Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

1985. MÁRCIUS 26., KEDD PEST MEGYEI HÍRLAP Megkezdődött az MSZMP Xtli. kongresszusa (Folytatás az 5. oldalról.) talpra állt. Az ország területén még folytak a harcok, amikor létrejött a Nemzeti Függetlenségi Front, Deb­recenben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kor­mány, amely teljes joggal és a nép nevében hadat üzent a náci Német­országnak, hozzálátott az ország új­jáépítéséhez, az új haza megterem­téséhez. Nem felejtjük el a Szovjetunió ál­dozatait, a szovjet hősöket, akik el­hozták népünknek a szabadságot. Nem feledkezünk meg a velük küz­dő- bolgár, jugoszláv és román kato­nákról, az antifasiszta koalíció más nemzeteinek fiairól. Tisztelettel em­lékezünk a fasiszták ellen itthon és Európa szinte minden frontján küzdő igaz elvtársainkra, a magyar haza­fiakra, a magyar ellenállókra és azokra, akik elestek a fasizmus el­leni harcban a nép jobb jövőjéért folytatott küzdelemben. Mindazoknak, akik a magyar nép felszabadítását segítették, az őszin­te hála és köszönet, a tisztes emlé­kezés szaván túl azt tudjuk monda­ni, hogy a magyar nép élni tudott szabadságával. A munkásosztály, a nép kivívta hatalmát, szocialista társadalmi rendszert teremtett a Ma­gyar Népköztársaságban. Nehéz 40 évet hagytunk magunk mögött. Ezekben az évtizedekben kellett eltakarítani a háborús romo­kat, megindítani az életet, leküzdeni az inflációt, megvívni a hatalomért folytatott harcot. De ezekben az években éltük a szocialista elvek és normák eltorzításának súlyos idő­szakát, majd azt a mély társadalmi válságot is, amely Magyarországon valójában 1953 nyarán kezdődött, az 1956-os ellenforradalmi felkelésben csúcsosodott ki, és 1957 nyarán feje­ződött be. S e 40 év része a kon­szolidálásért folytatott politikai, gaz­dasági és kulturális tevékenység is. Népünk e négy évtized alatt sok akadályt leküzdött, százados elma­radottságot hozott be. Hazánk fej­lett mezőgazdasággal rendelkező, ipari országgá vált. Ez a negyven év igaz történelem és legfőbb eredménye; ez a törté­nelmi tragédiákat túlélő, a korsza­kos változásokat megvalósító ma­gyar nép történelmi műve. Pártunk büszke arra, hogy ennek a harcnak az élén, nem kevés áldozatot hoz­va, mindig ott voltak a kommunis­ták. Néhány tény és adat jól jellemzi e négy évtizedes építőmunka ered­ményeit. Az adatokat 1938-hoz, az utolsó, úgynevezett békeévhez vi­szonyítom. Ma a nemzeti jövede­lem több mint hatszorosa az 1938. éviinek. Az ipari termelés több mint tiz-ennégyszerese, a mezőgazdasági termelés kétszerese az akkorinak. 1938-ban a lakások 27 százaléká­ban, ma 98 százalékában ég a vil­lany. Száz szobára jutó lakosok szá­ma 1938-ban 253 volt, ma 138 em­ber lakik száz szobában. 1938-ban összesen 19 ezer személygépkocsi közlekedett, ma — csak magánhasz­nálatban —, 1 millió 344 ezer, a családok egyharmada rendelkezik személygépkocsival. 1938-ban 200 ezer magyar utazott külföldre, az elmúlt évben 5 millió 400 ezer. 1938­ban a lakosság kis része volt jogo­sult nyugdíjra, ma megfelelő felté­telek mellett minden dolgozó em­ber; az ország lakosságának 21 szá­zaléka kap nyugdíjat. Ma tízezer lakosra háromszor annyi orvos jut, mint 1938-ba.n. Joggal mondhatjuk: pártunk, mun­kásosztályunk, népünk harca, mun­kája nem volt hiábavaló. Ilyen ha­talmas fejlődésre csak a szabaddá vált és szocialista útra lépett nép volt képes, amely erőfeszítéseiben élvez­te a világ haladó erőinek támogatá­sát. Meggyőződéssel állíthatjuk: szocia­lista céljainkat szem előtt tartva, erőinket összefogva és gyarapítva, bizakodva nézhetünk a jövőbe. Cél­jainkat elérjük, terveinket megvaló­sítjuk, felépítjük a fejlett szocialis­ta társadalmat, gazdagítjuk, gyara­pítjuk hazánkat, a szocialista Ma­gyarországot. A Központi Bizottság nevében ké­rem, hogy a beszámolót, a szerveze­ti szabályzat módosítására tett javas­latot és a határozattervezetet a kong­resszus vitassa meg és fogadja el. Kérem, hogy pártunk XIII. kong­resszusa mondja ki: folytassuk, erő­sítsük fő politikai irányvonalunkat. Éljen a Magyar Szocialista Mun­káspárt, s annak XIII. kongresszu­sa! Éljen a szocializmust építő ma­gyar nép! Éljen a proletár interna­cionalizmus és a népek barátsága! Éljen a szocializmus és a béke! Kádár János nagy tapssal foga­dott szavai után Gyenes András, a KEB elnöke fűzött szóbeli kiegészí­tést a Központi Ellenőrző Bizottság jelentéséhez. Gyenes András szóbeli kiegészítőié A REND, FEGYELEM FELTÉTELE AZ ELLENŐRZÉS ItilÉöí Elöljáróban leszögezte: a Központi Ellenőrző Bizottság egyetért a Köz­ponti Bizottság beszámolójával és azokkal a megállapításokkal, ame­lyek Kádár János előadásában el­hangzottak. A szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó ajánlások­kal egyetértenek, javasolják azok el­fogadását. Az előterjesztett határo­zati javaslattervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy a kongresszus vi­tája és döntése után az előttünk álló időszak tennivalóinak vezérfonala legyen. — A Központi Ellenőrző Bizottság — folytatta Gyenes András — a be­számolási időszakban együtt mun­kálkodott a párt vezető testületéivel. Azonosult azzal a politikai irány­vonallal, amelyet a Központi Bizott­ság a XII. pártkongresszus határo­zatának megfelelően képviselt. — A Központi Ellenőrző Bizott­ságnak az a véleménye, hogy ez a politikai vonal jó, bevált, a tapasz­talatok és az élet igazolta. Ebben a politikában ötvöződik az állandóság és a változás, az elvi alapok hű megőrzése és az új jelenségek mar­xista—leninista felfogása. Ez a poli­tika különbséget tudott tenni a tár­sadalmi haladást ténylegesen előse­gítő elgondolások, megoldások kö­zött, valamint azok között, amelyek csak látszólag mutatkoztak ilyennek. — A páft eredményesen lépett fel minden olyan szándék ellen, amely bármely oldalról jelentkezve, a dog­mák szűk kalodájába próbálná zár­ni a gondolkodást és a cselekvést. Ragaszkodott a marxizmus—leniniz- mus alapjaihoz, bevált elveinkhez és gyakorlatunkhoz, társadalmunk szo­cialista jegyeinek gazdagításához. Nem engedte, hogy ezekre az ala­pokra és elvekre bárki is ráüsse a korszerűtlenség, a maradiság bélye­gét, és a mindenáron való változ­tatás ürügyén, mint elavultakat, el­vesse azokat. Ugyanakkor kritikus szemmel, de a szükséges érzékeny­séggel ítélte meg az újat, felkarolta és támogatta mindazt, ami ügyün­ket előre viszi. — A párt a változó feltételekhez alkalmazkodva, a szélsőségeket ke­rülve valósította meg céljait és moz­gósította a szocializmus minden hí­vét ezek elérésére. A Központi El­lenőrző Bizottság javasolja a kong­resszusnak. hogy ezt a politikát is­merje el, támogassa és a következő időszakra is erősítse meg. — Pártunk egységes és betölti ve­zető szerepét. Bizonyítják ezt azok az eredmények, melyekről a Köz­ponti Bizottság a kongresszusnak beszámolt. Ennek lényege: számos gondunk és bajunk ellenére is meg­őriztük társadalmunk stabilitását, és szocialista vívmányainkat újabb értékekkel gyarapítottuk. Mindez azért volt lehetséges, mert pártunk­ban alapvetően rend van, a pártta­gok túlnyomó része fegyelmezetten végzi feladatát. — Az utóbbi időkben a párt szer­vei, szervezetei és a párttagok is nagy próbának vannak kitéve. Olyan időszakban élünk, amikor ha­mar kiderül, ki mennyire képes a helytállásra, a cselekvésre, milyen erős a párt iránti hűsége. Pártszer­veink, szervezeteink és párttagjaink összességében jól vizsgáznak. Mind­az, amit eredményként számításba vehetünk, jelentős mértékben a párttagok politikai, közéleti és mun­kahelyi helytállásának köszönhető. Az előadó a továbbiakban megál­lapította, hogy a pártban a beszá­molási időszakban is érvényesült a demokratikus centralizmus lenini elve, és hangsúlyozta: a párton be­lüli demokratikus légkör egész tár­sadalmunk, közéletünk demokratiz­musának is alkotója, formálója, — A Központi Ellenőrző Bizott­ságnak az a véleménye — mondot­ta a továbbiakban —, csak ott szü­lethetnek jó eredmények, ahol rend van, ahol mindenki tudja, mi a kö­telessége —, majd arról szólt, hogy a rendnek és fegyelemnek szükséges velejárója az ellenőrzés, a beszámol­tatás. Jól illeszkedik a környezetbe a dekoráció. aj — Álláspontunk, hogy az ellenőr­zés nélkülözhetetlen mind a párt­ban, mind a társadalomban, a mun­kában és a vezetésben egyaránt. Aki társadalmunk irányításával valami­lyen poszton szerepet vállal, annak vállalnia kell azt is, hogy munká­járól számot adjon, tevékenységének ellenőrzését ne csak elviselje, ha­nem igényelje, és ő maga is ellen­őrizzen. Az ellenőrzés nemcsak az előrehaladás egyik eszköze, hanem társadalmunk demokratizmusának elengedhetetlenül fontos eleme is. Az előadó ezután a társadalmunk­tól idegen jelenségekkel, ezek hatá­sával és visszaszorításával foglalko­zott. — A munka nélküli vagy a mun­kával nem arányos jövedelemszer­zést, az ügyeskedést, a spekulációt, az ilyen módon való gazdagodást a társadalom elítéli. Elítéli és joggal teszi, hiszen szocialista elvünk szen­ved sérelmet, ha nem a színvonalas munka, a kimagasló teljesítmény ré­szesül megfelelő társadalmi és anya­gi elismerésében. A munka szerinti elosztás elve még nem elég követ­kezetesen érvényesül, s ez kedvezőt­lenül befolyásolja a társadalom ér­tékítéletét, és rossz hatással van a munkafegyelemre is. — A csúszópénz, a hálapénz, a szívességi szolgáltatás, a protekció­zás nem csökkent, sőt újabb formái is kialakultak. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ezek ellen nem tehe­tünk semmit, mert fejlődésünk szük­ségszerű velejárói. Mi ezzel nem ér­tünk egyet. Ügy véljük, hogy a sza­bályok pontosabb kimunkáláséval, az ellenőrzés javításával, a nevelő­munka erősítésével, a törvény adta lehetőségek következetesebb alkal­mazásával, a szigorúbb számonké­réssel ezek a jelenségek csökkenthe­tők és visszaszoríthatok. — A párt határozott álláspontja, hogy a nem kívánatos jelenségek el­len a kellő időben fel kell lépni, a visszaéléseket le kell leplezni, elkö­vetőiket felelősségre kell vonni. En­nek ellenére gyakran azt tapasztal­juk, hogy a vétkeseket mentegetik, a hibáikat kisebbítik, a számonké­rést elodázzák. Ez súlyos hiba, sőt ennél több: bűn. Olyan cselekmény, amely bomlasztja társadalmunk ere­jét, gyengíti jogrendjét, veszélyezteti a pártunk iránt több évtizede meg­nyilvánuló bizalmat, azt a bizalmat, amely politikánk szilárd bázisa. A felelősségre vonásnak eseten­ként akadálya az összefonódás, az elvtelen érdekkapcsolatok érvényre jutása. A továbbiakban hangsúlyozta: a párttagok kötelességei közé tartozik, hogy az állampolgári fegyelem meg­tartásában példát mutassanak, tör­vényeinket tiszteljék, a munkában pedig becsületesen helytálljanak. A A sorokban: dr. Arató András és dr. Nov&k István, párt tagjainak túlnyomó többsége megfelel ennek a követelménynek. A párt tagjainak a munkában is példát kell mutatniuk, ezt- környe­zetük is elvárja tőlük. Ennek a vá­rakozásnak a párt tagjainak többsé­ge megfelel. Bizonyítják ezt ered­ményeink, amelyekben a párttagok szorgalma, tisztességes munkája meghatározó jelentőségű. Gyenes András ezután arról be­szélt, hogy a felelőtlenség, a fegyel­mezetlenség azért sem tűrhető el, mert sérti a pártnak a humaniz­musról vallott elvét. A mi humaniz­musunk a becsületes, kötelességtudó, törvénytisztelő emberek védelmét szolgálja. Nem fogadható el humá­nusnak az a magatartás, amely a társadalom érdekeit veszélyeztető rendbontókat védi. — A Központi Ellenőrző Bizott­ság nagyra értékeli — folytatta — a párt vezetésével, népünk munkájá­val elért eredményeket. Szorgalmaz és támogat minden olyan erőfeszí­tést, amely ezek védelmét, további gyarapítását szolgálja. Meggyőződé­se, hogy pártunk képes a szocialista társadalom továbbfejlődését nehezí­tő gyengeségek, hibák visszaszorítá­sára, leküzdésére, a kedvezőtlen je­lenségek elleni határozottabb és kö­vetkezetesebb fellépésre. Ez lehetsé­ges és szükséges is. — Pártunk mindig nyíltan beszél, nem hallgat el semmit. Ez pártunk nagy ereje. Ezért senkitől sem fo­gadjuk el, hogy a magunk feltárta gondokat, gyengeségeket egyesek saját rövidlátó, pesszimista látás­módjuk igazolására használják fel. Pártunk a jelenlegi, a több tekintet­ben nehéz, bonyolult körülmények­kel tisztában van, számol ezekkel. De a párt, a mainál sokkal nehe­zebb helyzetben is képes volt meg­találni a kibontakozás útját, a he­lyes megoldásokat, amelyek segítsé­gével biztonságosan tovább halad­hattunk. — Szocialista vívmányainknak a társadalom, a nép életében mély gyökerei vannak — mondotta befe­jezésül. — Ezek védelmét, fejleszté­sét népünk akarja és támogatja. Erőnk pártunk eszméjében, politi­kai, cselekvési és szervezeti egységé­ben, a kommunisták fegyelmezettsé­gében, tettrekészségében, a néppel való összeforrottságában rejlik. Ké­rem a tisztelt kongresszust, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság jelen­tését vitassa meg és fogadja el. (Folytatás a 7. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom