Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
6 PEST MEGYEI HÍRLAP ms. március 25., iiéxfö Az MSIMP KözpontiBizottságának b (Folytatás az 5. oldalról.) nek növekvő részét vállalja át az állam. Fontos szerepe van két támogatási tormának. A gyermekgondozási díj rendszere — amely a gyermekgondozási segélyt egyelőre a gyermek egyéves koráig váltja tel — azért fontos, mert a díj összege a táppénzhez hasonlóan az anya keresetéhez igazodik. A családi pótlék a gyermekes családoknak nyújtott leghosszabb időszakot átfogó támogatás, alapvető a jelentősége a család nagyságából származó jövedelemkülönbségek mérséklésében. Lépéseket teszünk, hogy a gyermekes — főként a több gyermekes — családok a lakásépítéshez, a lakás- vásárláshoz nagyobb támogatást és kedvezményes hitelt kapjanak. A következő években az életszínvonal-politikában nagyobb figyelmet kell fordítani a lakossági infrastruktúra fejlesztésére. Egyik legfontosabb célunk a lakáshelyzet további javítása. Gondot, feszültségét okoz, hogy csökkenteni kényszerültünk az állami bérlakások építését. A lakáshoz jutás feltételei egyenlőbbé váltak. A lakásellátás javítását leginkább a lakásárak jelentékeny emelkedése fékezi: ez a lakásra várók egy részét igen nehéz helyzetbe hozza. Növelni kell az állami bérlakások építésének arányát, de a lakáshoz jutás fő formája továbbra is a személyi tulajdonú lakások építése és vásárlása lesz. Szocialista egészségügyünk alapelve, hogy az ellátás minden lakos számára hozzáférhető és a lehetőségekhez igazodóan magas színvonalú legyen. Ennek megfelelően a VI. ötéves tervben — kiemelt társadalom- politikai céljaink egyikeként — javítottuk az egészségügyi ellátás személyi, tárgyi, szervezeti feltételeit. A lakosság egészségi állapotában az utóbbi években felerősödő negatív tendenciák megállítása, illetve megfordítása fontos társadalmi ügy. Folytatjuk az egészségügyi intézményhálózat mennyiségi és minőségi fejlesztését. Napirendre kell tűzni az egészségügyi ellátás irányításának, működési mechanizmusának korszerűsítését. A lakosság egészségesebb életmódjának kialakításához, a fiatalok fizikai erőnlétének javításához az eddiginél eredményesebben járuljon hozzá a testnevelési és sportmozgalom. A lakosság életkörülményeinek javítása megköveteli a szolgáltatások, a kereskedelmi hálózat fejlesztését. Nagyobb figyelmet kell fordítani az áruválasztók bővítésére, a minőségre, a fogyasztói érdekek védelmére, a kereskedelmi kultúrára. A településhálózat arányosabb fejlődése hozzájárult a termelőerők magasabb színvonalra emelkedéséhez, elősegítette a lakosság életkörülményeiben meglevő különbségek mérséklését. A városok és a falvak alapellátásának javításában a korábbinál nagyobb szerepet játszott az egyének és a közösségek növekvő anyagi hozzájárulása és társadalmi munkája. A jövőben a hosszú távra kialakított terület- és településfejlesztési követelményeknek megfelelően olyan gyakorlatot kell folytatni, amely kedvezőbb feltételeket teremt a területi aránytalanságok mérsékléséhez. Minden illetékes szervnek feladata, hogy kedvezőbb kereteket teremtsen az életkörülmények javításához; a kulturált életmódot elősegítő környezetet hozzon létre; megfelelő jövedelemszerzési és infrastrukturális feltételek kialakításával erősítse a községek és a falvak népességmegtartó képességét; fokozottan segítse a város és a falu közeledését, a települések, a városok és vonzáskörzetük kölcsönös érdekeken alapuló együttműködését. Hazánkban is fontos feladattá vált az emberi környezet megóvása, természeti értékeink megőrzése, a környezeti ártalmak elhárítása. A társadalmi részvétel, a lakosság Pártunk a beszámolási időszakban is fontos feladatának tekintette az eszmei, ideológiai munkát, a társadalom műveltségi színvonalának emelését, a szocialista erkölcsi normák és életmód kialakítását és fejlesztését. Kezdeményezte a fejlődésünkkel összefüggésben felvetődő kérdések elemzését, az új kérdések körül kibontakozó alkotó, előremutató eszmecserét, a gyakorlatot segítő elméleti válaszok kidolgozását. Népünk gondolkodását alapvetően a szocializmus céljaival való azonosulás jellemzi. Emelkedett a lakosság műveltsége, politikai, közgazda- sági tájékozottsága és érdeklődése. Népünk reálisabban látja országunk belső helyzetét, a világban elfoglalt helyét, érzékenyebben reagál a szocialista eszményeinktől idegen je; lenségekre, tudatosabban kész munkálkodni történelmi vívmányaink megőrzésén és gyarapításán. A közgondolkodásban azonban zavarokat okoznak a szocialista társadalom fejlődésének ellentmondásai, a gazdasági nehézségek. E zavarok sok esetben valós problémákat tükröznek, de ideológiai és propaganda- munkánk fogyatékosságait is jelzik. Társadalmunk világnézetileg még nem egységes. Az alapvető szocialista célokban egyetértés van. de ez nem ment fel bennünket az alól a kötelezettség alól, hogy vitatkozzunk az eszméinktől idegen nézetekkel. Biztosítani kell, hogy a szocialista állam kulturális és tömegtájékoztatása intézményeiben meghatározó szerepe legyen a marxizmus—leni- nizmus eszmerendszerének, a szocialista értékeknek. Ideológiai pozi- cióinkat csak az új kérdések iránti fogékonyság, ezek tudományos igényű megválaszolása, tisztázó viták révén, a szellemi élet területén dolgozó kommunisták nyílt, egységes és következetes fellépésével tudjuk erősíteni. A szocializmusról korábban alkotott, sok esetben idealizált, esetenként illuzórikus felfogás és a mai valóság között eltérés mutatkozik. Még nem hódított kellően teret az a felismerés, hogy a szocializmusban ia keletkeznek ellentmondások, s ezek feloldása révén fejlődik a társadalom. Az emberek általában helyesen látják a szocializmus és a kapitalizmus lényeges különbségeit, de többen a legfejlettebb tőkés országok által elért gazdasági, műszaki eredmények és színvonal alapján a valóságosnál kedvezőbbnek vélik a kapitalizmus mai helyzetét. Ez visszahat a kapi.talizmius általános megítélésére, gyengíti az osztályalapokon álló marxista;—leninista szemlélet öntevékeny közreműködése egyre jelentősebb településfejlesztő erő. A jövőben a tanácsi gazdálkodás szabályozása javítja a helyi önállóság anyagi hátterét. A települések fejlesztése még eredményesebb lehet, ha a helyi tanácsok önállóságának és döntési jogkörének növekedésével egyidejűleg tovább fokozódik a lakosság aktivitása, részvétele a helyi feladatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőrzésében. érvényesülését, és nehezíti saját helyzetünk, lehetőségeink reális értékelését. Társadalmunkban a szocialista erkölcs fejlődését, térhódítását jelzik az erkölcsi igényesség biztató jelei. Emellett azonban tapasztalható be- feléíordulás, közömbösség és önzés is. Az ideológiai munka segítse elő erkölcsi elveink, normáink, értékeink általánossá válását. Ilyenek: a munka megbecsülése és a dolgozó emberek tisztelete, a közösségi magatartás és felelősségvállalás, a köztulajdon védelme és a takarékos gazdálkodás, az önként vállalt fegyelem, az új iránti fogékonyság és a kezdeményezőkészség, a szocialista haza szeretete, más népek megbecsülése, a proletár internacionalizmus. Alakulóban, fejlődőben van a szocialista nemzeti tudat és nemzeti érzés; pártunk a haladó .nemzeti hagyományok örököse és folytatója. A párt elméleti tevékenységében és gyakorlati politikájában továbbra is fellép mind a fejlődés nemzeti kereteinek lebecsülése, a nemzeti közömbösség és a kozmopolitizmus ellen, mind pedig a nemzet igazi érdekeit sértő nacionalizmus megnyilvánulásaival szemben. A .nacionalista nézetek és indulatok részben történelmileg öröklődtek, részben az an- tikommunista ideológiai offenzíva hatására élednek újjá, de a szocializmus építése során keletkező ellentmondások is közrejátszanak továbbélésükben. Aki a nacionalizmusra nacionalizmussal válaszol, kárt okoz saját népének, nemzetének is. Az eszmei tisztázás révén is biztosítani kell a következetes, határozott és egységes fellépést a nacionalizmus megnyilvánulásaival szemben. Pártunk — híven hagyományaihoz — a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elveire alapozza politikáját. Hazánk és .népünk érdekeinek szolgálata, valamint a szocializmus és a társadalmi haladás egyetemes ügyének előmozdítása közölt szoros és kölcsönös a kapcsolat. Politikánkban ezért természetesen ötvöződik a nemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a népek közöti barátság és szolidaritás ápolásával. A nemzetközi ideológiai harcban ellenfeleink minden lehetséges alkalmat és eszközt felhasználnak, hogy megkíséreljék aláásni a szocialista országok tekintélyét. Arra törekszenek, hogy csökkentsék a világ dolgozó tömegeinek szolidaritásét a szocialista országok iránt, és megingassák az új társadalom felépítésének lehetőségébe vetett bizalmat. Bomlasztani igyekeznek a baráti szocialista országok egységét, eltúlozzák, és elvi különbségnek tüntetik fel a szocialista építés eltérő nemzeti sajátosságait. Az ideológiák harcát vállaltuk és vállaljuk. Tisztességes célokat és humánus eszméket vallunk és hirdetünk: az alkotó emberi munkát, a közösségben és a többi emberrel együtt megvalósuló boldogulást, a népek közötti bókét és együttműködést. Ahhoz, hogy az eddiginél jobban kibontakozzon a tömegek alkotó tevékenysége, elmélyüljön a szocialista demokrácia, feltétlenül szükséges a nyílt, őszinte tájékoztatás, a meggyőzés. A propagandában, az agitá- eióban, a tájékoztatásban tartalmilag összehangoltan törekedni kell a politikai tudat fejlesztésére, a politikát ismerő, megértő és cselekvőén támogató közvélemény kialakítására. A tájékoztatás legyen pontos, hiteles, gyors és elkötelezett. Törekedjen a lényeges politikai összefüggések megmagyarázására. A sajtó eredményesen segítette a párt politikájának megismertetését, hozzájárult a társadalmi közmegegyezés kialakításához. Fejlődött, korszerűsödött a tömegtájékoztatás rendszere. A televízió, a rádió, a sajtó vezetői, kollektívái nagyobb önállósággal és felelősséggel végezték munkájukat. Esetenként azonban nyilvánosságot kaptak egyoldalú, történelmietlen, politikai érdekeinket, erkölcsi normáinkat sértő publikációk is. Ez arra int, hogy folytatni kell az irányítás, a vezetés javítását és a politikai munka színvonalának emelését. A párt nagy figyelmet fordít az oktatásügyre. Az új oktatási-nevelési tervek közelebb hozták az iskolát a társadalmi szükségletekhez, de az oktató-nevelő munka hatékonysága — a pedagógusok tiszteletre méltó erőfeszítései 'éllenére — elmarad a követelményektől. A jövőben gyorsítani kell a közoktatás és a felsőoktatás átfogó fejlesztését. Ennek fő iránya a tartalmi korszerűsítés, az oktató-nevelő munka minőségének javítása. Az oktatás valamennyi intézményében hangsúlyosabban fejeződjenek ki szocialista társadalmunk eszméi, értékei. Az oktatás tárgyi és személyi ellátottságának javítása elsőrangúan fontos feladat. Hathatós intézkedéseket kell tenni a pedagógushiány enyhítésére, a képzés és továbbképzés fejlesztésére. Az egyetemek és főiskolák neveljenek a társadalom iránti felelősségre, erősítsék az értelmiségi hivatástudat kialakítását. A társadalomtudományi, marxista tárgyak oktatása kötődjön szorosabban a szakmai képzéshez, vállalja bátrabban korunk és fejlődésünk legfontosabb ideológiai kérdéseinek feldolgozását. Az elmúlt időszakban a tudományok művelői számos területen eredményesen járultak hozzá társadalmunk feladatainak megoldásához. Növekedett a kutatási eredmények felhasználása, a kutatók, tudományos testületek részvétele a politikai döntések kialakításában. Javult, de nem elégséges a tudományok szerepe a társadalmi tudat, a közvélemény formálásában. A társadalmi jelenségek, a fejlődés átfogó problémáinak marxista értelmezése elmarad az igényektől, s ez helyenként elméleti elbizonytalanodáshoz vezet. A közvetlen gyakorlati célra irányuló kutatási-fejlesztési tevékenység növekedett, de a kutatás és a termelés kapcsolata nem éri el a kívánatos szintet és mértéket. Kedvezőbb a helyzet a mezőgazdaság és az agrártudományok, kedvezőtlenebb az ipar és a műszaki tudományok esetében. Pártunk folytatja a gyakorlatban igazolt tudománypolitikáját. A tudományt a szocializmus természetes szövetségesének tekinti, tiszteli a tudományos alkotás szabadságát, megbecsüli az eredményes munkát végző kutatókat. A következő években tovább kell növelni az igényeket a tudományos kutatással szemben, vissza kell szorítani a kevésbé eredményes vagy eredménytelen tevékenység támogatását. Elsősorban a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlődésünket meghatározó tudományágak fejlesztését kell segíteni. Távlati fejlődésünk szempontjából nagy fontossága van az alapkutatásoknak. A társadalomtudományok művelőitől a valóság feltárása és a döntés-előkészítő tevékenység folytatása mellett azt kérjük, hogy alkalmazzák a marxizmus—leninizmus elméletét a mi viszonyainkra, vállaljanak nagyobb szerepet a mai magyar valóság elméleti és történeti tapasztalatainak marxista elemzésében, a társadalmi tudat helyes irányú befolyásolásában. Távlati érdekeink miatt továbbra is indokolt, hogy a kutatás-fejlesztés forrásait a nemzeti jövedelemnél gyorsabb ütemben növeljük; közvetlen feladat a csökkenés fékezése és a kutatás eszközellátásának megjavítása. A beszámolási időszakban tovább szélesedtek népünk művelődési lehetőségei; a társadalmi viszonyok fejlesztésével összhangban további erőfeszítéseket kell tenni a kulturális egyenlőtlenségek csökkentésére. Fel kell lépni a közönség igényeinek lebecsülésével, de az igénytelenséggel szemben is. A társadalom és a kultúra viszonyában fontos szerepet tölt be az irodalom és a művészet. Az elmúlt években is létrejöttek színvonalas, szocialista, humanista szellemi alkotások, produkciók, melyek gazdagították a magyar kulturális életet, és határainkon kívül is megbecsülést szereztek népünknek. A közönség azonban joggal érzi, hogy az alkotások jelentős részében nem tükröződik eléggé szocializmust építő népünk és az egyes emberek küzdelme, munkája s ennek eredménye. A művészeti életben meghatározó szerepe van az alkotóműhelyeknek, szövetségeknek, egyesületeknek és a kritikai fórumoknak. Egy részük azonban az utóbbi években nem tudott megfelelő szinten eleget tenni feladatainak. Nem kielégítő az értékek szerinti tudatos válogatás, előfordulnak elvi-politikai engedmények, szerkesztői tévedések. Egyes művészkörök torz módon értelmezik a művészértelmiság társadalompolitikai illetékességét. Olykor indokolatlanul kapnak széles nyilvánosságot kiforratlan kísérletezések, érdektelen, illetve a közízlést sértő művek. Ezeken a tendenciákon a társadalom és a művészet érdekében változtatni kell. Erősíteni kell a párt (Folytatás a 7. oldalon.) Ideológia, tudomány, kultúra Sok kiállításnak és hangversenynek ad otthont Ráckevén a felújított Savoyai-kastély. A dunakeszi gimnázium aulája nemcsak ünnepségek, hanem hangversenyek megrendezésére is alkalmas.
