Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

1985. MÁRCIUS 26., KEDD

PEST MEGYEI HÍRLAP

7

Megkezdődött az MSZMPkongresszusa

Az elnökségben: Gyenes András, Grigori] Romanov és Kádár János.

Az első felszólaló Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára, a főváros küldötte volt.

Grósz Károly a főváros csaknem 224 ezer kommunistája megbízásából jelentette a kongresszusnak, hogy a Központi Bizottság határozatának megfelelően készültek jpártujafe XIII. •kongresszuséra, majd így fSgJatta:

— A kongresszusi irányelvek vitája jelentősen hozzájárult a pártegység erősítéséhez, a párton belüli demokrácia fejlődéséhez, a párt és a tömegek közötti kapcsolatok elmélyítéséhez. Az eszmecserék legfontosabb tapasztalata számunkra az, hogy a budapesti kommunisták magukénak vallják pártunk politikai céljait, a több évtizede következetesen folytatott, állandóan megújuló politikai vonalát. Most, amikor a szocialista építőmunka sok területén igyekszünk új módszereket találni, párttagságunk megnyugvással látja, hogy a megújulási folyamatok élén mindenütt a párt és annak Központi Bizottsága áll. A budapesti kommunisták teljes mértékben támogatják pártunk vezetését a jövő cselekvési irányainak kimunkálásában, az új utak keresésében.

A felszólaló köszönetét mondott a Politikai Bizottságnak, a kormánynak azért a támogatásért, amit a főváros fejlődéséhez nyújtott.

összegezve azt mondhatom, hogy Budapesten az utóbbi években alapvető társadalompolitikai céljainkat megközelítettük, de maradéktalanul megvalósítani nem tudtuk. A fővárosiak életkörülményei a társadalmilag legindokoltabb területeken javultak, azonban jelentős azoknak a száma, akiknek az életszínvonalát nem sikerült megőrizni. A párt iránt erős a bizalom. Lakosságunk értékeli gazdasági építőmunkánk eredményeit. Látja az erőfeszítéseket. Ugyanakkor nőttek a társadalmi feszültségek. A lakosság politikai tűrőképessége csökkent, tapasztalható a jövőtől való félelem, bizonytalanság. E tényezők miatt a főváros lakosságának hangulata ellentmondásos. A politikai támogatást sokoldalú eszmecserékkel és határozott intézkedésekkel megújítani egyik legfontosabb feladatunk.

A határozattervezet gazdasági építőmunkáról szóló fejezetében az egyik legfontosabb — legjobban óhajtott, de a legtöbb vitát, kétséget kiváltó — mondat az, hogy ,.a követkézé években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést”.

Grósz Károly szólott azokról a módszerekről, amelyekkel e szándék valóra váltható.

— Tapasztalataink — mondotta «— azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság igazi és viszonylag könnyen mozgósítható tartaléka az alkotó, cselekvő ember. A gazdasági fejlődés meggyorsítása szempontjából a csaknem 200 ezer műszaki értelmiségi tevékenységét tartom kieme’kedően fontosnak. A kutatási, műszaki fejlesztési feladatok végrehajtása

nak befogadására. Ez utóbbi kialakításában meghatározó szerepe van a pártmozgalomnak. Vállalni kell az esetleges politikai konfliktusokat. Kijelenthetem, mi ennek vállalására készek vagyunk.

Kötelességem kijelenteni, hogy a fővárosi iparban sem tudtuk következetesen végigvinni a szelektív fejlesztésre irányuló program végrehajtását.

A közelmúltban megtartott taggyűléseken és pártértekezleteken mindenütt nagy figyelmet fordítottak a párt belső életének vizsgálatára. Örömmel tapasztaltuk, hogy nagy igény van a formalizmus elleni küzdelemre, a pártegység vitákban, eszmecserékben történő megújítására, a pártépítési munka egyenetlenségeinek megszüntetésére. Mindez azt jelzi, hogy tagságunk óvja, félti a párt egységét, az ország életében betöltött szerepét.

A beszámolási időszakban több- szöyr^ilégküit ^hoU^bbró1, Ma, balról — a támadás a partirányitas gyakorlata ellen, de a kellő válasz hatására el is csendesedett. Tapasztalataink ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a sanda szándékoktól függetlenül is van javítanivalónk a pártirányításon, a határozatok végrehajtásának megszervezésében.

Legfontosabbnak a mozgalmi jelleg továbbfejlesztését tartom. Rendszeresebben kell vállalni a párbeszédet politikánkról a pártonkívü- liekkel. Másik feladatunk a párt- mozgalom közösségi vonásainak erősítése. Fellépni a párton belül jelentkező — divatos szóval kifejezve — elidegenedés tünetei ellen. A mai helyzetünk minden kommunistától Önálló gondolkodást, ügyünk igazába vetett hitet, nagyobb politikai bátorságot követel. Sokakban él valami félelem attól, hogy önállóan alakítsák ki véleményüket és képviseljék is azt. Ennek egyik oka biztosan az, hogy vitakultúránk nem elég fejlett, a különböző vélemények iránti tűrőképességünk alacsony, az egyéni véleménynyilvánításnak az indokoltnál nagyobb a kockázata. Ezen változtatni kell.

A tudatosság és a kommunista mozgalom erejébe, a marxizmus— leninázmus ügyébe vetett hit adja azt az érzelmi alapot, amely az érdekeken és a logikai megfontolásokon túl is összeköt bennünket, amely érzékennyé tesz egymás gondjai és bajai iránt, amely felébreszti bennünk a felelősségérzetet, a segítőkészséget, amely megacélozza tenniakarásunkat a jobb, szebb, emberibb jövőért — zárta beszédét Grósz Károly.

mondtam: többségünk sok tútonű- szakot vállal, de vannak, akik csak keveset, mert inkább a családdal, gyerekkel töltik idejüket, pihennek, olvasnak, kikapcsolódnak. Kik cselekszenek helyesen? Kik élnek szocialista módon, ők vagy mi? Ügy gondolom, napjaink valósága adott

választ kérdéseinkre: — Mi a munkát vállaltuk és vállaljuk — de nem mondunk, nem mondhatunk le a szórakozásról, a kultúráról, az aktív pihenésről.

A felszólaló kérte a kongresszus támogatását: a bányafejlesztések minél hamarabb eredményezzék azt, hogy a szabad szombatok és vasárnapok a szénbányászokra is vonatkozzanak, és a szocialista életmód számukra is valósággá váljék.

— Kötelezettségeinket, vállalásainkat igyekeztünk mindig becsülettel teljesíteni — mondotta Csente Jenő. — Ügy érezzük azonban, hogy csökkent a társadalom megkülönböztetett figyelme munkánk iránt. A juttatások nem elég vonzóak, a munka nehézségi foka nem áll arányban azokkal a kedvezményekkel, amelyek a bányászokat, megilletik.

— Megértjük a népgazdaság helyzetét, hiszen az elmúlt hónapok szombatjain, vasárnapjain ezt tettünkkel bizonyítottuk. Ezen a télen, amikor az ország fázott, és nagyobb szükség volt az energiára, szocialista brigádjaink a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny keretében vállalkoztak a többlet-széntermelésre. Az a kérésünk, akkor se feledkezzenek meg a bányászokról, a föld mélyének dolgozóiról, amikor az időjárás jobbra fordul — mondotta befej ezésül.

LÉRÁNT KÁROLYNÉ:

A párt bizton építhet az ifjúság tettvágyára

Léránt Károlyné, a Pápai Textilgyár KISZ-bizottságának titkára, Veszprém megye küldötte hangsúlyozta: a párt építhet az ifjúság hazaszeretetére, tudására, tettrekészsé- gére. A fiatalok — ezt igazolta a megye ifjúsága is eddigi munkájával — készek és képesek hazánk ''gyarapításáig. A VéSZifréfh megyében élő, tanuló és dolgozó ifjúság tömegesen részt vesz a társadalmi gazdasági programok kialakításában és megvalósításában. A fiatalok magatartását alapvetően a szocialista

értékek vezérlik, s a még oly gyakori kritikus véleményük is ezek jegyében fogalmazódik meg.

Az irányelvek vitájáról szólva kiemelte: nemcsak figyelmet kapott a nők helyzete, hanem — a hagyományokhoz híven — maguk a nők is aktívaka-valtak a*.véleménynyilvánításban. A Pápai Textilgyár nődolgozói ott voltak évtizedeken át az osztályküzdelmekben, a munkában mindig főszerep jutott nekik, és ma is példát mutatnak — tette hozzá.

RABIGS SÁNDOR:

Nagyobb állandóságot várunk a szabályozóktól

megyének és más, hasonló adottságú tájegységeknek is. Nehezen érthető — mondotta —, hogy az ország számára szükséges marhahústermelést és tejtermelést miért nem azokon a területeken ösztönzik jobban, ahol a természetes gyepeket másra nem lehet hasznosítani.

Vitán felül áll, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken előállított termékekre is szüksége van az országnak. Ezért a társadalomnak úgy kerül a legkevesebb áldozatába az itt élő emberek megélhetésének biztosítása, ha a természeti adottságoknak megfelelő mezőgazdasági termelést segíti elő.

A szabályozórendszer erőteljes változásait a gazdagabb szövetkezetek képesek elviselni, a kedvezőtlen adottságú üzemek viszont könnyen egyensúlyukat veszthetik — hangsúlyozta a nagylengyeli tsz elnöke —, ez utóbbiak hosszabb idő múlva tudnak csak alkalmazkodni. A termőhelyi adottság tartós,, azon nehéz változtatni. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemek a szabályozástól több állandóságot várnak.

— Nagy szükség lenne arra is, hogy a kedvezőtlen adottságú tájegységeket illetően olyan szilárd terület- fejlesztési alapelvek alakuljanak ki, amelyekre mind a közgazdasági szabályozás, mind a mezőgazdasági termelés hosszabb távon alapozhat.

CSENTE JENŐ:

Különleges figyelmet éfáemelnefk a bányászok

Csente Jenő front,mester, a Tatabányai Szénbányák küldötte bevezetőjében arról szólt, hogy a Tatabányai Szénbányák egyik legnehezebb, időszaka volt az elmúlt öt év. Kimerülőfélben vannak a régi bányák — már csak két akna működik —, ugyanakkor az eocénbányák még nem érték el a tervezett termelést. Ez nem kis feszültséget okozott a munkában és a vállalat eredményességében. A felszólaló rámutatott: a gondokat szaporította az is, hogy a kívánatosnál lassabban alkalmazkodtak az új bányák — régitől eltérő, szokatlanabb — természeti feltételeihez, nem tudták még

megfelelően használni a korszerű technikát. Utalt arra a gondjukra is, hogy évek óta csökken a fizikai létszám, legfőképpen az a korosztály — a 30—45 év közötti — fogy, amelyre a legjobban lehet támaszkodni. számítani. Nincs megfelelő utánpótlás, a bányászmunka, a bányászélet ma nem vonzó a fiatalok számára.

Ezt követően hangsúllyal szólt a gyakori túlmunkák okozta megterhelésről, ennek kedvezőtlen hatásairól. Ennek kapcsán elmondta:

— Az elmúlt év elején testületi ülésen vitattuk meg a szocialista életmód kérdéseit. A vitában elEgresi Károly nyugdíjas, lakóterületi pártvezetőségi titkár, Budapest küldötte arról szólt, hogy az elmúlt öt évben a lakóterületeken is megnövekedett a politikai munka jelentősége, és az egyben nehezebbé is vált. Különböző eseményekkel kapcsolatban a hangulati elemek a lakóterületen kiélezettebben jelentkeznek. Nehéz feladat az

(Folytatás a 8. oldalon.)

EGE ESI KÁROLY:

Operatívan segítsék a körzeti pártszerveket

Radics Sándor, a nagylengyeli Előre Termelőszövetkezet elnöke, Zala megye küldötte számot adott megyéje mezőgazdaságának fejlődéséről, eredményeiről. Elismeréssel szólt arról, hogy a párt agrárpolitikája mindig megkülönböztetett figyelmet fordított a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó nagyüzemekre.

Most viszont a megyében nagy gondot, bizonytalanságot okoz a szabályozók legutóbbi változása — hangsúlyozta. — A kedvezőtlen adottságú üzemekre vonatkozó új szabályok ugyanis váratlanul nehéz helyzetbe hozhatják a zalai szövetkezetek többségét. A változtatások éppen a legrosszabb körülmények között dolgozó, tehát a leginkább költségérzékeny gazdaságokat érintik legerőteljesebben. Ezek körében az elvonás háromszor nagyobb, mint máshol.

— A kongresszusi határozattervezet hangsúlyozza, hogy a kedvezőtlen adottságú üzemek gazdálkodása az adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezet és technikai felszereltség ezzel összehangolt fejlesztése révén váljon jövedelmezőbbé. A most érvénybe lépett intézkedések ezt nem segítik megfelelően.

A felszólaló kitért arra is, hogy a szarvasmarhatartás alacsony jövedelmezőségű, pedig ez az ágazat nagyon jól illeszkedik a megye természeti adottságaihoz. Ez régi gondja Zala

GRÓSZ KÁROLY:

Vállaljuk az esetleges politikai konfliktusokat

döntően a jól képzett, kreatív szellemű és felelősséget is vállaló szakemberekre hárul. Manapság sokszor hivatkozunk az eszközhiányra, arra, hogy gépeink műszaki színvonala jelentősen elmarad az élvonaltól — s ez mind igaz —, de a rajtuk előállított termékek minősége, korszerűsége azt mutatja hogy még a meglevő lehetőségeinket sem használjuk ki maradéktalanul. Ez pedig a szellemi felkészültségen, a munkaszervezésen és ambíción múlik.

A legutóbbi négy évtizedben a műszaki értelmiség relatív anyagi helyzete romlott, a műszaki alkotók elismerése hazánkban leértékelődik. Külön figyelmeztető, hogy a műszaki értelmiséget foglalkoztató munkaterületek közül az utóbbi tíz évben az iparvállalati műszaki értelmiség helyzete alakult a legkedvezőtlenebbül. így nem meglepő, hogy nagymértékben csökkent a műszaki pályák társadalmi tekintélye, vonzereje, de ennél még nyugtalanítóbb, hogy csökkent a műszakiak érdekeltsége a termelésben. Érdeklődésük a főálláson kívüli jövedelem- szerzés felé fordul. A kisvállalkozásban részt vevő mérnököknek csak harmada végez kifejezetten mérnöki munkát. Ezért halaszthatatlanul sürgős anyagi megbecsülésük a teljesítmények alapján. Meggyőződésem, hogy a vállalati bérfejlesztések differenciáltabb végrehajtásával zömmel előteremthetők a kívánatos anyagi eszközök. Ehhez azonban egy másfajta szemléletre és gyakorlatra van szükség a vezetőknél: és a dolgozó közösségekben egyaránt. Ezt .formálni a pártszervezeteknek, a szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak igen nehéz, de fontos feladata.

A gazdasági fejlődés meggyorsításában meghatározó szerepe van továbbá a műszaki fejlesztésnek. A budapesti pártértekezlet úgy foglalt állást, hogy a következő ötéves tervben az elosztható javak nagyobb hányadát a felhalmozásra, és ezen belül a műszaki fejlesztésre kívánatos fordítani. De ezzel egyenrangú feladatnak tartjuk a meglevő, korszerű műszaki eszközök kihasználását, a technológia korszerűsítését, a fegyelem megszilárdítását. Határozottan a differenciált fejlesztést tartjuk kívánatosnak. A visszafejlesztést — tisztelet a kevés kivételnek — nem akarja vállalni sem a gazdasági vezető, sem a pártmunkás. E téren nagyobb erélyre és kényszerre van szükség. Támogatjuk tehát a kiadott határozattervezetnek azt az igényét, hogy „gyökeres fordulatot kell elérni a nem gazdaságos, tartósan veszteséges termelés gazdaságossá tételében, illetve korlátozásában”.

De joggal vetődik fel a kérdés, miért nem tudtuk ezt a követelményt már régóta mindennapi életünk természetes részévé tenni? Miért szenzáció a nyolcvanas években, ha egy üzemet felszámolnak, ha néhány száz. esetleg ezer embert más munkaterületre irányítanak? Mert kevés a jelenséget felismerni. Mert program is kell a feladat végrehajtására, és társíadalmi légkör anzottságának beszámolója, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése és az ezekhez kapcsolódó szóbeli kiegészítések felett.

(Folytatás a 6. oldalról.)

Ezt követően — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — megkezdődött a vita az MSZMP Központi Bi-