt. És annak ellenére, hogy emelkedett a rendszered ellátásban részesülők száma, lehetővé vált, hogy a kötelezően előírt összegnél magasabb összegű segélyeket adhassanak. A városi jogú nagyközségi közös tanács területén 472 olyan idős vagy csökkent
