Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
9 TANÁCSKOZOTT A MEGYEI PARTÉRTEKEZLET XXIX. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM Ara: 1,J£0 forint 1985. MÁRCIUS 4., IIÉTFÖ Egységes szándék és akarat ösztönzi továbbhaladásunkat K'mss&m tagos eió&déi beszéde a párthSzoffság Írásos bessámoBőiáhos A megyei pártértekezleten a csaknem ötvenezer Pest megyei kommunistát 400 küldött képviselte, s a tanácskozás munkájába bekapcsolódott GO meghívott is. A pártértekezleten megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke, Hárs István, a Magyar Rádió elnöke, Horváth József, a Csepel Autógyár munkása, Keserű Jánosné nyugalmazott miniszter, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke, dr. Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai; valamint Kovács Árpád, a fóti Vörösmarty Tsz elnöke és Tausz János, az IBUSZ nyugalmazott vezérigazgatója, Budakeszi országgyűlési képviselője, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai; Kovács Péter, az MSZMP KB alosztály- vezetője és Csizmadia János, az MSZMP KB politikai munkatársa. Ott volt S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a megyei képviselőcsoport elnöke. Szombaton dr. Arató Andrásnak, a megyei pártbizottság titkárának megnyitó szavai után a küldöttek megválasztották a pártértekezlet tisztségviselőit és munkabizottságait. Tóth István, a Pest megyei párt-végrehajtóbízottság tagja, a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója. mint a pártértekezlet levezető elnöke bevezetőjében többi között kiemelte: politikai életünknek különösen fontos időszakát éljük, pártunk XIII. kongresszusára készülünk. Ezt a nagy jelentőségű tanácskozást mindenkor az egész társadalom figyelme, érdeklődése, várakozása előzte meg. Így van ez jelenleg is. A felszabadulás óta eltelt 40 esztendő számos történelmi jelentőségű vívmánya mellett különösén sok az új feladat, nehezebbé váltak az építés feltételei. Nagy szükség van a termékeny gondolkodásra, a hatásosabb cselekvésre. A továbbiakban köszöntötte a pártértekezlet résztvevőit, külön is a munkásmozgalom veteránjait, s azokat a fiatalokat, akik első alkalommal vesznek részt ilyen nagy jelentőségű tanácskozáson. Üdvözölte az elnökség tagjait, melyben helyet foglaltak: Gáspár Sándor, Cservenka Ferencné, Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Arató András, LéA pártértekczlet a következő napirend szerint folytatta munkáját. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. VÜ? kongresszus óta végzett munkáról. © A Pest megyei pártértekezlet állásfoglalása a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről és a szervezeti szabályzat módosításáról. O A megyei pártbizottság tagjainak és az MSZMP XIII. kongresszusa küldötteinek megválasztása. A napirendnek megfelelően pártbizottság írásban kiadott ezután Krasznai Lajos fűzött szóbeli kiegészítést a meevei beszámolójához. A megye közéletének jelentős politikai eseményéhez érkeztünk. Az értékelő, feladatmeghatározó munkánk két, egymással szorosan összefüggő tennivalót jelent. Pártunk XIII. kongresszusára készülve közös feladatunk, hogy gondosan elemezzük az elmúlt öt esztendő alatt a megyében végzett munkánkat és a tapasztalataink birtokában határozzuk meg a tennivalóink fő irányát — kezdte beszédét a megyei pártbizottság első titkára. — Tudatában vagyunk annak, hogy mindez nagy felelősséggel jár. A közelmúltban lezajlott beszámoló- és vezetőségválasztó taggyűlések, az üzemi, községi, városi és városi jogú pártértekezletek tapasztalatai azonban arról tanú Íródnak, hogy megyénk ötvenezres párttagsága osztozik velünk ebben a felelősségben. E tanácskozások konstruktív szelleme a kommunisták döntő többségének aktivitását, növekvő politikai érzékenységét, megalapozott valóságismeretét, cselekvő tenni- akarását bizonyítja. Ez olyan politikai és erkölcsi tőkét jelent, amelyre bátran támaszkodhatunk. GsyczrazBeiefctff e túr/ Dolgunk az Is, hogy a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről véleményt alkossunk, hiszen a számadás készítésében, pártunk és népünk stratégiai céljainak meghatározásában fontos, irányt mutató dokumentumról van szó. Érthető hát, hogy a megye párttagsága és lakossága élénk érdeklődéssel várta a megjelenését és aktívan közreműködött az állásfoglalás kialakításában. Feladatunk tehát, hogy kollektív bölcsességgel gondosan elemezzük az irányelvek megyei vitájának tartalmi tapasztalatait; azt továbbítsuk a Központi Bizottságnak és általa a kongresszusnak, mert a megye pártszervezetei, lakosságának aktív rétegei velünk együtt így válhatnak felelős részeseivé a politika alakításának, formálásának. A kongresszusi felkészülésnek különös politikai töltést ad, hogy ebben az évben lesz hazánk felszabadulásának 40. évfordulója — mondotta a továbbiakban Krasznai Lajos. Majd hangsúlyozta: negyven esztendeje immár, hogy a párt és a nép közös erőfeszítésével nálunk egy új társadalmi rend épül; a munikáshatalom megszilárdult, leküzdöttük a súlyos társadalmi, gazdasági, kulturális elmaradottságot és így hazánk a társadalmi haladás élvonalába kerülhetett. Négy eseményé ús évtized nem kis idő; történelmi tanulságaival együtt jelenik meg előttünk. Az? óta egymás után újabb és újabb generációi válnak egyre érettebbé arra, hogy kellő tisztelettel becsüjve az elődök harcát, küzdelmeit, tevőleges részesei, eredményes építői legyenek a szocialista társadalomnak. Ezt .követően arról beszélt, hogy az elmúlt 40 esztendő alatt a megye arculata is sokat változott. Az egykor fejletlen, 60k nyomorúr sággal küszködő agrármegye ma már korszerű iparral és’ mezőgazdasággal rendelkezik. Még vázlatosan is sok lenne sorolni, hogy mi mindennel gyarapodott, gazdagodott az országnak ez a tája. A szocialista viszonyok erősödése, a nagyüzemi gazdálkodás átalakította a hajdan földhözragadt falvak arculatát. Új városok születtek; Gödöllő, Százhalombatta, Dunakeszi, Érd ennek a fejlődésnek a megtestesítői. Ha ez a megye magán is viseli a fővárosi agglomeráció plasztikus jegyeit — amely számos napi feszültséggel, gonddal jár —, mégis azt mondhatjuk, hogy ez idő alatt a lakosságunk életkörülményei minőségileg megváltoztak. ßselhexehh közegben A párt- és a tömegszervezetek, a Hazafias Népfront aktivistái, a tanácsok dinamikus hajtóerői voltak e fejlődésnek. Jó érzés tudni, hogy sokan ma is itt vannak közöttünk, akiik évtizedeken át igaz hittel, töretlen aka- (Folytatás a 2. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ző Tsz elnöke, dr, Ilcsik Sándor rendőr ezredes, megyei rendőrfőkapitány, Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára, Németh Ferenc, a Mechanikai Művek csoportvezetője, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai; Fülemile Béla, a budapesti Információtechnikai Vállalat gazdasági igazgatója, a megyei fegyelmi bizottság elnöke; Beck Tamás, a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, dr. Bodó Agnes, a dabasi rendelőintézet igazgató főorvosa, Dézsi Ferenc, a váci HAGY üzemtechnikusa, Gödény Erika, a Duna Tsz villanyszerelője, Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, Halász József, a Csepel Autógyár pártbizottsági titkára, Hunya István nyugdíjas, a MEDOSZ elnöke, Rabó- czi László, a HNF megyei bizottságának titkára és Tóth Gyuláné, az érdi 10. számú óvoda óvónője. Dr. Arató András nárd László, Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkárai, Bállá János, a ceglédi városi pártbizottság első titkára, Balogh László, a megyei tanács elnöke, dr. Bíró Ferenc, a GATE rektora, Cselényi Dezső, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Furulyás János, a vácszentlászlói ZöldmePest megye kommunistáinak küldöttei szombaton és vasárnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nagytermében tartották pártértekezletüket. Az aula az alkalomhoz illő ünnepélyes dekorációval várta a résztvevőket. Az oldalsó homlokzatokon fényképek mutatták be a megye egyes tájainak életét, a terem hatalmas falát jelmondat díszítette: „A párt és a nép előtt álló nagy és nehéz feladatok megoldásában kiemelkedő szerepe és felelőssége van minden pártszervezetnek, minden kommunistának.” A küldöttek emlékül kapták a Pest megye munkásmozgalmának történetéből összeválogatott dokumentumgyűjteményt, amelyet a Múzeumi füzetek sorozatban — Farkas Rozália szerkesztésében — felszabadulásunk negyvenedik évfordulója alkalmából jelent meg.
